Interjú Szilágyi Péterrel, az LMP V. kerületi polgármester-jelöltjével

1. Szia. Mit csinálnál jobban Rogánnál? 

Az V. kerület gazdálkodásának, működésének átláthatósága és ellenőrizhetősége minden kutatás és kimutatás (ÁSZ, Prognózis, KEH) szerint nagyon rossz osztályzatot kapott, a lista végén kullog. Nyílvánvaló, hogy ez nem tehetségtelenség, ügyetlenség, hanem a jelenlegi vezetés jól felfogott érdeke, hiszen egy jól prosperáló kerületről beszélünk, ahol azonban folyamatosan nő az adosságállomány, miközben nagyértékű ingatlanok cserélnek ellenőrizhetetlenül gazdát. Ez lenne talán a legkritikusabb pont, amelyen sürgősen javítani kell!

2. Bár a Belvárosból ki vannak tiltva az óriásplakátok, pódiumautókon befuvarozzák őket, tovább növelve a környezetszennyezést és a dugókat. Véleményed? 

Ha a jelenség eluralkodik, meg kell vizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehet fellépni ellene. Ahogy a parkoló utánfutókon elhelyezett reklámok esetén, itt is bizonyára találunk megoldást.

3. A gyalogos övezetbe bringára szerelve hozzák a plakátokat. Ez kevésbé környezetszennyező reklámozási mód az előbb említettnél, de vizuálisan igencsak zavaró lehet.

Lehet hogy valakit néhány bringareklám zavar, de bárcsak ez lenne a legnagyobb problémája a kerületnek!

4. Látsz valami esélyt, hogy visszaszerezzük a Dunát a kétoldali autópálya szorításából?


Persze! A városvezetés egyik legnagyobb kudarca, hogy a város gyönyörű fekvésének kulcsát, a Dunát, elszakítja a polgáraitól. Emlékezhettek rá, hogy néhány éve arról volt szó, hogy a budai rakpartot 2*1 sávosról 2*2 sávos valódi autópályává bővítsük. Ezt a civilek és az UNESCO fellépésének köszönhetően sikerült megakadályozni. A rakpartok az átmenőforgalmat szolgálják, teljesen abszurd, hogy a város közepén keresztül vezetünk minden autót. Vissza kell adni a Dunát a városlakóknak! A pesti rakpartot hétvégente le kell zárni és lyoni mintára egy korzót kell kialakítani, ahogy ez néhány évvel ezelőtt a Budapest Plázs esetében már kiválóan működött is, amíg a magasabb üzleti érdekek ezt meg nem akadályozták. A dugódíj bevezetését követően pedig a pesti rakpartot teljesen át lehet adni a gyalogosoknak, bringásoknak, aztán nekiállhatunk a parkosításnak vagy például futópálya kialakításának. A budai oldalon sajnos nem látom a rövidtávú megoldást a kérdésre, középtávon érdemes a rakpart lefedésének lehetőségét megvizsgálni.

5. Mi a véleményed, h a statisztikák javítása érdekében bicikliutakat a gyalogosok és nem az autóforgalom rovására építenek, ezzel kijátszva egymás ellen a két környezetbarát közlekedési formát? (Bajcsy-Zsilinszky út)

A legrosszabb példa erre a budai rakparti bicikliút, amit a 90-es évek elején egy vödör sárga festék segítségével alakítottak ki. A Bajcsy-n lévő bicikliút egyébként még a jobbak közé tartozik, bár több tervezési megoldás megnehezíti a használatát. A bicikli jármű, a helye az úton van, mert az autók és a biciklik sebessége sokkal közelebb van egymáshoz; járdán bicikliutat vezetni veszélyes.


6. Hogyan lehetne rávenni az Intermédiát/Epamédiát (tkp. a Raiffeisen bankot), hogy az eredeti szerződésnek megfelelően, az ingyen megkapott hirdetési jogért cserében tartsa tisztán a városrondító, lerobbant utasbeállókat?


Jogászként hiszek a jogi megoldásokban, így azt gondolom, hogy kezdeményezni kell a megkötött szerződések újratárgyalását. Tudható, hogy ugyan a cégeknek kötelességük az utasbeállók karbantartása, ennek elmaradása esetén viszont nincsen szankció, ezért véleményem szerint felmerülhet a szerződő felek közötti aránytalanság. Ezzel kapcsolatosan jogi szakvéleményt kell beszerezni.


7. Ugyanez a kérdés, csak most a dzsuvás német multi, a Magyar Telekom telefonfülkéi ügyében.


Ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztam, de meglátásom szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak is van feladata az ügyben: a Magyar Telekom a koncessziós szerződésében vállalta bizonyos számú telefonfülke fenntartását. A telefonfülkék használhatósága és tisztasága nem tudom, szerepel-e a szerződésben, de igyekszünk majd valamifajta előrelépést elérni az ügyben, felvesszük a kapcsolatot a Magyar Telekommal és az NMHH-val.


 8. Az ING bank által ellopott közterületet a Vörösmarty tér 1 szám alatti épület esetében hogyan lehetne visszaszerezni? Ott az ígéretek ellenére ruházati boltok vannak, fölötte meg a "közterület", Budapest legnagyobb belmagasságú étterme :)

Tudomásom szerint az építési engedélytől eltérően alakították ki azokat a boltokat, zárták le a passzázsokat. A jogszerű állapot helyreállítása csakis a kerület vezetőségének akaratán múlik.


9. Tudomásom szerint az átkos Kádár időkben bárki leülhetett a Parlament lépcsőjére, ma viszont tilos a megközelítése. Látsz esélyt rá, hogy a parlamenti képviselők leszámoljanak belső félelmeikkel és a nép újra megközelíthesse (neadjisten: akár oldalba húgyozhassa) az Ország Házát?

Igen, ez engem is régóta zavar. A kordont akkor vonták a parlament köré, amikor a 90-es évek elején csőbombát robbantottak az egyik nyugati kapunál. Humoros a helyzetben, hogy az időközben lezárt ajtó mögött most az LMP-frakció irodája van. A parlament a népképviselet legfőbb szervének, az országgyűlésnek a székhelye, felháborító, hogy a "nép" még csak a közelébe sem mehet. A pesti rakpart lezárásával a dunaparti homlokzat megközelíthetősége adott,a hatalmas parkoló az épület előtt pedig teljesen abszurd, még szerencse, hogy a kordont már elbontották. A képviselők is járhatnak BKV-val vagy biciklivel, ahogy az egész LMP-frakció teszi, a saját parkolóhely még a képviselőknek sem alapjog.

10. A Galaxia/Belvárosi és a Városközpont étteremhez hasonló, a belvárosban többtucatnyi balfácánfogó hölgyet alkalmazó, turistafosztogató, országimázsromboló "vállalkozásokkal" mit tennél?


A jogi lehetőségek erre is adottak, egy-egy komolyabb botrány után a jegyző be is zár néhány éttermet, de ez édeskevés. Ráadásul az átvágás nem csak a külföldieket érinti, velem is néha bepróbálkoznak, és ha észreveszem, gyakran felháborodás a válasz. A fogyasztóvédelmet radikálisan meg kell erősíteni, a parlamenti frakciónak ezzel kapcsolatosan több javaslata is van. Az tűrhetetlen, hogy külföldi barátaimnak részletes iránymutatást kell adni arról, hogy melyik taxit használhatják és hogy milyen egyszerű trükkökkel vágják át a turistákat Budapesten.


11. Miért megy tönkre mindenfelé az Új Főutca burkolata?

Becslésünk szerint az új főutcát ugyan a reális ár kb. kétszereséért csinálta meg a kerület, viszont sikerült megint egy olyan megoldást választani, ami nem arra van kitalálva, hogy teherautókkal hajtsanak rá: a nagy kövek egyszerű homokágyra vannak fektetve, ezt sétálóutcáknál szokták használni. A belvárosi főutcát nem az átmenőforgalomnak kell használni és ha mégis teherautókat akarunk ráengedni, akkor tervezzük meg rendesen az alapozást. 5,5 milliárdba talán belefért volna, ennyi pénzből tisztességes autópályát is lehet építeni

12. Mi a helyzet a Bohém Art Hotel által élve elfalazott lakókkal? Szerinted a műemlékvédelmi előírásokkal hogyan lehet összeegyeztetni, hogy Szy Sándor amolyan parvenű-vicces módon a monogramját ráapplikálta a homlokzatra?


A pártok közül egyedül mi szólaltunk fel ebben az ügyben még március elején. Demonstrációt tartottunk az Önkormányzat előtt, szimbolikusan elfalazva az épületet. Véleményem szerint olyan hivatali "műhiba" történt, melynek orvoslásának költségeit nem a hibásak, hanem az adófizetők fizetik meg, amikor az önkormányzat biztosít cserelakásokat :-( Az megint egy érdekes kérdés, hogy milyen módon kaphatott építési engedélyt ez a két épület, mennyire illeszkednek a városrendezési koncepcióba és megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak.


13. A Duna-part világörökségi szakaszáról ki vannak tiltva az óriásplakátok és a fényreklámok, de Demszky és Tarlós hajóval odavitette az önreklámját. Vélemény?

Ha a hajók és a plakátok kihelyezésánek módja megfelel a jogszabályoknak és amíg ez nem ölt tömeges méreteket, nem látok ezzel problémát. Néhányan talán emlékeznek az LMP első akciójára, amikor a logónkat és üzeneteinket a parlament homlokzatára vetítettük (http://www.youtube.com/watch?v=LcPuo9Vklo0). Amíg a dunai hajóforgalmat elsősorban az LMP által tervezett gyorshajójáratok adják, addig ezt nem érzem problémának, viszont elképzelhető, hogy már középtávon is szabályozni kell ezt a kérdést.

14. Bécsi utca, bontás, Csipak, toronyház, pláza egy szűk utcácskában.

Egy dalban szerepel a mondat: "mindenkinek saját plázát!". Tényleg ezt akarjuk? Többszáz üzlet mellé bárki is azt gondolja, hogy feltétlenül egy újabb plázára van szükség, ráadásul műemlék házak eldózerolásával? Mindezt a Fidesz és az MSZP támogatásával, hiszen a védettség levétele mellett szavazott Steiner Pál és Horváth Csaba is a Fővárosi Közgyűlésben. Szomorú. Ja, és: http://www.youtube.com/watch?v=arpr8iNvWq4

15. Graffiti, teg, matrica, street-art. Lehetne kötelezni a lakástulajdonosokat, üzleteket, bankokat, templomokat, iskolákat, korházakat, önkormányzatokat, hogy a falaikat tartsák tisztán?



Ezzel kapcsolatban már van egy fővárosi kezdeményezés, amit a kerületben is népszerűsíteni kell. Arról szól, hogy az ingatlantulajdonosok kötnek egy alacsony havidíjú biztosítást az épületek tisztántartására, így ha graffiti kerül a házfalra, már másnap eltüntetik, így értelmét veszti a tegelés is. Ezen túl persze fel kell lépni a büntetés eszközeivel, a garázdaságot nem szabad tétlenül nézni, de valamiért magyar graffitiseket csak osztrák rendőrök szoktak elfogni... A street art viszont teljesen más kategória, ez nem az értelmetlen rongálás, hanem művészeti alkotás és nagyon örülök, hogy Budapest közterein az utóbbi hetekben megjelent több színvonalas alkotás, például az V. kerületi tűzoltóság melletti Vasarely-sítílusú gömb vagy a Nyugati téri felüljáró feldíszített lábai.


16. A kis halak, a könnyen utólérhető illegális reklámok kihelyezőivel kapcsolatban?


Itt sem értem a városvezetés eddigi tétlenségét. Emlékeztek a "Kárpótlási jegyet vennék" és a "Csodahólánc" táblákra néhány éve? Azért nem mentek utána, mert nem tudták a hirdető elérhetőségét vagy csak lusták és nemtörődömök voltak?


17. Nem tipikusan belvárosi probléma, de mégis: óriásplakátok? Évekig elhúzodó alibi házfelújítások, mint óriásmolinók állványzata?


A házfelújításoknál az óriásmolinók jelentős anyagi segítséget jelentenek a társasházaknak, viszont tény, hogy gyakran nagyobb a bevétel a plakáthelyből, mint amennyibe az álványzat bérlete kerül. A felújítások engedélyeztetése során befejezési határidőt kell szabni.

18. Hajléktalanság?


A köztéri hajléktalanság visszaszorítását nem kirekesztő intézkedésekkel és kriminalizáló rendeletekkel, hanem megfelelő szociális ellátórendszer biztosításával kell elérni. Az utcai hajléktalanság nem attól fog visszaszorulni, hogy az önkormányzat kiűzi a hajléktalanokat a belvárosból, hanem attól, ha majd senki nem kényszerül az utcán élni. Az utcai hajléktalansággal összefüggő köztisztasági problémákat sem a hajléktalan emberek hatósági zaklatásával lehet megoldani, hanem éjjel-nappal nyitva tartó, olcsó, nyilvános mellékhelyiségekkel. Ezek ma hiányoznak a fővárosból, és nem csak a hajléktalanoknak, hanem mindannyiunknak.


A hajléktalanszálló, mint a hajléktalanság mai megoldási mintája, nem valódi otthon: a cél nem lehet a hajléktalan emberek tömegszállásokon való összezsúfolása, hanem az, hogy mindannyiunknak legyen otthona. A hajléktalanellátásnak ezért összhangban kell lennie azzal az alapelvvel, hogy csak az éljen hosszú távon ellátó intézményekben, aki erre feltétlenül rászorul.


Itthon európai összehasonlításban kirívóan alacsony a szociális bérlakások aránya, ami alapvető problémát jelent: az alacsony jövedelmű háztartások megfelelő lakáshoz juttatását, a területi mobilitás biztosítását és a hajléktalanság leküzdését mind ellehetetleníti. Az önkormányzatnak ebben is van tennivalója.


19.A város közepén levő, erősen ciki állapotban levő, betonig lelakott Gödörrel és a hasonlóan lepusztult parkkal kapcsolatban valami 5let? Egyáltalán: ki a tulajdonos? A parkolót üzemeltető cég miért nem javítja a parkolót? A Gödör urai legalább a legszűkebb környezetükben levő javítanivalókkal foglalkozhatnának.

Tudomásom szerint három tulajdonosa is van a területnek, miközben az V. kerület is hatáskörrel bír. Nagyon sürgősen rendezni kell a helyzetet. Az Erzsébet tér a főváros egyik kiemelt zöldterülete, a helyben lakók is sokat profitálnak, így nem tartom eretnek gondolatnak azt sem, hogy a kerület vállaljon nagyobb részt a fenntartásból például kerületi érdeklődőket vonzó programok szervezésével. A műemlék buszállomást pedig mielőbb meg kell nyitni, első javaslatunk egy korrupciómúzeum megnyitása volna - az üres épület fenntartására már eddig is súlyos tízmilliók mentek el, de egy időszaki városi kiállítótér vagy turisztikai központ is elképzelhető.

20. Veres Pálné Gimnázium épületegyüttese és Bástya utcai játszótér versus szálloda?

Veres Pálné Gimnázium

Az ingatlan-együttest jelenleg osztatlan közös tulajdonként tartják nyilván, melynek tulajdonosai a Fővárosi Önkormányzat, valamint a korábbi Corvinus Egyetem által használt épületrészeket „kivásároló” Veres Projekt 2007 Kft. A cég által már tavaly be is nyújtott, az épületcsoport részbeni bontását csak a jelenleg fennálló, a környékbeliek kérelmét követően kiadott ideiglenes műemléki védettség akadályozta meg. Egy itt megépülő új „szállodagyár” – túl azon az „apróságon”, hogy ezt csak a régi gimnáziumi főépület teljes bontása, az udvar egy részének beépítése és az ott álló fák kivágása után lehetne megépíteni – teljes mértékben ellehetetlenítené az itt működő gimnáziumot és óvodát, hatalmas forgalmat generálna, és tönkretenné az egyedi lakókörnyezetet is!

Az V. kerületi önkormányzat újabb hatalmas beruházás engedélyezését tervezi a déli belváros utolsó nagyobb, beépítetlen telkén a Bástya utca elején. Az önkormányzat aktívan támogatja a Bástya Óvoda mellett található, és a kerület által nemrégiben értékesített Bástya utcai, jelenleg közparkként és játszótérként funkcionáló „üres” telek beépítését (ide szintén üzletközpontot, vagy szállodát terveznek), ahol a középkori Pesti Városfal utolsó, még szabadon futó szakasza is áll, és ahonnan a most itt található kisgyerekjátszótér „áttelepítése” a forgalmas és benzingőzös Fővám térre már folyamatban is van. A parkos telket jelen állapotában számos nagy fa és egy tujasor teszi zölddé, ezen a területen működik a Bástya Óvoda játszótere, van itt sportpálya a fiataloknak, és pihenőkert az ide betérőknek. Ez a déli belváros utolsó, olyan beépítetlen területe, amely kikapcsolódási lehetőséget nyújt a tizenéveseknek, akiknek a Károlyi-kertben már nincsen helyük.

Egy újabb üzletközpont vagy szálloda tovább növelné a környék kis utcáira zúduló forgalmat, ellehetetlenítené a Bástya Óvodát, veszélyezteti az itt húzódó kiemelt régészeti és középkori építészeti emlékeket, a zöldfelület eltűnésével járna és általánosságban: egy újabb nagyberuházás a sűrűn lakott déli belváros e szűk kis utcájában garantáltan az itt élők jelentős életminőség-romlásával járna, ahogyan történt ez az emlékezetes Molnár utcai szállodaépítéskor is.

21. Prostitúció a belvárosban?

Amikor éjszakába nyúló ülések vannak a Parlamentben rendszerint gyalog megyek hazafelé, vagy a Váci utcán, vagy a korzón. Rendszeresen és agresszívan szólítanak le ezek a hölgyek. Amellett, hogy én őket áldozatnak tartom, mindenképpen meg kell szüntetni ezt az állapotot. Csak ezt nem értem, hogy ilyenkor hol van a megnövekedett rendőri jelenlét...

Köszönöm az interjút

Kapcsolódó: Interjúnk Pásztor Tiborral, az MSZP kerületi polgármester-jelöltjével
frissítés: a Mandiner.hu interjúja Szilágyi Péterrel