2012. április 30., hétfő

Anonymous programajánló május 1-re: antikapitalista szarcsócsálás a Városligetben

Az antikapitalista demagógia az emberi irigységre épít: vegyük el a gazdagoktól, ami a gazdagoké... 
Olcsó manipuláció, lúzerek neokeresztény/önigazoló vallása. 
Ráadásul ismerjük az államkapitalizmus "eredményeit" 
(pl. majdnem törvényszerű élelmiszerhiány, 
hogy a fészbukkon forradalmárkodó 
túlsúlyos elvtársak 
is értsék). 
(Belváros blog)


naja, az Anonymous Hungary nagyon gyorsan belecsúszott a demagóg balos ideológiákba... mi a baj a kapitalizmussal? Észak-Korea bezzeg működik? Mutassatok egy működő, nem kapitalista országot. Na?

cím: 
Paál László sétány/út, Városliget (térkép)

programajánló, május 1, Budapest, Városliget, Anonymous Operation Hungary, koncert
kapitalizmus=halál

A bérmunka, az elnyomás, a rendszer elleni harc és a jogainkért való kiállás napja!
A Városligeti fasornál 10.00-kor a szakszervezetek tartanak demonstrációt az általános megszorítások és a folyamatosan romló életkörülményeink ellen. 
A vélhetően több ezer fős elégedetlen tömeghez
csatlakozunk zászlókkal, transzparensekkel, maszkokkal
Városliget, Pál László sétány!
Koncertek: Maradék, sNOBS, sNOBS akusztik, Akroprolis.
+Vegan büfé

Összenő, ami összetartozik?

Karesz Petrusz ugylátom 7en már lesztek:D
Johny Krojdla na, az intellektuális hozzászólások...
Vica Bvica Tamás,lehet,hogy hiányoztam töri órán,de tényleg nem tudom,hogy mit jelent,vagy mit takar az a szó,"kommunista"!Annyi új szó van mostanába,hogy a Magyar nyelvet újra kéne tanulnom.?! Anonymous Operation Hungary van, akinél beragadt a cséphadaró! :) és nem fogják fel, hogy teljesen mindegy minek nevezzük a dolgot. A rendszer megbukott, le kell dönteni, ennyi! Minket nem érdekel, hogy ki minek tartja magát, aki a rendszer ellen küzd, az a társunk, aki a cigányok, melegek, bevándorlók stb. (tehát a rendszer helyett saját embertásait veszi célba), az pedig NEM társunk!
Attila Pokornyi Helye! Le a rendszerrel!!!!Boogizva ütném szét a sok köcsögöt miközben ezt a zenét dudolnám!!!!http://www.youtube.com/watch?v=P0Hdt_zWIPI&feature=related
Istvan M. Pless Kedves Ovisok! Miből fogunk-fogtok élni, ha nem lesz kapitalizmus? Ki ad majd fizetést?
Erika Nagy Talán érdemesebb lenne elkezdeni, kihasználni a már meglévő értékeket, talán többre vinné az egyén, az ország, a világ!
Budapesti Belváros naja, az Anonymous Hungary nagyon gyorsan belecsúszott a demagóg balos ideológiákba... mi a baj a kapitalizmussal? Észak-Korea bezzeg működik? Mutassatok egy működő, nem kapitalista országot. Na?
Hajnal Vörös Ahogy Thatcher mondta: TINA!



folyton folyvást:
Zsolt Kovacs A GJ1214b-n van például egy... 40 fényév csak
Kertész Dániel Tévedett a plakát alkotója. A hagyományos proletárköszöntés, a felemelt ököl, jobb kézzel történik. Bár, ahogy nézem, igazából nem kehet eldönteni, hogy a mangasrác mit mutogat.
Budapesti Belváros Sieg heil?
Budapesti Belváros Az antikapitalista demagógia az emberi irigységre épít: vegyük el a gazdagoktól, ami a gazdagoké... Olcsó, ráadásul ismerjük az "eredményeit" az államkapitalizmusnak.
Andrea Bartha japánban lesz?
Budapesti Belváros Gróf Hosseini Seyed Dávid @ Kína, Vietnám rég nem szoci, de legalább nem demokratikus, egy szük klikk nem akarja szabad választásokon megmérettni magát. Kuba meg nem müxik, tessék tájékozódni (van egy magyar cimbim, aki éveket töltött Kubában...)
Zsolt Kovacs A kapitalizmus ellenben a kapzsiságra, önzésre és egyéb gyalázatos emberi tulajdonságokra épít... és szintén ismerjük az eredményeit...
Budapesti Belváros ha kivonjuk a gazdaságból a motivációt, akkor az a gazdaság (hadikommunizmus) szimplán befuccsan (lásd az nagyszerű eredményeket). A gazdasági anarchiának is tekinthető kapitalizmus legalábbis önszerveződő, működik: tömve vannak a boltok). ...
Budapesti Belváros ‎Zsolt Kovacs " A kapitalizmus ellenben a kapzsiságra, önzésre" épít. Miért, az antikapitalista uszítás nem?
Zsolt Kovacs Dehogynem
Budapesti Belváros hm, akkor most vitázunk, avagy menjek bringázni a napsütésbe? :)))
Zsolt Kovacs Menj bringázni...
Andrea Bartha csak miheztartás végett:ez nem anon plakát,hol vanez rajt?Anarchista,nem?és az nem ugyanaz,ezt tudjuk,ugye?
Gróf Hosseini Seyed Dávid Kedves,Budapesti Belváros!Értem én persze ott is kezdetét vette egy jelebtős enyhülés mind a háromban amióta kommunista vezetők elhunytak,de emelett ott nem léteznek ellenzéki pártok.
Laszlo Ladany ez1 s*zar plagat/olyanra sikeredett amilyen az elvárás volt: pseudo anonym divatmaszkos barmok !asztsetuggyák hogy mit akarnak 1xre mindent és semmit vagy fegyverbe és forradalom van vagy a flájereiwell Menjen mindenKia*aszba! < Ígykellküzdeniaposztimperialistamultinacionálisantibosevistarohadtvadkapitalistamerikaellen!:) hopp egy régebbi falfirka ('90-es évek): SZAREVŐ BANDA! /máig sem értem... a hozzászólásomat a Kia Moto' Ház és a zerocolatamogatta..
Az event/esemény a fészen:

A MAJÁLIS FELSZABADÍT!
Május 1.-én 11-től buli ligetben!:) 
Program: 11-14: Beszélgetések a rendszer elleni harcról!14-19: Koncertek!!!:)
Fellépők: - The Snobs- Riverside Jumpers-Maradék- The Snobs akusztik- Akroprolis
A koncertek között folytatódnak a beszélgetések! Szabad a mikrofon!
A Pál László Sétányon keressetek minket!:)
Gyertek el minél többen, hívjátok el az ismerőseiteket is!!!


................................

frissítés:

Péter Maszlov
Szia!
Nem tetszik ez a bejegyzés, légy szíves, töröld!


------------------------------
The post in the group, "Fiatal Kommunisták Csoportja":
Budapesti Belváros (April 30, 2012): Az antikapitalista demagógia az emberi irigységre épít: vegyük el a gazdagoktól, ami a gazdagoké... http://belvaros.blogspot.com/2012/04/anonymous-programajanlo-majus-1-re.html
Belváros, Budapest: Anonymous programajánló május 1-re: antikapitalista szarcsócsálás a Városligetbe
belvaros.blogspot.com
Share


24 minutes agoBudapesti Belváros
(Önjelölt) cenzor elvtárs, azok az idők elmúltak. Menet közben megszűntek a Gulágnak nevezett szocialista építőtáborok, sőt olyan imperialista újdonságok is megjelentek a piacon, mint a szólásszabadság. Szóval a korlátolt szektások már nem ugathatják önfeledten, hogy 2+2=5. Csók és jó étvágyat a virslihez és a 400 forintos Ászokhoz.

Teletál ételfutár: gyühet

Akkor valami pozitívat.
Nem rossz kaja,
bár előre meg kell rendelni.
Esetleg főzz magadnak.
Dicséret vége.

Teletál ételfutár link, honlap
 
a gerilla reklámkampányuk vizuális környezetszennyezés


A Teletál Ételfutár az ebéd házhozszállító cégek között országos szinten az elmúlt években elért eredmények alapján a legdinamikusabban fejlődő cég. 
Benke Laci bácsi több évtizedes szakmai tapasztalatának köszönhetően szakácsaink rendkívül magasan képzettek, ez teszi lehetővé, hogy éttermi színvonalú ételeket szállítsunk megrendelőinknek nap, mint nap. 
Cégünk mottója, hogy konkurenseinknél nagyobb ételválasztékot, kiváló minőségben és piacképes árakon kínáljuk, kifogástalan kiszolgálás mellett. 
Gondosan ügyelünk arra, hogy a töretlen fejlődési tendenciánk tartósan megmaradjon. Éppen ezért minden esetben kiváló minőségű alapanyagból dolgozunk, és hétről hétre megújítjuk étlapunkon kínálatunkat. 
Különösen nagy hangsúlyt fektetünk megrendelőink igényeire, észrevételeire, és igyekszünk ennek figyelembevételével is alakítani szolgáltatásunkat. 
Ha még nem kóstolta ételeinket, tekintse meg étlapunkat, s rendelje meg interneten keresztül Benke Laci bácsi finomabbnál finomabb fogásait! 
Amennyiben kérdése merülne fel szolgáltatásunkkal kapcsolatban, keresse ügyfélszolgálatunkat!
Reméljük, hogy Önt is megrendelőink között üdvözölhetjük, jó étvágyat kívánunk! 




(a fotókért köszönet Hónaljkutyának)

2012. április 29., vasárnap

Szabad a dohányzás: Foncsorozó - The Mirror Silvering Cellar



The World Famous Fontschor

- pussta -gulasch -tscharda - 


jeden Freitag

MULATSCHAG


cím: Budapest, VI. kerület,
Weiner Leo ucca, a Nagymezőből nyílik
 
Magánkocsma szabad dohányzóval és a Honekker kidobóalkatú, ám sokdiplomás dalnokával (csak semmi pánik, kenyérre lehet kenni a jóembert, csak a megfelelő méretű kenyérszeletet problémás beszerezni). Látogatásunkkor ippeg egy neves jogász és egy zapatista mérnök önfeledt lelkesedéssel fogyasztotta az alkoholt és a dohányárút. Külön tisztelet a Tulajnak, mivel szerencsétlen elvileg nem dohányzik, de toleranciájából kifolyólag passzívan, mégis.
Néhai maszek üvegező, a hetvenes évek szocialista hiánygazdálkodásának köszönhetően olyan sikertermékkekkel, mint zsebtükör és domború visszapillantó tükör (menő taxisoknál alapextra).

Sör a sörboltból, hangulat intellektuálisan emelkedett pocsolyarészegség. Látogatás előzetes bejelentkezéssel, mivel a nyitva tartás rendszertelen, akár az öregecskedő Gyurcsány nemi élete. 
 

Bruce Willis is a Foncsorozóba' iszik,
de állítólag ide jár konspirálni az IRA terézvárosi alapszervezete,
valamint a Smuck Andor Nyugdíjas Swingerklub is itt tartja összejöveteleit






Mjuzik!



Foncsorozó a Fészbúkkon

Dohányos magánklubbok: az anarchokomcsi pince

2012. április 27., péntek

Auchan, Óbuda: hagyományos ketreces biotojás, tea ízű limonádé és más érdekességek

Régi ismerős, a dunakeszi Auchan például lefeküdtünk a buldózer elé teljes szerkesztőségünket kicsábította egy kis plakátolásra holmi szúnyogtelep/pocsolya/láp betemetésének szándékát erősen ellenezve :

Auchan, hipermarket, Budapest, korrupció
Korrupció és láp
"Azért választottuk az Auchan márkához a vörösbegyet, mert természetéből adódóan rokonszenves és emberközeli, így tökéletesen illeszkedik az Auchan szellemiségéhez." 
Auchan, Óbuda, hipermarket, Budapest, Szentendrei út, III. kerület, vicces
Auchan Óbuda
Reméljük, ellenállói tevékenységünk és az évtizedes, stabilan veszteségesnek könyvelt jelenlét ellenére nem vonul ki ez a hipermarket-lánc is Magyarországról, mert akkor csak a Tesco marad és jól megnézhetjük magunkat és az árakat.

No, de most térjünk az óbudai Auchan-ra, ahova a tavaszi depresszió hajtott. Tapasztalataim szerint egy kis esztelen költekezés gyógyító hatású, mert a pénzügyi veszteségen való kesergés elfeledteti a depit. Én az óbudai Auchant választottam kúrám helyszínének, mert így még egy kis tekerős testmozgásra is lehetőség nyílt, ép testben 20 sör, ráadásul nemrég zsidó is lettem, tehát smucig módon az olcsó hírben álló (óriásplakát, fizetett hirdetések) hipermarketet céloztam meg.

Első impresszió, Tesco vs. Auchan:

1. A Tesco saját és közérdektől érdektől vezérelve zárt hűtőket működtet. Kevesebb energiaimport, jobb külker mérleg, kevesebb CO2 kibocsátás, puszi. Az Auchan ezt leszarja, vacogni lehet a felvágottak és a tejtermékek között, a hűtők ontják a hideget. Egy pont a Tesconak.

További észrevételek: az Auchan ruházati részlegnek újabban próbafülkéi is, de a bolti szarkák miatt biztonsági őrrel felszerelve (nehogy magukra véve lopják ki a cuccot). Mellesleg meglehetősen drágák a szezonális ruházati cikkek errefelé, bár a 2500 forintos "sportcipő" lehúzza az átlagot. Az Auchan cipői elborzasztóak, meneküljetek, ingyen is gáz kategória.

Régi fotó, még a ketreces tartás megtiltása előtti árakkal. Hozzátennivaló: a "hagyományos" tojás elnevezés bizony, bizony alávaló megtévesztés, pláné a biotojással egy polcon: a "hagyományos" tojás az Auchan újszerű szemlélete szerint a 3-as kódszámú, ketreces tömegnyomort jelöli. És a Fittnesz meg a Farm tojásokról nem is hörögtem :)

A magyar Zöldfarm Biotej viszont 300 alatt és finom.

Auchan, Óbuda, hipermarket, Budapest, Szentendrei út, III. kerület, vicces, biotojás
Hagyományos ketreces biotojás

újabb brand- vagy termékrombolás Auchan módra: a "legolcsóbb" Fresh Ice Tea (egy polcon a Lipton teájával) úgy lett a legolcsóbb, hogy semmi köze a teához: tea ízű izé, limonádé. Ügyes, avagy baromság. Termékhamisítás? Tej helyett manapság már csak a reggeli ital elnevezés használható a vegyipari, tejszerű kutyulékra, "ásványvíz" helyett a Coca-Cola már csak széndioxiddal dúsított forrásvizet árusíthat. Ezek szerint a tea ízű limonádé sunyulhat a Lipton nyomdokvizén, a teagyártok által teremtett üdítős szegmensben.

Vodka ízű szeszesital, megvan?

Auchan, Óbuda, hipermarket, Budapest, Szentendrei út, III. kerület, vicces, Fresh Ice Tea, fake product, Hungary, Lipton Ice tea
"Fresh" Ice Tea, tea ízű limonádé

Az 1010 ért kínált első kosárról csak a kasszánál derült ki, hogy hoppá, rosszul van árazva. Ugrasztottam az ügyfélszolgálatot, de ők is bocsánatkérés nélkül sajnálkoztak: tévedés. Akkor most megveszi dupla áron, mint a többi barom, amely gyanútlanul nem ellenőrzi az árakat a blokkon?

Auchan, bringakosár, első
Bringakosr 1010-ért: túl szép, h igaz legyen

Auchan, bringakosár
A minőség az 1010, az fizetendő ár viszont a duplája

A siralmas bringakínálat mellé  kényelmetlen, körülményes és nem biztonságos bringatároló (valszeg még sohasem ültek bringán a menedzserek):


FOLYT. KÖV., VAN MÉG? VAN MÉG, juhé, sztáj pé szürmő!


cím: 1033 Budapest, Szentendrei út 115.

Nyitva tartás:
H-Szo 06:00-22:00
V 07:00-21:00
Tömegközlekedés: Kaszásdűlő HÉV állomás

összes kép
búcsúzóul: az Auchan felett az ég

sunset, naplemente, felhők, clouds, red, piros, napnyugta, Auchan, Óbuda, hipermarket, Budapest, Szentendrei út, III. kerület, vicces

sunset, naplemente, felhők, clouds, red, piros, napnyugta, Auchan, Óbuda, hipermarket, Budapest, Szentendrei út, III. kerület, vicces




2012. április 26., csütörtök

A Mák Bisztró reklámfilmje

1. Minél terjengősebb, annál hatékonyabb, avagy pediglen méterre fizették az alkotóbrigádot?
2. Hm, miért nem viselik a kötelező fejfedőt/hajhálót az év bisztrójának szakácsai?



MÁK BISTRO, Budapest, Bisztró és pincsó. Csak lazán. K und K gyökerek. Innovatív konyha. Mai interpretáció.

Elérhetőség: 06 30 723-9383
cím: 1051 Budapest, Vigyázó Ferenc utca 4.

honlap: makbistro.hu

  A MÁK bistro koncepciójának alapja az elmúlt évtized világtrendje, a bistrot gastronomique, magyarul a „gasztrobisztró” fogalmának kiemelkedő színvonalon történő életre hívása. Célunk a csúcsgasztronómia könnyed, külsőségektől mentes biztosítása széles rétegek, így a fiatalok számára is. Konyhánk meghatározó elemei a magyar, illetve a Monarchia konyhájának hagyományaiból, a K und K gyökerekből erednek. Rendkívüli minőségű alapanyagokat használunk, és kiemelt szerepet kap a kreativitás, az alkotó konyhai művészet.
A séf, Huszár Krisztián többek közt egy 3 Michelin csillagos étteremben szerzett tapasztalatokat, s ezt követően vállalta el konyhánk vezetését. Fennállásának első teljes évében, 2011-ben a MÁK bistro két szakácssapkát kapott a Gault Millau-től, illetve ezen kívül számos más nemzetközi és hazai díjat érdemelt ki. A teljesség igénye nélkül Huszár Krisztián séf és a MÁK a Legjobb Bisztró (Dining Guide), az Év Konyhája (Vendon Magazin), az Év Konyhafőnöke (Alexandra Étteremkalauz), a Legjobb Progresszív Magyar Konyha (Time Out Budapest) és a Budapest Kedvenc Étterme (Dining Guide) elismeréseket is magáénak tudhatja.

2012. április 24., kedd

Programajánló: Csermanek Lakótelep a Bem mozi büféjében


NEMSOKÁRA!

Lakótelep kikeletkor. Szirombontás, rügyfakasztás a Bemben!
Ez év idénjén először cserél közös álláspontot nyilvánosság előtt a Csermanek Lakótelep két középkorúvá serdült fiatalembere robotokról, dialektikáról, más népek luxustárgyairól, humanizmusságról, egy- vagy más szóval vélt gondolataikról. KONCERT fantázianévre keresztelt műsoruk az aktualitások szerelmesei kedvéért legújabb, három éve megjelent lemezükről is bemutat néhány dalt. Vigyázat: az est begyakorolt programra épül! Mindazonáltal a folyton megújuló dalszerkezetek rajongói is bizton várakozhatnak. Várni pedig annyi, mint remélni! Az mindenesetre bizonyos, hogy a duóstruktúrájú kettős produkciója a megjelenteknek ingyenes! 

Mindez: Bem Mozi, április 28. fél kilenc!

Csermanek Ltp profil a fészen

Csermanek Lakótelep
a híres szinti és az ugyancsak híres orrlik
,,A Csabi egész nyáron dolgozott, meg a Gyurinál volt, úgyhogy nem sok pénze maradt. 
Én nem csináltam semmit a nyáron. Néha elmentem ide-oda, de más is ezt csinálja. Nincs ebben semmi különös. 


Fiatalok vagyunk és Csermanek Lakótelepben zenélünk. A Csermanek Lakótelep líra és barátság. Híd két ember között. Az meg a kettőnk dolga.


A szinti egy sámlin van, a basszusgitárt odanyomom a szekrényhez, hogy lehessen hallani. 
Írjuk a számainkat. Már van a néger édesanyáról is egy, meg tervezünk még más témákban is szövegeket, 
mindenféle hangvételűt.


Tehát különbözőeket, végeredményben mondhatjuk így is.


Könnyen kötünk barátságokat, de könnyen is válunk meg tőlük. Szerintünk ez így természetes. 


Ennyit tudok most mondani.


Ja, de van még valami. Majdnem szerepeltünk mi is egy Jancsó filmben, de sajnos a neves író után tavaly szörnyethalt a Miklós is, így ez elmaradt." (Metal Hammer - Két férfi egy eset - 2005. május)

Nemsokára élőzenés shállálálá és trillulilúja lesz Csermanek Lakótelepnek, már csak néhányat kell alukálni, kispucások. Ne feledjétek, mert előveszem a családi Lügert, oszt na.

Csermanek lakótelep (1. rész), első tinglitangli


Csermanek lakótelep (2. rész), második odasújtás


Csermanek lakótelep (3. rész), odabasz


Csermanek lakótelep a Delíriumban, 4. rész, megfingatós, tetőfokadra hág



©Csabi monológja:
Bennen mindig volt egy ilyen látens lányság, és amikor a műzház előtti fuckingolás történt, arra gondoltam jól meg fogja tölteni a számat, és nem gondoltam arra, megkapom amit akarok, de ahhoz képest ilyen.. igazából szinte semmit nem… és már kicsit meguntam az egészet, mondtam, akkor szóljon, amikor vmi lesz, úúú gondoltam most kapni fogok, most, most megjárom, de egyáltalán nem, ilyen semmi nem volt, tök szar volt ilyen szempontbó,
- És seggre nem mentetek?
- Ááá---vagyis…azthiszem, én voltam egy kicsit kreatívabb, az ilyen kezdeményező.
- És csak ki akartad ezt próbálni, vagy konkrétan őt kívántad?
 -Hát nem is tudom, amikor szépen ráfeküdtünk a művhát lépcsőjére,
és amikor előjött az a kis hús, akkor…én akkor ott ilyen elementális vágyat éreztem arra, hogy én ezt megkóstoljam, nem bírtam volna eltolni,  meg ő meg mondta, hogy ne, ne, ez hülyeség, én nagyon kíváncsi voltam, de nem mondhatom, hogy amire vártam az lett volna, ilyen jó nagy volt neki, nem olyan kis nevetséges mütyürke, mint nekem, és, és hát amikor vége lett, én felültem a biciklimre, pont előtte olvastam, hogy van ilyen növény, a csattanós nadragulya, aki megeszi, megkukul, és elbicikliztem a vasútállomáshoz, mert úgy tudtam, ott van ilyen, nagyon meg voltam zakkanva.
(...)
 - És neked kellett a sok szart takarítani?
- Nem, anyám szokta, de azért én is, besegítek otthon…viszont olyanokat is szívesen megcsinálok, ha bement egy szép hölgy, akkor egy kicsit bejjebb átam, és haagatóztam..psss..sss
- és ez izgató volt, ahogy pisilt?
- Az nem, de mindig pontosan arra a pillanatra vártam, mikor hallottam, hogy tépi a papírt,
- és törli?
- Igen..azt viszont még soha nem hallottam, de ahogy akkor hozzáér…hát olyat még nem hallottam, nem is tudom van-e hangja, de…de..
- egy ilyen kis tölcsért kéne a zsebedben tartani, és akkkor gyorsan oda tudnál menni!
- anélkül is hallottam én mindent!
- és ha ilyen nagyot szart, és az tök hangos volt?
- az igen, igen…volt egyszer egy ilyen tökjó csaj, az odament és akkor így…meg voltam illetődve, hehehehe
(verfanzin.freeblog.hu)







Csermanek Lakótelep két picsarészeg fáradt férfiúja búcsúzkodik a közönségtől (5. rész), nedves bugyik szitálnak mókás fejükre, ez itt a vég, el lehet menni Floridába. Thaiföldre. Kasmírba. Dublinba. Párizsba. Bergamoba.


kapcsolódó: fényképezős beszámoló a Delírium Music Pubból

kapcsolódó beszámoló az Bem mozirúl

Bem Mozi Kávézó, Söröző, könyvesbolt, etcetera
1024 Budapest, Margit körút 5/B.
Telefon: 316-8708


2012. április 23., hétfő

Bécsi kószálás: flâneur aka városblogger

The observer-participant dialectic is evidenced in part by the dandy culture. Highly self-aware, and to a certain degree flamboyant and theatrical, dandies of the mid-nineteenth century created scenes through outrageous acts like walking turtles on leashes down the streets of Paris. Such acts exemplify a flâneur's active participation in and fascination with street life while displaying a critical attitude towards the uniformity, speed, and anonymity of modern life in the city. 

The term flâneur comes from the French masculine noun flâneur—which has the basic meanings of "stroller", "lounger", "saunterer", "loafer"—which itself comes from the French verb flâner, which means "to stroll". Charles Baudelaire developed a derived meaning of flâneur—that of "a person who walks the city in order to experience it". Because of the term's usage and theorization by Baudelaire and numerous thinkers in economic, cultural, literary and historical fields, the idea of the flâneur has accumulated significant meaning as a referent for understanding urban phenomena and modernity. In French Canada flâner is rarely used to describe strolling and often has a negative connotation as the term's most common usage refers to loitering.  

Flâneur is not limited to someone committing the physical act of a peripatetic stroll in the Baudelairian sense, but can also include a "complete philosophical way of living and thinking", and a process of navigating erudition as described by Nassim Nicholas Taleb's essay on "why I walk" in the second edition of The Black Swan (2010). Louis Menand, in seeking to describe T.S. Eliot's relationship to English literary society and his role in the formation of modernism, describes Eliot as a flaneur (The New Yorker,September 19, 2011, pp. 81–89?) (wikipédia) 

Bécs, Wien, Vienna
képregény-adagoló automata?
(mixer comic shop)

The flâneur's tendency toward detached but aesthetically attuned observation has brought the term into the literature of photography, particularly street photography. The street photographer is seen as one modern extension of the urban observer described by nineteenth century journalist Victor Fournel before the advent of the hand-held camera:
This man is a roving and impassioned daguerreotype that preserves the least traces, and on which are reproduced, with their changing reflections, the course of things, the movement of the city, the multiple physiognomy of the public spirit, the confessions, antipathies, and admirations of the crowd. ("Ce qu'on voit dans les rues de Paris", What one sees on the streets of Paris)
(wikipédia)

Bécs, Wien, Vienna
reklám és szemétláda:
"Host an Tscick"
Du hast es inder Hand. Bau keinen mist.
Tag- und Nachtaktiv
The most notable application of flâneur to street photography probably comes from Susan Sontag in her 1977 essay, On Photography. She describes how, since the development of hand-held cameras in the early 20th century, the camera has become the tool of the flâneur:
The photographer is an armed version of the solitary walker reconnoitering, stalking, cruising the urban inferno, the voyeuristic stroller who discovers the city as a landscape of voluptuous extremes. Adept of the joys of watching, connoisseur of empathy, the flâneur finds the world 'picturesque.' (pg. 55) (wiki)

Bécs, Wien, Vienna
analóg patina, városkép, retro, szép
Dana Brand, an American literature scholar, notes that in mid 19th century "[t]he New York flaneurs were always comparing their productions to panoramas, dioramas and daguerrotypes", and they often visited and described Barnum's American Museum. Brand argues that "[t]hese panoramic spaces, containing the entire multiplicity of the world and presenting it as a spectacle to be consumed, appeared to spectatorial narrators to be the most representative spaces in their respective cities, the one true metaphor for the whole." (Spectator and the City in Nineteenth-Century American Literature) (wiki)
Bécs, Wien, Vienna
szelektív hulladékgyűjtés
There is no English equivalent for the French word flâneur. Cassell's dictionary defines flâneur as a stroller, saunterer, drifter but none of these terms seems quite accurate. There is no English equivalent for the term, just as there is no Anglo-Saxon counterpart of that essentially Gallic individual, the deliberately aimless pedestrian, unencumbered by any obligation or sense of urgency, who, being French and therefore frugal, wastes nothing, including his time which he spends with the leisurely discrimination of a gourmet, savoring the multiple flavors of his city. (Cornelia Otis Skinner, Elegant Wits and Grand Horizontals, 1962, Houghton Mifflin, New York) (wiki)
Bécs, Wien, Vienna
errefelé sárga a postaláda
(ronda forma, ráadásul koszlott)
While Baudelaire characterized the flâneur as a "gentleman stroller of city streets", he saw the flâneur as having a key role in understanding, participating in and portraying the city. A flâneur thus played a double role in city life and in theory, that is, while remaining a detached observer. This stance, simultaneously part of and apart from, combines sociological, anthropological, literary and historical notions of the relationship between the individual and the greater populace. After the 1848 Revolution in France, after which the empire was reestablished with clearly bourgeois pretensions of "order" and "morals", Baudelaire began asserting that traditional art was inadequate for the new dynamic complications of modern life. Social and economic changes brought by industrialization demanded that the artist immerse himself in the metropolis and become, in Baudelaire's phrase, "a botanist of the sidewalk". David Harvey asserts that "Baudelaire would be torn the rest of his life between the stances of flâneur and dandy, a disengaged and cynical voyeur on the one hand, and man of the people who enters into the life of his subjects with passion on the other" (Paris: Capital of Modernity 14). (wiki)

Bécs, Wien, Vienna
Walter Dunkel
Sötét Walter
The concept of the flâneur is important in academic discussions of the phenomenon of modernity. While Baudelaire's aesthetic and critical visions helped open up the modern city as a space for investigation, theorists, such as Georg Simmel, began to codify the urban experience in more sociological and psychological terms. In his essay "The Metropolis and Mental Life", Simmel theorizes that the complexities of the modern city create new social bonds and new attitudes towards others. The modern city was transforming humans, giving them a new relationship to time and space, inculcating in them a "blasé attitude", and altering fundamental notions of freedom and being:
The deepest problems of modern life derive from the claim of the individual to preserve the autonomy and individuality of his existence in the face of overwhelming social forces, of historical heritage, of external culture, and of the technique of life. The fight with nature which primitive man has to wage for his bodily existence attains in this modern form its latest transformation. The eighteenth century called upon man to free himself of all the historical bonds in the state and in religion, in morals and in economics. Man's nature, originally good and common to all, should develop unhampered. In addition to more liberty, the nineteenth century demanded the functional specialization of man and his work; this specialization makes one individual incomparable to another, and each of them indispensable to the highest possible extent. However, this specialization makes each man the more directly dependent upon the supplementary activities of all others. Nietzsche sees the full development of the individual conditioned by the most ruthless struggle of individuals; socialism believes in the suppression of all competition for the same reason. Be that as it may, in all these positions the same basic motive is at work: the person resists being leveled down and worn out by a social-technological mechanism. An inquiry into the inner meaning of specifically modern life and its products, into the soul of the cultural body, so to speak, must seek to solve the equation which structures like the metropolis set up between the individual and the super-individual contents of life. ("The Metropolis and Mental Life")

Bécs, Wien, Vienna
Bar - Nightclub Schönbrunn
pinabár, gerilla reklám
The concept of the flâneur has also become meaningful in architecture and urban planning describing those who are indirectly and unintentionally affected by a particular design they experience only in passing. Walter Benjamin adopted the concept of the urban observer both as an analytical tool and as a lifestyle. From his Marxist standpoint, Benjamin describes the flâneur as a product of modern life and the Industrial Revolution without precedent, a parallel to the advent of the tourist. His flâneur is an uninvolved but highly perceptive bourgeois dilettante. Benjamin became his own prime example, making social and aesthetic observations during long walks through Paris. Even the title of his unfinished Arcades Project comes from his affection for covered shopping streets. In 1917, the Swiss writer Robert Walser published a short story called "Der Spaziergang", or "The Walk", a veritable outcome of the flâneur literature. 
The crowd was the veil from behind which the familiar city as phantasmagoria beckoned to the flâneur. In it, the city was now landscape, now a room. And both of these went into the construction of the department store, which made use of flânerie itself in order to sell goods. The department store was the flâneur's final coup. As flâneurs, the intelligensia came into the market place. As they thought, to observe it - but in reality it was already to find a buyer. In this intermediary stage [...] they took the form of the bohème. To the uncertainty of their economic position corresponded the uncertainty of their political function. (Walter Benjamin (1935), «Paris: the capital of the nineteenth century», in Charles Baudelaire: a lyric poet in the era of high capitalism)
In the context of modern-day architecture and urban planning, designing for flâneurs is one way to approach issues of the psychological aspects of the built environment. Architect Jon Jerde, for instance, designed his Horton Plaza and Universal CityWalk projects around the idea of providing surprises, distractions, and sequences of events for pedestrians. (wiki)

Bécs, Wien, Vienna
es ist vorbei
vége a dalnak
Bécs, Wien, Vienna
cukorka-automata gyerekeknek és pedóbácsiknak
Bécs, Wien, Vienna
a fasizmus elleni harc nem lankadhat
Bécs, Wien, Vienna
purehategang.comhttp://streetfiles.org/wwwpurehategangcom/loves/
a street-arton túli szimpla köcsögök
"writerek", teg és bomba az életművük
öntöttvas Demszky-karók Bécsben :)
The atmosphere of a few places gave us a few intimations of the future powers of an architecture that it would be necessary to create in order to provide the setting for less mediocre games.

Bécs, Wien, Vienna

Bécs, Wien, Vienna

Le Flâneur (music by The XX)
by Luke Shepard



On the Passage of a Few Persons Through a Rather Brief Unity of Time:


összes kép

2012. április 22., vasárnap

Edgar Allan Poe: A tömeg embere


A TÖMEG EMBERE

Szerencsétlen, aki képtelen egyedül lenni.

LA BRUYÈRE

Találóan jegyezte meg valaki egy bizonyos német könyvről: es lässt sich nicht lesen - nem hagyja magát elolvasni. Akadnak azonban olyan titkok is, amelyek nem hagyják magukat elmondani. Minden éjszaka meghal ágyában néhány ember, gyóntató atyja kezét szorongatva, könyörgő tekintetét belefúrva amannak szemébe - meghal, kétségbeesetten, görcsfogta nyelvvel, s lelke mélyén olyan irtózatos titkot őriz, amely nem tűri, hogy felfedje. Sajnos, néha olyan iszonyattal telített terhet vesz magára az emberi lélek, hogy súlyától csak a sírban szabadulhat meg. És ilyen módon kimondatlan marad minden bűn lényege.

Nemrégen, ősszel, alkonyat táján a D. kávéház nagy üvegablaka mögött üldögéltem Londonban. Néhány hónapig betegeskedtem, de most már javulófélben voltam, és visszatérő erőmet érezve, abban a boldog kedélyállapotban éltem, amely pontosan az ellenkezője minden unalomnak. Ilyenkor az embert elfogja valami mohó, sóvár vágyakozás, lelki szeméről lehull a fátyol - άχλοζή πςίν έπήεν - a köd, amely előbb rajta volt, és felvillanyozott elméje olyannyira felülmúlja átlagos képességeit, mint Leibniz[55] csapongó, de kristálytiszta logikája Gorgiasz agyalágyult, gyatra frázispufogtatását. A puszta lélegzetet is élveztem, és gyönyörűség töltött el még olyankor is, amikor fájdalomra lett volna okom. Nyugodtan, de felajzott érdeklődéssel szemléltem mindent. Szivarral a számban, előttem az újsággal, elszórakoztam a délután folyamán hol azzal, hogy a hirdetéseket nézegettem, hol a helyiségben ülő tarkabarka társaságot figyeltem, hol pedig a füstös ablaküvegen át kibámultam az utcára.

Ez az utca a város egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala; egész nap özönlött rajta a nép, de amint sötétedett, percről percre nőtt a tömeg, mikor pedig kigyúltak a lámpák, kétsoros sűrű, szakadatlan emberfolyam hömpölygött tova az ajtó előtt. Az estének ebben az órájában soha ezelőtt nem voltam még hasonló helyzetben, és újfajta gyönyörteljes izgalom töltött el a kavargó, tenger sok ember láttára. Hovatovább nem törődtem már a bent történő dolgokkal, a kinti látvány teljesen lekötötte figyelmemet.

Eleinte csupán elvontan, általános jelenségekre figyeltem. Tömegnek tekintettem a járókelőket, és azon tűnődtem, mi teszi őket tömeggé. Rövidesen azonban rátértem a részletekre, és aprólékos érdeklődéssel szemléltem a sok alak, ruházat, viselkedés, testtartás, ábrázat és arckifejezés megszámlálhatatlan változatát.

Az előttem elvonulók legnagyobb része elégedetten, céltudatosan viselkedett, mintha csak azzal törődnék, hogy keresztülvergődjön a tömegen. Összevont szemöldökük alatt gyors pillantást vetettek körbe, ha meglökték őket, nem látszott rajtuk, hogy zokon vennék, helyre rángatták ruhájukat, és továbbsiettek. Másoknak, ilyen is sok volt, lerítt a nyugtalanság minden mozdulatukról, arcuk kivörösödött, hadonásztak, és magukban mormogtak, mintha éppen azért éreznék egyedül magukat, mert olyan sűrű tömeg veszi körül őket. Ha előrehaladásukban gátolta őket valaki, hirtelen abbahagyták a mormogást, de annál jobban hadonásztak, és szórakozott, elcsigázott mosollyal ajkukon vártak, merre megy az, aki elállta útjukat. Ha meglökték őket, sűrű hajlongással kértek bocsánatot a lökdösőtől, és meglátszott rajtuk, milyen rettenetes zavarban vannak. Nem volt semmi egyéb különösen szembeötlő ezen a két nagy csoporton, mint amit leírtam. Öltözékük az a fajta volt, amit hangsúlyozottan rendesnek nevezünk. Kétségkívül nemesemberek, kereskedők, ügyvédek, üzletemberek, tőzsdeügynökök voltak, a társadalom köznapi alakjai, vagyonukból élő magánzók és önálló foglalkozású, saját felelősségükre tevékenykedő egyének. Nem keltették fel különösebben az érdeklődésemet.

A hivatalnokokat könnyű volt felismernem, és itt két jellegzetes csoportot különböztettem meg. A fényes áruházak fiatal alkalmazottai testhez álló, szűk kabátot, ragyogó cipőt viseltek, hajukat simára olajozták, ajkukon önhitt mosoly játszadozott. Ha nem tekintjük küllemük bizonyos csínját, melyet jobb szó híján írópultmáznak neveznek, viselkedésük pontos mása volt az egy-másfél év előtt dívó legtökéletesebb társaságbeli jó modornak. Uraságoktól levetett gráciát öltöttek magukra - azt hiszem, ezzel tökéletesen meghatároztam ezt a réteget.

Az előkelő, régi cégek főtisztviselőit - vagyis a "tisztes öreg bútordarabok"-at - lehetetlen lett volna mással összetéveszteni. Rájuk lehetett ismerni fekete vagy barna, kényelmesen szabott kabátjukról és nadrágjukról, melyhez fehér nyakkendő és mellény, széles, tartósnak látszó cipő, vastag harisnya vagy kamásli járult. Kopaszodó fejükön furcsán elállt a jobb fülük - nyilván az állandóan mögé dugott írótolluktól. Megfigyeltem, hogy mindig két kézzel veszik le és teszik fel kalapjukat, és rövid, vastag; ódivatú aranyláncon viselik zsebórájukat. Tiszteletreméltóságot mímeltek - ha ugyan lehet ilyen becsületükre váló tulajdonságot megjátszani.

Nagy számban fedeztem fel pompás megjelenésű fickókat; ezekről könnyűszerrel megállapítottam, hogy a szemfüles zsebtolvajok céhéhez tartoznak, akiktől hemzseg minden nagy város. Kíváncsian nézegettem ezeket az urakat, és nehezen tudom elképzelni, hogyan téveszthetik össze őket az úriemberek a maguk fajtájával. Bő mandzsettájuk, rendkívül nyílt arckifejezésükkel párosulva, rögtön elárulja, mifélék.

A szerencsejátékosokat - jó néhányat vettem észre - még könnyebb volt felismernem. Öltözékük a lehető legkülönbözőbb; a mindenre elszánt hetvenkedő szélhámos bársonymellénye, cifra nyakkendője, aranyozott óralánca és finom művű fémgombjaitól egészen az aggályosan dísztelen egyházi viseletig, pedig ennél jobban semmi sem keltheti fel az emberek gyanakvását. Valamennyien megkülönböztethetők azonban az ivástól püffedt, sárgás arcbőrükről, fátyolos, fénytelen szemükről, színtelen, összeszorított ajkukról. Mindezen felül még két dologról tudtam őket mindig felismerni. Az egyik: óvatosan lehalkított hangon beszélnek, a másik: hogy hüvelykjük a szokásosnál messzebb, derékszögben áll el többi ujjuktól. Igen gyakran észrevettem a hamiskártyások társaságában egy hasonszőrű emberfajtát, noha szokásaik enyhén eltérnek amazokétól. Nevezzük őket olyan uraknak, akik kizárólag fortélyos észjárásukból élnek. Szemmel láthatólag ezeknek két óriási tábora élősködik az emberiségen: a piperkőc ficsuraké és a katonáké. Az előbbiek legfőbb ismertetőjele a hosszú, fürtös haj és a mosolygós arc, a másiké a sújtásos zubbony és az összeráncolt homlok.

Lejjebb szállva az úgynevezett ranglétrán, sötétebb és mélyebben elgondolkoztató anyagra találtam. Láttam házaló zsidókat, szolgai alázattal arcukon, melyből elővillan keselyűtekintetük, megrögzött hivatásos koldusokat, amint rámordulnak a jobbfajta kéregetőkre, akiket a kétségbeesés csekély kis alamizsnáért kikerget az éjszakába, elgyengült, borzalmas nyomorékokat, akikre már rátette kezét a halál, és úgy oldalognak, botladoznak a tömegben, esdeklő pillantást vetve mindenkire, mintha némi vigaszra várnának, vagy elveszett reménységüket keresnék. Láttam hosszú éjszakába nyúló munkájukból örömtelen otthonukba hazatérő erényes, fiatal leányokat, amint inkább ijedten, mintsem megrökönyödve visszarettennek a garázda útonállók pillantásaitól, pedig még a közvetlen érintésüket sem sikerül elkerülniük. Láttam mindenfajta és életkorú városi nőt - párját ritkító szépséget asszonyi varázsa teljében, aki Lukianosz márványszobrát juttatta eszembe, pároszi márványfelülete alatt szennyel telt belsejével - és rongyokba burkolt, undorító, végsőkig lezüllött némbert; láttam ráncos képű, kifestett, felékszerezett vén banyát, aki utoljára még megfeszíti erejét, hogy fiatalnak lássék, és fejletlen testű gyermekleányt, aki, mert ilyenek közt élt születése óta, máris járatos a mesterségével járó visszataszító kacérkodásban, és ég a vágytól, hogy mielőbb egy sorba kerüljön a bűnben nála idősebbekkel. Láttam számtalan, leírhatatlan iszákost cafatokban lógó, pecsétes ruhában, tántorogva, hebegve, összevert ábrázattal, fénytelen szemekkel - másokat ép, de mocskos holmiba öltözve, kissé bizonytalan, peckes járással, duzzadt, érzéki ajakkal és szívélyes pirospozsgás ábrázattal, ismét másokat valaha jó anyagból készült, még most is gondosan kikefélt öltözékben, természetellenesen kemény, ruganyos léptekkel, de félelmetesen sápadt arccal, vadul forgó, kivörösödött szemmel, amint a tömegben őgyelegve, remegő kézzel megkapaszkodtak minden elérhető tárgyban. Láttam még pástétomsütőket, teherhordókat, szénrakodó munkásokat, utcaseprőket, kintornásokat, majomidomárokat és népdalárusokat, énekeseikkel együtt, toprongyos kézművesek és kimerült napszámosok minden fajtáját. Túláradóan élénk és hangos volt mind, sértette a fülem, és belefájdult a szemem.

Amint egyre jobban besötétedett, egyre jobban lenyűgözött a látvány. Nem csupán a sokadalom anyaga változott meg - szelídebb arculatát hamarosan elveszítette, amint fokozatosan visszavonultak a rendesebb emberek, és egyre határozottabban kidomborodott durvább jellege, ahogy a kései órák előcsalogatták odújukból a gazság minden rendű és rangú képviselőjét -, hanem a tűnő napvilággal küszködő, eleinte csak gyengén pislogó gázlámpák lángja végül felülkerekedett, és tündöklő fényárba borította az egészet. Sötét volt minden és csillogó - mint az ébenfa, amelyhez Tertullianus[56] stílusát hasonlítják.

A merész fényhatástól lebilincselve, egyenként kezdtem vizsgálni az arcokat. Noha a fénysávba kerülő alakok oly gyorsan suhantak el az ablak előtt, hogy nemigen vethettem rájuk egy pillantásnál többet, különös lelkiállapotom következtében még e röpke pillanat alatt is gyakran hosszú évek története bontakozott ki előttem. Tekintetemet le nem vettem az ablakról, és elmerülten nézegettem a néptömeget, mikor hirtelen felbukkant egy arc - egy hatvanöt-hetven éves roskatag aggastyán arca -, amelynek sajátosan hóbortos kifejezése rögtön magára vonta és lekötötte teljes figyelmemet. Soha életemben nem láttam még csak hasonló arckifejezést sem. Jól emlékszem még, az futott át az agyamon, amint megpillantottam: ha Retzeh ezt látta volna, mikor megfestette a gonoszság megtestesülését, mennyivel inkább megfelelt volna számára, mint a saját elgondolása. Míg igyekeztem az első rövid pillantás alapján meghatározni, mit fejez ki ez az arc, zavaros és ellentmondó fogalmak kavarogtak bennem, ilyenfélék: nagy lelkierő lakik benne, szűkösen él, óvatos, zsugori, hűvösen számító, rosszindulatú, vérszomjas, diadalmasan jókedvű, mérhetetlenül retteg valamitől, mélységesen - nem -, a végsőkig kétségbeesett. Furcsán felizgatott, meghökkentett, lenyűgözött. - Milyen viharos múltat hordhat a szívében! - gondoltam magamban. Heves vágy fogott el, hogy szemmel tartsam ezt az embert, és megtudjak róla többet is. Gyorsan felvettem a kabátomat, fogtam a kalapomat és botomat, kisiettem az utcára, és utat törve magamnak a tömegben, elindultam abban az irányban, amerre eltűnt szemem elől. Némi nehézség után végre megpillantottam, a közelébe férkőztem, és óvatosan, nehogy észrevegyen, a nyomába szegődtem.

Most aztán volt rá alkalmam, hogy szemügyre vegyem alakját. Alacsony növésű volt, igen sovány, és nyilván igen gyenge. Ruházata szennyes és rongyos, de mikor egy-egy lámpa erős fénye rávetődött, észrevettem, hogy inge, ha piszkos is, igen finom anyagból készült. És ha nem csalt a szemem, szorosan begombolt és valószínűleg ócskán vásárolt hosszú kabátja egyik szakadása alól tőr villant elő és gyémánt. Kíváncsiságomat még fokozta ez a felfedezés, és elhatároztam: követem az idegent, akárhová megy.

Most már leszállt az éj, vastag, nyirkos köd telepedett a városra, és rövidesen eleredt a sűrű, tartós eső. A megváltozott időjárás furcsa hatással volt a tömegre, felbolydult az egész, és tengernyi esernyő árnyékába került. A zűrzavar, lökdösés, zsivaj megtízszereződött. Én magam nem sokat törődtem az esővel; a szervezetemben még lappangó régi láz miatt veszedelmesen kellemesnek éreztem a nedvességet. Zsebkendőmet a szám elé kötöttem, és mentem tovább. Az öregember egy félórán át nagy nehezen folytatta útját a főútvonalon, és itt, nehogy szem elől tévesszem, szorosan mögötte haladtam. Egyszer sem fordult vissza, nem nézett hátra, így nem vett észre. Végül befordult egy keresztutcába, és bár itt is nyüzsgött a sok ember, mégsem volt olyan tolongás, mint az imént elhagyott főúton. Az öreg magatartása most megváltozott. Sokkal lassabban ment, kevésbé céltudatosan... bizonytalanabbul. Több ízben átvágott az utca túlsó oldalára, majd megint visszatért emide, látszólag minden ok nélkül. Annyira sűrű volt a tömeg, hogy minden ilyen irányváltoztatásánál kénytelen voltam a közelébe férkőzni. Az utca szűk volt és hosszú, és kis híja egy óra is beletelt, amíg végigrótta az öreg. Ezalatt a járókelők száma lassanként körülbelül annyira csökkent, amennyi fényes délben látható a Broadwayn a park közelében - ilyen óriási a különbség London és a leglátogatottabb amerikai város népessége között. Másodszor is befordultunk, és egy ragyogóan megvilágított, elevenen nyüzsgő térre értünk. Az idegen most ismét felvette korábbi modorát. Állát leszegte, összevont szemöldöke alól minden irányba vad pillantást vetett azokra, akik gátolták útjában. Határozott léptekkel, kitartóan sietett előre. Meglepetten láttam azonban, mikor megkerülte a teret, hogy sarkon fordul, és újra végigjárja, és még jobban elcsodálkoztam, amikor többször megismételte ezt a sétát. Egy ízben majdnem észrevett, olyan gyors mozdulattal fordult vissza.

Így keringett még egy óra hosszat; s a végén már jóval ritkábban állták el útját a járókelők, mint eleinte. Szakadt az eső, lehűlt a levegő, az emberek hazatértek otthonukba. A kóbor öreg türelmetlenül befordult egy jóformán néptelen mellékutcába. Ezen a mintegy negyedmérföldnyi útvonalon olyan iramban rohant végig, amilyet álmomban sem tételeztem volna fel az ő korában, nekem pedig alaposan megnehezítette, hogy a sarkában maradjak. Néhány perc múlva egy emberektől hemzsegő nagy árucsarnokhoz értünk. Az idegen, úgy látszik, ismerős volt erre; és itt megint megszállta a régi magatartás, amint céltalanul ide-oda tolakodott a töméntelen vásárló és árus között. A körülbelül másfél óra alatt, amit itt töltöttünk, nagyon óvatosan kellett viselkednem, hogy a közelében maradjak, és mégse vegyen észre. Szerencsére gumi sárcipő volt a lábamon, és nem hallhatta lépteimet. Egyáltalában nem látta, hogy figyelem. Egyik árusítóhelyet a másik után kereste fel, nem kérdezte meg semminek az árát, nem szólt egy szót sem, üres, tétova tekintettel bámult minden tárgyra. Most már teljesen megzavart a viselkedése, és eltökéltem, hogy nem tágítok mellőle, amíg némiképp nem elégítem ki kíváncsiságomat kiléte felől.

Hangosan megkondult egy óra, tizenegyet ütött, a csarnok gyorsan kiürült. Az egyik árus, miközben becsukta a boltját, véletlenül meglökte az öreget, és láttam, hogy abban a pillanatban heves reszketés járja át egész testét. Kisietett az utcára, azután hihetetlen sebesen végigrohant egy sereg kanyargó, néptelen utcán, míg végül ugyanott lyukadtunk ki, ahonnan elindultunk, a nagy főútvonalra, ahol a D. kávéház állt. Most azonban egészen más kép fogadott. Az út még mindig fényárban úszott, de szakadt az eső, és alig lehetett látni néhány embert. Az ismeretlen öreg elsápadt. Kedvetlenül néhány lépést tett a nemrég még oly népes sétányon, azután mélyet sóhajtva a folyó irányába fordult, és rengeteg girbegurba utcán át elérkezett az egyik színház elé. Éppen véget ért az előadás, a kapukon tódult kifelé a közönség. Úgy tűnt, mintha az öregnek elakadna a lélegzete, mikor a tömeg közé vetette magát, de mintha bizonyos fokig csökkenne heves nyugtalansága, amelyet magatartása az imént még elárult. Fejét ismét leszegte, olyan volt, mint mikor először megláttam. Észrevettem, hogy most arrafelé veszi útját, amerre a közönség legnagyobb része tart, de egészben véve érthetetlen volt szeszélyes viselkedése.

Amint az öreg folytatta útját, lassan elszéledtek az emberek, őt pedig ismét elfogta korábbi szorongó tétovázása. Egy ideig nyomon követett egy tíz-tizenkét főből álló duhaj társaságot, de ezek egyenként leszakadoztak, amíg végül csupán hárman maradtak együtt, egy szűk, sötét, néptelen utcán. Az ismeretlen megállt; egy pillanatig, úgy látszott, elmerülten gondolkozik, majd izgatottan nekivágott egy útnak, amely a külvárosba vezetett. Ez a környék teljességgel különbözött mindazoktól, amelyeket eddig bejártunk. London legvisszataszítóbb negyede volt ez, szánalmas nyomor és elvetemült bűnök tanyája. Egy-egy nagy néha felbukkanó lámpa homályos fényében láthatóvá váltak a magas, ősrégi, szúette, roskatag faházak, egymás hegyén-hátán, olyan összevisszaságban, hogy alig lehetett felismerni közöttük az utat. Az úttest kockakövei szanaszét hevertek, kitúrta helyükből az elburjánzó gaz. Irtózatos szennytől bűzlöttek az eldugult csatornák. Pusztulást lehelt az egész légkör. Ennek ellenére, amint beljebb hatoltunk, fülünket megütötte az emberi élet lármája, és nemsokára seregestül imbolygott körülöttünk London legnyomorúságosabb népsége. Az öregember ismét jókedvre derült, mint ahogy a mécses fellobban, mielőtt kihuny. Megint ruganyos léptekkel haladt előre. Egy sarkon befordulva, hirtelen fényözön vakította el szemünket: a Mértéktelenség egyik óriási, városszéli temploma állt előttünk - a Pálinka, a leggonoszabb démon palotája.

Majdnem megvirradt már, de még egész csomó szerencsétlen iszákos nyomakodott ki-be a tárt kapun. Az öregember fojtott örömsikollyal utat tört magának közöttük, azonnal fölvette eredeti modorát, és látszólag minden cél nélkül peckesen ide-oda járkált a tömegben. Nem sokáig volt azonban ilyeténképp elfoglalva, mikor az ajtók ellen intézett általános roham jelezte, hogy a gazda lezárja a házat éjszakára. Ekkor észrevettem, hogy a különös öregnek, akit olyan állhatatosan figyeltem, a lehető legmélyebb kétségbeesés tükröződik arcvonásain. De nem tétovázott, vad energiával azonnal indult vissza a hatalmas London szívébe. Nagy léptekkel, sebesen futott, én meg elképedve követtem, eltökélten, hogy végére járok a kérdésnek, amely most már mindennél jobban érdekelt. Eközben felkelt a nap, és mire elértük a népes város legzsúfoltabb útvonalát, ahol a D. kávéház áll, az elénk táruló lótó-futó, hemzsegő tömeg alig lehetett kisebb, mint előző este volt. És itt, az egyre növekvő zűrzavar közepette, hosszan, kitartóan követtem az ismeretlen embert. De, mint rendesen, az öreg föl s alá sétált, és egész nap nem hagyta el ennek az útnak kavargó sokadalmát. Mikor aztán újra beesteledett, halálosan elfáradva megálltam előtte, és rámeredtem egyenesen az arcára. Nem vett észre, folytatta szertartásos sétáját, én pedig nem követtem tovább, ott maradtam, elmerülten gondolataimban. - Ez az öregember - állapítottam meg végül - a mélyen élő bűn példaképe és szelleme. Nem tud egyedül lenni. Ő a tömeg embere. Hiába követném, nem tudok meg többet sem róla, sem a tetteiről. A leggonoszabb szív vaskosabb könyv, mint a Hortulus Animae[57], és talán Isten egyik legnagyobb áldása, hogy es lässt sich nicht lesen - nem hagyja magát elolvasni.

Fordította Vermes Magda

2012. április 21., szombat

Bezzeg Bécs: Magyarok Bécsben


S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.


Még vagyunk néhányan.
Errefelé a szerb a legnagyobb kisebbség.

Bécs, Wien, magyarok, Vienna, Ungar-Grill
Ungar-Grill
Megállt az idő

Due to the industrialization and migration from other parts of the Empire, the population of Vienna increased sharply during its time as the capital of Austria-Hungary (1867–1918). In 1910, Vienna had more than two million inhabitants, and was one of the six largest cities in the world.[citation needed] At the turn of the century, Vienna (Czech Vídeň, Hungarian Bécs) was the city with the second-largest Czech population in the world (after Prague). At the height of the migration, about one-third of the Viennese population was of Slavic or Hungarian origin. After World War I, many Czechs and Hungarians returned to their ancestral countries, resulting in a decline in the Viennese population.
In 1923, there were 201,513 Jews living in Vienna, which had become the third-largest Jewish community in Europe. 65,000 Jewish people were deported and killed in concentration camps by Nazi forces, approximately 130,000 fled.
By 2001, 16% of people living in Austria had nationalities other than Austrian, nearly half of whom were from former Yugoslavia, primarily Serbs; the next most numerous nationalities in Vienna were Turks (39,000; 2.5%), Poles (13,600; 0.9%) and Germans (12,700; 0.8%). (wiki)
Bécs, Wien, magyarok, Vienna, Stefan Giczi, Inhaber
bérlő: Stefan Giczi
Bécs, Wien, magyarok, Vienna, Stefan Giczi, Inhaber
piros-fehér-piros
piros-fehér-zöld
forever united


2012. április 20., péntek

Programajánló: Föld napja utcafesztivál (Szimpla kert, Budapest)

Szimpla kert, Bringa Bolha
Bringa Bolha
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed
Sétáló Kazinczy utcát
(némely pszichó taxis ötvennel csapatja
a puhatestű útakadályok között a szűk utcácskában)
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed
A hús fogdosása hatóságilag tilos
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed, Shut up, funny, street art
A hazafias magyar kocsmatöltelékek által a világ harmadik legjobb bárjává szavazott romos kocsma. Erős külföldi jelenlét (ebből következően drága sör), valamint ugyancsak erőteljes a külföldiek barátságát kereső helyi csajkínálat. Vigyázzatok a lábujjkáitokra, oh, zsenge csontocskáim recsegő hangján dalol a fájdalom.

Bringabarát: maximális. Parkoló, sűrített levegő. Itt tartották az 500 méteres helybentekerős fixi bajnokság egyik fordulóját, melyen kiküldött tudósítónk is berúgott.

Beengedők: nem a szokásos ork felhozatal, de nem ám. Fogadják a betérő köszönését. Sőtmitőbb! Előre köszönnek! Érkezéskor és távozáskor! Ki látott még ilyent?

Sör, pia: mint már említettem, a devizás külföldi vendégek tömege árfelhajtó...

Design: koszos, ragacsos asztalok, de a belsőépítészeti ötletparádé mindenért kárpótol.
Ülőhely: felejtsdel.

Dohányzás: a régi, gangos udvarból kialakított kocsmában adott a lehetőség. Télen fedett az udvar.

Negatív beugatás: kirakták a Bike Kitchent a padlásról :(

Bringás bolhapiac, őstermelői piac, stb., egy kis copy-paste a kismulti magyar cég honlapjáról:

 a Szimpla Művelődési és Szabadidő Kert(mozi) az elmúlt 10 évben a következő ingyenes kulturális és szabadidő-szolgáltatásokat építette fel, illetve nyújtja jelenleg is:

Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed, Shut up, funny, street art
Képzőművészei kiállítások a KREA és független művészek alkotásaival
Képzőművészeti alkotóház - Szimpla Design
Szimpla Literatúra (könyvbemutatók, felolvasások)
Szimpla Pinceszínház
Bringás Bolhapiac
Fiatal kerékpáros vállalkozók termékeinek forgalmazása
Bike Kitchen (közösségi kerékpárszerelés, és jótékonyság)
Budapest Bike Maffia (kerékpáros hajléktalansegítő szolgáltatás)
Szimpla Stúdió és zenei tehetségsegítő program (Szimpla Torok)
Szimpla Jam
Muzsikus cigányok hétfőn
Koncertkedd
Tajtékos Szerda
Basszuskulcs
Szimpla zenei workshop
Spájzplacc - őstermelői esti piac Nagymarosról
Szimpla Divat (szabás-varrás, csere)
Ruházati adományok gyűjtése
Tankönyvadományok gyűjtése
Selyemfestő workshop - Józan Babák Egyesület
Rubik Kocka Klub (18 év alattiak közösségi tereként)
Ceruza Gyusza és Varnyúblog (karikatúra és képregényverseny)
8mm-es filmkészítők Klubja (filmkészítés, vetítés, gyűjtés)
35mm-es egész estét mozifilmek vetítése
Szimpla Filmfesztivál (Budapest-Bécs)

Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed, közfeladat, ingyen wc
Mosdóhasználat nem csak fogyasztó vendégek számára
(közfeladat átvállalása)
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed, közfeladat,Budapest Bike Maffia
Budapest Bike Maffia
(jótékonyság :)
VJ Yourself
Cseresznye Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda együttműködése, fejlesztése
Erasmus hallgatók közösségi rendezvényei
Szimpla Információs Kifőzde/Information Bar - turisztikai és helyi szolgáltatások
Budapest Kártya forgalmazó pont
Lakógyűlés - Kazinczy utca lakóinak havi egyszeri találkozója
Szimpla Berlin - kulturális híd, zenei és művészeti export
Backgammon versenyek
Azért7 az Élő Erzsébetvárosért Egyesület befogadása, működtetése
RádióQ - Kultúra utcája - heti 2 alkalommal egy-egy órában
50%-os nyugdíjas fogyasztási kedvezmény
10%-os NFC képes Klubkártya
12-19h között biztosítunk workshopokhoz, konferenciákhoz rendezvényekhez termet és technikát
Mindennapi utcatakarítás a Wesselényi-Dohány szakaszon
Nyilvános szolgáltatások: WIFI, WC, szoptatás, pelenkázás, bébiétel melegítés, kutyás hely

Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,  piros-fehér-zöld, lámpaoszlop, street art
Piros-fehér-zöld
ez itt magyar föld
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,   street art

Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,   street art



Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,   ingyen levegő, bringásbarát kocsma
levegő-air-luft
bringásbarát hely
A FÖLD NAPJA - UTCAFESZTIVÁL A KAZINCZYBAN


A Föld Napja - Utcafesztivál a Kazinczyban
Nemrég elbúcsúztattuk a vendéglátóhelyeken való dohányzást, hát, most nem búcsúzásra készülünk, hanem pont hogy fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, milyen fontos is, hogy megőrizzük azokat az értékeket, melyek körbevesznek minket, és hogy elsősorban azért vagyunk itt hogy létrehozzunk dolgokat - olyan módon, hogy eközben a környezetnek se okozzunk kárt.

A Föld napja a Szimpla számára is kiemelkedő fontosságú; és ebből az alkalomból igyekszünk tovább küzdeni azért, hogy a Kazinczy utca végre valóban sétálóutca legyen; április 22-én, vasárnap ismét egy fesztivállal vetetjük észre magunkat, és nem is magunkat, hanem a Kultúra utcáját - lesz Utcazene, Szimpla Spring Band, Iparkutya-koncert, Tilalmas, Utcatánc és Gerillaéneklés a Kijáratnál, Bringás- és gyerekprogramok; Ehető Szimpla – palántaültető workshop (fűszernövények és zöldségek), Utcai filmvetítés Szimpla Trabantból - 8 mm (Todoroff Lázár vezényletével), Kreatív workshopok, Ingyen Álmodunk - álomszolgálat, álomrendelés, emeletes ágyakon próbaalvás (Bazár Hostel), és még rengeteg program. A Kertben bent Gouba Vásár 10 és 19 óraa között - erről bővebben itt tájékozódhattok...


A Mika Tivadar Mulatóban ezen a napon Designplacc -
Az Önkormányzat pedig tavaszköszöntő napot tart a Kazinczy utcában, úgyhogy mindenképpen gyertek a Kultúra utcájába.

Szimpla Kert, kocsma, Kazinczy utca
Biciklista bolhapiac: fényvisszaverő matricák (Defekt Műhely és Bringabolt)


Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,   ingyen levegő, bringásbarát kocsma
ötlettenger, spiritusz, lélek: ajtó
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,   ingyen levegő, bringásbarát kocsma
dohányzórész, szabadtér, mozi
Budapest, Hungary, Kazinczy utca, Magyarország, Pub, romkocsma, ruinpub, Szimpla Kert, zsidónegyed,   ingyen levegő, bringásbarát kocsma
művészbarát hely
Kapcsolódó: összes fénykép + 500 méteres helybentekerés a Szimplában (Goldsprint Tournament II.,) +  tömeges buzulás a Szimplában + Csendrendelet: bezárt a Szimpla?

Szimpla Kert
kocsma, kávézó, pub, söröző
cím: 1075 Budapest, VII. kerület, Kazinczy utca 14.
Telefon: 1-352-4198
Web: www.szimpla.hu
E-mail: kert@szimpla.hu
Hétfő: 12-03
Kedd: 12-03
Szerda: 12-03
Csütörtök: 12-03
Péntek: 12-03
Szombat: 12-03
Vasárnap: 12-03