Provinciában provinciális az ízlés.
Aggasztóan növekszik a sznobizmus szintje blogunkban, operába, operabálba, színházba ténfergünk, rákaptunk a rendszeres lábmosásra is. Most meg ez is, a Hombár MÜPA, a magyar korrupció gigantikus emlékműve, Demján bácsi gyümölcsöző seftje az állammal, így könnyű meggazdagodni, a Művészetek Palotája. Esténként villodzik, úgyhogy Demján karácsonyfája néven is közismert (Demjans Lampenladen, muhaha). Építészeti dögunalom, 40 évvel ezelőtt sem fotózták volna le a turisták.
Hát jó nagy, annyi szent. Presztízsberuházásoknál előfordul.
És nem a külcsíny miatt szeretjük.
Kockafejű vonalzóművészet, elkésett modernizmus, barokkosan gigantikus bejárat oszloperdővel, vizuális unalmával a Nemzeti Színház stíluskavalkádjának ellensúlya.
Mindez 100 milliárdért.
Bár a budapesti Művészetek Palotája megépítésével színvonalas kulturális intézmény jött létre, a beruházás 66,6 milliárd forinttal kerül többe az eredetileg tervezettnél - állapítja meg jelentésében az ÁSZ. (nol.hu)
Bár a budapesti Művészetek Palotája megépítésével színvonalas kulturális intézmény jött létre, a beruházás 66,6 milliárd forinttal kerül többe az eredetileg tervezettnél - állapítja meg jelentésében az ÁSZ. (nol.hu)
+ egy kis színes:
Tíz év szünet után újból tollat ragadott Fassang László, hogy – immár világhírű előadóművészként – újabb darabbal gyarapítsa az orgonairodalmat.
A Honvágydal című, Demján Sándornak ajánlott kompozíció Hidas Frigyes Orgonaversenye és Karosi Bálint zenekarra és orgonára írt esszéje, a Consonances után ez volt a harmadik olyan zenemű, amely a Művészetek Palotája 2006 májusában átadott, világhírű orgonáján szólalt meg először. A Prima Primissima-díj alapítójának ajánlott négy tételes alkotás 12 hangos alapmotívuma Demján Sándor nevének betűiből keletkezett és ritmikai átalakítások során különböző karaktereket ölt. A zeneirodalomból jól ismert lassú–gyors–lassú–gyors forma minden tételének csúcspontján egy jól ismert magyar táncdallam hangjai körvonalazódnak. Tételközökben, mintegy mottóként a címadó Honvágydal refrénje is megszólal, kifejezve a haza iránti vágyakozást.
Az épület – Magyarországon és a közép-európai régióban korábban ismeretlen módon – az úgynevezett PPP (Public-Private Partnership) konstrukcióban, az üzleti szféra és az állam együttműködésében készült. Az Orbán-kormány és a Demján Sándor nevéhez köthető TriGránit-csoport között 2001 decembere és 2002 márciusa között létrejött szerződés szerint az épület bekerülési költségét 31,2 milliárd forint lett volna, amelyet a magáncég megelőlegezett volna, és azt a magyar állam – egyfajta lízingként – a kamatokkal együtt 10 év alatt törlesztett volna. 2002-ben az állam 52 milliárd forint felső határig kezességet vállalt a beruházásért. Ezt Hiller István minisztersége alatt 97,9 milliárd forintos kezességre és 30 éves futamidőre változtatták a 2005-ös költségvetésben, hogy mérsékeljék az egy évre jutó állami kiadásokat. „A végösszeg nem éri el a teljes kezesség összegét, csak 73,54 milliárd forintra jön majd ki” – nyilatkozta a kormányszóvivő 2005-ben.
Az Állami Számvevőszék 2007-ben megállapította, hogy már a kezdeti kormányzati előterjesztések, határozatok sem voltak megalapozottak. Nem készült például piacfelmérés, hatástanulmány, gazdaságossági és költség-összehasonlító számítás. (wiki)
A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit – a fejlesztő Trigránit Zrt., a generálkivitelező Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda – az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban, az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.
cím: 1095 Budapest
Komor Marcell utca 1
Kapcsolódó elkúrások: Fenyő János és Puncisegg villája a természetvédelmi terület közepén (Normafa); Erdőirtás és neoprocc bunkóbarokk: Fehér Ház Remake Budán; Vezér úti cigánycsandala; A KOGART Ház mint építészeti elkúrás; Lehel Piac: Rajk László építészeti handabandája; meleg láger Zuglóban; Hattyúház; Kapu oroszlánnal; Helikopter lakópark kopipészt kastéllyal, Aphrodite / Akropolisz night klub; Opel Schiller stb.
Tovább, a világszínvonal felé
Pompidou Központ (épült 1971–1977 között):
Sydney, Operaház (1954-1973):
ha mán szögletes és beton: Teresa Carreño Kulturális Központ, Caracas, Venezuela (1970 - 1976 - 1983):
A Guggenheim Múzeum Bilbaoban, Spanyolország, Baszkföld, ETA (1997):
Salamon Guggenheim Múzeum, New York (1959):
Parc du Futuroscope, Franciaország (1987):
London Metropolitan
tervező: Liebskind
ajánló: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda weboldala
Művészetek Palotája (MÜPA) honlapja
4 megjegyzés:
öhöhöööö... jah, akkor inkább a külföldi építészet....demján PPP mutyi...fasza 5-ös. igaz is.
mivan?
Nen kell ez a mindent fikázós Mancs stílus!!!
Kedves Névtelen, elmentem Szlovákiába
Megjegyzés küldése