Oroszlános kapu (Kolozsvár)

Giccsparádénk folytatódik, hülyeségért most a szomszédba, Erdélybe látogatunk, egészen pontosan Kolozsvárra. Tessék, oroszlános kapu, shallalalala. Miért csak a nemességé legyen az élvezet?

A nemesség az oroszlánban mindig a hősiesség és a nagylelkűség szimbolikus megjelenítőjét látta, mi is erősen feltételezzük, hogy itt is hasonlóan jellemezné magát a kapu vélhetően román tulaja (a kék színt a vegyes lakosságú területeken a románok használják, eltérően a magyarok által kedvelt zöldtől). Az ötágú korona a köznemesi rangot jelöli a címertani szabályok szerint (a hétágú a bárói, a kilencágú a grófi, a tizenegyágú pedig a hercegi rangot jelenteti).

"A korona (vagy koszorú) a kiválasztottság jelképe. Maga a kör alak a tökéletességet - s miután az ég jelképe is a kör - az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Gyűrűként egyesíti azt ami fölötte és alatta van, de egyben a földi és az égi világ határát is kijelöli. Kifejezetten az Istentől származó hatalom jelképe is. A Bibliában a korona a tisztesség, az öröm, a nagyság, a dicsőség és az eschatologikus (a hittudomány ága, mely a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozik) győzelemjutalma illetve megjelenítője. Első szent királyunk görög eredetű neve is (Hagiosz) Sztephanosz latinra fordítva (Sancta) Coronát, azaz (Szent) koronát jelent.
A címer alapszíne a kék, az ég, a levegő, a víz színe, mely jelképesen utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is." (Kacsóta címerének leírása)

No és azt tudtátok, kedves rádióhallgatóink, hogy a Gergényi által példaképének tekintett Fouché francia rendőrminiszter Napóleon által adományozott hercegi címerében egy arany oszlopra tekeredő kígyót találunk. Ezen már a kortársak is jókat somolyogtak, mint „beszélő címeren”. Itt most hosszasan elpoénkodhatnánk azon, hogy Gergényink vaj' milyen címert kapott Gyurcsitól... ha nem kapott volna az első adandó alkalommal egy hálatelt seggberúgást.