A pókokat Isten LSD segedelmével teremtette, ez minden megfigyelő számára nyilvánvaló. Egyszerre félelmetes és egyszerre mókás teremtmények őkelmék, könnyű volt rájuk kattanni :)Póknapot tartunk, pókásszon velünk.
Színészpok (Salticus scenicus) (Clerck, 1757), nőstény.
Kár, hogy egy kép sem ott lett éles, ahol kell, egész jó lett volna pedig :S
Egyébként házak, kőkerítések falán közönséges, közepes nagyságú ugrópóknak számít.
(az aprópók blog szíves mankója azonosításhoz, a segedelmük nélkül a szokásosnál is nagyobb hülyeségeket írnánk:)
A képek minősége sajnálatos, de nehéz egy ilyen fürge kis élőlényt makróvégre kapni, hacsak a természetbúvár nem használ fürgeségcsökkentő rovarirtót :) A képek mellesleg a Lurdy ház nevű népszórakoztató intézmény parkolójában készültek, miközben Trurl kollégára borára várakoztunk.
A színészpók (Salticus scenicus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjéhez, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjéhez és a ugrópókfélék (Salticidae) családjához tartozó faj.
A nőstény hossza 6 milliméter, a hímé 5 milliméter. A pók könnyen felismerhető a fekete potrohán keresztben futó széles fehér csíkokról. A zsákmányát a pók erős elülső lábaival tartja meg. A tapogató lábak (palpuszok) a hímnél a párosodást segítik, a hímivarsejtek átadására szolgálnak. A színészpók csáprágóival ragadja meg zsákmányát és mérget fecskendez a sebbe. Feltűnően nagy szemével 360 fokos szögben látja környezetét.
A színészpók magányosan él és a meleget kedveli. Tápláléka kis rovarok, például legyek, szúnyogok, hangyák és bogarak. Fogságban 2-3 évig él, élettartama a szabad természetben nem ismert. A nőstény hosszabb életű, mint a hím.
A párzási időszak az év legmelegebb hónapjaiban van. A nőstény évente egyszer párzik.(wiki)
Méretüknél kétszer nagyobb legyeket is elkapnak, de a hangyákat nem szeretik, valószínűleg az ízük miatt (hangyasav). Jellegzetes, fekete-fekér mintás pók, sárgás lábakkal. Nevét mókás mozgásának köszönheti, ami olyan, mintha illegetné magát. Hossza 2-3 mm. Kő- és házfalakon, sziklákon gyakori.
Igen durva őket vadászni látni. Kiválóan látnak, a kiszemelt áldozat közelébe settenkednek, ráugranak és ásztálávisztá.
Kapcsolódó poszt: darázspók és egy szomorú sorsú sáska + egy szomorú sorsú pincebogár + keresztespók
A színészpók (Salticus scenicus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjéhez, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjéhez és a ugrópókfélék (Salticidae) családjához tartozó faj.A nőstény hossza 6 milliméter, a hímé 5 milliméter. A pók könnyen felismerhető a fekete potrohán keresztben futó széles fehér csíkokról. A zsákmányát a pók erős elülső lábaival tartja meg. A tapogató lábak (palpuszok) a hímnél a párosodást segítik, a hímivarsejtek átadására szolgálnak. A színészpók csáprágóival ragadja meg zsákmányát és mérget fecskendez a sebbe. Feltűnően nagy szemével 360 fokos szögben látja környezetét.
A színészpók magányosan él és a meleget kedveli. Tápláléka kis rovarok, például legyek, szúnyogok, hangyák és bogarak. Fogságban 2-3 évig él, élettartama a szabad természetben nem ismert. A nőstény hosszabb életű, mint a hím.
A párzási időszak az év legmelegebb hónapjaiban van. A nőstény évente egyszer párzik.(wiki)
Méretüknél kétszer nagyobb legyeket is elkapnak, de a hangyákat nem szeretik, valószínűleg az ízük miatt (hangyasav). Jellegzetes, fekete-fekér mintás pók, sárgás lábakkal. Nevét mókás mozgásának köszönheti, ami olyan, mintha illegetné magát. Hossza 2-3 mm. Kő- és házfalakon, sziklákon gyakori.
Igen durva őket vadászni látni. Kiválóan látnak, a kiszemelt áldozat közelébe settenkednek, ráugranak és ásztálávisztá.
Kapcsolódó poszt: darázspók és egy szomorú sorsú sáska + egy szomorú sorsú pincebogár + keresztespók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése