2009. március 21., szombat

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma lemond a picsába

Gyurcsány Ferenc, lemondott, lemondás, MSZP, kongresszus, miniszterelnökBréking nyúz: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma lemond miniszterelnöki megbizatásáról. Számunkra elmarad a pezsgőbontásos sikerélmény: mi golyózáporra és rabomobilra számítottunk. Marad a Nagy Magyar Punnyadás, csak a főpéniszek cserélődnek

A hírt az MSZP kongresszusán fogják bejelenteni. Éljen április 21!

Combino song

Minden magyar vigyázhatna
az ajtó lassan záródna
felszáll velünk most a haza
egy-néhány megállóra

A következő Európa
ha ez beszól, én úgy leverem
lefogadom egy rugóba
véres lesz az útlevelem

Vesszen Gyurcsány-Ferenc-Város
felesleges kondiznod
az már fitnessel határos
ha feldöntöd a Combinót

Aki most nem rebellis
izmok közé mér született
edzzük este s reggel is
a nemzeti érzületet

Dobjon most egy nagy respektet
a baloldali mc tábor
ha tudja, hogy hány freestyle-t nyert meg
crew-jának a Demszky Gábor

Dobjon most egy nagy respektet
a jobb oldal is rózsás arccal
ha tudja, hogy csak magyar reppet
bömböltet a Rogán Antal

Vacsorázom without you
elestél ma kedvesem
szomjamat a vízágyu
ha bár talpig nedvesen

Bár bévül a szívemben
oltana örök tüzet
de kihunyni nem hagyja, nem
a Deák téri ütközet

Lobogónk te édes gyros
mindenkinek öt kebabot
csináljunk zöld-fehér-piros
erős pistás ötvenhatot

Dobjon most egy nagy respektet
a baloldali mc tábor
ha tudja, hogy hány freestyle-t nyert meg
crew-jának a Demszky Gábor

Dobjon most egy nagy respektet
a jobb oldal is rózsás arccal
ha tudja, hogy csak magyar reppet
bömböltet a Rogán Antal

(Németh – Kovács – Závada)



(Köszönet az infóért Mr. B-nek)

10 megjegyzés:

BB írta...

hopp, a nolról alig maradtunk le, a de a blogok versenyét megnyertük: másodikok vagyunk :D

Névtelen írta...

lemondott a Főantifasiszta

Névtelen írta...

Kúrcsány Ferenc is over

Névtelen írta...

Akkor tapsoljatok, ha sitten van már.

Névtelen írta...

hazudtunk reggel, hazudtunk este

BB írta...

„Mi lesz ebből az országból, ha észreveszi, hogy a hazugok országa? Nem vagyunk már optimisták, s jó előre sajnáljuk azt, aki ezt hangosan megmondja. Föltétlenül megkövezik, s az ország tovább hazudik önmagának s úgynevezett vezéreinek. Hogy a vezérek is hazudni fognak, arról talán kár is elmélkedni. Mit tudnak ezek mást, mint hazudni, ámbár azt igazán jól tudták, s jól tudják mindörökké ámen."
Ady Endre, Budapesti Napló 1908. január 24.

Névtelen írta...

Gyurcsánynak már azt sem hiszik el, hogy lemondott

http://index.hu/x.php?id=inxbkc&url=http%3A%2F%2Fszily.blog.hu%2F2009%2F03%2F21%2Fgyurcsanynak_mar_azt_sem_hiszik_el_hogy_lemondott

Névtelen írta...

Tréning Somával


A tréning három napja során Soma mamagésa előadásával megerősödhet lelkiekben, hogy teljesebb önértékeléssel, sikeresebbé válhasson.

Névtelen írta...

ez az überelhetetlen seggnyalás, a 30-as évek mára hangszerelve:
http://nol.hu/velemeny/lap-20090320-20090320-2

BB írta...

Debreczeni József: Gyurcsány és az MSZP

Galló Béla és Gábor Péter szerint "Gyurcsánynak mennie kell... hogy az MSZP maradhasson". A képlet világos, tán sokak érzésének ad hangot a pártban - de szerintem hamis. Hamisan szól az egész cikk (Maradjon? Menjen?, március 17.) híján az elemi tárgyszerűségnek, a méltányosságnak, süt belőle a rosszindulat. "Jó képességű ember", "ideológusnak erős közepes", "szorgosan kommunikál, zajong, zakatol": nincs is baj az ilyennel, míg "véletlenül" (!) kormányra nem kerül, mert akkor kiderül, hogy "kormányozni nem tud" - így Galló és társa.

Három miniszterelnökről írtam életrajzot: három rendkívüli formátumú politikusról. Aki bármelyiküket jó vagy közepes képességűnek tartja, súlyosan téved. Aki szerint Gyurcsány "véletlenül" került kormányra (nb. kétszer!), az vagy nagyon ostoba, vagy nagyon sötétek a szándékai (a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást). Mert elhazudja a miniszterelnök-jelölő MSZP-kongresszusokon, majd a parlamenti választásokon aratott győzelmeket; a rendkívüli politikusi teljesítményt, ami ezekhez vezetett. Nem mellesleg: negligálja a parlamentarizmus alkotmányos rendjét is.

Gyurcsány mély válságból, reménytelen helyzetből vitte győzelemre az MSZP-t. Nem holmi véletlennek, nemcsak ellenfele hibáinak, de főleg annak köszönhetően, hogy 2004 és 2006 között dinamizálta és politikai közösséggé formálta a kormányzatot, a pártot, a koalíciót. Ígéretesen kezdett hozzá a volt utódpárt politikai és kommunikációs, szellemi és ideológiai, lelki és morális megújításához. Legyőzte azt a politikai ellenfelet, aki már 2006-ban is súlyos veszélyt jelentett a magyar parlamentarizmusra.

Aztán persze kiderült: ő sem tud a vízen járni. Az elkerülhetetlen (és sikeres!) konvergenciaprogrammal pillanatok alatt elveszítette népszerűségét (ahogy annak idején Bokros Lajos). Az őszödi beszéd szörnyű elővigyázatlanság volt (nem számolt például a belső árulással). Majd jöttek a reformok: csakis az ellenfelek, az ellenségek által letagadható (rész)eredményekkel. Kudarcokkal, kínlódással, küszködéssel, kapkodással. Közben pofonok, rúgások - főleg övön alul. Majd jött a Válság. Persze, nem lehet mindent Orbánra és a Fideszre (az alkotmánybíróságra, az államfőre) kenni. De úgy leírni az elmúlt éveket, hogy közben eltekintünk annak a politikai ellenfélnek a szerepétől, aki mindvégig gyilkos és totális háborút viselt a miniszterelnök pártja, politikája és személye ellen, aki a népszavazással sikeresen szétzilálta a parlamentáris kormányzás rendszerét: azt végképp nem lehet. Lehet a Fideszben, lehet a kocsmában, lehet a sajtóban - no de az MSZP-ben?!

Gallóék ugyanazt a primitív bűnbakképző mechanizmust alkalmazzák, amit Orbánék - és ugyanarra az eredményre is jutnak. A kormányzás totális csődtömeg (no, nem 2002, hanem csak 2004 óta - jaj, istenem!), és kizárólag Gyurcsány a hibás. Az ő bukása mindent megold: Orbánék szerint az ország, Gallóék szerint az MSZP előtt megnyílik a boldog jövő.

Félreértés ne essék: ma már nemcsak az látszik, hogy a miniszterelnök - bár még próbál - nem tud a vízen járni, hanem az is, hogy süllyed. Süllyesztik egyre többen, immár sorban a baloldali véleményvezérek és a lapok is. Más metaforával: Gyurcsány még mindig roppant fordulatszámon képes járatni a roppant teljesítményű motort, de a kerekek már kipörögnek a mélyülő sárban. Ebben a helyzetben adódik a kérdés: nincs-e itt az ideje átgondolni a pozícióját. Akár a kongresszuson is. De nem a pártéval szemben, hanem azzal együtt! Mert ötlet, spiritusz, innováció, energia még mindig csak tőle jöhet - ahogy kívülről látom. Ehhez viszont tisztességes helyzetelemzés, tisztességes kérdések és válaszok kellenének. Tisztességes szándék, tisztességes beszéd.

A Gallóéké nem az. Cikkük számos lózungja közül az egyik: "A válságot csak nagy társadalmi támogatottsággal bíró politikai erők és hiteles, dönteni tudó vezetők... képesek kezelni". Na, ja! Jelenleg egy ilyen politikai erőt és vezetőt ismer a magyar választók elsöprő többsége: Orbánt és a Fideszt. (A "hiteles" nálunk ma ezt jelenti: akinek hisznek.) Ő viszont hallgat a válságkezelésről, ámítja a népet: hazudik neki. Pedig nyilván megvannak a tervei. Ezek alapvetően nem különbözhetnek attól, amit a globális kapitalizmus viszonyai (minden elképzelhető változás ellenére) megengednek egy olyan külpiacokra utalt, eladósodott, tőkehiányos országnak, mint a miénk. Óriási lesz majd a csalódás: Orbán tisztában van ezzel. És azzal is, amivel a politikai szereplők, a véleményformálók zöme az istennek se akar szembenézni: hogy a csalódás nem lesz kezelhető a parlamentarizmus, a liberális demokrácia keretei között. A vezér már régóta nem ezekben a keretekben gondolkodik - s ezt nem is titkolja. Már nem az MSZP a tét, hanem a Magyar Köztársaság! Ha az utóbbit sikerül lerombolni, az előbbi is menthetetlenül a romok alá szorul.

A gazdaság majd újjáépül - de a Köztársaság már nem.

Orbán a nagy lehetőség kapujában áll: egy új rendszerváltozás küszöbén. Ha a szocialisták a magukévá teszik az ő hamis paradigmáját - "Gyurcsány a hibás" -, akkor tágra nyitják előtte a kaput. Ha pánikba esnek, ha a bőrüket próbálják menteni, mindent elveszejtenek: pártot, köztársaságot, demokráciát.