2010. szeptember 27., hétfő

Tarvágás a Tóparknál: hátha eladjuk a területet

"Mikor majd az utolsó fát is kivágjátok".

A csőd előtti pillanatok.
Nagy álmok az aranyháromszögben


A finanszírozási gondokkal küszködő Tó Park tarrá vágta a tómenti ligetet és máris árusítják, hátha legalább a menedzsment fizetése összejön hóvégére. A fairtást követően egy "köszönjük, TóPark" tábla jelent meg a körforgalom mentén, de a cég alkalmazottai gyorsan eltávolították. Köszönjük, TóPark. Köszönjük, Kuncze Gábor, köszönjük, Keller László, köszönjük, Fidesz, puszi mindenkinek.

Cím nélküli nagyobb térképen való megjelenítése

Tópark, mozdulatlanság,
a csőd szaga
Három éve, 2007 nyarán jelentek meg az első hírek a törökbálinti tó partjára tervezett hatalmas ingatlanfejlesztésről. Nagyjából 140 hektáron épülnek irodák, lakások és kereskedelmi ingatlanok. Vagyis csak épülgetnek – a projekt ismerői és a munkákban korábban részt vevő vállalkozók szerint ugyanis az építkezés lelassult, embereket bocsátottak el, munkákat nem fizettek ki. A beruházó szerint minden rendben van, bár a válság miatt 2009 vége helyett valóban csak 2011 közepére fejezik be a munkák első fázisát.

"A kivitelezői és a tervezői oldalon lényegében leállt az építkezés" – mondta röviden egy ingatlanos, építőipari szakember a törökbálinti Tópark projektről. Egy a beruházásban egy ideig részt vett vállalkozó szerint "a teljes műszaki csapatot, mérnököket és tervezőket kirúgták, művezetőből csináltak építésvezetőt". A projekt egy másik korábbi résztvevője azt mondta, hogy a dolgozók egy részétől elvették az autókat, a céget egy kisebb irodába költöztették. Törökbálinton arról is beszélnek, hogy vannak olyan vállalkozók, akiket nem fizettek ki, és hogy a tópart rendbetételén, illetve a betontorzóként a tóra meredő félkész épületeken túl semmilyen eredménye nincs a három éve indult építkezésnek. (index)


A törökbálinti tó partja az ország egyik legértékesebb területe, mondják, bizonyára nem kevés elfogultsággal a helyiek. A területet aranyháromszögként is emlegetik: a településnek ezt az északnyugati, Biatorbággyal határos részét az M0-s, az M1-es és az M7-es autópályák veszik közre, továbbá itt vezet a Budapestet Béccsel összekötő 1-es vasútvonal. Itt kezdett bele még 2007-ben egy 180 hektáros ingatlanon egy 140 hektáros ingatlanfejlesztésbe a Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt., amely akkori tervei szerint 2009 utolsó negyedévében adták volna át az első épületeket.

A tervekben irodaházak, lakóparkok és üzlethelyiségek építése mellett nagyszabású infrastrukturális fejlesztések szerepelnek. Saját vasúti megálló, az úgynevezett budai intermodális tömegközlekedési központ, belső buszhálózat, közvetlen autóbuszjárat Ferihegyre és a Déli pályaudvarra és helikopterleszálló is szerepel a Tóparkot bemutatótérképen. Ígérik sportpályák, múzeum, bölcsőde, óvoda, de még templom építését is, bár a honlapon lévő információkból nem mindig derül ki, hogy mi mikorra készül el, mi mikortól lesz használható.


A beruházó szerint a projekt különlegessége a Budapest és környéke legnagyobbjaként számon tartott tó, amit egy sétány és futópálya, valamint egy kerékpárút fog övezni, a közvetlen környezetében pedig rendezett, gyönyörű parkok biztosítják a kikapcsolódási lehetőséget. A 140 hektáros fejlesztés építési költsége 1,2 milliárd euró, a teljes beruházási költség ennek duplájára, 2,4 milliárd euróra rúg.


Voltak problémák

Arra a felvetésünkre, hogy az építkezés egyes közreműködőit, alvállalkozóit nem fizették ki, illetve bocsátottak el embereket, Petrovszky azt mondta: valóban küldtek el embereket, de "ők a tervezők voltak, és azért történt, mert az ő munkájuk véget ért". Az alvállalkozókkal kapcsolatos ügyekről viszont nem beszélt, mondván: a WWIG a beruházó, míg az építkezés generálkivitelezője egy másik cég, a Deutsche General Bau (DGB) Építőipari és Tervező Kft., így az tartja a kapcsolatot az alvállalkozókkal.
Petrovszky azt mondta, nem tud arról, hogy milyen problémák voltak a kivitelező és az alvállalkozók között, és arról sem, volt-e ki nem fizetett, de elvégzett munka. Problémákról viszont tudott, mint mondta, van olyan épület, amiről egy próbamérésen derült ki, hogy nincs beleépítve annyi anyag, mint amennyinek a tervek és a szerződés szerint benne kellett volna lennie, így volt olyan födém, ami nem bírta el az előírt terhelést.

Ingatlan neve: Tópark. Címe: magyar 2045 Budapest,. Típusa: irodaház
Honlap: www.topark.eu
+kepek

1 megjegyzés:

BB írta...

Csődben a törökbálinti Tópark építője

Index
2012. május 3., csütörtök

Felszámolják az M1-es és M7-es autópályák találkozásánál építeni kezdett Tópark beruházás generálkivitelezőjét, írja a HVG. A lap felidézi: másfél éve áll a beruházás, miután 2010 végén a német Eurohypo bank felfüggesztette az építkezésre adott 130 millió eurós hitel folyósítását.

„A hivatalos indoklás szerint azért, mert egy 2009-es stratégiai döntés értelmében számos piacról, köztük Magyarországról is kivonult. Egyes hírek szerint viszont a bank szabálytalanságra hivatkozva visszakozott, többek között azért, mert rájött, nincs annyi leszerződött bérlő az irodaépületekbe, amennyit a finanszírozási szerződés megkötésekor a projektcég [...] állított” – írja a lap.

A hitelfolyósítás leállítása miatt a projektcég, az EIK Kft. nem fizetett a generálkivitelező DGB Kft.-nek, amely pedig nem fizetett az alvállalkozóknak. Közülük van olyan cég, például a tevékenységét 2009 végére befejező Grabarics Építőipari Kft., amely 1,16 milliárd forintból 220 milliót nem kapott meg. Az út- és hídépítéssel megbízott osztrák érdekeltségű Porr Építési Kft.-nek egy telket ajánlottak fel, amelyről azonban kiderült, hogy „értéke messze elmarad a tartozás 772 millió forintos összegétől”.

A HVG úgy tudja, a beruházó a 130 millióból nagyjából 80 millió eurót (285-ös árfolyamon 22,8 milliárdot) kapott meg. Vagyis körülbelül hatvan százalékot finanszírozott a bank, „miközben az épületek készültségi foka a vállalkozók levonulásakor aligha haladta meg a 40 százalékot”.

A cikk szerint amíg az alvállalkozók a pénzük után futnak, a projektcég EIK és a generálkivitelező DGB egymást perelik, az „egyik a folyósítás elakadását, a másik a hibás teljesítést kifogásolja”, de az EIK a bankot is beperelte. A két cég között egyébként a cégadatok szerint van tulajdonosi kapcsolat – bár ezt azok tagadják –, mert az EIK jogelődje az a Bia-Projekt Zrt. volt, „amelynek közös tulajdonosa van a DGB-vel” (és amely fb-jét 2008 és 2010 között Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök vezette). Az alvállalkozók szerint a DGB-t a tulajdonosok „csak pajzsnak használták köztük és az EIK között”.

A lap azt írja, hogy az alvállalkozóknak összesen 2 milliárddal tartozó generálkivitelező cégek tavaly ősszel Zalaegerszegre helyezték át a székhelyüket, és megjegyzi: „a zalai megyeszékhelyet cégjogászok elefánttemetőként emlegetik, rejtélyes okból ide költözött korábban a Vegyépszer is”. A DGB emellett december elején végelszámolást kért maga ellen, de a napokban a bíróság a felszámolását is megindította az egyik adós cég követelése nyomán. A felszámolónak épp azt a Kossuth Holdingot jelölték ki, amelyet a DGB maga választott végelszámolójának, jegyzi meg a HVG

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/05/03/csodben_a_budaorsi_topark_epitoje/