És igen, kedves nézőink, megcsináltuk. Ígéretünkhöz híven szerkesztőségünk egyemberként résztvett az árvízi védekezésben, bár általában kerüljük a társadalmilag hasznos munkát, sőt úgy mindenfelé munkát, mert fárasztó. Elvi kérdés. De nehogymá' a szaros politikusok jobbak legyenek nálunk! Mentünk, mert menni kellett.
A Margitszigetről elzavartak a rendőrök, mert ott már vége az erősítésnek, evakuálva a sziget (tetszik ez a szó), valamint már csak Isten kegyelmében meg a homokzsákokban bízhatunk. Átirányítottak a Dagály strandhoz, bár mi nem tudtuk ésszel felérni, hogy mi a fene kárt okozhat egy strandban a víz.
A helyszínen rengeteg (többszáz) arc fogadott, szkínhedtől belvárosi liberális alkoholistáig a társadalom teljes vertikuma ott lebzselt, mert munka, nos, az nem jutott mindenkinek. Több volt az ember, mint a homok és a zsák. A katasztrófavédelmis tűzoltók egyik szeme nevetett, a másik is, örvendtek a társadalmi támogatottságnak.
De mi a francot kell védeni az árvíz ellen egy strandban? Nedves lesz? Megszondáztuk a munkatársakat:
1. Ha átcsap az ár a gáton, befolyik a városba is.
2. Sokcsillió elektronika és gépészet megy tönkre a strand alagsorában.
3. Nem tudom.
Csapatot építeni, csajozni, pasizni remek alkalom: fotózd le a neked tetsző embertársadat, aztán kérd el a fészbukkos címét, azzal, hogy majd átküldöd a képeket. Tuti módszer, idősebbek is elkezdhetik.
Jó érzés volt itt magyarnak lenni. Senki sem lazsált, senki sem piszkálta a szomszédját, a politikusok is megkíméltek bennünket. Mindenki erejéhez, képességeihez mérten teljes erőbedobással dolgozott, hiszen senki sem kényszerített a munkára, önként vállaltuk, imigyen értelmetlen volt lazsálni, kummantani, potyautaskodni. Kábé imigyen képzelik el a jövőt az anarchista utópisták meg a nagyon betépett rasta zöldségesek. Szeretet csirázott cinikus lelkünkben.
Aztán eleredt az eső, mi meg elmentünk frissen megismert cimbikkel kocsmát keresni és véget ért a karrierünk a gáton, az árvízi védekezés egy kocsmában folytatódott, teljes beázással.
 |
| töltés tetejét nyaldossa az ár a Dagályon |
 |
| harántirányú töltéserősítés |
 |
| cserkész |
 |
| 50 kilós nyuszika |
 |
| segédcsapatok érkeznek |
 |
| nemsokára átcsap a töltésen |
 |
| tömörítés |
 |
| buzgárok |
 |
| parancsnok |
 |
| nyuficsapat |
 |
| izzadt férfitestek |
 |
| sovány, kövér egyaránt a gáton |
 |
| sovány. kövér: egy a csapat, együtt a bajban |
 |
| megállt az idő |
 |
| megállt az idő, retróban |
 |
| vízipók |
 |
| regisztrálás, csőstül jönnek a segítők |
Árvíz Budapesten 2013: Lánchíd és környéke
Árvíz Budapesten 2013: Parlament és környéke
Árvíz Budapesten 2013: a török Anadolu Agency tudósít
Árvíz Budapesten 2013: WTF, a rendőrség lezárta az Újpesti vasúti hídat
Árvíz Budapesten 2013: Újpest, Megyeri híd, a BKV kenuzói
Árvíz Budapesten 2013: III. kerület, Aquincum, Római part
Árvíz Budapesten 2013: boldog emberek a budai rakparton is
Árvíz Budapesten 2013: a golden retriever kutyamaffia az árvíz hátterében?
Árvíz Budapesten 2013: Nézegessen boldog gyerekeket
Árvíz Budapesten 2013: további boldog városlakók
Brékingnyúz, önfényezés: szerkesztőségünk a Dagály strandon védekezett
Árvíz Budapesten 2013: Boldog pestiek a rakparton
3 megjegyzés:
Szerintem ebben a témában az ironikus megjegyzéseknek nem sok helye lehet...
1. Aki "lazsált", az talán x óra pakolás után ült le pihenni, nem hinném, hogy sziesztázni mentek oda az emberek...
2. A "nyuszik" pedig ugyanazokat a zsákokat pakolták, mint a férfiak, amihez nyilván nekünk nagyobb erőfeszítés kellett - igen, én például 8 órán keresztül tettem mindezt.
Tehát ha van esemény, ahol értékelni lehetne az összefogást és elfelejteni a negatívabb hozzászólásokat, akkor EZ AZ.
tessék újra elolvasni a szöveget, ugyanis szövegértési nehézségekkel tetszik küzdeni:
1. azt írtam, hogy senki sem "lazsált"
2. azt írtam, hogy a nyuszik is keményen dolgoztak
3. szóval tessék kipihenni azt a nyolc órát, mi is azt tettük
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.
Mintha szívemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
(József Attila: A Dunánál)
Megjegyzés küldése