Gasztrotúra von Triperrel: Lehmann pékség és sörfőzde, alapítva 1920-ban. Óbuda, Aranyhegyi út

Bár sokan megénekelték már ezt a helyet, mi mégis von Tripper, a Karl-Marx-Stadt-i mesterdalnok nagyívű történelmi regényével hajtunk fejet eme intézmény előtt. Melegen ajánlott mindenkinek, aki a Nagykörúton kívülre merészkedik !

View Larger Map

„… künn a mezőn roppant hideg terhe alatt görnyedeztek az útszéli fák. Sötét volt, az óbudavári plébánia nagytermének halvány szemein kívül csak egy éhes róka holdfényben megvillanó tekintete szakított lyukat az éj palástjára.

Benn a teremben az ispán szőtte beszédje vaskos fonalát, vállán a halott hermelin hűvös mosolyával s annak kacéran néző üvegszemeivel, baljának ujjait díszkardja gyöngyház markolatán sétáltatva.

– Honfitársaim, drága véreim ! – görögtek szájából a szavak. Darutollas kalpagját hátrabillentve végignézett a feszült sokaságon.  – Esméritek-é a jó seritalt ?

Szavaira a feszültség görccsé vált. Az ipartestületi tagok némán meredtek a terem padlójára.

-        Megmondom én kegyelmeteknek, mert nincs itt közöttünk ezen szent pillanatban, ki e járásban italt tud készíteni a szomjas torkoknak. Lehmann bácsi 93 esztendejének terhe alatt még most is kemencéje mellett görnyed, s házának népével jó seritalt főz.

A várakozás elpattant, minden szempár az ispán húsos ajkaira szegeződött, melyet csak félig borított fésült bajusza. A plébános izgatottan előre hajolt, kalapja árnyékot vetett vékony arcára.

 – A két francia mérőnyit adja 700 forintért – kiáltott egy hang hátulról. A tömeg felmorajlott.

-        Mindez semmi – dörgött az ispán, - de aranyba való kezeivel még barna sört is csinál ! Nemcsak méltányos, de sokkalta ízesebb, mint amit az az idegenszívű Dréher csinál. Mög aztán, - mondá a főember, elfolytva egy öblös böffentést, - itt van a határban. Nem köll idegen földre menni, hogy ne száradjon ki az emberfia.

 – Mit szólsz ehhez, édes Samu öcsém ? – csattant ostorként a kérdés. Nyomatékként az ispán kardjánal lapjával az asztalra csapott.

Az imígyen megszólított ipartestületi elnök díszmagyarjának kigombolt állógallérjába zokogott. Még mindig kísértette Lehmann bácsi öt és fél métermázsás disznajának emléke.

Ekkor hirtelen kivágódott az ajtó és jeges fuvallat tódult be a terembe. A petróleumcsillár fénye elhalványult. Belépett egy szellem-lény, s a pulpitushoz vonult.

 – István ! – kiáltott fel Spitzerné, a kivénhedt markotányosnő, eltörve a csendet. Combjai, melyek hajdanán kősziklaként dacoltak a huszárszázad rohamával, most remegni kezdtek.

A jelenés addigra a  lámpa fénykörében állott: Széchenyi halovány árnyéka volt az. Jobb kezében füstölgő pisztolyt tartott, balja ernyedten csüggött. Fölötte drága agyveleje lógott megfakult vállzsinórján, átellenben tépett tollú bánatos turulmadár kapaszkodott fél lábbal, másik karmában kiontott belű mormotát tartva. A csendben csak a mormota hallatszott, ahogy cserepes ajkaival a Marseillaise refrénjét dudorászta.

A szellem-gróf hátrasöpörte vértől csapzott haját, nemes keble indulattól hullámzott. Agyvelejét ideges, finom kezével megragadva visszatolta a fején tátongó üregbe. Pisztolya markolatával az asztalra vágott, kísértet-ajkai csak egy szót őröltek:

 – Utánam !

S ezzel lángoszloppá válva kifordult az ajtón.

 – Hurrá ! – kiáltotta száz és száz torok, megannyian a külvilág felé rontva. – Szórjunk csókokat e nemes serfőző homlokára !

Özséb atyát, a plébánost vállukra emelve szaladtak ki, a hóba, a hajadonfős legények. A Dunyhás-fivérek megragadták a körmeneti zászlókat, s a menet élére állva elindultak a lángoló jel nyomában, napkelet irányába, a sörfőzde felé.”

Ha fiatalabb vagy, mint Szlovákia, akkor nézd meg, mi volt itt ebben a kurva országban fogantatásod előtt !

Űberszuperretró közért, kint BMW-k árnyékában iszogató jómunkásemberek, bent égre emelt tekintettel almáspitéző felsővezetők. Általában becsületkasszás, mert Lehmann bácsi tényleg 93 éves, a helyettese, Lehmann néni pedig ÁFA nélkül is 90. A többi poént szándékosan nem lőjük le. Sajnos a galaktikus szinten is egyedülálló kamionos pornó és szélsőjobb (fénymásolt is volt !) újságkínálat már a múlté, mostanában a macska sem fekszik be a friss kenyerek közé melegedni, sőt, kimért kutyaeledel sincs a szalonnák mellett, de mindig van valami random műsor.

Sör: 2 liter 700, barna sör 820, kevesebbet igaz maghar ember nem vesz. 

Bónusz: Lehmann bácsi apoteózisa az Óbuda újságból, retró szkennelésben. Ha sokan kéritek, olvasható változat is lesz !