Az üdvözlőbizottság
Az üdvözlőbizottság és az üdvözlöttek
Isten hozott benneteket magyar földön
Bivakolás
Cigányfúró és kolompos
Nemrégiben felvetett, sokak szerint politikai okokból terjesztett nézet, hogy az 1848-as forradalom ágyúöntő mestere, Gábor Áron rézműves cigány volt. A gáborok elődjükként tisztelik. Ezt azonban csak annyi támasztja alá, hogy a cigányok közt sok volt a fémműves.
A többször megismételt kijelentésről 2007-ben vita alakult ki. A székely nemzeti hős cigány származása nem igazolható, sőt Sylvester Lajos, a Háromszék című erdélyi lap főmunkatársa aki több tanulmányt is írt Gábor Áronról kifejezetten butaságnak nevezte a feltételezést.
olvasztár
ágyúöntő manufaktúra
A parasztfelkelésnél cigány mesteremberek készítették Dózsa György trónját és koronáját
Dózsa György trónja és koronája
Ősi roma szakmák képviselőit mutatja be aprólékosan elkészített babák formájában a Budapesten élő Sztajkó József. A Cigányok vándorlása című kiállítás nemcsak a romák Kárpát medence-beli vándorlását meséli el, hanem az általuk művelt hagyományos szakmákat is bemutatja. Az idős férfi célja, hogy megmutassa: a romák is megbecsült tagjai voltak és talán lesznek a magyar társadalomnak. Babái és a köréjük rakott környezet révén több olyan ősi szakmát is bemutat, – szegkovács, teknővájó, vályogvető, üstfoldozó, cirkuszos, zenész, – amelynek révén a cigányok meg tudtak élni. (
video a sosineten)
kosárfonás
Sztajkó József: Gulliver Lilliputi Roma Történelme című bábkiállítása
Sztajkó József bábkészítő magánmúzeuma, a vándorló iparos cigányság történelmét, népi hagyományait, hétköznapi szokásait mutatja be.
Sztajkó József 1940-ben született Karcagon. Eredeti foglalkozása szerint géplakatos, majd kereskedő, de fiatal kora óta a cigányság története, történelme foglakoztatja leginkább. 1952-ben, 12 éves korában teljesen véletlenül Romániában találkozott egy igazi vándorcigány karavánnal. Ez a találkozás ihlette meg. Másfél hetet töltött el velük, ahol a legkülönbözőbb roma mesterségek fortélyait tanulhatta meg. A csengőöntést, a tengeri morzsolást, a kolompozást, a fazekas mesterséget, a kerámiázást, a kerékgyártást, a kosárfonást, a szitakészítést és a kovácsmesterséget. Első kiállítása 1994-ben nyílt meg, azóta több mint százötven önálló kiállítása volt az ország legkülönbözőbb pontjain. (Gödör ajánló)
A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Például Kotor pislo po drom, káthé sáj bésén rom = Anyatej fejve rongydarabra. Békével el lehet itt minden roma. Kisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglakoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos stb. (wiki)
A közel 500 éves együttélés alatt kb 20-40 cigány szó /más forrás szerint a kevésbé ismertekkel együtt néhány száz/ került be a magyar nyelvbe, főként a magyarcigányok nyelvébe és a magyar szlengbe. A magyarban gyakran jelentésváltozás következett be (például séró: „fej” → „haj”). A cigány szavakat mai lovári nyelvjárásban adjuk meg, ezt követi a magyarban használt alak.[5]
ash chi! = ácsi = megállj!
bashavel = bazsevál = muzsikál, hegedül
bul = bula = fenék, segg, pejoratív értelemben nő, rosszéletű nő
chang = csánk = eredeti jelentése térd
chorro = csóró = szegény, pejoratív értelemben tolvaj
chuchi = csecs/csöcs = (női) mell
dilo = dilló = bolond
duma = duma = beszéd (dumál, beszél, a roma nyelvben is szláv jövevényszó)
gazho = gázsó = nem cigány férfi
godgyi = gógyi = ész
hohamno / xoxamno = hóhányó (csaló, hazudós, szélhámos)
kamel = komál = szeret
love = lóvé = pénz
mato = mátó, mata = részeg
mol = mól, mólés = eredetileg bor, a magyarban a részeg, pityókás
murdel = megmurdel = meghal
phurde = purdé! = eredetileg fújd! - jelentése volt, a cigány kovács mondta a gyerekeinek, akik a fújtatót "kezelték", innen a cigány gyerekek elnevezése lett.
pijel = piál = iszik
pishtyal = pisál = vizel, eredeti jelentése csepeg.
shandel = csandázik = azaz okádik, hány
shavo = csávó = eredetileg cigány fiú, vagy fia valakinek, a magyarban férfi jelentést kapott
shej = csaj = eredetileg cigány lány, a magyar nyelvben általában lány
shero = séró = eredeti jelentése fej, a magyarban haj
ushtyél = uzsgyi = eredetileg feláll, a magyarban gyerünk!
zhal = zsal, dzsal = megy
zhuvalo = dzsuvás = eredeti jelentése tetves, a magyarban koszos
Az Athe Sam jelentése cigányul Itt vagyunk. Az egyhetes fesztivál célja a roma művészet, a cigány kultúra minél több arcának megmutatása minél több művészeti ágban és a lehető legmagasabb színvonalon - tájékoztatták a szervezők.
A fesztivál hozzá akar járulni az interkulturális párbeszéd kereteinek megteremtéséhez, a hétköznapi félreértések csökkentéséhez és a kölcsönös elfogadáshoz is. A szervezők nemcsak a roma társadalommal kapcsolatos negatív sztereotípiákat kívánják felszámolni, hanem szeretnék elősegíteni, hogy a különböző cigány csoportok között is kialakuljon a kulturális dialógus.
Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- (például régiségüzletek) és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma is a körhintás mesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, stb.) és ezeket árusították a lakóhelyüktől 20-25 kilométeres körzetben levő falvakban. (wiki)
Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása, dalköltő
Czinka Panna vagy Cinka Panna (Sajógömör, 1711–1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált magyar cigányzenekart. (wiki)
A magyarcigányok (magyar cigányok formában is) vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a magyarországi romák többsége, mintegy kétharmada. Többségükben a kárpáti cigányoktól származnak. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok, akik elhatárolódnak a nem cigányoktól (gádzsók). Ennek ellenére a többi roma csoporthoz képest jórészt integrálódtak a magyar társadalomba. A magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a romani nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus is ismert. Ez utóbbi kifejezést hagyományosan nagy előszeretettel alkalmazták magukra nézve azok a romungro csoportok is, melyek gyakorlatilag nem foglalkoztak zenéléssel. (wiki)
Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.
Mária Terézia és II. József igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyarcigányok hagyományos nagy csoportja.
A második világháború idején, 1944-ben kezdődött meg a zsidókéhoz hasonló tragédia, a "cigány holokauszt", a romák elhurcolása a Harmadik Birodalom koncentrációs táboraiba. Több tízezerre tehető az áldozatok száma. (wiki)
Sokáig úgy hitték, hogy a romák és nyelvük Egyiptomból származik. A 18. században egy véletlen felfedezés vezetett a nyelv indiai származásának felismerésére. Vályi István, dunaalmási református lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel vette észre, hogy az indiai szobatársai nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok beszédére. A két nyelvet összehasonlítva jött rá a roma nyelv indiai eredetére. (wiki)
Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (Esztergom, 1850). Ő készítette az első Magyar–cigány szótárt is.
A második Boldizsár József muzsikus volt, aki ugyancsak szótárat írt és lefordította cigányra Petőfi Sándor több költeményét is.
A harmadik a nagyidai Sztojka Ferenc volt, aki két kiadásban is megjelentette nagy szótárát, ebben már műfordítások, színdarabok, költemények, népdalok is voltak cigány nyelven. Ehhez Habsburg-Lotharingiai József főherceg adta a támogatását, aki amikor az akadémia tagjává választották, megírta "Cigány nyelvtanát" (Románo Csibákero Sziklaribe).
A romák közül a kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A monda szerint első csoportjuk vezetője, László vajda egyenesen Luxemburgi Zsigmond királytól kapott menlevelet. Ebben a menlevélben Zsigmond címei, királyságai is fel voltak sorolva. (Köztük Bohémia, azaz Csehország is; innen kapták a Nyugat-Európa országaiba továbbvándorló romák a bohém nevet.)
Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása. (wiki)
Az utolsó keréknyomok: az utolsó vándorcsoport mintegy 35 szekérből álló, azaz 180 fős, amelyek Romániában Szeben város nyugati részén 1952-ben a végleges letelepedést megkapták az akkori romániai kormány vezetőitől, Gyorgye Gyorgyu Dézs-től (Gheorghe Georghiu Dej /a szerk).
Vezetője az akkori vajda, azaz bulibása, akinek a neve Kákó. Ezek a vándorlás történetének utolsó bejegyzései.
kapcsolódó bevésés:
III. Athe Sam! Roma Összművészeti Fesztivál +
Etnorom és Taraf de Haidouks a Mátyás téren +
a megrongált Roma Holokauszt emlékmű a Nehru parkban +
Szabolcs utca +
Best of Olaszliszka + önkormányzati felhívás:
jelentsd fel a koldusokat +
Vincent Mundy fotói +
Becsület Napja szlovák vendégekkel + a
Dzsumbuj
Rudicsászár látta a nyomika nyomát, oszt lefotózta nektek, hogy mindenkinek jobb legyen
A hirdetmény szerint hatszáz euró üti a markát annak a polgárnak, aki elősegíti egy ilyen rongáló kisköcsög előállítását. Az ott is szép pénznek számít, elég ahhoz, hogy egyes tettrekész állampolgárok direkte vadásszanak a kisköcsögökre, szükség esetén többedmagukkal. A károkhoz képest viszont semmiség: ennyibe kerül egy metróablak cseréje, egy teljes szerelvénytakarítás pedig ennek a sokszorosa; csak az S-Bahn-hálózaton ötmillió euróba került a rongálások helyreállítása évente. Tehát bőven megéri fizetni hatszáz eurót minden egyes kisköcsög skalpjáért, főleg hogy ha már vadásznak rájuk, akkor a többségük talál magának más szórakozást, hiszen általában nem hétpróbás gerillák ezek, csak hülyegyerekek. A büntetés amúgy nem különösebben súlyos, Németország nem Szingapúr, tehát nem korbácsolás, csak néhány száz eurós, súlyos esetben pár ezres pénzbírság szabható ki a firkálásért. De már ez is azzal jár, hogy papa megtudja, mit művel a hülye fia az éjszakában. További előnye az eljárásnak, hogy bevonja a rendfenntartásba a polgárokat, akiknek innentől nemcsak morgolódásra meg a polgármester gyalázására van lehetőségük, hanem akár fel is hívhatják a rendőrséget, ha graffitist észlelnek. Onnantól aztán jóval nehezebb a kisköcsög dolga, mert nem elég körülnézni, hogy van-e rendőr vagy kamera a tetthelyen: minden egyes öreg néni veszélyt jelent. Hasonló rendszerek működnek szerte a világon az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, többnyire hasonló, komoly összeggel, mert aprópénzért inkább félrenéz az ember, de a fele fizetéséért már akár fülön is csípi a gonosztevőket. Közben hasznosnak és igazságosnak érezheti magát, és ehhez nem butapártok illegális gárdájával kell együttműködnie, hanem magával a köztársasággal, ami általában kívánatosabb. Ettől egyébként nem pusztult ki a graffiti sem Berlinből, sem Los Angelesből, de a kesztyű fel lett véve. A vérdíjnak csak a neve hangzik rosszul, a mechanizmusa ma is működőképes. Csak akarni kell, és ha semmi más nem is lesz itt, akaratból van elég.
