Hundajcsikum: templomkocsma Brennbergbányán

Egy sötét erdő mélyén, egy sötét ország legszélén...

Egy elhagyatott bányászfalu templomának alagsorában...

Van egy titokzatos kocsma.

Benne félhomály és hallgatag, merev alkeszok, akik sötét arccal merednek az italukba...

Idegen ritkán téved errefelé...

Néhányukról senki nem hall többé...

Nemnorbikókadtpénisze update!

Pokolbaszó Metálrokker kommentelőnk szerint ez a kocsma már a black, sőt gothic metál témakörében tárgyalandó, úgyhogy a homlokunkra csapva tessék:

Black, dark, doom, death és goth metálosok, valamint szimpla alkeszok! Magyarország legsötétebb hangulatú kocsmája felfedezésre, csak rátok vár. Hol lehet autentikusabban a Sátán anyját emlegetve epével kevert sörhabot okádni fülön-szájon keresztül, mint egy katolikus templom pincéjében? Ebben a kocsmában maga a nagy Anton Szandor LaVey és Varg Vikernes is elégedetten hümmögve inná a kommerszből kevert Bloody Mary-t (Anton sajnos konyec, de Varg még gyühet, igen szomjasan, 16 év sitt után tavaly szabadult). Addig jertek, metáltestvéreim, amíg a borongós észak sátánista testvérei be nem szoknak! Metálosan csengő ejrójukkal meg kronjukkal! Mert akkor aztán fuccs az olcsó sörnek. (A Bloody Maryhoz paradicsomlevet hozzatok magatokkal).

Következzék a poszt:

Kitekintettünk Budapestről, kicsi nekünk ez a világváros. Oszt eltekintettünk az labanc-kuruc határig, ott is Brennbergbányáig, annak templomának a kocsmájáig. Elsőre olvasatra bizonyára Önöknek is szokatlanul hangzik, hogy egy templom alagsorában kocsma üzemel, de az szóljon be az ország legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett bányájában dolgozó szénbányászoknak, aki a pécsi uránbányában keresi a kenyerét. Naúgye. Németesen praktikus megoldás: az Úr igéjével megtöltekezett bányászember azonnal közösségi életet kezdhetett a templomot elhagyva, miután megadta az Úrnak, ami az Úré. Jöhetett a berúgás, lélek orvossága.

1952 óta nem működnek a tárnák, hatalmas süppedések jelzik a helyüket, haldoklik a település és ez a kocsma belbecsén is erősen érződik. A kocsma meglehetősen sötét (talán a bányászok leszármazottainak látását bántja a napfény), a sör mellett néhány játékgép szolgálja az önfeledt szórakozást. A klóról könyörületes szívvel egy szót sem ejtünk. Néhány vendég méregette lármás csoportunkat, de békésnek tűnik a hely, sőt ami a legfontosabb: olcsó. Praktikus bringatároló, fecskefészek, ennyi. Meleg/hideg/bármi étkezési lehetőségre nem emlékszünk (értsd. beseggeltünk, mint sátánfing).

Még jövünk ide, bizony ám, vehetik ezt biztatásnak..
(Köszi a reiseführerkedést Szájmonnak)

Olvasnivaló: Brennbergbánya a wikipédián + brennbergi bányászok + Szent Borbála templom, részletesen a Szent Borbála templom + Szálasi bunker (helyi informátoraink szerint nem örvendett a helyiek közt osztatlan népszerűségnek az önjelölt nemzetvezető, mert még azt is megtiltatta a helyieknek, hogy rátekintsenek - lásd. Spielberg és a szemkontaktusos pletyókat) + Isolde Brennbergben

Agypumpa: 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről

15. § (1) Tilos a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.



a templomról bővebben

A Szent Borbála templom története


A brennbergi szenet 1753-ban "találta meg" egy nyáját legeltető sopronbánfalvi pásztor. 1759-ben kezdték meg a rendszeres széntermelést. Ettől kezdve laknak Brennbergen emberek.


Brennbergbánya az Ágfalvi Plébániához tartozott. 6-7 km-es gyaloglás árán tudtak a hívek szentmisére menni. 1876 december 4-én, Szent Borbála ünnepén szentelték fel a mai temetőkápolnát, melyet Drasche Henrik lovag, a bányarészvénytársaság vezetője építtetett. Ez azonban kicsi volt a hívek számára. Később inkább az iskola egyik tantermében voltak a szentmisék.
A szent Borbála templomot 1930-ban - Füredi Oszkár építészmérnök tervei alapján alakították át egy korábbi iskolaépületből. A templom belső terében jelentős a fa burkolat, mely szépségével nem csak egyedivé varázsolja a belső teret, de a bányavágatokra is emlékeztet. Az építési költségeket gyüjtésekből, országos közadakozásból és az Ukrány Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság támogatásából fedezték. 1930 szeptember 28-án szentelte fel Papp Kálmán soproni városplébános, későbbi Győri püspök.


1938-ban lett önálló lelkészség Brennbergbánya, első lelkésze Holczer Ede volt. Ekkor készült a templom főoltára a szentségházzal. Kivitelező Herlicska József oltárkészítő, aranyozó. A keresztkút is az ő munkája. Az oltár homlokrészén lévő fafaragásokat stöckert Károly faszobrászművész készítette.


A papi szék feletti üvegablak felső része 1930-ban készült. Alsó részét, mely a templom védőszentjét, szent Borbálát ábrázolja, a temetőkápolnából tették át. A szentély falfestményét Woschinszky Kázmér festőművész készítette 1958-ban.

A stációs képeket Ágoston Ernő soproni festőművész készítette 1941-ben. A szent Borbála szobor a bánya leállása előtt a Borbála akna felolvasótermében volt, Rausch József aknász 1920-ban készítette, 1951-ben került a templomba. A szoborral szemben található a mellékoltár, ez a régi iskolából került át. Felette a fekete Madonna (Czestochowai Mária) képe van. Ezt a második világháború alatt Brennbergen menedéket lelő lengyelek vették a brennbergieknek hálából.

A templom külső és belső renoválására 1972-ben került sor Jordán atya, Horváth János lelkész lelkes kezdeményezésére. Ő a nagy munka áldozata lett: leesett a templom előtti falkerítésről, mely halálát okozta. Ő teremtette elő a renoválás anyagi fedezetét, helyi, országos és külföldi adományokból. A szélfogó-ajtó 1975-ben készült, Sedimayr János építészmérnök tervei alapján.