2010. február 21., vasárnap

A Szépművészeti Múzeum átépítésének terve

Rafinált rendszer. A klaszicizmus logikája. Szoborszerű kapuépítmény. Tisztán „építészeti” verzió. Eddig oly hiányzó földalatti étterem. Átgondolt, egységes koncepció. Régi és új párbeszéde. A mai kor igényeit figyelembe véve. Stb. Olvassa el a Hg.hu visszafogottan seggnyaló ismertetőjét, majd gyűjtsünk aláírásokat, hogy a szárnyaló fantáziájú építészbrigád építhessen a Kossuth térre is egy szemkápráztatóan izgalmas és eredeti kockát. Esetleg a cifra, giccses, neogótikus épület helyére.

privát vélemény:

Végre vége a Hősök terének unalmas szimetriájának, néhány elhivatott és önbizalomtól csöpögő építész nekifogott csatlakoztatni minket a művelt Romániához, annak is a nyolvanas évekbeli változatához, mikor az újítási lázban égő Kárpátok Géniusza szétbarmolta Bukarestet történelmi belvárosát. Pesti kollégái egy hangulatos betonkockát (új bejárat no. 1) építenének a Szépművészeti mellé, a szakbarbár arrogancia építészeti emlékművét: "tömegformálásában nem másolja a klasszicizmus formavilágát, hanem annak logikáját igyekszik tükrözni". A múzeum régi bejáratát felszámolnák ("kellemes ücsörgés" a lépcsősor le nem bontandó részének új funkciója), helyette fúrnának egy garázslehajtó-szerű új bejáratot (no. 2), megbontva az épület építészeti egységét.

Uramisten, a magyar építészeti progresszió napjainkban: Kétlyukú Múzeum és beépített Hősök tere. Ha Karácsony János mindenképpen emlékművet szeretne építtetni magának, javasolom, hogy a Vaskefe helyén vagy a kertjében húzza fel. Köszönöm.

A terveket készítették: Új épület, építész – belsőépítész tervező: Karácsony Tamás DLA, okleveles építész, vezető tervező; Selényi György okleveles építész, vezető tervező; Sebők Ildikó okleveles építész, építész tervező. Építész munkatársak: Pásztor Ádám okleveles építész; Gerzsenyi Tibor okleveles építész; Pukánszky Gabriella okleveles építész; Kemes Balázs okleveles építész; Földi Tímea okleveles építész. Új épület, műemléki, koordinációs tervező: Szécsi Zsolt okleveles építész, vezető tervező. Építész munkatárs: Orning Olivér. Meglévő épület átalakítása, építész – belsőépítész tervező: Mányi István okleveles építész, vezető tervező; Mányi Dániel okleveles építész, vezető tervező.   címkék: szépművészeti múzeum, bővítés, karácsony tamás, megyik jános, hősök tere, budapest, magyar építészet, magazin, Budapet, földalatti bővítés, kocka, kőkubus, Karácsony Tamás, tervek, terv, tervezés, kapualj, bejárat, elkúrásm  A Szépművészeti Múzeum térszínt alatti bővítése

A terveket készítették: Új épület, építész – belsőépítész tervező: Karácsony Tamás DLA, okleveles építész, vezető tervező; Selényi György okleveles építész, vezető tervező; Sebők Ildikó okleveles építész, építész tervező. Építész munkatársak: Pásztor Ádám okleveles építész; Gerzsenyi Tibor okleveles építész; Pukánszky Gabriella okleveles építész; Kemes Balázs okleveles építész; Földi Tímea okleveles építész. Új épület, műemléki, koordinációs tervező: Szécsi Zsolt okleveles építész, vezető tervező. Építész munkatárs: Orning Olivér. Meglévő épület átalakítása, építész – belsőépítész tervező: Mányi István okleveles építész, vezető tervező; Mányi Dániel okleveles építész, vezető tervező.   címkék: szépművészeti múzeum, bővítés, karácsony tamás, megyik jános, hősök tere, budapest, magyar építészet, magazin, Budapet, földalatti bővítés, kocka, kőkubus, Karácsony Tamás, tervek, terv, tervezés, kapualj, bejárat, elkúrás

Tervező: Karácsony Tamás és klikkje

Szépművészeti Múzeum
Museum of Fine Arts
Cím: 1146 Budapest
Dózsa György út 41
honlap: www.szepmuveszeti.hu

frissítés, ketten az építészfórumról: Karácsony a saját ötleteléséről nyilatkozik, Sisa József: Homlokzatból kulisza

20 megjegyzés:

airdace írta...

Nem rombol le senki semmit, csak megy a világ folyása tovább, a régi megújul és kiegészül. Egyébként abban a korban, mikor a Hősök tere épült, gondolkodás nélkül lezúzták a barokk palotákat. Ma kicsit összetettebben gondolkodunk, van konzerválás és haladás is. De mindkettő kell!

Az üvegkocka mondjuk nekem jobban bejött :-)

Klapanciusz írta...

Sztem nem haladás egy tér beépítése, valamint a múzeum lépcsőzetének megbontása. És unom már a Louvre-al való példálozást, Mitterand gigantomániája nem mértékadó. Ráadásul az üvegpiramis az udvar közepére került, a mértani középpontjába. És mindenképpen szellősebb az áttetszősége miatt, mint eme kőízé. Sztem földalatti bővítés mehet, de a lépcsőzet és a tér asszimetrikus megbontása seggfejség. Szerintem.

Klapanciusz írta...

rakjanak egy lakókocsit, az szebben mutat

promontor írta...

"Sztem földalatti bővítés mehet, de a lépcsőzet és a tér asszimetrikus megbontása seggfejség."

Egyetértek.

Meg Ráday is: http://nol.hu/velemeny/20100222-lek_a_lepcson

Ami meg a Louvre-t illeti: Vannak ötletek, amik elsőre bejönnek, de ha elkezded másolni, akkor csak a saját fantáziátlanságodat bizonyítod vele. Akkor is, ha piramis helyett kockát építesz, meg üveg helyett betont.

Névtelen írta...

Vajon miért muszáj minden alkalommal megmutatnia egy építésznek – az előd munkáján – hogy ő is arra járt, s nyomot hagyott, mint egy graffitis? – kérdezte egy barátom. Miért megy át, mint a kés az olvasztott vajban minden kivagyi önmutogatás az építészeti tervtanácsokon? Ha ennyire könnyedén bánnak (el) a mai építészek az elődeik munkájával, vajh’ mit fognak tenni az újabb nemzedékek az övéikkel, azokkal, amikre most ők büszkék?

Talán érdemes emlékeztetni a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely évtizedek óta tartó kálváriájára is: a megvalósult építmény visszabontására, az újabb és újabb tervekre. Meg arra is, hogy a Hősök tere közvetlen közelében már követtek el helyrehozhatatlan hibát, amikor a millenniumi földalatti vonalának meghosszabbításakor megspórolták a vasúti pálya egy méterrel mélyebbre süllyesztését, s ezzel kettévágták a városligeti tó medrét…

Lehet, hogy magamra (s Kasszandra) maradok ezzel a fél(t)ő érveléssel, mert már minden eldőlt. Nem érdemes belesírni a kiömlött tejbe – szoktuk mondani. De ez a tej még nem ömlött ki, bár dől már az üveg…

Névtelen írta...

De egy biztos: sehol sem szedték szét a klasszicizáló, timpanonos, oszlopsoros, múzeumi célra épült házak homlokzatát, s az ahhoz, a főkapuhoz vezető elegáns díszlépcsőt! Ezeken a lépcsősorokon éppúgy üldögél hazai diák és külföldi turista a Trafalgar téren Londonban, mint New Yorkban a Metropolitan előtt, a budapesti Nemzeti Múzeum, a Műcsarnok s – még – a Szépművészeti Múzeum előtt is. A Hősök tere két múzeumépületének díszlépcsője éppen olyan fontos, mint a Nelsonoszlop mögötti Londonban, vagy a Viktor Emánuel-emlékmű lépcsőzete Rómában. A római Spanyol lépcső is hasonló attraktivitás – végül is. A tetejére lifttel is fel lehet jutni, de oldalról, s nem a lépcsőt szétverve építették meg a felvonót!

Semmi akadálya a föld alatti bővítésnek, megtörtént ez már másutt is, de nem a homlokzat fő nézetének szétverésével/ átalakításával. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a látogató a főkapuhoz vezető díszlépcsős útba vágott „pincelejáraton” ereszkedjék le a mélybe, hogy onnan jusson majd föl a múzeumba, míg a díszkapu (bizonyos rendezvények kivételével) csak bezárt, reprezentatív látvány marad. Nincs akadálya annak, hogy új bejáratot is építsenek a Szépművészeti Múzeum számára, de ne a főhomlokzat kárára! Van hely az oldalhomlokzat mellett és hátul elég!

Névtelen írta...

Most is van lift a mozgásukban korlátozottak számára az épület jobb oldalán, eltakarva, szerényen. Semmi akadálya annak, hogy ugyanott az átépített lift egy szinttel mélyebbre vigyen. Lehet üveglapokon is járni, láttam már ilyet sokat, bár inkább épületek belsejében alkalmazzák ezt a látványelemet. De a díszlépcső szétszedése, megbontása – ez már túl sok.

Szokás a megszokott építészeti arculat megváltoztatása kapcsán külföldi példákra hivatkozni. Tervező és beruházó most is ezt teszi, s az érveik tetszetősek is lehetnek azok számára, akik e példákat nem, vagy alig ismerik.

A Potzdamer platz kortárs épületcsoportja egy lebombázott városrészben épült meg Berlinben. A Reichstag látványos új kupolája egy leégett épület romjának kiegészítése – szinte a műemlékes Velencei Charta szó szerinti értelmezésével –, s nem egy meglévő, működő épület átalakításával jött létre. A National Gallery udvarának – egyébként pompás – lefedése semmit sem változtatott a londoni épület külső megjelenésén. A Louvre udvarán megépített üvegpiramisok érintetlenül hagyták a volt királyi palotát a francia fővárosban. Bécsben az új – építészetileg is érdekes – múzeumok egy megőrzött épületegyüttes udvarán, az utca felől takarva (!) valósultak meg, s a madridi Pradót sem a főhomlokzat megbontásával, hanem hátulról hozzáépítve bővítették. Nyilván sorolhatók még hasonló példák, s egy-két ellentéteset is talál, aki akar.

Névtelen írta...

A rendszerváltás utáni években egyszer már fölmerült, hogy parkolót kellene építeni a teljes tér alá, ami a múzeumok, a korcsolyapálya, a Széchenyi gyógyfürdő s az egész Városliget autós megközelítését lehetővé tenné, talán még egy-két vendéglátóhely, ajándékbolt is helyet kaphatna a tér alatt, egyben bővíteni lehetne mindkét múzeumot, összekötve őket egy kulturális alul/átjáró utcán. Ki lehetne alakítani még egy néhány négyzetméternyi pihenőszobát is azoknak a katonáknak, akik díszőrséget állnak az ismeretlen katona emlékműve mellett. Azon kevesek között voltam, akik ezt pártolták, míg a Fővárosi Önkormányzatban a többség a tér megszentségtelenítéséről beszélt. Pedig a felszínen a tér látványa változatlan maradt volna.

Most a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítését tervezik. Nincs is ezzel gond. Csak azzal, ahogyan!


Az épületbe vezető díszlépcsőt (ma még) határoló kovácsoltvas kerítés helyére és elé a mélybe nappali fényt engedő üveg járófelület készül, s az épület Dózsa György úti sarkához közel egy üvegszekrényből indul majd a lift a térszint alatt kialakítandó központi elosztó térbe. A legnagyobb változás pedig az, hogy a díszlépcsőt felsliccelik, s egy lefelé (!), a föld alatti térbe vezető (ellenirányú) lépcsőt építenek bele.

Névtelen írta...

A Hősök tere ma tulajdonképpen nem is (nagyon) régi, de az egyik legismertebb, legmegbecsültebb s turisztikailag is leglátogatottabb pontja Budapestnek. Nagy országos ünnepségek (és tüntetések) színhelye, és itt koszorúz minden Magyarországra érkező állam- és kormányfő. Nem véletlenül tartották itt a legnagyobb tömegeket vonzó demonstrációkat – a tér egyes elemeinek ideiglenes letakarásával is olykor – a Tanácsköztársaság alatt, az Eucharisztikus Kongresszus alkalmával, 1957. május 1-jén, a Kádár-kor kezdetén és harminckét évvel később, Nagy Imre temetésekor, a Kádár-kor végén. Ez a tér volt a romániai falurombolás elleni tömegtüntetés végpontja is.

Névtelen írta...

Ráday Mihály:
http://nol.hu/velemeny/20100222-lek_a_lepcson

Lék a lépcsőn
Nem lehet a feladatom vitatni, hány száz négyzetméterrel kell bővíteni a Szépművészeti Múzeumot, mi legyen a tudományos munka meg a közönségcsalogató rendezvények aránya, hány saját és hány bérbe adott üzletrész legyen az újonnan kialakítandó területen, s mennyire „látványpékség” egy korszerű múzeum. Nem dolgom beszélni a pályáztatásról, az engedélyeztetésről, sem arról, miért tervez más építész kívül, mint belül. A múzeumbővítő beruházás tervéről csak annyiban szeretnék véleményt nyilvánítani, amennyiben megváltoztatja majd a Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által 110 éve tervezett múzeumépület és a Hősök tere megjelenését.

anonim mocskolódó írta...

Karácsony Tannenbaum építsen emlékművet magának a Kozma utcaiba

BZO írta...

ez erősen pina terv

cp írta...

Az előzmények | 3.5 milliárd forint európai uniós támogatásban részesülhet a Szépművészeti Múzeum, a 2007. július 27-én született kormánydöntés eredményeként. Ennek köszönhetően mintegy 6000 m2-nyi területtel bővülhet a Múzeum. A térszint alatt építendő látogatóbarát múzeum és turisztikai kiszolgáló portál az intézmény történetének megnyitása óta legnagyobb új fejlesztése. A földfelszín alatti új épületrésszel olyan terek, funkciók és szolgáltatások (időszaki kiállítótér, gyermekfoglalkoztató, előadóterem, múzeumshop, kávézó, étterem) jöhetnek létre, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen egy nagy európai múzeum. Ugyanakkor a város a turisták által egyik leggyakrabban látogatott terén gyökeresen megváltoznak az oda érkezők fogadásának körülményei. A tervek szerint 2010-re elkészülő, 3,8 milliárd forintos beruházás nem csupán a múzeum bővítését célozza, hanem a főváros egy fontos, új turisztikai központja épül majd a Világörökség részét képező Hősök terén.

pc írta...

Ma már közkeletű vélekedés az, hogy egy markáns, ikonszerű épület, messze az országhatáron túl is turistacsalogató vonzerőt jelenthet, különösen, ha az pl. egy múzeum. Manapság talán – szinte az egész világon – a legizgalmasabb építészeti kísérletek, objektumok pont az új múzeumok, a régi múzeumok átépítése, bővítése révén jönnek létre. Ezek a múzeumok már igen komoly turisztikai vonzerővel bírnak, ennek megfelelően a funkciójuk is alaposan kibővül, átalakul. Ezek a múzeumok biztosra mennek, ezért olyan pályázatokat hirdetnek meg, ahol a sztárépítészek munkái közül kell kiválasztani a legeredetibbet, a legjobbat, azt, ami aztán jelképpé, ikonná (is) tud válni. ott szóba sem jöhetnek azok a gyermeteg próbálkozások, amik ma eluralták Magyarországon az állami beruházásokkal kapcsolatos terveztetéseket.

pc írta...

A tervek elkészítése | A tervezési folyamat lebonyolításával a kulturális miniszter a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot bízta meg. A munkákat annak vezető építésze Szécsi Zsolt és munkatársai végzik két éve, szakági tervezők bevonásával. A bővítést úgy a hazai, mint a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel várja. Ezért a Múzeum vezetése – egyetértésben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal – elhatározta, hogy a fejlesztésbe a rendelkezésre álló szűk időkorlátok és anyagi keretek ellenére is bevonja az építésztársadalom kiemelkedő képviselőit. Mivel folyó tervezési feladatra tervpályázatot kiírni a kamarai szabályzat értelmében nem lehetséges, ezért a két intézmény egy általuk közösen felkért Művészeti Tanácsadó Testület szakértőinek javaslata alapján tervjavaslatokat kért olyan hazai építészektől, akik munkáikkal korábban már kivívták az építész társadalom elismerését. (A Művészeti Tanácsadó Testület tagjai: elnök dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Virágos Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat főigazgatója, társelnök: Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke. Tagok: Dávid Ferenc, művészettörténész, Fegyverneky Sándor, országos főépítész, Reimholz Péter, építész.)

pc írta...

A felkért, tervjavaslatot készítő építészek:
Balázs Mihály DLA
Bán Ferenc DLA
Ferencz István DLA
Janáky István DLA
Karácsony Tamás DLA
Mányi István
Vasáros Zsolt

pc írta...

A fentiek alapján – legalábbis azok, akik ismerték az előzményeket – kódolva volt a botrány. A meghívott építészek közül mindössze Klobusovszki Péter merte felvállalni azt a gerincességet, hogy ilyen “pályázatban” nem szabad résztvenni. Szász László építész a Budapesti Építész Kamarához fordult, hogy az alábbi kérdések megválaszolására indítson vizsgálatot:

milyen módon lett a nyilvános tervpályázat mellőzve?
ki, és milyen módon kért fel kamarai tagokat tervváltozatok készítésére?
a tervváltozatokat ki és hogyan bírálta el?
milyen módon került a tervező kijelölésre?
Miután maga a kamara is érintve volt az egészben, különösen érdekelt mindenkit, mi lesz erre a reakció? A kipattant botrány kapcsán sorra jelentek meg az ezzel kapcsolatos tiltakozások és hol támogató, hol igencsak keményen bíráló írások. Martinkó József Nem, nem és nem című írása ez utóbbiak közé tartozik, míg az építészfórumos Vargha Mihály Pozitív múzeumi mutyi írása már sokkal megengedőbb hangvételű.

pc írta...

Az Építész Kamarára jellemző módon megjelent egy tökéletesen semmitmondó jelentés a BÉK (Budapesti Építész Kamara) vizsálatáról, amiből csak pont a lényeg, a ténylegesen elhangzottak hiányoztak. A kamara úgy vélte, a tagságnak legyen ennyi is elég. Persze azt csak a múlt századi urambátyámos időben ottrekedtek gondolhatták, hogy mindez nem kerül napvilágra. Talán egyetlen mondat érdemel figyelmet, de az nagyon:

“…A Magyar Építész Kamara Elnökének: A Kamara Elnökének nem szabad operatív szerepet vállalnia – a tervezői verseny terén -, ebbéli gyakorlatában hátrább kell vonulnia….”

A lemutyizott kamara elnöke, Eltér István is szükségesnek látta, hogy megszólaljon a Nem volt mutyi írásával, aminek az a lényeg, hogy nem volt mutyi, minden a legnagyobb rendben zajlott. Hurrá !

WérGidA az Elhallgatott jelentés című írásában viszont beidézi a teljes jegyzőkönyvet, ami közel 40 oldal. Aki számára még jelenthet meglepetést a Szépművészeti-vel kapcsolatos történések, azok számára kötelező olvasmány, akik pedig azt gondolják, hogy az érdekeltek mentegetni próbálták magukat, azoknak a kijózanodáshoz kell elolvasniuk.

2008. 05. 24-i kiegészítés : A kamara elnökének némiképp bicskanyitogató nyilatkozatára viszontválaszt írt az építészfórumon Vargha Mihány Országomat egy zsűritagságért! címmel, amely az első írásánál szigorúbb hangvételű…

Klapanciusz írta...

a múzeum bővítéséről újabb adalék: http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/9337-szepmuveszeti-muzeum-a-vita-folytatodik

Névtelen írta...

egy klasszikus timpanonos portikusz, egy antik templomhomlokzat, ami a 19. századi értelmezésnek megfelelően a „művészet templomaként” jeleníti meg a múzeumot. Mára már a Hősök tere egészével egy régi landmarkká vált. Az egyszerű városlakók számára is érthető archetipikus építészeti elemekből áll: lépcsősor, pofafalak, oszlopsor, timpanon; sugárzik róla, hogy egy kiemelkedően fontos középület.