Az Élet Menete Szobor: a legszebb hídalatti parkolódíszlet

Ezúton gratulálunk a helyszín kiválasztásáért az összes érintettnek.
Egyik oldalon négysávos, nagyforgalmú út, másik oldalon parkoló. Az út szintje alatt, talán hogy a Mátyás pince vendégeit kevésbé zavarja. Megközelíthető közvetlenül a festői, hidalatti parkolóból.



(köszönjük a fotókat Arrajártam Lefotóztam nevű kedves olvasónknak)

"az Erzsébet híd pesti hídfőjénél avatják fel vasárnap az Élet menete szobrát, Kelemen Zénó alkotását. (A szobor elkészítésére Az Élet Menete Alapítvány 2011-ben írt ki meghívásos pályázatot.) Bár a kompozíción lévő számok a haláltáborokban használt tetoválásokat idézik, Kelemen Zénó hangsúlyozta: összességében nem búskomor jelentéstartalmat hordozó szoborról van szó." (nol)

Mai Napi Zsidózás: Izrael, MSZP, zsidó stb.

Az ilyenek miatt már komcsizni és elmúlthatvanévezni sincs kedvem.

Idejön egy balfasz izraeli turista a pénzét költeni, oszt ilyen lélekmelengető felirattal fogadják?

Mellesleg Ön mennyire élvezné, ha hasonló magyarellenes falfirkákkal találkozna Izraelben?

Erdélyben?

Felvidéken?

Délvidéken?

Kárpátalján?

A saját ajtaján?

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

Zsidózni zsidók nélkül is lehet Magyarországon:

Az izraelita vallásúak száma

Az elmúlt négy népszámlálás során, amikor a vallásra is rákérdeztek.

1930	1949	2001	2011
444 552	133 861	12 871	10 965

(szombat)

A TÁRKI 2012. júliusában publikált felmérése szerint a magyar lakosság a hazai zsidók számát általában egy millió körülire teszi - ekkora fokú tájékozatlanság és tévedés annyira megdöbbentő, hogy sokunk szerint feltétlenül magyarázatot és pontosabb tájékoztatást tesz szükségessé. Ebben az írásban szinte kizárólag csak a zsidóság számának alakulásával és főbb okaival kívánok foglalkozni - az egyéb történeti vonatkozásokat e Rubicon szám más írásai amúgy is részletesen ismertetik. (rubicon)

126 esztendeje született Karinthy Frigyes. A zsidó származású magyar zseni alábbi írását azoknak ajánljuk, akik szerint a nemzeti büszkeség egyenlő az antiszemitizmussal. No, meg azoknak is, akik szerint egy zsidó csak hazaáruló lehet. Szóval egy kis gondolkodnivaló hungarofóboknak és antiszemitáknak... (jobbegyenes)

Levél kisfiamhoz
Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót... íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?
Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.
És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék. Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.
De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam."
(Megjelent a Vérző Magyarország című Trianon-antológiában, 1921-ben)

Mikor még szerették egymást: Tomcat és Novák Előd

Brékingnyúz! Megfogjuk a lapátot! Meg a homokzsákot! Ha már a szeretett Vezér is a gáton (meg a néhai vezérek, meg akik Vezér szeretnének lenni), akkor szerkesztőségünknek is ott a helye a munka frontján! (pedig ide a Svábhegyre biztosan nem ér fel a Duna)

sőt a zsidók is (via 444!!!, Minden, amit az árvízről tudni akarsz)


addig is 3 rozzant fotó az Erzsébet hídról, köszönjük Bringás Nyúlnak

Március 15 tér, gördeszkagátlás, csúszásmentesítés, elkúrás

Ilyen város márpedig nincs, Contra Aquincum, amit manapság Rogánland néven híresült el: a belváros két éve átadott pénzpumpájáról kiderült, hogy légy úszik a levesben: csúszos a római romokat borító üveg :) Kutyafáját, teringettét, szarnak és a kárnak nincs gazdája, a keményvalutás turisták, mint férges kutya, élvezettel csúsznak a seggükön.

ilyen volt

ilyen lett

cserében a gördeszkásokat ügyes kis pöckökkel elllehetetlenítették, mehetnek az anyjukba vagy a pornószájtokra csattogni Isten háza elől a kerekes ördögfiókák

ilyen volt

ilyen lett

ügyes

túlzott óvatosság 

ilyen volt

régi csúnya idők

vége a huligán gördeszkások terrorjának!

A tér 2011-ben, valamint Demszkyvel
a tér képei

A jég alatt (Budapest, Erzsébet híd)

Nagyapáti István: Fénycsapda

Tálos Lőrinc: Gondolom cipőmagasságban tartott fényképezőgéppel. Ez egészen a parton lehet a köveknél, ahol víznek a Duna korábbi szintjét jelző megfagyott felső rétege vagy egy odasodródott jégtábla átszakadt, és ezért lehetséges volt félig az alól fotózni a budai oldalt. (facebook)

Get back the river (Erzsébet híd)

Vizuális környezetszennyezés vs. közcélú falfirka

VDBOY, VAS, MASH, DINE, M10

Get back the river

Tüntetés a sajtószabadságért

Szabad sajtó? Van ilyen Magyarországon, ahol az összes országos napilap pártellenőrzés alatt áll? Ahol újságírók helyett bértollnokok dolgoznak? Ahol az Index kirúgta a tényfeltárásba belefeledkezett Bodokyt?
Talán a mindenkori pártellenzék sajtójáért lehetne őszintén és realistának maradva tüntetni.

A helyszín kézen feküdt.
Szabad sajtó út (Road of Free Press) by the Pest side of Erzsébet/Elizabeth Bridge

Ha nem is egymillióan, de többen, mint a Jobbikos rendezvényen

Szabad sajtó útján a szabad sajtóért,
Budapest egyik fő közlekedési artériája.
Most nem merte a rendőrség korlátozni a gyülekezési jogot a
"forgalom aránytalan akadályozásáért"

Societas a sajtószabadságért

Nem mindegy, hogy a fasz melyik oldalán állunk, ugyi.
Két éve még a szólásszabadság korlátozásáért ment a kampf ("gyűlöletbeszéd"), most meg fordított a felállás, az antifasiszta hévvel cenzúrát követelők szeretnének nagyobb szabadságot. Új idők, új szelek, új hangok a bendőből.

oldalnézet nagy méretben

Böske híd, oldalnézet

2006-ban még mély kussban volt
a kádergyerekek elfekvőjeként is emlegetett
Amnesty International magyar tagozata

Megtekintettük a Jobbik Deák téri rendezvényét, hamár.
Elsősorban ennek a pártnak a zsidózása miatt szerették volna az akkori kormánypártiak szűkíteni a szólás- és sajtószabadságot.

"Az igazság szabaddá tesz."

Az indexnek tudósítójának Auschwitz meredt be ettől, műveltebbeknek és gúglit olvasóknak meg az Újszövetség.

"Megismeritek az igazságot és az igazság szabaddá tesz titeket."

A szlogent mellesleg a Fidesz is használta.

Kevesebben, mint az Erzsébet hídnál,
viszont zászlóügyileg verhetetlenek

Rendőri erődemonstráció nem volt az idén, sem kukaborogatás.
Ugyan a rendőrség kiküldött néhány biorobotot, de azok is eldugva, a Nádor téren lapultak.

Azé a Demszkájos bulikon jobban szórakoztunk.

összes kép + Bakáccsal a Parlamentnél, a sajtószabadságért + posztunk az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért facebookos csoportban + posztunk Orbán Viktor facebookos üzenőfalán

tavalyi felvonuló

Zárásképpen egy nosztalgiavideónk a gyurcsányi aranykorból:

3 gigapixeles óriáspanoráma

Próbafelvétel egy szeles-felhős napon, a forgalomtól rezgő Erzsébet hídról. 3 gigapixel és növekszik.

Kapcsolódó: a néhai Nagyvásárcsarnok falfirkái, panorámázva)))

egy kis zene:

Matricázzál a homlokodra

Hétköznapi apró szemétségek.

Az egójukat a kutyusok területjelző módszerével ápolgató ragacsosok mellett megjelentek az olcsó reklámot kedvelő farkok: az Erzsébet-hídnál, a piros lámpánál lógatja egy cégtáblakészítő az önreklámját a veszteglő autósok arcába, egyenesen a közúti jelzőtáblán. Hm, mintha ez tilos lenne Kurvaországban is.


A google szerint a városszépítő hirdetőnk szeretett volna egy Citroent eladni, valamint elveszett a rotija.

Hirdető adatai:
Név: Fülöp László
Telefon: +36 20 412 9040
kapcsolódó: Security 861, kárpitos stencil, autósiskola
Tovább a street art blogra

Fillérekért felhajtó (Erzsébet híd)

Végre, háromszoros szmájli :)))
kb. 1964 óta várunk erre a kézenfekvően praktikus felhajtóra, mi, kerekesek (mozgáskorlátozottakat is ideértve)

Helyszín: Budapest, Erzsébet híd, pesti hídfő

Az Ördögárok elveszíti torkolatát

Az Ördögárok végnapjai

Már az 1800 években szennyvízcsatornává silányított patak elveszti dunai torkolatát, ezentúl a budai főgyűjtőcsatornába torkollik. 20centi kolléga a Platánosban üldögélve, kb. 3 évvel ezelőtt elhatározta, h felfedezi a földalatti világot (tán a Nyomorultak c. könyv ihlette), oszt egy biciklilámpával és egy fényképezővel felszerelve, "ne nyúljatok a sörömhöz, beszariak" búcsúval elindult. Megjegyezzük, hogy az otthagyott sör a hatodik volt. Néhány perc múlva újra felbukkant Livingstone kései kópiája, feltünően elkeseredett ábrázattal és meglehetősen csapzottan. Tiszteletteljes távolságban megállt és tőle szokatlanudvariassággal megkért minket, h haladéktalanul vigyünk neki két deci vodkát, mert a lelkiállapota megköveteli a lelki segélyt. Valamint nem tud közelebb jönni, de a részletekre nem tért ki. Azonnal intézkedtünk és odaszállítottuk a kért piát a Sissy parkba, ahol orrfacsaró bűz fogadott: szegény magyar felfedező a sirályszaron megcsúszva hátast dobott a budaiak levébe. A sajnálatos események után határozatlan időre elhalasztottuk a Marsraszállást a titokzatos földalatti világ feltárását.

20centi kolléga 3 évvel ezelőtti képei, valamint a mostani állapotok alant nézegethetőek, a bűzt az internet jelen fejlettségi szintjén nem tudtuk mellékelni.

Innét vidám kopipészt következik, nem vagyunk híve a "3 cikkből egy negyediket" munkamódszernek, ráadásul undorítóan lusták is vagyunk. Tessék:

1. Az Ördögárok története (Élet és Irodalom)
2. Példának okáért az Ördögárok kivezetésnél napi 50 ezer köbméter szennyvíz ömlik a folyóba.

"Ma használatos neve a középkori mondavilágra utal, amikor is a szeszélyes vízjárású, rejtélyes medervezetésű árkokat szívesen illették az ördög jelzővel. Az már a véletlen játéka lehetett, hogy Ördög-árkunk éppen az egykori Boszorkányok hegyének (a mai Gellért-hegy) lábánál ömlött a Dunába..."

"Budapest ostromának kilátástalan, utolsó szakaszában, 1945 januárjának közepén az Ördög-árok neve a hadtörténetbe is bekerült. A Buda elfoglalásáért vívott elkeseredett harc befejező szakaszában a Vannay riadózászlóalj az Ördög-árkon keresztül jutott egy szovjet lőszerraktár közelébe, amelyet aztán felrobbantott.
A minden oldalról körülzárt budai Várban február 11-ére a védők helyzete már tarthatatlanná vált. A német és a magyar parancsnokság – ötszáz fős rohamcsapatával - a vári Alagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján keresztül készült kitörni. Ez volt az egyetlen esélyük arra, hogy csatlakozhassanak csapattörzseikhez. Egy szemtanú így írt erről visszaemlékezéseiben: “Az Alagút kijáratától mintegy 200-300 méterre lévő Krisztina körúton, azt hiszem a 97. számú háznál, ott volt a bejárat a szennyvízcsatornába... Végre megérkeztünk a fentebb említett ház pincéjébe, egy kb. méteres átmérőjű, enyhén lejtős, többméteres, hordó alakú nyíláson jutottunk le a csatornáig... Ez a csatorna ... kb. 3x3 méter kör alakú folyosó volt. A fenekén kb. 40 cm mély árokrésszel... Időnként csigalépcsős vaslapokkal lezárt nyílások alatt mentünk el, ahol hallani lehetett a föld feletti elkeseredett harci zajt... A víz sodra minden elképzelhető anyagot hozott magával, volt ott mindenféle. Harci felszerelés, sisak, kulacs, kézigránát, páncélököl, ami mind akadályozta a továbbjutást. És többek között egy női hulla is.”

A kitörési kísérlet kudarcot vallott: a különböző pontokon felszínre vezető aknákon, lefolyórácsokon előbukkanó, testileg és idegileg kimerült katonákat a szovjetek azonnal elfogták vagy kivégezték. Sokan még elfogatásuk előtt öngyilkosságba menekültek. A csatornában rekedtek között pánik tört ki, többen visszafordultak, megpróbálva ily módon menekülni.
A ma már szemünk elől eltüntetett Ördög-árok évszázadok, évezredek emlékeit őrzi. Minderre aligha gondolunk, legföljebb a dunai torkolat sirálycsapatain pihen meg szemünk."

kapcsolódó bejegyzés: a budai rakpart patkányai 2005-ben