LEHEL CSARNOK ÉLELMISZER KERESKEDELMI KÖZPONT
Cím: 1134 Budapest, Váci út 9-15
NYITVA TARTÁS 2009. január 1-től.
A csarnok belső területén:
Hétfőtől – péntekig: 6 - 18 óráig
Szombat: 6 - 14 óráig
Vasárnap: 6 - 13 óráig
A METRO - szint területén:
Hétfőtől – péntekig: 6 - 20 óráig
Szombaton és vasárnap: 6 - 16 óráig
Jó dolog piac szomszédságába költözni. Egyrészt, mert tényleg kíméli a pénztárcát, másrészt, mert lehetőségünk van a választásra, hogy az akciós áron megkapható agyonrohadt banán helyett mondjuk valami normális sárgás-zöldes árnyalatban játszót vegyünk. Mellesleg baromira etikátlan dolog akciósan (értsd, olcsóbban, de nem fityingekért) kiárusítani a selejtet és a rohadtat, ezzel is arra ingerelve a kedves vevőt, hogy rúgjon bele még egyet amúgy is primitív lábakon billegő kulináris kultúrájába. Sokan azt mondják a Lehelre, hogy csalnak az árusok, többet mérnek, mint amit kellene, gyanítjuk ez mindenhol így van, ember és nem piacfüggő jelenség. Miként az is, hogy az őstermelő szekcióban a kendős mami, miután három portékának az árát meg mered kérdezni, elküld melegebb éghajlatra, ha nem veszel tőle semmit. Persze ezután nem is fogsz, nem a legjobb üzletpolitika. Gyakorlott, szinte napi rendszerességgel piacozó mániákusként összeállítottunk egy kis Lehel best of-ot, tanulmányt, hol mi a jó, a fura vagy a helyzet.
Csábító hús
A húsokról nem nagyon beszélnénk, azt úgy ránézésre választja ki az ember, ami frissnek meg jónak tűnik, csakígy a halat is, amiben a Lehel azért annyira nem bővelkedik. Középtájon van egyébként egy házityúkos-csirkés
pult, ami nem minden nap működik. Szalámi és kolbász meg a felvágottnak nevezett izék terén a legfőbb opciót a főbejáratnál található pult adja (Robi Hús Kft), ahol szinte mindig van sor, meg néhány igazi magyaros jellegű bunkó eladó. Legutóbbi ottjártunkkor a nem túl vonzó kínálatból kiválasztottunk egy Budapest-szalámit, amit nem voltak hajlandóak dekára adni, egy fél rúd meg nem kellett, mert csak arra vártunk, hogy végre kinyisson a pihenőjéről visszatérő olaszos (Röfi Élelmiszer Ker. Kft), ami bal-hátul van. Az első pultnál a pápai virslitől akartunk egyszer majdnem-rosszul lenni, olaszéknál viszont gyakorlatilag mindent szerettünk eddig.
Mag, fűszer, savanyú, zöldség
Vannak magos standok, koktélcseresznyétől a cukrozott gyömbéren át őrölt mogyoróig vagy birsalmasajtig mindent lehet találni, nagyjából egy áron mozognak. A távol-keleti ízek kedvelőinek pedig két fűszer-csemege is van, egy a kispiac bejáratánál, általában ott vesszük a háztartási célokra alkalmazott olívaolajt, a szárazcuccokat, mint a kuszkusz, a barna risz meg ilyesmik, pedig fentebb, jobbhátul, ahol vannak kimért fűszerek is, de mindkettőben találni zacsis szárazfűszert is. Friss zöldfűszert a piac közepén lévő szekcióban árulnak, van mindenféle, elég jó kaliberűek, és azoknak, akiknek rejtélyes módon mindig kinyiffan a cserepes fűszernövénye (mint pld. nekem), zacskóban kellemes mennyiségűt lehet választani az adott növényből 350-ért. Amúgy a balszélen található savanyúságos bódéban is lehet néha egy-két fajtát, sőt még tölteni való tormalevelet is árultak szezonban. Ott minden megvan, ami a savanyúságrajongók szükségleteit elégítheti ki. Apropó, van egy mézes bódé is elől, az meg mézimádóknak jöhet jól, mi a gesztenyemézzel indítottunk ott, és nála is maradtunk.
Az olaszos kifejezés azt takarja, hogy vannak gyönyörű, óriási sonkáik, szép, érlelt penészes szalámiik, meg minden olyan kolbász, szalonna és
egyéb féle, amire szívesen áldozunk. Próbáltuk: csípős olasz szalámi, édesköményes szalámi, szarvasgombás szalámi, Milano-szalámi (ami nagyban hasonlít a mi téliszaláminkra, csak jócskán olcsóbb), Toscana sonka, kolozsvári szalonna, parasztsonka (2400-ért kilója), mind-mind szépen vékonyra szelve, egészséges méretben, gusztusosan, nincsenek összeaszódva az egész napos állástól. Egyébként van még milliónyi lehetőség, a szarvasgombás kacsapástétomtól az egyszerűbb Ausztria-szalámikig, de mi megrögzötten a csípős olasz rabjai lettünk. Egyébként a metrószinten, az ún. kis piacon van egy Magor-bolt, ahol finom virslit meg mindenféle mangalicacuccokat lehet szerezni, fent pedig a svábnál lehet elég jó sváb parasztkolbászt venni.
Tejszféra
Sajt-téren a piacon talán Tejes Katica (?) a legjobb a galérián, ahol vannak normális francia és olasz sajtok, elég korrekt áron, jót lehet csemegézni, és itt kapható egy remek francia sós vaj, meg még néhány sózatlan változat is. Tejes ügyekben egyébként egy mini-franchise (talán Tejes Csemege) uralkodik főként a piacon, mindig vannak „akciók”, gyakorlatilag mindenhol lehet házi tejet is venni, mi a bejáratnál szoktunk, mert mindig elfelejtünk palackot vinni, ott meg palackoznak is, 200+40-ért, de van a jobb hátsó bioboltban is tej, meg egy ilyen bocis-rajzos hátsó tejes is van, az is teljesen rendben. Olasz vajat a svábhoz közeli tejesnél kapunk, amúgy tejföl, túró, körözött dolgában nagyjából kiegyenlített a verseny mindenhol, egyiknek sincs a legtökéletesebb íze. Középtájon ( a házityúkos mellett) van egy időszakos sajtos bodega, na, ott finom a magyar gomolya. Mi személy szerint a Nagycsarnokban fellelhető Cserpeséket bírjuk, itt joghurtot lehet kapni tőlük, a jobb belső tejesnél, akik árulnak szintén francia sajtokat, amelyek, egész elképesztő módon, alig drágábbak vagy egyenárúak a sokkal kevésbé hízelgő magyar produktumokkal.Mag, fűszer, savanyú, zöldség
Vannak magos standok, koktélcseresznyétől a cukrozott gyömbéren át őrölt mogyoróig vagy birsalmasajtig mindent lehet találni, nagyjából egy áron mozognak. A távol-keleti ízek kedvelőinek pedig két fűszer-csemege is van, egy a kispiac bejáratánál, általában ott vesszük a háztartási célokra alkalmazott olívaolajt, a szárazcuccokat, mint a kuszkusz, a barna risz meg ilyesmik, pedig fentebb, jobbhátul, ahol vannak kimért fűszerek is, de mindkettőben találni zacsis szárazfűszert is. Friss zöldfűszert a piac közepén lévő szekcióban árulnak, van mindenféle, elég jó kaliberűek, és azoknak, akiknek rejtélyes módon mindig kinyiffan a cserepes fűszernövénye (mint pld. nekem), zacskóban kellemes mennyiségűt lehet választani az adott növényből 350-ért. Amúgy a balszélen található savanyúságos bódéban is lehet néha egy-két fajtát, sőt még tölteni való tormalevelet is árultak szezonban. Ott minden megvan, ami a savanyúságrajongók szükségleteit elégítheti ki. Apropó, van egy mézes bódé is elől, az meg mézimádóknak jöhet jól, mi a gesztenyemézzel indítottunk ott, és nála is maradtunk.
Zöldség téren a középső szekció erősen ajánlatos, ott vannak az őstermelők, a nénik, bácsik (köztük egy mindig igen szépen öltözött, jólfésült idős úriember, akinek a látványától is mindig jókedvünk lesz), lehet venni szépséges narancsszín tököket, fillérekért bébicéklát vagy csicsókát, ami ugye nagyon ajánlatos cukorbetegeknek és diétázóknak. Egyébként a piacozás nagy előnye az is, hogy az ember figyelmét sokkal jobban a szezonális alapanyagokra koncentrálják a termelői standok. Zöldség-gyümölcs téren érdemes bóklászni, ami a legszebb, azt megvenni, nagyjából minden beszerezhető, de mondjuk gránátalmát ritkán látni, és persze a tavaszi-nyári gyümölcsök is ritkák most.
Mielőtt a Lehel vonzáskörzetébe telepedtünk volna, a Lipóti Pékség volt a favorit, amit a mai napig jónak tartunk, de van egy legalább ugyanolyan jó hely, a Sváb Pékség. Ez a kis piacon van, és árulnak valami zseniális alpesi zsemlét és kenyeret, aztán rendszeresen fogyasztjuk a teljes kiőrlésű tönkölyzsemléjüket vagy a pur-pur névre hallgató tönkölyös-diós kenyeret is. Egyébként fillérekért lehet venni az egészséges kenyérárut, ami ritkaság mindenfelé. De jó a kakaós csiga, a bécsi briós (ha ez a neve, egyébként egy mandulás-vajas briós) vagy a tönköly tökös-mákos rúd is. (Persze ezeket nem mi kóstoltuk.)
Süti
Mielőtt a Lehel vonzáskörzetébe telepedtünk volna, a Lipóti Pékség volt a favorit, amit a mai napig jónak tartunk, de van egy legalább ugyanolyan jó hely, a Sváb Pékség. Ez a kis piacon van, és árulnak valami zseniális alpesi zsemlét és kenyeret, aztán rendszeresen fogyasztjuk a teljes kiőrlésű tönkölyzsemléjüket vagy a pur-pur névre hallgató tönkölyös-diós kenyeret is. Egyébként fillérekért lehet venni az egészséges kenyérárut, ami ritkaság mindenfelé. De jó a kakaós csiga, a bécsi briós (ha ez a neve, egyébként egy mandulás-vajas briós) vagy a tönköly tökös-mákos rúd is. (Persze ezeket nem mi kóstoltuk.)
Egyébként a Lehelen szinte mindent lehet kapni, ami kell, vagy nem kell az embernek. A galérián vehetsz háromrétegű, puha és illatos klotyópapírt a bolti ár alatt, meg teamécsest, de igény esetén még kínai táskát is. Persze piálni is lehet a talponállóknál, de a csövik általában kint maradnak a vonzáskörzetben. Van egy boros bódé is, ami alighanem etyeki borokat csapol, és amiről az hírlik, hogy a jót (persze relatív, hogy kinek mi a jó) kóstoltatják meg veled, aztán meg romlott lőrés palackot sóznak rád. A kiszolgálás pedig mindenhol változó, a sváb pékségben például imádjuk a hölgyeket, de leghátul bal oldalon a bunkó zöldségeshez meg vissza nem megyünk soha ezen a világon, mert volt képe azt mondani nekünk, hogy nem rak vörös saszlát is a zöld mellé, csak ha veszünk ráadásnak még abból is, mivel ezen a piacon (de higgyük el) senki az égvilágon nem tenne meg annyit a kedves vevőnek, hogy kicserélje azt a kurva fürt szőlőt.
ajánlott kattintások:
Lehel-csarnok története
A LEHEL CSARNOK 2002 február 8-án nyitott a régi Lehel Piac helyén. A Csarnok 43 000 négyzetméter területen működik, ebből az elárusítóhelyek területe közel ...
Fűszer és Lélek zsidó konyha: Soha többé Lehel piac!
Lehel piac, ma betelt a pohár! Már többször morogtam a Lehel piac (Lehel csarnok ?) miatt, hogy becsap a magárus, hogy büdös a hús, hogy bunkó az eladó, stb. ...
Index - Piackalauz romantikusoknak (2004-ből)
A Lehel piacon szemtanúi lettünk egy horrorisztikus jelenetnek is: a halbolt csinos, húszéves eladója nagy szakértelemmel kiemel egy nagydarab, ...
Belváros: Építészeti handabanda a Lehel téren
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése