2011. április 10., vasárnap

A Roosevelt-Széchenyi tér

Akadémia, néhai Spenótház helyén egy új irodaizé unalom, Grasham Biztosító és Szálloda + Belügyminisztérium + Sofitel Szálloda + Széchenyi Lánchíd.
És egy hatalmas, de megközelíthetetlen, ezáltal életveszélyes park a száguldozó autók gyűrűjében. "Páratlan panoráma", Duna, szmog.

Eladta Roosevelt Ká-Ejrópát a komcsiknak vagy nem adta? A kommerek mindenesetre teret neveztek el róla.
frissítés, komment, Tibor: Speciel kisgazda főpolgármester volt 1946-ban, amikor a Roosevelt tér megkapta a nevét.

Roosevelt Square, Grasham Hotel (katt a nagyobb változatért)
Roosevelt Square, Grasham Hotel (katt a nagyobb változatért)
Oroszlán és Grasham
Szópárbajt vívott egymással Tarlós István főpolgármester és Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető, mielőtt a fővárosi közgyűlés Széchenyi István térre változtatta a Roosevelt tér nevét. Tarlós azt mondta, hogy a névváltásról egyeztetett az amerikai nagykövettel, és hamarosan egy másik közterület megkapja az egykori elnök nevét.


Széchenyi István térre változtatta szerdán délután a fővárosi közgyűlés a budapesti Roosevelt tér nevét. A tér átnevezését a Fidesz és a KDNP mellett támogatta a Jobbik és az LMP is, az MSZP képviselői viszont nem vettek részt a szavazásban. A névváltoztatás érdekében a közgyűlés szerda délelőtt módosította a közterületek elnevezéséről szóló rendeletet - amely eddig tiltotta, hogy olyan nevet adjanak egy térnek vagy utcának, amelyet egy másik már visel -, majd délután döntött a tér új nevéről.


Tarlós István főpolgármester szerint a névváltást a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte, hiszen gróf Széchenyi István több jelentős műve, az Akadémia épülete és a Lánchíd is itt található, illetve itt áll a szobra is. Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere szerint a belvárosi képviselő-testület is támogatja a névváltást. A polgármester szerint a szimbolikus okok mellett praktikus érvek is szólnak amellett, hogy ezt a teret nevezzék el Széchenyiről, hiszen itt nem lakik senki, így magánszemélyeknek nem kell lakcímet változtatniuk.


Grasham Hotel,
szecesszió
Az előterjesztés éles vitát váltott ki Tarlós és Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető közt. Horváth pótcselekvésnek minősítette a tér átnevezését, amely szerinte nem szerepel a főváros száz legsürgetőbb problémája közt, és csak a közvélemény figyelmének elterelését szolgálja. Horváth szerint diplomáciai szempontból rossz üzenete lehet annak, hogy a főváros elveszi a teret Franklin D. Roosevelt egykori amerikai elnöktől.




Az MSZP-frakcióvezető hosszan méltatta Roosevelt elnök történelmi jelentőségét, amikor Tarlós félbeszakította, hogy térjen a tárgyra. Horváth szerint ő az előterjesztéshez szólt hozzá, erre a főpolgármester nekiszegezte a kérdést, hogy hányadik elnöke volt Roosevelt az Egyesült Államoknak (Horváth nem tudta a választ, hogy Roosevelt az USA 32. elnöke volt). Tarlós néhány szóváltás után indulatosan azt mondta, hogy a fővárosi vezetés még csak most kezdi a közterületek átnevezését, a következő közgyűlésre újabb csomagot hoznak be.


Tarlós szerint a tér átnevezéséről egyeztetett az Egyesült Államok budapesti nagykövetével, aki tudomásul vette, hogy a névváltás nem az egykori elnök ellen irányul. A főpolgármester tervei szerint egy másik közterület a közeljövőben megkaphatja a Roosevelt nevet. Rogán Antalnak konkrét javaslata is volt arra, hogy melyik legyen az: a Szabadság tér amerikai nagykövetség felé eső részét nevezné el Roosevelt parknak, így csak a nagykövetségnek és a Magyar Nemzeti Banknak kellene címet váltania. (origo)

Grasham figyel
további képek

Franklin D. Roosevelt (forrás: dieselpunks)
Sztálin, Roosevelt, Churchill
(forrás: wallpapers-free.co.uk)


A "Három Nagy": miniszterelnök, Churchill, Joseph Stalin, és Roosevelt elnök Jaltában, a Krím-félszigeten.Híradó 1945 február 15.A Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével 1945. február 2-a és 12-e között megtartott második nagy konferencián szóba kerültek a háború végsõ szakaszának kérdései, valamint szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról. A katonai szakértõk közremûködésével összehangolták a végsõ hadmûveleteket Európában. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy az európai háború vége után 3 hónappal hadat üzen Japánnak. Kialakították Németország megszállási övezeteit, létrehozták a Szövetséges Ellenõrzõ Bizottságot, melybe meghívták a Szabad Franciaországot is. Szóba került a német jóvátétel is, de az ország felosztásának kérdését nyitva hagyták. Heves viták során nagyjából megegyeztek Lengyelország határairól: Sztálin elérte, hogy az oroszok megtarthassák az elfoglalt kelet-lengyel területeket, valamint azt is, hogy a londoni emigráns kormánnyal szemben a szovjet irányítás alatt álló lublini kormányt támogassák. A nyugat-lengyel határt nem véglegesítették. Megállapodás született a háborús fõbûnösök bíróság elé állításáról. Sokak szerint a már nagybeteg Roosevelt erõsen Sztálin befolyása alá került a tanácskozáson. Az elnök gyengeségét kihasználva a szovjet diktátor a vitás kérdések többségében érvényesíteni tudta akaratát Churchill-lel szemben. Sztálin biztos volt abban, hogy meg tudja szerezni Lengyelországot, Németország keleti részét, Romániát és Bulgáriát; Jugoszlávia, Finnország, Magyarország és Csehszlovákiában esetében azonban kérdéses volt, meddig tud elmenni. Tervei szerint ezekben az országokban fokozatosan vették volna át a hatalmat a kommunisták. (lohere az indavideon)

Egy másik amerikai, de akinek hálásak vagyunk: Harry Hill Bandholtz szobra Budapesten

2 megjegyzés:

Tibor írta...

Speciel kisgazda főpolgármester volt 1946-ban, amikor a Roosevelt tér megkapta a nevét.

Klapanciusz írta...

mások is kaptak akkoriban teret, szobrot, nőt, nyilvánvalóan a felszabadítva megszállókkal szembepisilve. Ez meg a szegedi Roosevelt tér magyarázó táblácskája http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pfVmh33OI/AAAAAAAABbk/UCWr90U-UTw/s640/szeged%20%28329%29.JPG