A Roosevelt-Széchenyi tér

Akadémia, néhai Spenótház helyén egy új irodaizé unalom, Grasham Biztosító és Szálloda + Belügyminisztérium + Sofitel Szálloda + Széchenyi Lánchíd.
És egy hatalmas, de megközelíthetetlen, ezáltal életveszélyes park a száguldozó autók gyűrűjében. "Páratlan panoráma", Duna, szmog.

Eladta Roosevelt Ká-Ejrópát a komcsiknak vagy nem adta? A kommerek mindenesetre teret neveztek el róla.
frissítés, komment, Tibor: Speciel kisgazda főpolgármester volt 1946-ban, amikor a Roosevelt tér megkapta a nevét.

Roosevelt Square, Grasham Hotel (katt a nagyobb változatért)

Roosevelt Square, Grasham Hotel (katt a nagyobb változatért)

Oroszlán és Grasham

Szópárbajt vívott egymással Tarlós István főpolgármester és Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető, mielőtt a fővárosi közgyűlés Széchenyi István térre változtatta a Roosevelt tér nevét. Tarlós azt mondta, hogy a névváltásról egyeztetett az amerikai nagykövettel, és hamarosan egy másik közterület megkapja az egykori elnök nevét.


Széchenyi István térre változtatta szerdán délután a fővárosi közgyűlés a budapesti Roosevelt tér nevét. A tér átnevezését a Fidesz és a KDNP mellett támogatta a Jobbik és az LMP is, az MSZP képviselői viszont nem vettek részt a szavazásban. A névváltoztatás érdekében a közgyűlés szerda délelőtt módosította a közterületek elnevezéséről szóló rendeletet - amely eddig tiltotta, hogy olyan nevet adjanak egy térnek vagy utcának, amelyet egy másik már visel -, majd délután döntött a tér új nevéről.


Tarlós István főpolgármester szerint a névváltást a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte, hiszen gróf Széchenyi István több jelentős műve, az Akadémia épülete és a Lánchíd is itt található, illetve itt áll a szobra is. Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere szerint a belvárosi képviselő-testület is támogatja a névváltást. A polgármester szerint a szimbolikus okok mellett praktikus érvek is szólnak amellett, hogy ezt a teret nevezzék el Széchenyiről, hiszen itt nem lakik senki, így magánszemélyeknek nem kell lakcímet változtatniuk.

Grasham Hotel,
szecesszió

Az előterjesztés éles vitát váltott ki Tarlós és Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető közt. Horváth pótcselekvésnek minősítette a tér átnevezését, amely szerinte nem szerepel a főváros száz legsürgetőbb problémája közt, és csak a közvélemény figyelmének elterelését szolgálja. Horváth szerint diplomáciai szempontból rossz üzenete lehet annak, hogy a főváros elveszi a teret Franklin D. Roosevelt egykori amerikai elnöktől.




Az MSZP-frakcióvezető hosszan méltatta Roosevelt elnök történelmi jelentőségét, amikor Tarlós félbeszakította, hogy térjen a tárgyra. Horváth szerint ő az előterjesztéshez szólt hozzá, erre a főpolgármester nekiszegezte a kérdést, hogy hányadik elnöke volt Roosevelt az Egyesült Államoknak (Horváth nem tudta a választ, hogy Roosevelt az USA 32. elnöke volt). Tarlós néhány szóváltás után indulatosan azt mondta, hogy a fővárosi vezetés még csak most kezdi a közterületek átnevezését, a következő közgyűlésre újabb csomagot hoznak be.


Tarlós szerint a tér átnevezéséről egyeztetett az Egyesült Államok budapesti nagykövetével, aki tudomásul vette, hogy a névváltás nem az egykori elnök ellen irányul. A főpolgármester tervei szerint egy másik közterület a közeljövőben megkaphatja a Roosevelt nevet. Rogán Antalnak konkrét javaslata is volt arra, hogy melyik legyen az: a Szabadság tér amerikai nagykövetség felé eső részét nevezné el Roosevelt parknak, így csak a nagykövetségnek és a Magyar Nemzeti Banknak kellene címet váltania. (origo)

Grasham figyel

további képek

Franklin D. Roosevelt (forrás: dieselpunks)

Sztálin, Roosevelt, Churchill
(forrás: wallpapers-free.co.uk)

A "Három Nagy": miniszterelnök, Churchill, Joseph Stalin, és Roosevelt elnök Jaltában, a Krím-félszigeten.Híradó 1945 február 15.A Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével 1945. február 2-a és 12-e között megtartott második nagy konferencián szóba kerültek a háború végsõ szakaszának kérdései, valamint szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról. A katonai szakértõk közremûködésével összehangolták a végsõ hadmûveleteket Európában. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy az európai háború vége után 3 hónappal hadat üzen Japánnak. Kialakították Németország megszállási övezeteit, létrehozták a Szövetséges Ellenõrzõ Bizottságot, melybe meghívták a Szabad Franciaországot is. Szóba került a német jóvátétel is, de az ország felosztásának kérdését nyitva hagyták. Heves viták során nagyjából megegyeztek Lengyelország határairól: Sztálin elérte, hogy az oroszok megtarthassák az elfoglalt kelet-lengyel területeket, valamint azt is, hogy a londoni emigráns kormánnyal szemben a szovjet irányítás alatt álló lublini kormányt támogassák. A nyugat-lengyel határt nem véglegesítették. Megállapodás született a háborús fõbûnösök bíróság elé állításáról. Sokak szerint a már nagybeteg Roosevelt erõsen Sztálin befolyása alá került a tanácskozáson. Az elnök gyengeségét kihasználva a szovjet diktátor a vitás kérdések többségében érvényesíteni tudta akaratát Churchill-lel szemben. Sztálin biztos volt abban, hogy meg tudja szerezni Lengyelországot, Németország keleti részét, Romániát és Bulgáriát; Jugoszlávia, Finnország, Magyarország és Csehszlovákiában esetében azonban kérdéses volt, meddig tud elmenni. Tervei szerint ezekben az országokban fokozatosan vették volna át a hatalmat a kommunisták. (lohere az indavideon)

Egy másik amerikai, de akinek hálásak vagyunk: Harry Hill Bandholtz szobra Budapesten

Friss & forró: IV. Béla lovasszobra Szegeden

IV. Béla sikerorientált csávó volt, a hatalomért a papájával és a fiával is alaposan összebalhézott, az ország helyi politikusaival vidéki kiskirályairól nem is beszélve. Szal addig ment a marakodás a koncon, amíg eccercsak hipp-hopp az országban nem teremtek a tatárok, oszt a nagy privatizálósdiba belefeledkezett kurvapecérek nagy csodálkozásba kezdtek. Majd futott mindenki, amerre látott, a tatárok meg a lakosság kb. felét lemészárolták. Akkor basztuk el a magyar világbirodalomra való összes esélyünket, a baszott demográfián, azon. Lehet sóhajtozni.

Béla király viszont visszatért a festői adria partján fekvő Trau várából, újjáépítette az országot, teremtek a semmiből nehézlovassaink és kőváraink, oszt ezért a tevékenységéért az hálás utókortól megkapta a „második honalapító” minősítő jelzőt. Helyzetjelzőt. Meg szobrot Szegedre.

"Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulóján, pénteken avatták fel a városalapító Árpád-házi király, IV. Béla bronz lovas szobrát, Tóth Béla és Tóth Dávid alkotását a csongrádi megyeszékhelyen." (szegedma)

Az csütörtöki talapzatraemelési aktuson szerkesztőségünk is jelen volt, mivel kedves olvasóink szerencséjére az eseményre éppen a Szegedi Borfesztivál helyszínén, a Széchenyi téren került sor.


A 3 méter 40 cm magas talapzat rézsűs lesz, bontott téglával borított – ez is a szegedi várra emlékeztet – legtetején mészkő koronával. A 80 centiméteres dombon álló alkotás talapzattal együtt 7 méter 80 cm magas, s mint ilyen, egyedülálló Magyarországon. Nagyságában és monumentalitásában talán csak a budapesti Hősök terén található lovas szobrok versenyezhetnek.

Ami ugyancsak felbosszantotta a szobrászt, az a bontott tégla talapzatra vonatkozó bíráló megjegyzések. Szerinte modern anyag, a szegedi várat idézi, az alföldön nem is építkeztek kőből, csak téglát használtak. A tervtanácsban ülőknek nem tetszett a terv. „Ha már egyszer elfogadták a mi pályatervünket, akkor utólag miért akarnak változtatni rajta?” – érvel Tóth úr. (szegedma)

A másfélszeres életnagyságú alkotás, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai lovas szobra, a talapzattal együtt csaknem nyolc méter magas. A szobor egy csataménen ülve, kezében lándzsát tartva ábrázolja a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő Árpád-házi uralkodót.


Csütörtök.

A másfélszeres életnagyságú szobor avatását május 21-re tervezték, IV. Béla megkoronázásának 775. évfordulójára.

Bámész.

„Rendkívül büszkék voltunk, hogy megnyertük ezt a nagy pályázatot Szegeden. Éppen kórházban voltam, amikor értesítettek, írjuk alá a szerződést. Először 20 milliót, majd 30-at ajánlottak. Akárhogyan is számoljuk, ennek a szobornak 60 millió körül van az ára” (Szegedma: Harc az idővel)

Tóth Dávid IV. Béla lándzsájával.

Uccsó simítások flexszel.

A kiíró elvárásai, a szobor anyaga, mérete:

• illeszkednie kell az épített és természeti környezethez, méltónak kell lenni IV. Béla

szellemiségéhez, történelmi múltjához,

• időtálló, mechanikai hatásoknak is jól ellenálló, külön gondozást nem igénylő, tartós

anyagból, magas színvonalú művészi kivitelben kell, hogy készüljön,

• a korhű öltözetben ábrázolt király és a ló figurája bronz, mérete másfélszeres

életnagyság,

• az emlékmű szellemiségéhez illő, szabadon alakítható, narratív talapzat fagyálló

mészkő

Tóth Dávid segít a lándzsát IV. Béla kezébe hegeszteni, közben edzi a szemét.
Az eredeti terveken még kettős kereszt szerepelt IV. Béla kezében.

A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fémalkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet.

IV. Béla és az égi fény

Majd a verőcei szobrait is bemutatjuk)

TÓTH Dávid
szobrász
(Budapest, 1974. március 26.–)

A lovasszobrot elkövető szobrász, egyben több ló szerető tulajdonosa.

Szobrászipar

Bennfenteskedés: Szöszi cimbi Pállfy borokkal várta a négytagú szobrászcsapatot, hogy megünnepeljék a szobor tapalzatra érkezését.

Aszonnya az egyik tag: aszta, mindent vissza, Szombathelyre rendelték a szobrunk.

A posztamensen: Tóth Dávid.

IV. Bélára várakozva.

nah, ekkor merült le a fényképező
(frissítés városjárónak)

További szobraink: Barbi a kereszten (Balatonakali) + Karinthy Frigyes szobra Budapesten + Zoofília a Le Meridien hotel oldalán? + Centenáriumi emlekmű +
Babits a Vérmezőn + A Medve utca Medveszobra +
Maugsch Gyula figyelő kutyája + Rendőrszobor a Belvárosban: ki nem szereti a Mikulást? + Letört a kis királylány + A Zamenhof szobor Budapesten + WTF is Kilus + A Szent István Park és szobrai (viva szockó) + Mansfeld Péter és Gül Baba + Szarvas Gábor meztelen Lyankával az Akadémia előtt

frissítés: A DÉLMAGYAR VIDEÓ