"Van még felirat rajta, de azt nem sikerült kibogarásznom, továbbá változatlanul kiderítetlen a számok jelentése. Lehet nyomozni!"
Sevlus=Nagyszöllős, Chust=Huszt, Jasina=Kőrösmező
Frissítés, Peter: en ezt kiszamoltam (googlemaps): ez egy utcai tabla, ami kb. Beregszasz környeken allhatott, onnan Körösmezö kb olyan messze mint a tablan kimutatva (201 km), arrafele van Nagyszöllös is (37km) es Huszt (62km) is, amikor Beregszasz visszakerült 38-ban, lebontottak es masra hasznalhattak, esetleg atfestettek, csak a festek nem marad meg------------
 |
| http://www.magyarorszag-szep.hu |
A fénykép itt is megtalálható: www.nyirizsoltbudapestje.com
4 megjegyzés:
Ez a "cseh-szlovák" útjelzőtábla Kárpátalja '39-es visszacsatolásakor feleslegessé vált. Valahogy elkerült Újlipótváros északi részébe (amit akkoriban építettek be), ahol átfestették és reklámtáblának használták. 70 évvel később azután a rozsdamarta táblán előbukkant az eredeti felirat. (Amúgy 2011. szeptemberében a házat "újravakolták". Kiváncsi vagyok, mi lesz/lett a tábla további sorsa.)
kár a tábláért, kortörténet
Másrészt, ezzel a módszerrel - szerintem - egy lépéssel közelebb tudok kerülni az olvasók egy részének gondolatvilágához, akiknél csak a magyar/Magyarország kategória létezik, mivel a korszakot uraló magyarországi nacionalista diskurzusokban csak e két kifejezés létezik, még akkor is, ha az Uhor/uhorsky kifejezést kellene szemantikailag használni. Harmadrészt: aki jól ismeri a korszakot tudja, hogy igenis különbséget kell tudni tenni magyar nacionalizmus között: egyrészt az erősen állami nacionalizmus (uhorsky), másrészt egy erősen érzelmi, etno-nacionalista (madarsky) jelenségek között. Roppant fontos, hogy Uhorszkóban az egy politikai nemzet gondolata egyértelműen az állami keretre épült, addig a Trianon utáni Magyarországon, a megváltozott geopolitikai helyzet hatására, a nemzet fogalma, csaknem kizárólag kulturális dimenzióban mozgott. A második világháború után, egészen a XX. század 70-es, 80-as évtizedéig a nemzeti gondolat megint a magyar állami kereteket jelentette, addig a 90-es évektől a nemzet fogalmának meghatározásakor újra a kulturális koncepciók kaptak előnyt. http://dotoho.blog.hu/2011/06/15/uhorszko_vs_ma_arorsag
Másrészt, ezzel a módszerrel - szerintem - egy lépéssel közelebb tudok kerülni az olvasók egy részének gondolatvilágához, akiknél csak a magyar/Magyarország kategória létezik, mivel a korszakot uraló magyarországi nacionalista diskurzusokban csak e két kifejezés létezik, még akkor is, ha az Uhor/uhorsky kifejezést kellene szemantikailag használni. Harmadrészt: aki jól ismeri a korszakot tudja, hogy igenis különbséget kell tudni tenni magyar nacionalizmus között: egyrészt az erősen állami nacionalizmus (uhorsky), másrészt egy erősen érzelmi, etno-nacionalista (madarsky) jelenségek között. Roppant fontos, hogy Uhorszkóban az egy politikai nemzet gondolata egyértelműen az állami keretre épült, addig a Trianon utáni Magyarországon, a megváltozott geopolitikai helyzet hatására, a nemzet fogalma, csaknem kizárólag kulturális dimenzióban mozgott. A második világháború után, egészen a XX. század 70-es, 80-as évtizedéig a nemzeti gondolat megint a magyar állami kereteket jelentette, addig a 90-es évektől a nemzet fogalmának meghatározásakor újra a kulturális koncepciók kaptak előnyt. http://dotoho.blog.hu/2011/06/15/uhorszko_vs_ma_arorsag
Megjegyzés küldése