Szablyár Péter A mi Budapestünk sorozatban megjelent „Toronymagasan” című könyvből
„Ceruza” Óbuda határában –
az Észak-budai Fűtőmű kéménye
III. Kunigunda útja 49.
Ha a Hármashatár-hegyről északi irányba tekintünk, nem messze a Duna-parttól egy hatalmas ceruza emelkedik a Budai-hegységet a Pilistől elválasztó Aranyhegyi-patak mentén, a Kaszásdűlőben. Ez a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (közismertebb nevén Főtáv) Észak-budai Fűtőművének kéménye. A magányos óriás égbenyúló kürtőjéből nem gomolyog sűrű füst, hiszen az év nagy részében földgázt égetnek a kazánokban, telente húszezer lakás fűtését és melegvíz-ellátását, nyaranta negyvenezer lakás melegvíz-ellátását biztosítva a kazánokban termelt 188 megawatt hőenergiával.
Jelenleg új gázturbinákat telepítenek a már meglévők mellé, megvalósítva az úgynevezett kapcsolt energiatermelést. Ezekkel villamos energiát termelnek, füstgázuk hőjét pedig forróvíz-kazánokban hasznosítják a távhőszolgáltatás biztosítására.
A fűtőmű és kéménye 1974–75-ben épült a Vegyépszer fővállalkozásában, a Hőtechnika Vállalat generálkivitelezésében. A monolit vasbeton kéménytestet csúszózsaluzással a 31. ÁÉV kivitelezte. A százméteres szintig egy szűkülő másodfokú parabolaszelvénnyel emelkedik a kéménytest, ezt követően méterenként egy centimétert szűkül. A kéménytest falvastagsága a negyvenméteres szintig harminc centiméter, onnan egyenletesen csökken húsz centiméterig.
A kémények tövébe telepített kazánokból egy 2500 és egy 1400 milliméter átmérőjű füstcső vezeti a füstgázokat a kéménytestbe, amelyben négy füstcső férne el, jelenleg két hely szabad. Ezekbe a tervezett, de már meg nem valósított lakótelepi épületek fűtését szolgáló kazánok füstgázait vezették volna. A kémények lemezcsöveit acél tartószerkezetek rögzítik a vasbeton kéménytesthez. Nagy vasajtón lépünk be a kéménytestbe, ahol bazilika méretű, félhomályos „csarnokba” jutunk. Messze felettünk a kazánokból érkező füstcsövek kígyóznak, a tér méretei mellett eltörpülő felvonókabin méltóságteljes lassúsággal ereszkedik le az „égből”. A kéményen belül a közlekedést fogasléces felvonó biztosítja, amelyből mind a négy kezelőszinten kiszállhatunk. Az erkélyeken korábban csak a repülés biztonságát szolgáló piros lámpákat helyezték el, ma már egyre több antenna és hírközlő berendezés kerül fel a kémény palástjára.
A biztonsági rendszerekkel felszerelt fülke hét perc alatt emelkedik 188 méter magasba, a legfelső szintre. Innen létrán kapaszkodhatunk tovább a kémény tetejére, ahol kúposan kiképzett sapkák alól távoznak a füstgázok a légtérbe. A legfelső pont kilengése elérheti a fél métert, de ez odafenn alig észrevehető, hiszen a szemünk nem talál közeli támpontot a mozgás érzékeléséhez.
A kilátás lenyűgöző: körbesétálva minden irányban „túllátunk” a főváros határain, északra a Naszály hatalmas, sebzett hegytömegéig, keletre a Gödöllői-dombság hegyvonulatáig, délen a Csepel-sziget, nyugatra a Nagy-Kopasz-hegy csoportja zárja a látóhatárt. Felejthetetlen látvány.
Néhány évvel ezelőtt – 2004 októberében – az ejtőernyős célba ugrók (bázisugrók) is felfedezték a kémény magasságában és környezetében rejlő kiváló lehetőséget, és körültekintő szervezés után több sikeres ugrást hajtottak végre a tetejéről. Három számban hirdettek győztest a tíz méter átmérőjű körbe ugró sportolók körében. A különleges sporteseményt több tévécsatorna is közvetítette.
Észak-budai (Kunigunda utcai) hőerőmű tornya
Kéménye 203 méter magas
Cím: 1037 Budapest, Kunigunda utca 49.
térkép
további képek
Közeli helyeken: az MTV aranykalitkája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése