A Világörökség elstrabagolása

Mindent a kedves olvasóért: hétvégi paranoia és összeesküvés-elmélet

Nem tudok szabadulni attól a tévképzettől, hogy az osztrák cégek szándékosan teszik tönkre azt a várost, hogy esélyünk se legyen a regionális vezető szerepért a Béccsel folyó versenyben. Az Epamedia (Raiffeisen Bank) teleszemeteli Budapestet óriásplakátokkal, a Raiffeisen Bank lerombolja Budavárát. Oszt a a franciák besegítenek STRABAG! STRABAG! STRABAG!, Strabag MML Kft szándékosan szétkúrják a világörökségünket, hogy az UNESCO elvegye a rangos címet. Nem tudjuk elhinni, hogy kétmilliárd forintért ezt a hihetetlen gányolást, amit a Duna-parton, az Alsó Budai rakpart támfalánál barmoltak, az nem szándékos. Ez a támfal a budapestiek arculköpése, jó sok közpénzért, az Ön és az európai adófizetők pénzéért. Az elkúrt rakpart külleméből ítélve a vállalkozó nemcsak drága cég (oh, vegyük meg kilóra a parlamenti pártokat), hanem szimplán hülyék gyülekezete: nem értenek az építőiparhoz.

Készítettünk néhány száz fotót a helyszínen, tekintse meg velünk és csikorgassa a fogait. Ezt a drága szart rá kellene borítani a kivitelezőkre meg a politikus csicskáikra. Amúgy is javíthatatlan az egész tákolmány, le kell bontani, a megkövezés az esetükben ráadásul stílusos is lenne.

Vállalkozó: Csepel 2005 FH Konzorcium

Konzorcium vezetője: Degrémont SA
További konzorciumi tagok: OTV France, Hídépítő Zrt., Alterra Építőipari Kft

Az alábbi szöveget az MTI-től loptuk, köszönet nekik. Habár mi is elfáradtunk az Akadémiára a Budapest Világörökségért Alapítvány (PRO BUDAPEST Világörökségi Összefogás, Rehabilitációs Kerekasztal) által tartott sajtótájékoztatóra, erősen elkésve, félidőben érkeztünk. Az sajtótájra talán visszatérünk, nagyon szimpatikus emberek hatalmas felkészültséggel.

MTI:

Szakmaiatlan a Margit híd budai oldalán a rakpart most is folyó felújítása, ezért ezeket a munkálatokat újra kell kezdeni; a beruházó ígéretet tett arra, hogy áprilistól kijavítják a hibákat, hogy a rakpart megfeleljen a műemlékvédelmi előírásoknak - közölte Bouquet László, a Budapest Világörökségért Alapítvány elnöke Budapesten sajtótájékoztatón.

A Margit híd budai lábánál lévő rakpartot a történelmi hagyományoknak megfelelően kell felújítani. A munkálatok eddig leginkább a túlzott takarékosság jegyében zajlottak, holott 2 milliárd forint áll a Strabag Zrt. és alvállalkozói rendelkezésére. Spóroltak az építőanyagon, és építész tervező nélkül építkeztek, ami "szakmaiatlan megoldás" - mondta.

Hozzátette: a felújítás nem felel meg az UNESCO elvárásainak sem, mert a világörökség részét képező műemlékek sérültek, holott a financiális és időbeli feltételek adottak a megfelelő színvonalú munkának. Szerinte háromnegyedét kell újraépíteni.

Molnár Sándor, a Kőfaragók Ipartestületének alelnöke kitért arra, hogy a kivitelezést szakmai és esztétikai szempontból vizsgálták egy négytagú delegációval, ennek eredményeként írtak erről egy tanulmányt. Ebben megállapították, hogy a beépített kövek lebontása nélkül nem lehet újjáépíteni a rakpartot, mert "nincs az az ember, aki ezt a falat tisztességgel át tudja adni". Az idegenforgalmat is befolyásolja ennek a falnak az állapota, mert a turisták szeme előtt van - tette hozzá.

Osgyáni Vilmos restaurátor közölte: a Bem rakpart a Margit hídtól 200 méterre délre és északra lévő szakaszát bontották le és építették újjá, eközben a támkövek egy része eltört, illetve már törött állapotban állították be azokat a falba. Szerinte kérdéses, hogy a burkolati rész így hogyan állja ki az idő próbáját. A legalacsonyabb szakmai kitételeknek sem feletek meg a kivitelezők, amikor állvány, zsinór- és vízmérték nélkül építkeztek alkalmazottaik - hangoztatta.

Korompay Katalin, az alapítvány főépítésze rámutatott: a 31 és 43 centiméter közötti vastagságú kövekből álló sorok minden egyes tagját ugyanoda kellett volna visszatenni, ahol az eredetileg volt, de nem ez történt. A kiálló, a sorba nem illő köveket spórolásból lefűrészelték, amit szakszerűtlennek ítélt. A kivitelezők az előírt tervtől is eltértek - vélte.

A Margit híd rakpartja újjáépítésének beruházója a Fővárosi Önkormányzat, amely 15 százalékkal járult hozzá a kiadásokhoz, 20 százalékot az állam, 65 százalékot az unió - pályázatok útján - vállalt magára a költségekből.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány nyilatkozata.

A világörökségi Duna-part tavasszal induló javításával elhárulhat a szennyvízprojekt uniós támogatását fenyegető veszély
forrás: mti

Két fontos eredményt hozott a Budapest Világörökségéért Alapítvány (B.V.A.) januári sajtótájékoztatója, amelyen a világörökség területén felépült kő partfal hibáiról és a 15 milliárd forintnyi uniós támogatásnak az Európai Bizottság határozata értelmében való veszélybe kerüléséről tájékoztatta a médiát.

A problémáról most értesült nyilvánosság éppúgy a világörökség oldalára állt a partfal kijavítása ügyében, mint a beruházó Főváros képviselője és a Világörökség legfőbb állami felelősei.
A fővárosi beruházótól ígéret hangzott el a sajtónyilvánosság előtt arra, hogy áprilisban megkezdődik a kőfal kijavítása, amelynek célja “a világörökségi szempontoknak megfelelő, eredeti állapotával azonosan kinéző partfal kialakítása”. Az az álláspont, hogy ehhez “csak a kőburkolat korrekciójára lehet szükség, a súlytámfalat biztosan nem kell megbontani”, nemcsak a kinézet, hanem a kőfal valódi javításának lehetőségét tartalmazza.

Hogy a tavasszal újrainduló munka minél jobb színvonalon és jól előkészítve folyhasson, a B.V.A. a közeljövőben egy sajtókonferencián ismerteti a különböző értékeket sértő hibák természetéből következő javaslatait. Kéri ehhez a sajtó továbbra is tárgyszerű, felelős tájékoztatását és a nyilvánosság támogatását a világörökséghez méltó eredmény elérése érdekében. – A sajtókonferencia időpontját a média útján teszi közzé.
A dunai panoráma világörökséggé nyilvánított értékeinek megőrzését – mivel kivételes, egyetemes jellege miatt az egész emberiség számára pótolhatatlan – itt az Alapítvány kezdeményezésére az UNESCO és az Európai Unió egyaránt megköveteli.

Az Uniónak a régivel azonos új kőfal megépítéséhez kötött fizetési feltétele Budapest panorámája szépségének visszaállítását írja elő a projekt magyar felelőseinek. Ez a szigorúság maga is egy rendkívüli uniós támogatás, amely rászorít saját érdekünk szolgálatára, ha mi magunk elvétenénk a célt, hogy a Főváros, amelynek törvényi kötelezettsége van a Világörökség védelmével kapcsolatban, és a Magyar Állam, amely nemzetközi egyezményben vállalta a világörökségi értékek megőrzését, közös projektjükben ne rongálják azt.

Naplemente belövésekkel a Csalogány utcában

Napnyugta golyónyomokkal a Csalogány utcában (I. ker, Viziváros)

A budai rakpart szélesítése

Mindent az autóforgalomért. Az egyszer már elkaszált tervet Demszkyék suttyomban mégis kivitelezték.




Közlemény
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága állásfoglalása
a budai alsó rakpart bővítésével kapcsolatban


2003 őszén a Budapest Világörökségéért Alapítvány levélben fordult a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központhoz (VK), amelyben tiltakozását fejezte ki a budapesti világörökségi helyszín magterületén – a budai alsó rakparton – tervezett beruházás miatt. Tiltakozásuk kizárólag a világörökségi látvány megváltoztatása, azaz a budai alsó rakpart kiszélesítése ellen szólt. Mint ismeretes, a Főpolgármesteri Hivatal a Csepeli szennyvízkezelő beruházáshoz kapcsolódó budai főgyűjtő csatornát tervezte a budai alsó rakpart kiszélesítésében elhelyezni.

Az UNESCO VK főigazgatója tájékoztatást kért a magyar világörökségi helyszínekért felelős tárcaközi szervezet, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság (VÖMNB) elnökétől, a nemzeti kulturális örökség miniszterétől. Ezt követően a VÖMNB Titkársága kezdeményezte, hogy a – budapesti világörökségi értékeket befolyásoló – tervezett beruházás várható következményeiről még a tervezés fázisában konzultáció kezdődjék az UNESCO szakértőinek bevonásával. Fenti lépésre azért volt szükség, hogy elkerülhessük az esetleges későbbi, költségigényes beavatkozásokat.

A VÖMNB kezdeményezéséhez a Főpolgármesteri Hivatal csatlakozott, így 2005. márciusában közösen rendeztük meg a témát érintő szakértői egyeztetést Budapesten. A konzultáció során az UNESCO VK által felkért szakértők előtt valamennyi érintett fél – a beruházó, a tervező, a kivitelező, a hatóságok és a civil szervezetek – képviselői ismertette terveit és szakmai véleményét.

Az UNESCO szakértők a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján alakították ki véleményüket, amelyet a Világörökség Központ hivatalos úton juttatott el a VÖMNB Titkárságához, 2005. júliusában. Ez a mintegy 40 oldalas szakértői vélemény fogalmazza meg azokat a pontokat, amelyek be nem tartása a budapesti világörökségi helyszín Listán maradásának súlyos veszélyeztetését jelentheti.

A Világörökség Központ által közvetített szakvélemény, és így annak ajánlásai nem kötelező érvényű döntések, azonban a világörökségi helyszínek érdeke ezek megfontolása alapján felelős műszaki megoldást kialakítani. Nem arról van tehát szó, hogy az 1972-es UNESCO Világörökség Egyezmény végrehajtásáért felelős Világörökség Bizottság (még kevésbé maga az UNESCO) akár korábban, akár az ez év júliusában megtartott 29-ik ülésszaka során bármilyen formában megnyilatkozott volna ebben a kérdésben. A szakértői látogatással éppen azt sikerült megelőznünk, hogy a Világörökség Bizottságnak kelljen foglalkoznia a budapesti helyszín esetleges veszélyeztetettségével, mint ahogy az Bécs és Köln esetében történt.

A szakvélemény átfogóan, ugyanakkor részletező alapossággal foglalkozik az egyes terv-változatok értékelésével, besorolva azokat az általa felállított „el nem fogadható”, elfogadható” és „javasolt” kategóriák valamelyikébe:

1. Elfogadhatatlannak értékelt változatok:
- a rakpart szélesítése és azon 4 sávos út kialakítása;
- a rakpart szélesítése és azon 2 felszíni + 2 alagútban futó sáv kialakítása, a világörökségi szakaszon megépített alagúttal, azon kívül pedig 4 sávos út építésével;
- minden olyan változat, amely új védőművek építésével (ezáltal a régiek elbontásával/eltakarásával) szélesítené a rakpartot (még akkor sem, ha ez nem jár együtt az út szélesítésével).

2. Elfogadhatónak értékelt változatok:
- a jelenlegi helyzet fenntartása;
- a rakpartok forgalmának átszervezése (pl. egyirányú forgalom a folyó mindkét partján); illetve
- a főgyűjtő elhelyezése esetében csak azok a változatok, amelyek nem járnak együtt a rakpart bővítésével (ld. 3. pont)

3. Javasolt (preferált) változatok:
- A világörökségi értékek megőrzése és azok kihasználása szempontjából legelfogadhatóbb változat: az út megszüntetése és a rakpart gyalogosok általi használata;illetve
- a főgyűjtő elhelyezése a rakpart szélesítése nélkül, amely a világörökségi értékek megtartása mellett a következő változatok valamelyike szerint lehetséges:
• a Fő utca alatt, vagy
• a felső rakpart alatt, vagy
• a meglévő alsó rakpart alatt,vagy
• a Duna medrében, vagy
• mélyen a talajban elhelyezve.

A magyar illetékesek kérésére az UNESCO VK által szervezett szakértői helyszíni szemle és értékelés megállapításait és javaslatait a tervezett beruházás megvalósításánál, a végleges döntések meghozatala előtt lehet és kell figyelembe venni.

Mindezek természetesen nem jelentik sem a kiemelt környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó budai szennyvíz főgyűjtő meghiúsítását, sem a lakosságnak a budai világörökségi Duna-part használatának lehetőségétől való megfosztását. Az UNESCO VK szakértőinek értékelése és javaslatai éppen a műszaki fejlesztéseknek a kulturális örökség értékeinek megóvását figyelembe vevő megvalósítását segítik elő.


Budapest, 2005. augusztus hó 16-án

Dr. Varga Kálmán
ügyvezető elnök
Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága

Gyalog-bicikliút a Lánchídnál

Már írtunk róla, de csak úgy "többek között". Hátha valaki nem ismeri.

A budai rakparton, a bicikliútnak kinevezett keskeny sétányon (biciklijárda, gyalog-bicikliút) némely bringások szemmel láthatóan egy Hummer terepjáró tulajdonosának lelki problémáival küszködnek. Vadul tülkölve/csilingelve/füttyögve/tapsolva száguldoznak az ijedt járókelők között, az autósoktól kapott sérelmeiket továbbítva gyalogos embertársaiknak, akiket a forgalom akadályozóinak tekintenek. Elfeledve, hogy

1) minden ember alapvetően gyalogosnak születik.
2) ez a "bicikliút" csupán egy cinikus döntés beteg eredménye, mely kijátszotta egymás ellen a két környezetbarát közlekedési módot, a gyaloglást és a bringázást. Alapvető célja a bringaútépítési statisztika olcsó javítása volt, melyet aztán a baráti sajtó lelkesen idézhetett. Az autósoktól sávot elvenni már bátorságot igényelt volna, maradt a gyalogosok megkárosítása (lásd. pl a Bajcsy-Zsilinszky bicikliútat). Mi a rakparton vendégnek éreztük magunkat,  mindig a villamossíneken tekertünk: gyorsabb és tisztességesebb.

Íme, a Demszky-féle "bicikliút" két legviccesebb részlete, a Lánchíd alatti átjáró két oldalánál (Bem és Várkert rkp):



Ezt tessék képzeletben benépesíteni a nyári szezon turistáival, hogy elképzelésük legyen az itteni közlekedés veszélyes és nyomorúságos voltáról :D

Guglizásra ajánlott témák: cycle track, cycle lane, bicikliút, biciklisáv, bicikliút, gyalog-bicikliút, biciklijárda, biciklisáv, WOL (széles külső sáv), etc.

frissítés!!!
guglizás helyett álljon ide urga hozzászólása a criticalmass.hu-ról:

Húsz év alatt a biciklis infrastruktúráról alkotott elképzelések jelentős fejlődésen mentek keresztül. Annyira, hogy ma már három, egymást követő infrastruktúra nemzedékről beszélhetünk. Mindegyik nemzedék új megoldásokat kínál és mindegyik hozzáadódott az azt megelőzőekhez.

A következőkben a három biciklis infrastruktúra nemzedék főbb jellegzetességeit írjuk le röviden:

Első nemzedék (1970-es évek)

Megoldás-típus: bicikliút. 

Az elv: a biztonság érdekében elkülöníteni a kerékpáros és motorizált forgalmat. Egyéb, jellemző megoldások: lámpás kereszteződések, biciklis alagutak vagy hidak, nagy biciklitárolók.
Előnyök: az úttal párhuzamos részeken megfelelő biztonság.
Hátrányok: veszélyes kereszteződések, nagy költségigény, nagy helyigény.
Jelenlegi érvényességi terület : nagy, forgalmas utakkal párhuzamosan, kevés kereszteződés esetében, amikor van rá hely.
=> városban nagyon korlátozott alkalmazási lehetőség.


Második nemzedék (1980-as évek)

Megoldás-típus: biciklisáv.

Az elv: elkerülni a kerékpáros és a motorizált forgalom túlzott elkülönítését, hogy a biztonság az útvonalon egyenletesebb legyen.
Egyéb megoldások: gyalogos-kerékpáros utcák, busz-kerékpársávok, lámpák előtti kerékpáros várakozók, kis biciklitárolók.
Előnyök: megfelelő biztonság az egész úton, megfelelő integrálódás a kereszteződéseknél, a gépjárművek sebességének csökkentése, kis költség, kis helyigény.
Hátránya: nem csökkenti a gépjármű-forgalmat.
Jelenlegi érvényességi terület: a sugárutak, körutak vonalán
=> a kerületeket összekötő utakon

Harmadik nemzedék (1990-es évek)

Megoldás-típus : vegyes használatú, forgalomcsillapított utca.
Az elv : csökkenteni a motorizált járművek sebességét és forgalmát a sérülékenyebb úthasználók biztonsága növelése érdekében.
Eszközök : 30-as zónák, mini-körforgalmak, biciklis by-pass, a gépkocsival ingázók parkoló helyeinek csökkentése, a tömegközlekedés fejlesztése.

Előnyök : a sérülékenyebb közlekedők biztonsága, a gépjárművek által okozott károk csökkentése, kis költség, az utca, mint lakóhely rehabilitálása, a tömegközlekedési eszközök hatékonyságának növelése.
Hátrányok : - (nincs)
Jelenlegi érvényességi terület: kerületi utak
=> a kerületeken belül"

Forrás:
http://www.fubicy.org/article.php3?id_article=59
FUBicy, Fédération francaise des Usagers de la Bicyclette

..................
kapcsolodó posztunk: Le a villamossal (Batthyany tértől a Lánchídig)

Le a villamossal!!!

Buszokat villamos helyett!
(Lehetnek elektromosak is, akár)

A rakparton sétáltunk, sétálgattunk, a Dunai Betonvályú budai oldalán, a Margit hídtól a Szabadság hídig, hátha jobb lesz tőle a világnak. Ott, a távolban, az autoáradaton és a füstködön is túl, az a hatalmas vízfelület: ott a folyónk, a Duna. Megközelítése csak dugó esetén lehetséges, mert az autósok a zebrát valami street art alkotásnak tekintik, egynek a környéket borító többi graffitiből.

Ahol fáknak kellene nőni, árnyat adva a sétányon andalgó szerelmespároknak, a hazai fogyasztók riasztó létszámapadását csökkenteni hívatott munkaerőknek: nos, ott csupán haladó és parkoló autók nőnek. Oxigént adó fák helyett helyett bűzzel, zajjal, zsúfoltsággal, tüdőbajjal, rákkal és egyébb civilizációs ajándékokkal. Ahol kiülős kerthelységekből lehetne a tágas teret csodálni, ott is autók vannak. A város látványos önpusztítása, motorizáció mindenek fölött: Budapest 30 évvel az európai trendek mögött lemaradva, gyáván behódolva az autók inváziója előtt. Tudjuk: Nincs Elég Pénz.

Nagyobb térképre váltás

Reméltük, hogy valami változik a budai oldalon, a Duna-parti főgyűjtőcsatorna építése alkalmából. Egy kis forgalomcsillapítás, tehermentesítés, korlátozás. Talán pazaroljuk a teret: például a helyenként máris 4 sávossá szélesedő-nemesedő Budai Alsó rakpart és a Bem rakpart a Batthyány tér és a Margit híd között már 8 autósáv összesen, a lakhatóságot tekintve feladott, füstben fuldokló, bedeszkázott kirakatú Fő utcát nem is számoljuk hozzá. Budapest luxusa: autópálya működik Budapest turisztikailag egyik legértékesebb részén (a nyomorult helyi lakosokról most inkább nem szólunk, ők is inkább autózni szeretnek a jelek szerint: ellenkező esetben már rég az úttestre feküdve akadályoznák az önpusztítást). A Margit híd és az Erzsébet híd közötti partszakasz Európa egyik legszebb turisztikai övezete lehetne, seperc alatt lenyomhatnánk Londont és Párizst a macskapisinyi Temzéjükkel és Szajnájukkal. Hatalmas tér, ahol a szállodahajók és a hatalmas sörteraszok között hömpölygő tömeg költhetné a pénzt.

"Furcsa, hogy éppen egy nagy folyóra épült városban nincs az embereknek vízélményük. Ahogy közelítesz a folyóhoz, úgy lesz a helyzet egyre rosszabb" (Janesch Péter)


Autók parkolnak a járdán is, a megmaradt sétány gyalogosaira meg ráeresztették a bringásokat, hadd élvezzék a sétálgatást (Demszky Gábor a sajtó előtt parádézva, egy nagyvonalú gesztussal kinevezte bicikliútnak a sétányt, a bicikliútépítési statisztikákat javítandó, valamint az addigi exlex gyakorlatot szentesítve). Ezt az képmutatást jónéhány jóérzésű bringás olyannyira gusztustalannak találta, hogy a Batyi tér és a Lánchíd közötti szűk járda helyett inkább a villamossíneken tekert, a megszeppent gyalogosok riogatása helyett. Pedig módfelett hajlamos a biciklikerék a villamospálya réseibe beszorulni, kipróbáltuk :D
A lehetőségek elkúrása, Budapest fejlődésének szabotálása: erős civil szféra nélkül ki védi meg Budapestet vezetőitől? Mindenütt a gépkocsiközlekedés visszaszorításával küzdenek az utak túlzsúfoltsága és a levegőszennyezés ellen, kivéve Budapestet: itt a Budai Alsó rakpart négysávossá bővítése (Demszky Highway) csak az UNESCO ellenállásán bukott el. A világörökségi védett zónán kívül, a Margit hídnál máris folyik az út szélesítése, a Duna-meder feltöltése.

Figyelem, ezúttal hatalmasat újítunk!

A Demszky-szapulás meglehetősen hálás téma, de most megpróbálunk valami ötlettel előrukkolni a szokásos rinyálás helyett. Meglehetősen provokatívan, előre szabadkozunk. Előrebocsátjuk, hogy mi is elszánt hívei vagyunk a kötöttpályának, akár a Vitézy Dáviddal súlyosbított VEKE, de most megpróbálkozunk egy kis szentségtöréssel.

1. A gépkocsiforgalom csillapítására semmi akarat vagy bátorság nincs Isten és a szavazók akaratából uralkodó elöljáróinknak.
2. A Fő utcáról a jelek szerint már az ott lakók is lemondtak.
3. Alsó rakpart szent tehén, soha a büdös életbe nem foglaljuk vissza a Dunát az autósoktól.
4. A parkolás is alapvető állampolgári jog.

Akkor már csak egy megoldás maradt, ami meglehetősen olcsón megnövelhetné a szmogban-zajban sétálgatni kívánó mazochisták számára a teret, valamint az autósok is korlátozás nélkül közlekedhetnének, legalábbis amíg teljesen be nem dugul a város:

felszámolni a villamospályát, helyébe kisbuszokat telepíteni.

Környezetbarát és olcsó közlekedési megoldás a villamos, de most egy Ráday-utca típusú vegyes megoldás jótékonyan megnövelhetné a sétány szélességét a Batthyány tér és a Szabadság híd (Gellért tér) közötti távon. A felszabaduló részen csak gyalogosok, bringások és buszok közlekedhetnének, sőt talán a Bem rakparton kiülős helyek nélkül sínylődő vendéglátósok számára is jutna néhány asztalnyi hely. A szennyvíztisztító főgyűjtőcsatornájának építése miatt most van itt a lehetőség.

Kérem, ne lőjenek.
 

Kapcsolódó posztok:
a) itt is nézegetheti posztunk képeit
b) át a Lánchíd alatt
b) képekben elbeszélve a Lánchíd és a Szabadság híd közötti táv