.jpg)
.jpg)
Melyiket utáljam jobban? Az agyat szarral teletöltő, hatalmas felületű óriásplakátokat, a "csináld magad" mozgalom szedett-vetett reklámtábláit vagy a vandál hülyegyerekek falfirkáit. Esetleg a segg lakókat, akik minden falfelületüket telerakják egy marék apróért reklámmal, de a belátás erényével élve a falfirkákat is a helyükön hagyják?
Lelőhely: Budapest, XIII. kerület, Béke tér (a kerületi önkormányzat épületétől nem messze)
további höbörgések városrondítás ügyében itt
+ agytágítás a Budapestet teleszaró médiacápák ügyében (médiaröntgen):
Az osztrák érdekeltségű Epamedia közterületi cég megvásárolta a Csányi Sándor OTP-vezérigazgató érdekkörébe tartozó, piacvezető Multireklámot. Csányi szűk, baráti körben többször is élete második legjobb üzletének nevezte a Multireklám eladását, vagyis a cég feltételezhetően magasan a piaci értéke felett talált gazdára. Ezzel még tovább koncentrálódott a köztéri reklámpiac, hiszen az Outdoort, az Akzent Mediát és a Magnum Megaboardot is tulajdonló cég 14 ezernél is több plakáthelyével a magyar piac valamivel több mint 50 százalékát uralja már.
A felvásárlás hírére a többi piaci szereplő is lépett: az Europlakat, az Euro AWK, a Pont Reklám, az ESMA-QIB, a Mahir City Poster és az Avenir november végén stratégiai szövetséget kötött. A piac több mint negyven százalékát uraló cégek akkor közleményükben jelezték, hogy nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben szorosabban is együttműködnek, és összehangolják például az áraikat.
5 megjegyzés:
Óriásplakát kiállítás a II. kerületben
2009. szeptember 1., - 20:27
Mi a reklám? Mi a hirdetési felület? Mi az, ami a tekintetnek zavaró, vagy a környezetbe nem illő felület? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbál lefedni és szabályozni az épített környezet átalakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény és a 1998/47-es budapesti városrendészet és építési keretszabályozásról szóló rendelet. Csak miheztartás végett, egyfajta zsinórmérték gyanánt, mert úgy látszik, ha valaki akarja és pozícióban van, az a rendeleteket és törvényeket figyelmen kívül hagyva is folytathatja a szóban forgó hirdetési tevékenységet.
A II. kerületi SZDSZ-es Szabad Kikötő c. lap „Rablóból nem lesz pandúr” cikke keltette fel érdeklődésünket a téma iránt. A cikk írója kerületi SZDSZ-es képviselő hölgy, aki a testületi üléseken vívott szélmalomharcát foglalta össze cikkében.
Tulajdonképpen nem tűnik véletlennek, hogy a liberális párt mutyizáson akarja rajtakapni a Fideszes vezetésű és többségü testületet, akik - állítása szerint - a saját holdudvarukhoz tartozó Mahir, EuroAWK társaságokat hozták előnybe a kiírt pályázaton. A cikk nem tűnik túlzónak és olyan ténymegállapításokat közöl, amik leellenőrizhetőek: tiltott helyeken a mai napig óriásposzterek reklámoznak.
Utánajártunk a hírforrásnak, belenéztünk a közgyűlési jegyzőkönyvekbe és kimentünk a terepre meggyőződni arról, hogy valóban igaz e az állítás! Lássuk tehát a tényeket:
Valóban igaz, hogy a kerületi képviselő testület úgy döntött, hogy külső segítséggel támogatja az Építési Iroda munkáját. A fő probléma az volt, hogy a törvények és rendeletek határozatainak betartása túl nehéz volt, egy-egy illegális óriásplakát engedélyének felülvizsgálata, esetleges szankciója, elbontása általában pereken keresztül hosszú évekig tart(ott), de sokszor a bírósági határozatok ellenére sem történt semmi változás. Ezt megelégelve hozta meg a testület a döntését, hogy versenyeztetés útján egy privát cégre kívánja a reklámgazda feladatot áthárítani.
„Ha a törvény kényszerítő erejével az önkormányzat nem tudta eltávolítani a tiltott helyekről az óriásplakátokat, akkor miért gondoljuk, hogy egy privát (reklám)cég azt el tudja majd érni?”
Az ügyben még szerepelt a BudaMédia Rózsadomb Kft. is, amely a reklámgazda hozzájárulásával a közterületi reklámjogokkal rendelkezik.
A reklámgazda vállalta a kerületi óriásplakátok, citylight poszterek rendezését és az engedéllyel nem rendelkező felületek megszűntetését is. A reklámhordozók engedélyezése a benyújtott tervdokumentációk alapján a közútkezelői hozzájárulásokkal, valamint az elhelyezést igazoló fotómontázs benyújtása alapján történik.
A Hivatal pedig az előzmények felkutatásával, szerzett jogok vizsgálatával a jogszerűséget ellenőrzi. A közterületen engedély nélkül létesített reklámhordozók tekintetében a reklámgazda a szerződés alapján eljárva lebontja a táblákat. A Városrendészeti Csoport hívja fel az engedély nélkül kihelyezett reklám tekintetében a kihelyezőket, hogy 8 napon belül el kell bontani, és ezt követően a reklámgazda bontja a táblákat.
Rózsadombi Monopoly
A csavar ott található a történetben, hogy a szerződés értelmében az önkormányzat nem adhat el több felületet a szerződés értelmében a ez a jog átszáll a BudaMédia Rózsadombra, akinek - kapaszkodjanak meg - nincs jogköre továbbértékesíteni a felületeket! Tehát egy huszárvágással kizártak mindenkit a piacról, monopol helyzet alakult ki.
Erre már a versenytársaknak is tágra nyílt a szemük és - önkormányzati lobbystákkal, vagy nélkülük, ez már indifferens, de a Gazdasági Versenyhivatal elé vitték a casust. Ahol eljárást indítottak a BudaMédia Rózsadomb Reklámszervező Kft. (BudaMédia Rózsadomb Kft.) és a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata ellen versenykorlátozó megállapodás tilalmának, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A kizárólagos szerződés következtében ugyanis harmadik vállalatok reklámberendezés kihelyezési kérelmét az önkormányzat a szerződésre hivatkozva visszautasítja, a BudaMédia Rózsadomb Kft-nek pedig nincs joga közterület-használati engedélyt kiadni.
Trükkök százai
További problémát az okozott, hogy a szerzett jog és kötelesség itt szétvált, ugyanis a mai napig az önkormányzati rendeletben olvasható tiltott területeken ugyanúgy óriásplakátokon hirdethet bárki, a reklámgazda ugyanis nem tudja érvényesíteni az önkormányzati rendeletet. Sőt, mint kiderült maga az EURO AWK kft. is rendelkezik több olyan hirdetési ponttal, amelyek az önkormányzati „tiltólistán” rajta vannak! Erre utal a Szabad Kikötő cikkének címe is: Rablóból nem lesz pandúr.
Ugyan igaz, hogy a reklámgazda a szerződéskötést követően az abban foglalt határidőben a közterületi és az építési területen elhelyezett reklámokról a felmérést az Építési Irodára leadta, és ezek alapján az előzmények tisztázásával párhuzamosan a szükséges esetekben az eljárások megindultak, de a törvény alapján az eljárás befejezésének határideje 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.
Csiki-csuki
Az EURO AWK Kft. 26 reklámhordozóval rendelkezik. Ezen reklámhordozókra 1996. és 1998. között építési engedélyt kapott a kerülettől. A kerületben az EURO AWK érdekeltsége jelenleg 10 % alatti, amelyről nem mondható el, hogy a reklámfelületek túlnyomó többségét teszi ki. A reklámrendelet és a KVSZ alapján megállapítható, hogy ezen részesedésben érdemi változás nem következhet be. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a megnevezett cégnek jelenleg a kerület területén engedély nélkül kihelyezett reklámhordozója nincs. A reklámfelületek, melyek megvásárolhatók, jelentős többsége nem közterületen helyezkedik el, hanem építési telkeken kerültek elhelyezésre.
Hogyan értelmezzük a törvény betűjét? A magántulajdon nem közterület, nem terjed ki rá a közterületekre vonatkozó törvény, vagy a közterületekről szemmel jól látható felületekre is vonatkozik?
Kusza szálak
Az ügy kapcsán az INTELIG neve is szóba került. Az INTELIG a II. kerületi önkormányzat intézményeit ellátó igazgatóság szolgáltatásai közé, a közigazgatás, az önkormányzat és intézményeinek pénzügyi és költségvetési gazdálkodásra tartozik. A portálról nem tudtunk többet kihámozni a szervezetről, a II. kerületi testületi ülések jegyzőkönyveibe betekintve is csak Korodi Enikő képviselőasszonynak a polgármesterhez intézett beszédében említi a cég nevét annak kapcsán, hogy a szervezet hibázott, amikor például a múlt év decemberében - a szabályozási rendeletet alkotóként ismerve - aláírt egy a Vadaskert utcai óvodával egy reklámtábla elhelyezési bérleti szerződést.
Az ominózus közterületek, ahol a 1998/47-es budapesti városrendészet és építési keretszabályozásról szóló rendeletet értelmében rögzítik azokat a közterületeket, ahol nem lehetséges fél méternél nagyobb felületű reklámhordozóknak a megjelenése.
Ezek az alábbi helyszínek:
Szilágyi Erzsébet fasor, Budakeszi úton a Szépjuhászné útig, Hűvösvölgyi út, Pasaréti út, Pasaréti tér, Napraforgó utca, Keleti K. utca, Bimbó út, Hármashatárhegyi út, Szépvölgyi út, Nagykovácsi, Budakeszi út
„Sokan kifogásolják, hogy egyre több a közterületi reklám. Reklamálnak a politikusok - megfeledkezve arról, hogy az önkormányzatnak ezek jelentős bevételt hoznak -, és hangot emelnek a városok képéért aggódók is” - mondja Hantosi Bálint, az Outdoor Media Audit Kft. (OM Audit) ügyvezető igazgatója, a Szonda Ipsos közterületi kutatásainak vezetője.
Hantosi Bálint megjegyezte: egyes vélemények szerint az illegális plakátok aránya a 30 százalékot is elérheti.
Médiacápák
Tavaly októberben az osztrák érdekeltségű Epamedia közterületi cég megvásárolta a Csányi Sándor OTP-vezérigazgató érdekkörébe tartozó, piacvezető Multireklámot. Csányi szűk, baráti körben többször is élete második legjobb üzletének nevezte a Multireklám eladását, vagyis a cég feltételezhetően magasan a piaci értéke felett talált gazdára. Ezzel még tovább koncentrálódott a köztéri reklámpiac, hiszen az Outdoort, az Akzent Mediát és a Magnum Megaboardot is tulajdonló cég 14 ezernél is több plakáthelyével a magyar piac valamivel több mint 50 százalékát uralja már.
A felvásárlás hírére a többi piaci szereplő is lépett: az Europlakat, az Euro AWK, a Pont Reklám, az ESMA-QIB, a Mahir City Poster és az Avenir november végén stratégiai szövetséget kötött. A piac több mint negyven százalékát uraló cégek akkor közleményükben jelezték, hogy nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben szorosabban is együttműködnek, és összehangolják például az áraikat.
A II. kerületi Versenyhivatali feljelentés esetében valószínűsíthető, hogy egy ilyen összeolvadás okafogyottá tenné a pert, habár lehet, hogy kartell üggyé nőné ki magát az ármegállapodás.
A jövő elkezdődött...
„A jövőben a felületeknek interaktívvá, még figyelemfelkeltőbbé kell válniuk úgy, hogy közben a média eredeti értékei (legalacsonyabb elutasítás, ár/érték arány, rugalmasság, gyorsaság) megmaradjanak. Már vannak karakterfelismerő plazmaképernyők (ezek a néző korához és neméhez igazítják az üzenetet) vagy illatokat kibocsájtó citylightplakátok” - avat be az újdonságokba Hantosi Bálint, aki szerint egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy közterületen is médiamixet alkalmaznak a vásárlók.
Érdemes közterületen hirdetni:
- mert költséghatékony, még mindig olcsóbb, mint a TV, a sajtó, és az elérési mutatók nem sokkal maradnak el
- mert országos lefedettséget biztosít, ami itt igazából nem lényeges,
- a közterület ugyanakkor az egyetlen olyan média, ahol szegmentálni lehet és nem csak városokra, régiókra, hanem igenis kerületekre, és kerületen belül is le lehet válogatni úgy helyszíneket, hogy az Önök célcsoportját a lehető legjobban elérjük.
- mert naponta többször, több helyen találkozunk ezekkel a hirdetésekkel. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy egy kontaktus még nem jelent egy valós elérést. Az emberek elmennek az óriásplakát mellett, elkapcsolják a tévét, hiába méri a műszer úgy, hogy látta a hirdetést, gyakorlatilag nem volt ott, kiment inni egy pohár sört. A közterület - a helyzetéből adódóan - nagyon magas elérési mutatókat tud produkálni egy jól megtervezett kampánynál, és hát egy nagyon magas elérési mutatóval feltehetően viszonylag magas kontaktusszámot is tudunk produkálni.
- mert tartós és mély beágyazódást tesz lehetővé. Ez nagyjából lefedi az előzőekben mondottakat, vagyis azt, hogy sokszor találkozunk, van 10-20-50 kontaktusom, abból van egy valós elérésem, de ez már egy valós tudás, egy valós beidegződés, és hogyha jó maga az óriásplakát, jól van a helye kiválasztva, akkor számíthatunk arra, hogy potenciális vevő fog minket megkeresni.
- mert célcsoport specifikusan lehet tervezni – és ez egy újdonság.
Megjegyzés küldése