2008. december 25., csütörtök

Debrecen Fórum Debrecen, bevásárlóközpont


bevásárlóközpont, Csapó utca, Debrecen, Fórum, Hungary, Magyarország, plaza, Rákóczi utca,  shopping center, Kósa Lajos, KarácsonyEl tud Ön képzelni egy karácsonyfát piros színű üveggömbök nélkül? És egy komplett bevásárlóközpontot, ahonnét a karácsonyi dekorációt sikerült a piros szín totális, 100%-os mellőzésével megoldani?

bevásárlóközpont, Csapó utca, Debrecen, Fórum, Hungary, Magyarország, plaza, Rákóczi utca,  shopping center, Kósa Lajos, KarácsonyDebrecenben, Kósa Lajos városában jártunk, és megtekintettük a Fórum bevásárlóközpontot, a narancs az arany és ezüst színben pompázó bevásárlócsarnokot. Bezzeg a reklámarc piros, de az igen hírhedt karriert futott be.

bevásárlóközpont, Csapó utca, Debrecen, Fórum, Hungary, Magyarország, plaza, Rákóczi utca,  shopping center, Kósa Lajos, Karácsonybevásárlóközpont, Csapó utca, Debrecen, Fórum, Hungary, Magyarország, plaza, Rákóczi utca,  shopping center, Kósa Lajos, KarácsonyBár a Fórumot már 2008 november 13-én átadták, tapasztalataink szerint még befejezetlen. Valószínűleg a karácsonyi vásár miatt kellett idő előtt átadni az épületet, karácsonykor dobják össze a kereskedők éves forgalmuk 30%-40%-át. Az épülett tetszetős, de semmi spéci, hacsak az építők trehányságát nem tekintjük különlegességnek. Törött falburkolat a főbejáratnál, pancserül vagy egyáltalán nem javítva, meghökkentően silány díszkövezés, a csomagmegőrző szekrények nem működnek, ésatöbbi. Alapvetően optimisták vagyunk, reményeink szerint januárban majd befejezi a kivitelező cég a mostanság meglehetősen lehangoló állapotban levő épületet.

Tapasztaltunk, megosztjuk:"Közel hozzánk, közel a világhoz"

Kiskarácsony, nagykarácsony, hatalmas tömeg. Híreink szerint Romániában oriásplakátokon is hirdették a megnyitást, a jelek szerint sikerrel: gyakran hallottuk román szót. A ruházati cikkek árai pesti szemmel igen mérsékeltnek tűntek, mindenki talált a zsebének megfelelő cuccot. A büfésoron 400 forintért ittuk a Budweisert, a kajaadagok is korrektek. Multikulti gasztrónomia, görög (Hellas Taverna), kínai (Asia Bufe), Pizza Pont, Burger King, etc., talán a Csibefaló a magyaros.

"Az épületben (...) céltalanul tartózkodni tilos."

Ottjártunkkor meglehetősen irritáló, midi-minőségű zene hallatszott, ami heves siránkozásra késztetett némelyeket. Rövid vizsgálódás után kiderült, hogy kisgyerekek adtak elő valamilyen rendezvény keretében, szintátizátorokon. Ez más.

Nemsokára visszatérünk, egyrészt a helyszínre, másrészt a témára.



Csapó utca – Rákóczi utca – Hunyadi utca és Vár utca által határolt területen.

FÓRUM Debrecen Bevásárlóközpont Igazgatóság címe

4029 Debrecen, Csapó u. 30.
Tel.: (52) 598-800
Fax: (52) 322-358


A FÓRUM Debrecen Bevásárlóközpont megközelíthető a 3-as trolival, 3-as, 24-es, 31-es busszal, és az 1-es villamossal (200 m-re található a FÓRUM-tól).

Nyitva tartás:
Bevásárlóközpont
hétfő-szombat: 08.00-21.00
vasárnap: 09.00-19.00

Üzletek
hétfő-szombat: 09.00-20.00
vasárnap: 10.00-18.00

Spar
hétfő-szombat: 08.00-20.00
vasárnap: 09.00-18.00

Parkoló
hétfő-vasárnap: 0-24.00


4 megjegyzés:

Névtelen írta...

a belvárosi kiskereskedelem haldoklása

Névtelen írta...

A Debreceni Nagypiac új épülete

Február végén új épületet vehettek birtokukba a cívisváros lakói, a Debreceni Nagypiacot. A Finta és Társai Építész Stúdió Kft. városépítészeti koncepciója alapján felépülő Debrecen Fórum és Piac Épületegyüttes három egységből áll majd, a piacból és a hozzá kapcsolódó irodaházból, valamint a mellette épülő kulturális-kereskedelmi központból. Bár az elkészült épület tipológiája szerint vásárcsarnok, ez csak a burok. Ami lélekkel tölti meg, az a helyi igényekhez alkalmazkodó ízig-vérig piac jellege.

Vásárcsarnok és piac fogalma gyakran összeolvad – még Nikolaus Pevsner sokszor idézett A History of Building Types című tipológiai művében sem találunk megnyugtató kategóriákat elkülönítésükre –, pedig a gyakorlott vásárlók pontosan érzik, hogy a kettő bizony nem egy és ugyanaz. A piac formáját tekintve eredetileg nyitott tér volt, amelyet bódék, sátrak szegélyeztek. Építészeti szempontból éppen „térsége” volt a legfontosabb jellemzője: a piac nem vált le valójában a környezetéről, hagyta magán átfolyni, és viszont: maga is beletüremkedett a város életébe.

Ezzel szemben a vásárcsarnok legszembeszökőbb sajátossága az épített mivolta. Ha röviden szeretnénk megfogalmazni mi is a vásárcsarnok, akkor azt mondhatjuk, hogy olyan – jellegzetesen urbánus – épület, amely különböző üzletek sokaságát vonja közös tető alá. Pontosan kijelöli a kereskedés határait, ezzel elválasztja az utcákon zajló egyéb tevékenységektől. Mint a település központi épülete, története során nem ritkán egybeolvadt a városházával, olykor hatalmas torony demonstrálta fontosságát. A 19. században bekövetkezett demográfiai robbanás, a több milliós lélekszámú nagyvárosok kialakulása végképp a vásárcsarnokok javára billentette a mérleg nyelvét, építésük igazi virágkora ekkor kezdődött.

A formai szempontokon túl azonban a piac és a vásárcsarnok az eladó-áru-vevő kapcsolatában is markánsan különbözik egymástól. Míg az intézményesült kereskedelem színterén, a vásárcsarnokban árucikkek cserélnek gazdát eladó és vevő között, addig a piacon portékákat adnak-vesznek ismerősök, és a kiló krumpli mellé egy-két jó szó/recept/tanács is jár, a kapcsolat személyes. Ha tele a kosár, irány a lángosos Józsi, érzékenyebb gyomrúak csak az elmaradhatatlan tejeskávéjukat hörpintik fel, nem baj, ha várni kell a helyre, addig legalább megérkeznek a gyerek osztálytársának szülei is, úgyis meg kell beszélni az osztálykirándulást.

Az új debreceni épület koncepciója pedig éppen annak az ellentétnek a feloldására tesz kísérletet, miként lehet a 21. század igényeinek megfelelő vásárcsarnokot építeni, amely korszerű keretet ad a közösségi élet vásárlással egybekötött megnyilvánulásának. A Vár utca felől érkezőt mind vertikálisan, mind horizontálisan markánsan tagolt épület látványa fogadja. Akárcsak távoli őseinél, a debreceni vásárcsarnok esetében is funkciókapcsolással van dolgunk: ugyan nem városháza csatlakozik az épülethez, hanem kettős irodaszárny hatol keresztül a vásárcsarnokon. A piac transzparens alsó két szintjére élénk narancsszínű építőlemezzel burkolt hasábok ülnek, amelyek megjelenésükkel egyfelől az egykori vásárcsarnokok tornyait idézik, másfelől a közeli Nagytemplom kettős tornyaira rímelnek, sőt az egyik hasáb még a városháza és templomtornyok hagyományos kellékét, az órát is magán viseli.

A piac szintjének transzparenciája a narancsvörös tömbök mellett üvegfalú lépcsőházak formájában kúszik fel, így bontva meg a hasábok zártságát. Enyhe lejtésű, a homlokzat elé alátámasztás nélkül messze kiugró tető hasítja ketté a homlokzatot a piac és az irodák szintje között. A Vár és Csapó utca találkozásánál az épület alaprajza lépcsőzve visszalép, az utca itt „beleharap” az épületbe, hogy a legszebb motívummal, a homlokzat teljes szélességét átfogó üveg mellvédes spanyollépcsővel felszaladjon a piac második szintjére.

Vizuálisan a lépcső átlója az utcát a tetővel köti össze, erős dinamizmusa megbontja az épület tömegének nyugalmát. A hosszanti oldalakon az arány az üvegkubus javára billen: majdnem a homlokzat teljes hosszán mind a piac szinten, mind az irodahasáb emeletein szabadon áthatolhat a tekintet.

A piacra jellemző nyitottság, a kint és bent határainak elmosódása, az üvegfal nem elzáró, csak határoló szerepe még inkább érzékelhető a belső térből. Ugyancsak ezt az érzést erősíti a középrészre boruló üvegmennyezet. Természetes a helyieknek, meghökkentő az idegennek a másik sajátosság, ami világosan kifejezi a tér piac voltát: az üzletek és az árusításra szolgáló asztalok aránya. Az épület északi oldalán mindkét szinten boltok sora húzódik, ám a csarnok fennmaradó, nagyobb részében szürke gránitlapos, horganyzott acél asztalok végeláthatatlan sora kígyózik, közrefogva az emeletet alátámasztó pilléreket. A steril minimalizmus 21. századi, de az elv, amely őket állította évezredes: vásárló és eladó közvetlen kapcsolatára alapul.

Ellentétben a homlokzat élénk árnyalataival, a belsőben a halvány árnyalatok uralkodnak. A tervező a színválasztásnál már a piac sokszínű forgatagával számolt: a burkolatok visszafogottsága a piaci élet színkavalkádjának hátteréül szolgál. A fórumszerű, hatalmas tér a középen hosszan elnyúló mozgójárdával komótosan hömpölyög fel a földszint az emeletre. Üveg mellvédjével, világos színeivel a piac keleti végébe állított lépcső is könnyedséget áraszt. Az egyenes karokkal alakított, pihenőkkel megszakított lépcső orsóterében álló pillérpárt fent világítódoboz köti össze, és a hófehér hasábokból álló áttört konstrukció Jovánovics gipsz térplasztikáit juttatja a szemlélő eszébe.

A piac ugyan még nem nyitott meg, de a helyiek már barátkoznak vele. Ezt mutatja, hogy neve is van már: az épület előtt járók nyomában a „kofapláza” vagy „krumplipalota” szavakat sodorja a szél. Beszédes jelek ezek – egyfelől az épülethez fűződő, formálódó familiáris viszonyt mutatják, másrészt a spontán alakuló nevek roppant találóan fejezik ki azt a formai-tartalmi kettősséget, amely a vásárcsarnok-bőrt viselő piacot jellemzi.

Debrecen Fórum és Piac Épületegyüttes, városépítészeti koncepció
(három épület: irodaház, piac és kulturális-kereskedelmi központ)
Felelős tervezők: Finta és Társai Építész Stúdió Kft.
Dr. Finta József
Szabó Tamás János

új Piac épülete, Debrecen
Építészet: Finta és Társai Építész Stúdió Kft
Felelős építész tervező: Szabó Tamás János
Tervező társ: Dienes Szabolcs
Koordináló építész: Szabó Zsolt
Építész munkatársak: Kasza Béla, Koncsol András, Száva István, Honti Mariann, Cserháti Czene Andrea
Tartószerkezet: Volkai János - TM Janeda Kft.
Épületgépészet: Temesvári László - Temesvári Tervező Kft
Épületvillamosság: Kelemen Ferenc - Kelevill Bt.
Piactechnológia: Kuruczné Szabolcs Gizella - Design Stúdió Kft.
Környezettervezés: Szloszjár György - Garten Kft.
Út - közlekedés technika: Gulyás Imre - Gulit Kft.
Környezetvédelem: Józsa Gusztáv - Józsa és Társa Bt.
Tűzvédelem: Báder György
Szigeteléstechnikai: Reisch Richárd - FRT Raszter Kft.

Névtelen írta...

gratula kósának, szép volt.
kósa lajos, jézusmária, ő a jobboldal reménysége, az ifjú demokrata, aki afrika teljes gdp-jének megfelelő hitelt vett fel debrecennek, ami kevéssé zavar, az jobban, hogy rendőrökkel verette szét az első és utolsó debreceni legalizációs tüntetést.

na ez itten 1 nagyon komoly blog, tessék lecsekkolni

http://izomtibor.blog.hu/2008/12/22/bucsu_a_faluvegen

Névtelen írta...

ezek szerint Kósa rühelli a piros színt