A Budai Alsó rakpart elkúrt támfala és a korrupció

Néhány száz képünk februárból, alkalomhoz illően. És az alkalom borul Demszky és bandája fejére a bili:

BVA: Uniós vizsgálat a budai rakpart miatt
MTI

A Budapest Világörökségért Alapítvány (BVA) szerint osztályon aluli minőségben vette át az újjáépített budai alsó rakpartot a megbízó Fővárosi Önkormányzat, ezért uniós vizsgálat indult, és a BVA magyarországi vizsgálatokat is kezdeményez, mondta Bouquet László, az alapítvány elnöke.

Az a megoldás, amelyet a BVA javasol, a 400 méteres kőfal lebontása és szakszerű újjáépítése mintegy 2 milliárd forintból.

Fontolva anyázás, demszkyzve strabagolás következik. Februárban beleástam magam a témába, sajtótájékozodtam, bámészkodtam, helyszíneltem és nekikeseredve röhögtem a hihetetlen építőipari pofátlanságon. Sunyin kiszélesített autóút, ha már Demszkynek nem sikerült autópályát varázsolnia a rakpartra, oszt szarból támfalat építeni árvíz ellen. Köszönjük meg szépen Budapest elkúrt "vőlegényének" és építőipari csókosainak, ezek tényleg tudják, merik, teszik.

Rakparti kivitelezésért a hunyó: STRABAG MML Kft

Vállalkozó: Csepel 2005 FH Konzorcium
Konzorcium vezetője: Degrémont SA (Suez)
További konzorciumi tagok: OTV France (Veolia Environnement), Hídépítő Zrt., Alterra Építőipari Kft



Mindent a kedves olvasóért: hétvégi paranoia és összeesküvés-elmélet

Nem tudok szabadulni attól a tévképzettől, hogy az osztrák cégek szándékosan teszik tönkre azt a várost, hogy esélyünk se legyen a regionális vezető szerepért a Béccsel folyó versenyben. Az Epamedia (Raiffeisen Bank) teleszemeteli Budapestet óriásplakátokkal, a Raiffeisen Bank lerombolja Budavárát. Oszt a gonoszcsúnyatrianonigenlő franciák besegítenek, szándékosan szétkúrják a világörökségünket, hogy az UNESCO elvegye a rangos címet.

Tehetetlen düh, fogcsikorgatva viccelődünk, muhaha.

Nem tudom elhinni, hogy a kétmilliárd forintba kerülő hihetetlen gányolás, amit a Duna-parton, az Alsó Budai rakpart támfalánál barmoltak, az nem szándékos. Viccnek kissé drága. Ez a támfal a budapestiek arculköpése, jó sok közpénzért, az Ön és az európai adófizetők pénzéért. Az elkúrt rakpart külleméből ítélve a vállalkozó cég nemcsak drága (oh, vegyük meg kilóra a parlamenti pártokat), hanem szimplán hülyék gyülekezete: nem értenek az építőiparhoz.

Készítettünk néhány száz fotót a helyszínen, tekintse meg velünk és csikorgassa a fogait. Ezt a drága szart rá kellene borítani a kivitelezőkre meg a politikus csicskáikra. Amúgy is javíthatatlan az egész tákolmány, le kell bontani, a megkövezés az esetükben ráadásul stílusos is lenne.




BVA: Uniós vizsgálat a budai rakpart miatt
MTI

A Budapest Világörökségért Alapítvány (BVA) szerint osztályon aluli minőségben vette át az újjáépített budai alsó rakpartot a megbízó Fővárosi Önkormányzat, ezért uniós vizsgálat indult, és a BVA magyarországi vizsgálatokat is kezdeményez, mondta Bouquet László, az alapítvány elnöke.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházásnak Európai Unió által elismert költsége 428,7 millió euró vagyis 120-130 milliárd forint, amelynek 65 százalékát az EU finanszírozta a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állta. A létesítményeket július végén adták át hivatalosan. A Csepel-sziget északi részén épült telep lehetővé teszi, hogy a fővárosban keletkező szennyvíz 95 százalékát biológiailag megtisztítsák.



Korompay Katalin, a BVA főépítésze az alapítvány sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vizsgálat megindítása mellett az unió visszatart 15 milliárd forintot a teljes szennyvíztisztító projekt támogatásából - a beruházás részeként építették újjá a Margit-híd alatti rakpartszakaszt is - mindaddig, amíg a kérdéses szakasz nem felel meg az UNESCO előírásainak. A BVA szerint az általuk javasolt megoldás, a 400 méteres kőfal lebontása és szakszerű újjáépítése mintegy kétmilliárd forintból megvalósítható lenne, ezt az alapítvány független szakvéleményekkel igazolta.

Az Európai Unió a szennyvíztisztító megépítését a Kohéziós Alapból támogatja, a költségek 65 százalékát fedezi. A támogatási szerződés követelményei között a tájékoztatón kiosztott sajtóanyag alapján az unió előírta a régi kő támfallal azonos kivitelt. A főépítész szerint a legnagyobb hiba, hogy nem megfelelő követ használtak a 135 éves támfal újjáépítéséhez, ez a kőfajta ugyan olcsóbb volt, de csak egy-két évtizedet bír majd ki.

Bouquet László szerint a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egy UNESCO-misszió érkezne a fővárosba a támfal ellenőrzésére, az alapítvány ezt már kezdeményezte.

Horváth János tiszteletbeli elnök, az Országgyűlés korelnöke azt mondta, hogy a BVA államigazgatási eljárást kezdeményezett az ügyben az illetékes minisztériumoknál. Mint Bouquet László elmondta, a Nemzeti Fejlesztési, a Vidékfejlesztési és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordultak, miután a vizsgálatot indító Európai Bizottság regionális főigazgatósága az eset magyarországi kivizsgálását is javasolta.A sajtótájékoztatón megjelent a beruházó cég, a Csepel 2005 FH konzorcium egy képviselője is, aki szerint szakértők véleményének figyelembevételével végezték a munkálatokat. A projektcég korábban azt állította, hogy a támfal az érvényes, jogerős vízjogi létesítési engedély szerint épült, a kivitelezés menetét rendszeresen megtekintette az engedélyező hatóság és az örökségvédelmi szempontból illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

Végezetül egy kis humor:

"A 135 éve épült partfal homlokzati kőanyagának elbontására és újrafelhasználására civil szervezetek bevonásával, javaslataik figyelembevételével kerül sor. Annak érdekében, hogy a teljes Budai alsó rakpart látványának egysége minél kevésbé sérüljön, a rakpart régi kőburkolataiból annyit építenek vissza, amennyit csak lehetséges, a hiányzó köveket pedig az eredetivel megegyező származású és típusú tardosi vörös mészkővel pótolják." (2009, epulettar)

kép az építés kezdetéről, az út szélesítéséről (az amúgy oly puhakaka Demszky határozottan és bátran szembepisil az UNESCO tilalmával)

Ajánlott: a Csepel 2005 FH konzorcium a Korrupció Monitor oldalán + Heti Válasz a háttérben meghúzodó Suez és Veolia mesterkedéseiről

Kapcsolódó bejegyzéseink: a rakparti buhera képei februárból + a Budai alsó rakpart szélesítése + foglaljuk vissza a rakpartot a kocsiktól

Az építkezés az űrből (valószínűsíthetően tavalyi képek)

Budai alsó rakpart nagyobb térképen való megjelenítése

Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep

Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep
cím: 1044 Budapest, Tímár u. 1


Merde! Scheisse! Shit!
Belecsapunk a szarba.

Vajon 6,5 milliárd ember hány kilót szarik naponta? És Ön? Afrikában bizonyára kevesebbet, a Sztéjtszben bizonyára többet. "A kakálás magánügy. Más népeknél más volt a szokás: ott egyedül ettek, de közösen székeltek. Ma ezzel szemben közösen fogyasztjuk el a hurkát, de egyedül, teljes elszigeteltségben nyomjuk ki magunkból." Werner Pieper

Hááát, ha már erre járt... nézegessen egy kis szennyvíztisztítót

Német és francia tulajdonosok (Veolia), az állam valóban rossz gazda, eladja a természetes monopóliumokat is (nem szállíthatjuk a szennyvizet más helyre, szvsz annyit fizetünk, amennyit kérnek). A létesítmény nem bűzlik, nem kábít szarszaggal, sőt energiát termel (elektromos, bio- és hőenergiát). Minden nagyon szép, minden nagyon jó, békés horgászók, nudik, sőt egy karikás ostorral gyakorlatozó ifjoncot is leltünk ezen környéken.

Nagyobb térképre váltás

Kopipészt a Fővárosi Csatornázási Művek (fcsm.hu) oldaláról:

A telep a IV., XV., XVI., XVII. kerület, részben pedig, a X., XIII., és XIV. kerület, illetve az ide tartozó agglomerációs területek szennyvizeit, 2007. nyarától pedig a Duna-meder alatti átvezetés segítségével, már az óbudai szennyvizek nagy részét is tisztítja. A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 200 000 m3.
A szennyvíztisztítás egyik mellékterméke a víztelenített szennyvíziszap, melynek éves mennyisége a telepen 108 000 ezer m3. 2008-tól, az iszapból keletkező biogázból elektromos és hőenergiát állítanak elő. A szennyvíz tisztítása során keletkezett szervetlen hulladék mennyisége évente 882 m3.
A szennyvíztisztító telepen környezetbarát, komplex tisztítási és hulladékfeldolgozási, valamint hasznosítási technológia működik.

A telep
• biztosítja a szennyvíztisztítás során keletkezett melléktermékek, az iszap és a mechanikai szennyeződések környezetbarát kezelését, és a tárolásra, illetve újrahasznosításra történő előkészítését;
• a felhasznált elektromos és hőenergia jelentős részét előállítja;
• tisztítja a technológiai folyamatok során képződő bűzös levegőt (2 millió m3/nap);
• záporvíz-szivattyúkkal segíti a csapadékvíz elvezetését (15 m3/sec).

A telep története
Az észak-pesti telep 1980-ban kezdte meg működését. Eleinte az összegyűjtött szennyvizekből csak a mechanikai szennyeződéseket távolították el, 1986-tól azonban, biológiai tisztításuk is megtörténik.
Az 1998-as felújítást követően az angyalföldi vízgyűjtő területeket nyomócsövek segítségével csatlakoztatták a telephez. Az 1999 és 2002 közötti kapacitásbővítésnek köszönhetően a telep napi 200 000 m3 szennyvíz tisztítására vált képessé. A 2002-ben üzembe helyezett I. bővítési ütem kizárólag a szerves anyagok lebontására lett tervezve.
A 2001-ben üzembe helyezett iszapsűrítő centrifugák számottevően csökkentették a víztelenítésre kerülő szennyvíziszap mennyiségét, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett.

A szaghatások kiküszöbölése érdekében 2002-ben valósult meg a mechanikai tisztítóberendezések lefedése és bűztelenítése.
2007-re a békásmegyeri és a római-parti szennyvíz egy része is átvezetésre került erre a telepre. Ez további, napi 15 ezer m3 szennyvíz tisztítását jelenti. A fejlesztéssel Budapesten 51%-ra növekedett a tisztított szennyvíz aránya.
2007-ben kezdődött meg az a hatalmas, kétmilliárd forintot meghaladó környezetvédelmi és bioenergetikai beruházás is, amely energiatakarékos és környezetbarát megoldást biztosít a szennyvíziszap kezelésére a telepen. A létesítmény, a dél-pesti telepen már évek óta működő iszappasztörizáló egységhez hasonló módon, a szennyvíziszapból biogázt állít elő. 2008-ban indult a próbaüzem, 2009 elejétől pedig, teljes kapacitással működik.

Megkezdődött az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep bővítésének második üteme is. A beruházás célja a szennyvízben levő tápanyagok (nitrogén és foszfor) eltávolítása. Az új műtárgyak beüzemelésére várhatóan 2010 elején kerül sor.

A telep története
Az észak-pesti telep 1980-ban kezdte meg működését. Eleinte az összegyűjtött szennyvizekből csak a mechanikai szennyeződéseket távolították el, 1986-tól azonban, biológiai tisztításuk is megtörténik.

Az 1998-as felújítást követően az angyalföldi vízgyűjtő területeket nyomócsövek segítségével csatlakoztatták a telephez. Az 1999 és 2002 közötti kapacitásbővítésnek köszönhetően a telep napi 200 000 m3 szennyvíz tisztítására vált képessé. A 2002-ben üzembe helyezett I. bővítési ütem kizárólag a szerves anyagok lebontására lett tervezve.
A 2001-ben üzembe helyezett iszapsűrítő centrifugák számottevően csökkentették a víztelenítésre kerülő szennyvíziszap mennyiségét, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett.

A szaghatások kiküszöbölése érdekében 2002-ben valósult meg a mechanikai tisztítóberendezések lefedése és bűztelenítése.
2007-re a békásmegyeri és a római-parti szennyvíz egy része is átvezetésre került erre a telepre. Ez további, napi 15 ezer m3 szennyvíz tisztítását jelenti. A fejlesztéssel Budapesten 51%-ra növekedett a tisztított szennyvíz aránya.

2007-ben kezdődött meg az a hatalmas, kétmilliárd forintot meghaladó környezetvédelmi és bioenergetikai beruházás is, amely energiatakarékos és környezetbarát megoldást biztosít a szennyvíziszap kezelésére a telepen. A létesítmény, a dél-pesti telepen már évek óta működő iszappasztörizáló egységhez hasonló módon, a szennyvíziszapból biogázt állít elő. 2008-ban indult a próbaüzem, 2009 elejétől pedig, teljes kapacitással működik.

Megkezdődött az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep bővítésének második üteme is. A beruházás célja a szennyvízben levő tápanyagok (nitrogén és foszfor) eltávolítása. Az új műtárgyak beüzemelésére várhatóan 2010 elején kerül sor.

Élenjáró technológia és berendezések
A francia és a német tulajdonosok a telep korszerűsítéséhez nagymértékben hozzájárultak. Tisztítóüzemeltetési tapasztalataik és élenjáró technikai ismereteik lehetővé tették a telep jelentős megújítását és a technológiai folyamat teljessé tételét.
Külföldi technológiával és berendezésekkel került kialakításra az iszapstabilizáló rendszer, ami szennyvíziszapból biogázt, abból pedig, elektromos és hőenergiát termel. A telepen termelt biogáz újrahasznosítása környezetkímélő és energiatakarékos.
A társaság különösen nagy gondot fordított a szaghatások megelőzésére. Több légtisztító rendszer is üzemel a telepen. A zárt terek nagy részéből elszívják a levegőt és bioszűrőn áramoltatják át. A bioszűrők segítségével naponta 2 millió m3 levegőt tisztítanak meg. A bioszűrők kulcsszerepet töltenek be a teljes észak-pesti régió, különösen a IV. kerület levegőminőségének védelmében.
2010-re a telep fejlesztésének második üteme, a tápanyag-eltávolítási fokozat kiépítése is megtörténik. A Fővárosi Önkormányzat beruházásában és a Világbank támogatásával megvalósuló létesítménynek köszönhetően a Dunába vezetett tisztított víz minősége jelentősen javul.