Nagyvásárcsarnok, Vámház Körúti Vásárcsarnok, Központi Vásárcsarnok ázsiai őstermelőkkel

1093 Budapest 

Vámház körút 1-3 

telefon: 06 1 366-3300

Nyitva tartás
 Hétfő: 06.00 - 17.00
Kedd - Péntek: 06.00 - 18.00
Szombat: 06.00 - 15.00
Vasárnap és ünnepnap: zárva

A Csarnok.
Egy  a kérdés, tartós béke: mit tudnak a hazai pálya előnyeit ismerő bennszülötteknél jobban az ázsiai bevándorlók, hogy már három zöldségesstandot is bérelnek?

A vásárcsarnok biztosítja a koncentráltan megjelenített élelmiszer ár- és minőségellenőrzését. Újszerűsége abban rejlik, hogy önálló önkormányzati tulajdonú intézményként biztosítja, hogy hatósági áttétel zárja ki a vásárló és a termelő közötti közvetítő kereskedelmet. (mult-kor)

A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapest IX. kerületében, a Fővám tér 1-3. alatt található. A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán. 

A pincében

Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. Duna felőli rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metróhoz kapcsolódó villamosvágány-süllyesztésig jól látszott a csarnok felé vezető hosszú folyosó. A beruházás [szerkesztés] A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik. Miután Kamermayer 1896-ban – betegségére hivatkozva – nyugdíjazását kérte, az épület átadásán már egyszerű polgárként vett részt.


 Az épület Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját. (wiki)

Egyik legősibb magyar pláza

Nemzeti érzelmű talponálló büfé

Örök szuvenírsláger: Hard Rock Cafe Budapest pópó
nagyvásárcsarnoki mutáns
potom 1200 pénzért

Szabadpiacon szabadáras wc: 130 ft

Akciós wc: csak 100 forint

savanyított smile

Nagyvásárcsarnok

3 szinten

Abszurdba lógó bizarr giccs

Ellenőrző mérleg: bízzál embertársadban, de azért emeld meg a paklit

matyó

A fővárosi közellátásért felelős csarnok-rendszer lelke


Budapesten a városszerkezeti jelentőségű vasszerkezetes, funkcionális épülettípus a modern építészet előfutáraként jelent meg. A vásárcsarnok mégsem pusztán egy fedett piac; zárt, fedett élelmiszervásárok már korábban is léteztek a Vérmezőn (I.), a Széna téren (II.), Óbudán a Kórház utcában (III.), a Belvárosi fedettvásárban a Központi városházán (IV.), a Garai téren (VII.), és az Élelmiszernagyvásártelepen (IX.). 


A kihívás, amely megteremtette a 19. század utolsó harmadában a vásárcsarnok intézményét összetett: a félelmetes ütemű népességnövekedés, az ezzel járó csökkenő közbiztonság, és növekvő közegészségügyi problémák lépéskényszerbe hozták, de ugyanakkor jó példák követésére is sarkallták a városvezetést. A beruházást személyes ügynek tekintő Kamermayer brit, belga, német és francia példákon tanulta ki a vásárcsarnokok építési és üzemeltetési gyakorlatát. A tervezés során a külföldi mintakeresés is meghatározóvá vált: a hazai építtetők a párizsi, berlini, bécsi, londoni előképeket követték. A központi csarnokot építő Petz Samu németországi tanulmányúton tapasztalta ki a csarnokok építészeti és az élelmiszer-rendszerszervezés jellemzőit.

gávárit pá-ruszki?

A vásárcsarnoki mint intézmény párizsi eredetű: a nagy francia forradalom idején az éhínséget megismerő város az egykori piachelyeken szervez élelmiszer ellátó hálózatot, amelyet aztán Európa legtöbb nagyvárosában átvesznek. 1871-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési pályázatának kiírásában részletesen foglalkozott a vásárcsarnoki intézmények telepítésével, s négyet javasolt a város teljes területére. A vásárcsarnokok hálózatba szervezését francia befektető javasolt először 1872-ben, a közélelmezési bizottságban pedig évtizedeken keresztül napirenden tartották a vásárcsarnokok ügyét.


A Fővám téri épületre kiírt nemzetközi tervpályázat célja egy gazdaságosan és gyorsan megépíthető központi csarnok építészeti megoldásainak megtalálása volt. A Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly, Matuska Alajos, Lechner Lajos, Czigler Győző, Hauszmann Alajos, párizsi, berlini, lipcsei szakemberekből álló zsűri 9 pályaművet bírált el és végül Pecz Samu műegyetemi tanár pályázatát találta alkalmasnak.


Sok évre elhúzódó tárgyalás, előtanulmányok készítése során, a kor neves építészeinek és gazdasági szakembereinek közreműködésével formálódott ki a végleges beruházási konstrukció: a főváros maga építteti meg, tulajdonában tartja, és egységes irányítás alatt üzemelteti a vásárcsarnokok hálózatát. Amikor a honfoglalás ezeréves fordulóját ünneplő ország ragyogásában 1897. február 15-én átadták a Központi Vásárcsarnokot a dunai kijárathoz vezető alagúttal és az építménybe vezető vasúti sínekkel, egész Európa egyik legkorszerűbb épületének számított. A neogótikus stílusban tervezett Vámház körúti felülről megvilágított központi csarnok 60 méter magas, 150 méter hosszú bazilikás belső tere nem is egyszerűen csarnok, hanem a fővárosi közellátásért felelős csarnok-rendszer lelke, a kerületi detail elárusító helyek központja lett. (mult-kor)

kapcsolódó: a Nagyvásárcsarnok ellenfényben + Park helyett parkoló (Csarnok tér) + a Nagyvásártelep + az elplázásított piac, best of demszky (Batthyany téri Vásárcsarnok) + a Hold utcai vásárcsarnok


további plázák: Allee Bevásárlóközpont, Duna Pláza (Sir Brian a parkolóházban), Mammut: szürreális gagyi, jégszobrok a Mammutnál, Aréna Pláza, Kincsem az Aréna Plázában, a Nyugati pályaudvar és a West End aluljárója, Eurocenter: Óbuda központja, Westend: a nyugatvégi függőkert, az Óhegyi lakótelep bevásárlóközpontja, MOM, a KÖKI végnapjai, Fórum Debrecen, a Nyugati Skála előtti bódévilág, Lehel Csarnok, Nagyvásárcsarnok