frissítés: itt megnézhető egy négy gigapixeles óriáskép a csarnok belsejéről. A legnagyobb a graffiti témában.
Képeink a Nagyvásártelepen készültek, 2010 nyarán. Ezúton kérnénk meg a fővárosi és a ferencvárosi önkormányzatot, hogy a jól felfogott közérdekből festesse ki a csarnokot, ezúton biztosítva új felületet a falfirkászoknak. Több legál hely, kevesebb nem kívánt falfirka. A komcsi rendszer is hagyott szelepeket, Hofigézát, Istvánakirályt, nem ördögtől való gondolat ez. Legyen a Nagyvásártelep üresen álló épülete ilyen dühöngő kényszeres tegelőknek és művészi hajlamokkal megáldott street-artosoknak.
................................................
:
A Budapest IX. kerület, Hídépítő utcai és Helyi kikötő út közötti Nagyvásártelepet 2004-ben nyilvánította műemlékké. A rendelet szerint műemléki védelem alatt áll a Nagyvásártelep irodaépülete, zászlótartó építményei, csarnoképülete, az ahhoz tartozó rámpa, valamint a kikötő bejárati pillérei. A védelmet a modern stílusú, 1930-32-ben Münnich Aladár tervei szerint emelt csarnoképület építészeti értékeivel indokolták. (index)
A vasbetonvázas, 6+1 szintes (pince, földszint, négy emelet és tetőterasz) irodaépület a modern, bauhaus, art deco jegyeit viselő homlokzatát négy teljes alakos klinker szobor díszíti. A földműves, a halász, a kertész és a kofa két és fél méter magas szobrait Ohmann Béla készítette. Míg a Nagyvásártelep csarnoka volt állítólag Európában az első, amit a Zeiss-Dywidag által 1920-ban szabadalmaztatott tetőrendszer alapján építettek, addig az irodaépület volt első, amiben páternoszter személyfelvonó működött. (index)
A vörösesbarna klinkertéglával burkolt, és emiatt közkeletűen „Piros”-nak hívott négyemeletes iradépülethez hatalmas csarnoképület csatlakozik. A még mostani állapotában is lenyűgöző, 247 méter hosszú egyetlen hatalmas terem a harmincas években Magyarország legnagyobb fedett tere volt. Egyik végéből a másikba tekintve a tetőrendszer hullámzása alatt a messzeségbe vész a szemközti fal.
A Zeiss-Dywidag rendszerű vasbeton héjtetőrendszer ívsora alatt, a két hosszanti főfal mentén egy-egy magasított rakodóperon húzódik, az ezek felett lévő hatalmas osztott üvegablakokon dől be a fény. Mostanra sok üveg ki van törve, az eső és a szél is akadálytalanul bevág. A rakodóperonokra nem véletlenül volt szükség, fénykorában a terem hat-nyolc méteres magasságig volt zsúfolva ládákkal, konténerekkel, bennük az éppen aktuálsi szezonális mezőgazdasági, kertészeti terményekkel, élelmiszerekkel. (index)
Az irodaházban vendéglő, posta, bank, vasúti és vámkirendeltség is működött. Az első emeleten a csarnokfelügyelőség, a másodikon és harmadikon a nagykereskedők és bizományosok irodái, a negyediken bérelhető hotelszobák voltak.
A századelő zöldség-gyümölcs nagykereskedőinek igényei alapján épült Nagyvásártelepet a második világháború után államosították. A Zöldérttől a 80-as években került a Skálához, majd a rendszerváltás után a Plushoz. A Gropius Zrt. 2003-ban vette meg, hogy az ide megálmodott Duna City-t felépítse.
A védett műemlék állapota az örökségvédelmi hivatal szerint sem alakul a legideálisabban, tudtuk meg Róna Katalintól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sajtóreferensétől. A hivatal ezért nemrég kötelezvényt küldött a tulajdonosnak a műemlékvédelmi előírások betartására, és új szakértő vélemény beszerzéséről is döntöttek. (index)
Az utóbbi hónapok kedvezőtlen gazdasági környezetét, az ingatlanberuházások mélyrepülését nézve arra lehetne gondolni, hogy a trend maga alá temetheti a műemléki épületeket is.
Gulyás Kovács Gergely és Gyorgyevics Benedek, a Duna City Kft. ügyvezető igazgatói az Index érdeklődésére elmagyarázták, hogy a nagyvásártelep irodaháza és nagycsarnoka a 2004 előtti szabályozási tervekben még nem szerepelt védendő épületként. Az akkori szakértői vélemények ugyanis statikailag annyira rossz állapotúnak találták, hogy lebontandónak ítélték. Ám ez a megítélés 2005-ben megváltozott, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védett műemlékké nyilvánította a két épületet. A Duna City Kft. ezt tudomásul véve adoptálta a tervekbe, a mostani maketteken jól látható, hogy az irodaházra ráépítéssel további emeleteket képzelnek el, a nagycsarnokban pedig loftlakásokat, üzleteket, kávézókat terveznek kialakítani. (index)
Erre járt a TEEK banda
A Duna City Kft. a lehetőségekhez mérten igyekszik az állagmegóvási kötelezettségnek eleget tenni, a klinkertéglás irodaház külső homlokzatának megőrzése rendben is van, de maga az épületszerkezet a statikai vizsgálatok szerint nagyon rossz állapotú. „Az emeletek közt nádszövetes födémek vannak, szeméttel teletömve, csoda hogy kibírta eddig – mondja Gyorgyevics Benedek. – Azon a határozott állásponton vagyunk, hogy a statikailag is jó állapotban lévő nagycsarnokot a fejlesztő szívügyének tartja, integrálni akarja mindenképp a tervekbe, de a mai napig vitatjuk a műemléki jogosultságát a klinkertéglás épületnek. Ennek hangot is adtunk, de tudomásul vettük a KÖH döntését.”
Azt, hogy ki és miért szerelte le az ablakokat az épületről, nem tudtuk meg. "A nyílászárók elbontása még azelőtt történt, hogy a Duna City Kft. tulajdonába került volna a terület” – emlékszik vissza Gulyás Kovács Gergely. (index)
Nem, a tiéd))
Sóhajtson a hídon
Az ügyvezetők megerősítették azt az értesülésünket, hogy az örökségvédelem felkérte a céget, hogy készíttessenek egy újabb műemlékvédelmi szakvéleményt. A szakértő azt vizsgálja, hogy mennyire aktuális a műemlék védettsége, augusztusra várható a szakvélemény elkészülte. Arról, hogy a hivatal kötelezvényt küldött a cégnek a műemlékvédelmi előírások betartására, a cégvezetők úgy vélekedtek, hogy bennük megvan a jó gazda gondossága, de nem csak rajtuk múlik az épület jövője. (index)
A két cégvezető hangsúlyozta: a nagycsarnokot mindenképp szeretnék megőrizni, de az irodaépületet elbontanák. Azonban ha a KÖH kitart amellett, hogy az épületet meg kell őrizni, természetesen megteszik, ha statikailag alkalmassá lehet tenni, akkor hasznosítják is, „de méltánytalan és aránytalan hátrány a cégnek, hogy ipari műemléknek lett nyilvánítva, noha szerintünk nem az”.
A beruházás méretét tekintve igen kis tétel a szóban forgó épület, a beruházás 500 000 négyzetméteres beépítési területének csak töredéke az a körülbelül 3000 négyzetméter, amit a nagyvásártelep irodaépülete jelent. „Ezért nem is pereskedtünk miatta az örökségvédelmi hivatallal. Számunkra sokkal fontosabb kérdés, hogy a főváros végre valahára rábólintson a tervekre és megindulhasson beruházás érdemi része. A gond ugyanis az, hogy 2007 októberében felterjesztette a IX. kerület a fővároshoz a területfejlesztései terveket, de a városvezetés azóta sem gyakorolja az egyetértési jogát. (index)
"Az elmúlt három évben hatalmas infrastruktúra-fejlesztést hajtottunk végre, úgy hogy magán a területen még semmit nem építhettünk. A telkek felvásárlása, egyesítése, az elavult raktárépületek bontása, a tereprendezés, a régészeti feltárás, az infrastruktúra kiépítése, az utak megépítése több milliárd forintba került eddig a cégnek, anélkül, hogy egyetlen forint megtérült volna belőle. Most fejeztük be például a vasúti töltés átfúrását, hogy a déli bejáró elkészülhessen. A beruházás előkészítő szakasza 90 százalékos készültségben van, folyamatos ígéreteket kapunk, hogy a főváros gyakorolni fogja beleegyezési jogát, de nem teszi" - mondja Gyorgyevics Benedek.
Ez utóbbi azért érdekes, mert pár évvel ezelőtt, amikor nagy nyilvánosságot kaptak a Duna City grandiózus tervei, a főpolgármester egyértelműen kiállt a beruházás mellett, több sajtótájékoztatón is támogatásáról biztosította a projektet. Információink szerint az áll a beleegyezési jog halogatása mögött, hogy a főváros szeretne minél többet profitálni a becslések szerint több mint 300 milliárd forint értékű, az eredeti tervek szerint 2016-ra elkészülő monstre beruházásból: szeretnék rábírni a Gropiust, hogy nagyobb arányban járuljon hozzá a terület fejlesztéséhez, a kikötő, az úthálózat kialakításához, egy új Duna-híd megépítéséhez. A jelek szerint tehát részben politikai, pénzügyi alku kérdése is a terület, és a rajta lévő várostörténeti emlék sorsa. (index)
kalóz vagy mi)
3D.
Nem egy Escher, de nem rossz
Egy marcona tegger
"A tegelés ideális büntetése a helyszínen végrehajtandó halál. Azt annyi." (notags)
"Police bácsi, I just write my name"
Románia
Nem csajoknak való vidék.
"for psychoblondie"
durvánjó
Beszt of éjtisz, a nyolcvanas évek graffiti formavilágát korrektül bemagolta a gyerek)
Hardcore kanna nagyon kemény gyerekeknek))
antropomorfizált cápa vmelyik rajzfilmből
Talán ez a legjobb graffiti. Biztosan. Sokra viszi. De nem egy vidám arc)
Egy-két tehetség ezer középszerű vagy tehetségtelen akarnok között. Ez az arány a galériákban is)
Antiutópia
Katasztrófaturisták
ex-GEEZ, régiség. Nem forradalmi, de hozza az elvárhatót technikailag
Posztapokaliptikus víziók, medmex
Fióka megpróbálkozik, de szegény nyomikának igazából csak tegelésre futja a tehetségéből. Innét köszönjük a bécsi rendőrségnek, h nem olyan bénák és érdektelenek, mint a magyar: elkapták a turistáskodó szarosokat.
"hogy lehet külön tegelni?...na az az mi az undorotó villamosokon buszokon falakon mindenüt...
a tegelés arra van hogy alá ird vele műved amit fujtál."
Master of Puppets, súlyos paranoia
Kísért a múlt szövedéke, ősgraffiti)
A Molotov-koktél egy egyszerű, házilag is elkészíthető fegyver, többek közt az 1956-os forradalom utcai harcainak tipikus tankelhárító eszköze. Elsősorban a célpont felgyújtására használható, de vannak robbanó változatai is. A kézigránáthoz hasonlóan elhajítva, vagy ritkábban parittyával kilőve juttatható célba. Sokféle változata ismert, közös bennük az, hogy üvegpalackba töltött gyúlékony anyagok keverékéből áll.
papír, stencil
Tisztes középszer, kismesterek
A Stalker helyszíne
Amitől minden teggelő nyomika művésznek álmodja magát: Molotow artist)))))
Benyali stíllel vesszük el a kispöcsök szüleinek pénzét.
Napersze, a kispöcsök fegyvere a Molotov-koktél))))
Benyali stíllel vesszük el a kispöcsök szüleinek pénzét.
Napersze, a kispöcsök fegyvere a Molotov-koktél))))
A Molotov-koktél egy egyszerű, házilag is elkészíthető fegyver, többek közt az 1956-os forradalom utcai harcainak tipikus tankelhárító eszköze. Elsősorban a célpont felgyújtására használható, de vannak robbanó változatai is. A kézigránáthoz hasonlóan elhajítva, vagy ritkábban parittyával kilőve juttatható célba. Sokféle változata ismert, közös bennük az, hogy üvegpalackba töltött gyúlékony anyagok keverékéből áll.
A Molotov-koktél elnevezést a finnországi „Téli háború” során használták először finn katonák a szovjet tankok ellen alkalmazott gyújtópalackjaikra. A finn hadsereg nem rendelkezett elegendő mennyiségű páncélelhárító löveggel a szovjet harckocsik túlerejével szemben, ezért folyamodott ennek az egyszerű fegyvernek a bevetéséhez. Tömeges előállításához a híres finn vodka gyártási infrastruktúráját tudták felhasználni.
Miután Molotov szovjet külügyminiszter a rádióban többször is leszögezte, hogy a szovjetek a finneket nem bombázzák, ellenkezőleg, a repülőgépekről élelmiszert dobnak le az éhező lakosságnak, a finnek a rájuk hulló bombákat keserű iróniával „Molotov piknik-kosarainak” kezdték nevezni, a szovjet harckocsik elleni kezdetleges fegyverüket pedig Molotov üdvözlésére felkínált „koktélnak”. A kifejezés kezdetben csak magát a „hatóanyagot” jelölte, később a palackot és tartalmát együtt.
Első ízben ilyen jellegű improvizált gyújtóbombát a falangista erők alkalmaztak a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak T–26 típusú szovjet gyártmányú harckocsijai ellen. A finn-orosz háború után, a II. világháború során egész Európában elterjedt. Ebben a korban a harckocsiknak sem a motortere, sem az utastere nem volt hermetikusan zárt, ezért a Molotov-koktél lángoló folyadéka mindenhova beszivároghatott, felgyújtva az üzemanyagot vagy a belül tárolt lőszert. A benzin-meghajtású páncélosok esetében különösen hatásos volt, ezeknél gyakran az üzemanyag belobbanását okozta. (wiki)
papír, stencil
MINDEN KANNA 800 forint
"dolgozzunk sokat azon, hogy egy ország utáljon minket" (karaone)
"dolgozzunk sokat azon, hogy egy ország utáljon minket" (karaone)
SABOTAZ.
A gecikapitalista festékgyártó ráérez a tegelő falfirkász hülyegyerekek önképére: szabotázs, homályban bujkáló. Egy céltalan lázadás kiszolgálói, a köztulajdon megrongálásának elősegítése cinkos vigyorral, pénzcsörgés kíséretében. Na, Pintér Sándor házának megrongálása? Gyurcsányvilla? Hol vagytok, sötétben bátran pótcselekvő minipöcsök?
"Kell a respect Budapestnek."
Kellene hát.
vidéki rajongó leborul SIR, a magányos, megszállott falfirkász előtt)
A rajzolás az egyik legelemibb emberi szükséglet, tevékenység. Az ember egyik ősi vágya, tulajdonsága, a képalkotásra való törekvés.
A falfirka jelenség egyidős az írás megjelenésével. Magyarországon kb. húsz éve kezdtek tudományosan felfigyelni a köztéri rajzokra. Az amerikai graffiti jókora ütemkéséssel, csak a kilencvenes években érkezett meg Magyarországra, és a világméretű rap, techo, hip-hop járvány révén, azóta is egyre több tizenévest hódít meg. A nagyvárosi graffiti kezdetleges formája az utcai padokra, a park fatörzseire és a nyilvános vécék falára vésett, írt vagy rajzolt üzenetek, obszcén, vicces feliratok.
Ezeknek a feliratoknak a funkciója elsősorban az, hogy a felirat készítője nyomot hagyjon jelenlétéről. Ezeknek a falfestményeknek az "üzenete" nemcsak maga a tény, hogy ott vannak, hanem az is, hogy pont ott vannak, ahol.
A modern graffiti két szempontból is "teljesítmény" központú: egyrészt a hely ahová kerülnek többnyire nehezen elérhető vagy veszélyes, másrészt maga a falfirka egy korábbihoz képest bonyolult és kodifikált esztétikai forma.
Az esetek nagyobb többségében az ún. "graffiti művészek" /maguk közt ezt feltétlenül annak tartják/ először a papíron, filccel vázlatokat készítenek. Jelentős részük mappával, füzettel is rendelkezik, és betűrajzokat, mintákat gyűjtenek oda össze. Ezek elkészülte után következik a csoport kialakulása, spontán vagy összeszokott baráti körrel. Megvásárolják a különböző flakon festékeket, sprayket és közösen keresik a helyet ahol a vázlatokat már meg is valósítják. A falfírkák egy része ilyen jellegű, tudatos, átgondolt, jól előkészített munka. Ezek a bonyolultabb, kifinomultabb graffitik több szín felhasználásával néhány óra alatt készülnek el. Ezek felkérésre is készülhetnek, vagy festhetik olyan helyre, ahová erre engedélyt kapnak a gyerekek. Az ilyen, olykor művészi fal - és betűfestészetet meg kell különböztetnünk a "toik", "tegelők" tevékenységétől. A "toik" kezdőt jelent, számára a "tegelés" vagyis jelenlét a legfontosabb. Saját vagy bandája nevét írja fel az éjszakai bevetés során. Ezek az egyszerűbb munkák rendkívül rövid idő, kb. 5-10 perc alatt készülnek el.
Dicsőség övezi azt, aki minél lehetetlenebb helyen, és ellenőrzöttebb térségben képes elképzeléseit megvalósítani. Az elkészült alkotások ki is egészülnek más csoportok alkotásaival, betűjeleivel. Különösen olyan felületeket részesítenek előnyben, amiket sokan láthatnak. (szabolcspolice.hu)
torz, beteg, vicces. szerintem. szubjektív megítélés.
Büntetőjogi megközelítés:
Általában akkor beszélünk rongálásról, ha azt szándékosan követik el idegen vagyontárgy "sérelmére". Mi is tartozhat ide? Az utóbbi években divat lett festékszóró sprayvel feliratokat, ábrákat pingálni kerítésekre, házak, aluljárók falára, járdára.
Gyakran előfordul az is, hogy a művészi vénával megáldott tanulók ezt az iskola falán gyakorolják. Ez önmagában is csúnya dolog, de még elítélendőbb, amikor a falra iskolatársakat, esetleg a nem kedvelt tanárokat minősítő feliratok kerülnek. Ez bizony rongálás, mivel az iskola faláról el kell tüntetni a műveket, a falat újra kell festeni.
Rongálás a buszmegállók üvegfalának, telefonfülkék, épületek (iskola), közterületi világító eszközök, gépkocsik, vasúti vagonok, kirakatok ablakának betörése, gépkocsik oldalának kulccsal, csavarhúzóval történő összekarcolása, motorházának, tetejének maró anyaggal történő leöntése, köztéri szobrok megcsonkítása, burkolatok összetörése.
Ajánlás a fiatalok részére:
Iratkozz be egy tanfolyamra, ahol kedvedre rajzolhatsz, festhetsz a részedre biztosított eszközök segítségével, így anyagi kárt sem okozol senkinek és mások felfedezhetik tehetségedet! (szabolcspolice.hu)
Nehéz gyerekkor
az önkormányzat saját jól felfogott érdeke lenne, h időnként lefesse a csarnokot, új felületeket adva a falfirkászoknak. Kevesebb teg és bomba kerülne az utcára (street-artosok meg éljenek soká)))„A nagycsarnoknak a beruházás szórakoztató funkciójában lenne fontos szerepe, többen most is azon dolgoznak, hogy a nyári hónapokra hasznosítható legyen. Ideiglenesen, 2-5 év távlatában rendezvényközpont lehetne, akár ötletpályázatot is ki lehetne írni hasznosítására – mondja Gulyás Kovács Gergely, aki a Tűzraktért hozza fel, mint hasonló, lehetőségekben gazdag egykori ipari épületet. – Az idő, a szakma kezdi kitalálni, hogy mi legyen vele. Volt már forgatási helyszín is, például a BBC Top Gear egyik adásában (itt, 6 perc 27 másodperctől) is látható volt a nagycsarnok.” (index)
Tuják
Tegelő bandák: ALBINO, SHC, KIEZ, KOSA, TISH, DMK, KAMI, ESK + GEP, MST, MB, KONOR, MR.PEK, EMER, MISA, FIÓKA , RPSDR
Ajánló: offline magazin a Nagyvásártelepen + a rejtetthely.hu képei 2007-ből, a firkamentes csarnokból
Kapcsolódó: körpanorámák a Nagyvásártelep belsejéből + Budapest loves you + graffitik a régi Tűzraktér/Tűzraktárban (+ videó) + legál hely a Filatorinál + Artless a Kőbányai úton, Kőbányán (legál)
szorgalom, rengeteg energia, rengeteg környezetbarát festék
Itt azért leszögezném, nem ugyanaz a graffiti, és a street art. Az egyiket képzetlen dilettáns, műkedvelő fiatalok, különböző szubkultúrák tagjai teszik [ez a graffiti] és legfőbb eszközük a festés, és a tegelés. A tegek kisebb rajzok, amelyek neveket, nickneveket takar. Sajátságuk az egyedi megalkotás, persze sokat látunk itt is az átlagos, kifejlettlen alkotást. A másik [ez a street art], amiket képzett művészek készítenek, olykor megrendelésre, és sok esetben azok igenis művészi értékkel bírnak. Üzenetük van. Olyan falakra készülnek, amelyek igenis otrombák lennének nélkülük. Megint leszögezném, nem a graffitikről beszélek, hanem olyak festményszerű alkotásokról, sok esetben festményekről, amelyek a város kultúrájához hozzátartoznak. A deviantArt honlapon több olyan alkotást lehet megtekinteni, amiket képzett, vagy műkedvelő alkotók, művészek készítenek. Sokban van filozófiai háttér, művészi attitűd. (sbpaul)
Brutál
Ez a VAS egy tehetségtelen, de annál agresszívabb falfirkász, street art helyett a nyomorult tegjének a felfújására korlátozódik a tevékenysége. Ő az, akit egy metrószerelvény "dekorálásának" videózása közben az őrök korházképesre vertek.
"jeleket hagy maga után"
A Nagyvásárteleptől néhány zúmnyira
Hátsó Traktus
szegények kandallója, esőtől védett hajlitanya
Sötét Tehetség)
Ez a VAS egy tehetségtelen, de annál agresszívabb falfirkász, street art helyett a nyomorult tegjének a felfújására korlátozódik a tevékenysége. Ő az, akit egy metrószerelvény "dekorálásának" videózása közben az őrök korházképesre vertek.
"jeleket hagy maga után"
a zene.net oldalon lehet olvasgatni a sajátos helyesírással író graffosok és teggerek kapirgálásait
oldszkúl, de jó
oldszkúl, de jó
Tuják
Nagyvásártelep, 2010
2008/7
GIGAPROJEKTEK (6)
Duna City lesz a Nagyvásártelep helyén
Több ezer projekt közül került a cannes-i ingatlanos szakkiállítás, a MIPIM tíz legjobbja közé a IX. kerületi Duna City terve. A valamikori Nagyvásártelep helyén felépülõ, “város a városban” típusú projekt értéke összesen 1,2 milliárd euró, a teljes városrész átadása 2016-ban várható.
Amint elfogadja a Fõvárosi Önkormányzat a Duna City területére vonatkozó kerületi szabályozás tervet, folytatódhat Budapest egyik legígéretesebb beruházása. A korábbi szabályozási terv módosítását már jóváhagyta a IX. kerület, és a Fõvárosi Tervtanács támogatását is bírja.
A Kvassay út–Soroksári út–Ráckevei-Duna-ág által határolt összesen ötszázezer négyzetméteren megálmodott, európai léptékû és különleges színvonalú ingatlanbefektetés híre legutóbb a Podmaniczky-program módosításakor kapott szárnyra; két évvel ezelõtt bekerült ugyanis a városfejlesztési elemeket taglaló fõvárosi középtávú tervbe. Nem is csoda, hiszen egy jövõbeni exkluzív dél-pesti promenáddal, jachtkikötõvel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, és az ingatlanmix kimaradhatatlan részeként betervezett irodákkal még akkor is fantasztikus gondolat, ha mégsem sikerül itt megépíteni az elsõ budapesti, 100 méternél magasabb toronyházat.
Az utóbbi évek tapasztalatai szerint Budapest éhes az ilyen és ehhez hasonló városfejlesztésekre; ennek a gigaberuházásnak nem pusztán a mérete átlagon felüli, az 1,2 milliárd eurós beruházási érték is európai léptékû. Nem véletlen tehát, hogy egy olyan építészt kértek fel a városrész építészeti koncepciójának elkészítésére, aki Európa-szerte ehhez méretben és öszszetételben is hasonló projektek tapasztalataival rendelkezik.
A Budapesten is különleges épületeket produkáló (Museum Atrium, Vörösmarty No1) Erick van Egeerat vezette iroda izgalmas és friss építészeti megoldásokkal operáló Duna City-tervet tett le az asztalra. A klasszikusan barnamezõs terület Budapest olyan városrészévé válik, ahol a Duna a mai folyó közeli fejlesztésekhez képest jóval hangsúlyosabb szerepet kap.
– A Duna-part valóban elérhetõ, “belakható” lesz; nem zárják el az emberek elõl. A közterek, valamint a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz hozzájáruló kereskedelmi és vendéglátó-ipari, kulturális és egyéb szabadidõs élet helyszíneinek megteremtése biztosítja majd, hogy a városrész a nap 24 órájában élettel teli legyen – mondta el az Ingatlan és Befektetésnek Gulyás Kovács Gergely, a Duna City Kft. ügyvezetõ igazgatója. Hozzátette, reményeik szerint nem pusztán az összesen kétezerötszáz új otthon lakója, hanem az itt dolgozók és a más városrészbõl ide látogatók is meg fogják találni itt a kedvükre való helyeket. A ma még mindig lakáspiaci unikumnak számító, kifejezetten prémiumkategóriás loftlakásokkal és penthouse-okkal vonzóvá tett lakóházak elsõ tömbje és az elsõ irodaépület fejlesztése is megkezdõdik jövõre.
A mûemléki védettséget élvezõ, rekonstrukció elõtt álló, tízezer négyzetméteres csarnoképület leendõ funkcióira több elképzelés is van, a hasznosításról szóló döntést szakmai partner bevonásával hozza meg a társaság. A fedett csarnok akár 8-10 ezer ember befogadására is alkalmassá tehetõ. Keresik még a mellette álló, statikailag gyenge irodaépület megmentésének lehetõségét is; az épület szintén szerepel a megõrzendõ ingatlanok között. (ingatlanbefektetes.hu)
Sántikálnak)
Tegelő bandák: ALBINO, SHC, KIEZ, KOSA, TISH, DMK, KAMI, ESK + GEP, MST, MB, KONOR, MR.PEK, EMER, MISA, FIÓKA , RPSDR
Budapest zöldség-gyümölcs elosztó központja a csepeli-Dunaág és Soroksár között, a Lágymányosi hídtól délre található Nagyvásártelep volt. Mikor elkészült, az ország legnagyobb fedett létesítménye lett. A Nagyvásárcsarnok építésére azért lett szükség, mert a Központi Vásárcsarnok a XX. század elejére túlterhelté vált. Megoldást csak az jelentett, ha felépítenek egy nagyobb vásártelepet, mely kiszolgálja a fejlődő nagyváros igényeit. A Nagyvásártelepet 1932. november 18-án nyitották meg a nagyközönség előtt, melyen számos miniszter és Horthy Miklós kormányzó is részt vett. Központi része, a nagycsarnok 247 méter hosszú és 42 méter széles volt. A csarnok 17, a pince belmagassága pedig 4 méteres volt. A terveket Münnich Aladár készítette. A 10.000 m2-t is meghaladó épületben közel négyszáz kereskedő dolgozott. Az árut vonaton vagy hajón hozták vidékről a fővárosba, így a területen húsz vasúti vágány és két folyami kikötő is található. Több mint 10 kilométeres vasúti vágányai a MÁV kikötőpálya-udvarától indultak, s egyszerre 210 vasúti kocsiról rakodhatták az árut. Az épület rendeltetése szerint az élelmiszer fővárosba való felhozatalának és a piaci árusok beszerzési forrásának központja lett. A magyar élelmiszer-export is részben itt zajlott le. A csarnok mellé épített irodaház 5 emeltnyi magasságával komoly hangsúlyt kapott az épülettömb látványában. Itt a csarnokfelügyelet, a Posta, valamint a vasúti- és vámhivatal működött. A második és harmadik emeleten a nagykereskedők és bizományosok irodái, a negyediken bérelhető hotelszobák kaptak helyet, az alagsorban vendéglő, kazánház, transzformátor, továbbá a munkások helyiségei voltak. A vörös téglás irodaépület bauhaus és art deco jegyeket viselő homlokzatát Ohmann Béla földművest, halászt, kertészt, illetve kofát ábrázoló, két és fél méter magas szobrai díszítették. Egyes feljegyzések szerint a Nagyvásártelep volt Európában az első Zeiss-Dywidag rendszerű csarnok, az irodaépület pedig az első, amiben páternoszter személyfelvonó működött. A második világháborút követően a telepet államosították, a régi épületeket mára szinte teljesen lerombolták. A főváros hajdani „éléskamrája” területén jelenleg Duna City néven egy hatalmas irodaközpont létesítését készítik elő. (mult-kor)
Ajánló: offline magazin a Nagyvásártelepen + a rejtetthely.hu képei 2007-ből, a firkamentes csarnokból
Kapcsolódó: körpanorámák a Nagyvásártelep belsejéből + Budapest loves you + graffitik a régi Tűzraktér/Tűzraktárban (+ videó) + legál hely a Filatorinál + Artless a Kőbányai úton, Kőbányán (legál)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése