2011. június 17., péntek

Szentháromság tér a pestis szoborral, Budapest

A Fekete Halál a Várnegyedben pusztított.

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (Paul Louis Sigmond jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). (wiki)

Szentháromság tér a Mátyás templommal
Szentháromság tér pestisszoborral
A budapesti Szentháromság-szobor Budapest I. kerületében áll a Szentháromság téren, a Mátyás-templom előtt.
A Mátyás-templom előtt a 17. század végén, az 1686-os ostrom után alakítottak ki teret, addig szűk utca vezetett a kapujához. Az 1691-es pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek, hogy ha a járvány elmúlik, szentháromság-szobrot állítanak hálából. A járvány véget ért, és a szobrot 1706-ban fel is állították, azonban három évvel később, 1709-ben újabb járvány pusztított. A lakosság ezúttal azt fogadta meg, hogy nagyobb, díszesebb szobrot állít az előző helyén, ha ezt a járványt is túlélik. Így történt, hogy 1712-ben a korábban állított szobrot a mai III. kerületi Zsigmond térre helyezték át, és helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített 14,4 m magas, barokk szobrot állítottak. A műalkotás az 1945-ös ostromban súlyosan megrongálódott, ezért domborműveit és szobrait (a csúcsán álló Szentháromság-szoborcsoport kivételével) a Kiscelli Múzeumba szállították, helyükre pedig a ma is látható, Búza Barna által alkotott rekonstrukciókat állították. (wiki)

Szentháromság tér
Szentháromság tér

Szentháromság tér

Szentháromság tér
Az emlékmű törzse körül három csoportban hat angyal és kilenc szent szobra látható, Ungleich Fülöp eredeti alkotásainak rekonstrukciói: Szűz Mária, Szent Sebestyén, a járványokban védelmező szent és Szent Rókus, a pestises betegek (és a kőfaragó céh) védőszentje; Xavéri Szent Ferenc, akit a pestisjárvány idején választottak Buda védőszentjéül, Szent József, az ácsok céhének patrónusa és Szent Ágoston, mint a Szentháromság titkának magyarázója; Keresztelő Szent János, Nepomuki Szent János, a halászok céhének védőszentje és Szent Kristóf, az úton lévők patrónusa. Keresztelő Szent János ábrázolását az indokolhatta, hogy a pestisjárványok okozta félelem légköréhez köthető a török hódoltság után Budán maradt utolsó muszlimok megkeresztelkedése. Az emlékoszlop csúcsán Ungleich eredeti Szentháromság-szoborcsoportja látható.
2005. október elején kezdték meg a szobor esedékes felújítását[1], melynek költségeit a fővárosi költségvetés fedezte. Ennek során a szobor építményének eredeti téglamagját is elbontották, és tömb-mészkövekből újjáépítették. A munkálatok 2007 augusztusában fejeződtek be. (wiki)
Szentháromság tér
Szentháromság tér
Szentháromság tér, pestis szobor
Szentháromság tér, pestis szobor
Ha fertőzéskor elég baktérium jutott a betegbe, úgy, hogy az immunrendszer nem tudta legyőzni őket, akkor a betegség vérmérgezéssel kezdődik. Ezt a hatást az elpusztult baktériumokból kiszabaduló toxinok váltják ki. A vese és a máj igyekszik megtisztítani a szervezetet, de a mérgek ezekre a szervekre még jobban hatnak, a sejtek elhalását okozva. A végén a beteg toxikus sokkot szenved. (wiki)

Szentháromság tér, barokk és gótika

Várnegyed

1 megjegyzés:

BB írta...

És Jézus szóla hozzájuk: "Mondjátok, ki vagyok én?" És ők felelék: "Te vagy létünk alapjának eszkatológiai manifesztációja, a kerigma, amiben interperszonális kapcsolataink legvégső értelme tárul fel előttünk." És Jézus szóla: "Mi?"