Velünk élő csodák, a szarvasbogár. Ami a Rió fuxos-nyakláncos szteroidbajnokainak a bicepsz és a kemény nézés, az a szarvasbogár számára a hatalmas rágó. Ezzel intézik el a hímek a pinás kérdéseket: megpróbálják lelökni egymást a fáról, ahol éldegélnek. A kopasz gengszterektől eltérően ez egy kipusztulóban levő, védett faj, kérem, ne bántsa őket.
A szarvasbogarak vagy szarvasbogárfélék (Lucanidae) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjében a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjének egyik családja. (wiki) 
Mintegy 1200 fajjal – ezek közül hat Magyarországon is honos; köztük hazánk legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).Nagy termetű bogarak. A hímek 3,5-8,5 cm nagyságúak, a nőstények 2,5-5 cm nagyságúak. Nyeles csápjukon az utolsó ízek fésűsek. A hímek rágója, "szarva" erősen megnagyobbodott, fogazott és/vagy elágazó, szerepe csak a verekedésben van, a táplálékszerzésben az állat nem használja. Ha két hím találkozik, akkor megpróbálják egymást felemelni, és ledobni a fáról.
A nagy szarvasbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja,de nem létfontosságú,hogy táplálkozzon. (Fogságban akár mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, nyaló-szívó szájszervével szürcsöl fel). De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara.A május-júniusban megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. Nappal inaktívak, ilyenkor a fatörzseken pihennek és szívogatják a nedveket, majd alkonyattájt hangos zúgással kezdenek repülni párt keresve. Repülésük nem túlzottan biztos, gyakran ütközéssel állnak meg. Ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy éppen ledobják egy faágról.
A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, ami elég hosszú ideig is elhúzódhat, majd hamarosan, rendszerint júliusban elpusztul – ha nem kerül sor párzásra, valamivel tovább él. A nőstények akár augusztus végéig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják. A peték 2,25 mm nagyok, melyekből hamarosan kikelnek a piszkosfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Ezek eleinte kis földrögökkel táplálkoznak,és csak később,mikor már nagyobbak lesznek, kezdenek el tölgy vagy más fa korhadékát enni. Ám mivel étkük kevéssé tápláló, fejlődésük is rendkívül lassú: általában 5 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, ekkorra már elérik a 10 cm-t is, mire ősszel bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, hogy újrakezdjék a ciklust. A bogár lassú mozgású, és ha a nőstényért való harcban veszít, a győztes hím lelöki a fárol és rá pár perce életét veszti. (wiki)
További velünk élő csodák: magyar ganajtúró, a szkarabeusz + lilában minden, a levendula + orbáncfű, csodafű + szúnyoglárvák + Vakond, a kiskertész és ragadozó + éticsiga + makróvilág + galambok (videó) + darazsak (videó) + a Keret patkányának szomorú vége + dolmányos varjú (kukarabló))) + sün videó (élet a halál után) + szitakötő + rakparti patkányok (árvíz, 2005) + kecskék
2 megjegyzés:
Klapanciusz bácsi mindig visszahozza nekünk a régi biológiaórák köpőcsővel pinázós eufóriáját. Ismét köszönetnyilvánítás. A világhír megejt.
Na, bújj át a szivárvány alatt, holnap meglátogatlak, ha nem kell bebasznom szent önérdekből kifolyólag. Reszkess.
Megjegyzés küldése