A gettóban nem wirág nő

Gettócsávok a házban
hátba rúgnak mindenkit, ha gáz van!
A mikrofonba nyomatom a vakerom
a gettóba mindenki a haverom,
az utca, fazze, az igazi otthonom
Szevasztok srácok itt vagyok
Ezobioterikus az vagyok
Kigyógyítok mindenkit
Csak mondjátok egy két há om
És még öt lövés, hozzám szólni merész
A diszkóban az összes haver
Becéz kopasznak, szevasztok
Én meg nem sokat szarozok,
Csak lököm az infót a pajeszotok mögé
Pozitívan nyomd azt a sok kamu dumát
Ha nem akarod hogy újból csiga legyél
Hanem amúgy is hajtsad az Ritát
Vagy inkább a piros Ladát
Két szőke gádzsi a hátsó ülésen
Csak arra vár, ami nekik jár
Na idefigyelj kopasz én ismerlek régen
Ne csinálj úgy mintha nem te lennél
Mc Apokrif, én mondok neked annyit
Hogy jobban tennéd, ha nyomatnád a funkyt
És a diszkóban megkóstolnád a pincér Pannit
Ne szóljatok be, mert 20 pitbullt küldök rátok,
Ujjam a ravaszon, szóval veszélyes vagyok,
Ellenszenves emberekbe késhegyet rakok, aztán
Nyomulok a kocsiba, de nem hagyok nyomot,
A szirénazajtól meg már kicsit se szarok

refrén: Hello, ez egy ilyen világ
a gettóban nem nő virág
hello, de ne add még fel, hisz álmodhatsz minden éjjel
hello, pocokarcú fiú, ne legyél oly szomorú

Mc Gyorskocsi utca óvatosan szevasz
Ne bántsd a másokat
Mer a karma visszaüt majd meglásd
Máról holnapra élek
A karmádat meg dugd föl magadnak!
Ne fenyegess a dugással mer én tantrikus vagyok
És te nem tudod hogy mi az
Befogod a pofád, mert egy eksztaszit nyomok
Hozzad az anyagot
- Geci, mennyit hozzak -
50 grammot, vagy szívod arcomból a taknyot
Csak játszod itt a menőt, de én vagyok a király,
A szintetikus anyag az meg maga a halál,
Kibaszottul divatos a fehér anyag
És közbe veszed észre,
Hogy hazavágod magadat, szívod a
Hernyót vagy nyalod a taplót
De én csak füves spanglit burkolok
Hanem miért nem inkább a gurumat szopod
Nekem is bejön a mágia
Mert a halál után megyek a tutiba
A diszkó az ami tuti hely
Ott még a halál is tök jó fej
Ha van telcsid és kocsid,
Meg a makkod is van hova rakjad
Az lesz ám a tuti, azt mondom: nyomassad
Ti csak lökitek a kamudumát
Én meg hajtom az összes
Sarki losztyát de mi a faszt teszel,
Ha a shotgun befigyel, nálam a gettó
A téma meg a Szigony utca,
S a verdám csak padlógázzal üzemel,
Berángatok kilóval a nyolcba,
De ha nemtetszik a szövegem,
Hát húzd el a beledet a halál redvás-pudvás faszára!
Azt mondom nektek: gyerünk a kocsiba!
Ötösből kettesbe tedd be, majd rükvercbe rakd be
Padlógáz és irány a diszkó
Együtt táncol a sok csaj és fickó
Gyertek, gyertek, ezzel csak nyertek!
A szar suli után kellenek a pörgős percek
Ha anyu elenged, aputól meg kértek pénzt a belépőre
Na mindegy én akkor is mosolygok rátok
Ha ti már a gonosszal együtt háltok
Bízom bennetek ti sok kedves emberek
Üdvözlésre váró ugyan már higgyetek
Na ide figyelj haver, én csak abban hiszek,
Amikor a kocsiban nyomulok
Hátul a csajok, elöl meg én vagyok

refrén: Hello, ez egy ilyen világ,
a gettoban nem nő virág
hello, de ne add még fel, hisz álmodhatsz minden éjjel
hello, pocokarcú fiú, ne legyél oly szomorú
hello, olvassál sokat, és látogass tanfolyamokat
goodbye, elbúcsúzom, andalogj e dallamon

  Bangó Margit ex-konyhája + Csak a tett számít: falfirkatakarítás a gettóban + Klubbéla + Orsós-Orbán-Olstein ellen + Jelentés egy Haller utcai wc-ből + Magyar-cigány szex + A Palazzo pizzéria Gyöngyöspatán + Cigány uralmat Újpesten + Lilliputi cigányok a Gödörben + Etnorom és Taraf de Haidouks a Mátyás téren + Szabolcs utcai mélynyomor

Napi izé: Szeretem a cigányokat (J'aime les tzigane)

Fordított rasszizmus a Kazinczy-Dob utca sarkán.

Én meg nem.

Nem szeretem a cigányokat.
Sem a magyarokat, négereket, törököket, németeket, tótokat, rácokat, dakotákat, anyámfaszomokat.

Én esetleg embert-embereket tudok szeretni, de hogy egy népcsoport rassza-bőrszíne-származása-nyelve miatt túláradjon bennem az érzelem...

Hát így vagyunk.

Bangó Margit ex-konyhája + Csak a tett számít: falfirkatakarítás a gettóban + Klubbéla + Orsós-Orbán-Olstein ellen + Jelentés egy Haller utcai wc-ből + Magyar-cigány szex + A Palazzo pizzéria Gyöngyöspatán + Cigány uralmat Újpesten + Lilliputi cigányok a Gödörben + Etnorom és Taraf de Haidouks a Mátyás téren + Szabolcs utcai mélynyomor

Csak a tett számít: falfirkatakarítás a gettóban

Mint már írtam:

Hétköznapi gyülőletadagunk add meg nekünk ma.
Falfirkák mindenfelé, "büdös cigányok", "gypies all ya gonna burn in hell" etc., néhány lépésre a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától (Budapest IX., Vaskapu utca 30). A társadalom tolerálja az intoleranciát, az állam dettó. Szegények a szegények ellen, magyarok és cigányok békés együttélése, 2011. 

Didaktika: ugye, Ön se szeretne külföldre szakadt magyarként hasonló szellemben uszító, de magyarellenes feliratokat? Szokjuk a faszkorbácsot: "büdös magyarok", kellemes lehet ilyen feliratok között élni. De ameddig Kolozsváron levakargatják ezeket a feliratokat, itt, a rendőrség közelében, a cigánylakta gettóban senkit sem érdekel, beleértve a cigányok bot- és pénzcsinálta parazita, korrupt, pénzleső etc. vezetőit.

Úgyhogy összedugtuk néhány cimbivel a kampós orrt és saját kézbe saját sors, a lakásfelújításból visszamaradt diszperzittel elindultunk eltüntetni Magyarország és a magyarok, valamint az ott lakó cigányok közös szégyenét (tehetetlenség? mindent meg lehet szokni?), a gettó uszító, cigányellenes falfirkáit. Ha nem szeretjük a környező országokban ("utodállamokban") felbukkanó sovinizmust, akkor a sajátunkkal is tenni kell valamit. Nemdebár. Ahogyan a zsidók mondották:

A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták. (Mt. 7,12)

Hacsak nem vagyunk mi, magyarok, szado-mazochisták. Erősen remélem. Naazért.

Szómenés vége, tekintse meg vidám kis kirándulásunkat képekben elmesélve:



előtte

utána: némi abszurd

előtte: egy angol látnok próféciája

csak a tett számít (le az össznemzeti, fészbúkkos nyavajgással)

a véleményszabadság cenzúrája,
avagy a cenzúrázás is véleményszabadság,
esetleg az ember szabadsága a másik ember szabadságáig ér

Jelentés egy Haller utcai kocsma vécéjéből

Jelentés az etnikai frontvonalról

Haller, Borderline, határeset, a cigányok és magyarok ütközőzonája. Újépítésű lakótömbök és kaputlan-csengőtlen mélynyomor.

wc

Oświęcim! Auschwitz! Köcsög magyar! Zsidó! Írtsd a cigányt, amíg éred, ezzel is a hátad véded! Kardélre hányni minden cigányt! Ja, mert összefirkálnak mindent. Dolgozz, cigány, adónkból élsz! Parasztok! Aki utálja a cigányokat, húzzon ide egy strigulát! Előrehozott akasztást a pénzünk elvételéért. Mocskos FTC. Kari, Finland. Halott cigány a jó cigány. Pannon Őrség. Heil Hitler! Dögöljön meg az összes cigány! Cigányt, zsidót gettóba! Itt a Gárda. 

összes kép

lelőhely: Budapest, IX. kerület,
Haller utca 22

kapcsolódó: Haller 22 + a Vaskapu utcai gettó falfirkái + Haller Saller + Haller lángos Zenét!

A Vaskapu utca gettó: "büdös cigányok"

Hétköznapi gyülőletadagunk add meg nekünk ma.

frissítés: eltakarítva

Falfirkák mindenfelé, "büdös cigányok", "gypies all ya gonna burn in hell" etc., néhány lépésre a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától (Budapest IX., Vaskapu utca 30). A társadalom tolerálja az intoleranciát, az állam dettó. Szegények a szegények ellen, magyarok és cigányok békés együttélése, 2011.

Didaktika: ugye, Ön se szeretne külföldre szakadt magyarként hasonló szellemben uszító, de magyarellenes feliratokat? Szokjuk a faszkorbácsot: "büdös magyarok", kellemes lehet ilyen feliratok között élni. De ameddig Kolozsváron levakargatják ezeket a feliratokat, itt, a rendőrség közelében, a cigánylakta gettóban senkit sem érdekel, beleértve a cigányok bot- és pénzcsinálta parazita, korrupt, pénzleső etc. vezetőit.

Viszont a helyesírás ismerete nem feltétel, hogy valaki a Belügyminiszterium alkalmazottja legyen. Ugye, papa?

Büdös cigányok (Pápai István utca)

gettó a Vaskapu utcában

gypies all ya gonna burn in hell

gyalázat

BM, modern irodaház, gettó

szemétdomb a Belügyminisztérium
Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala mellett,
szemétlerakást tiltó táblával

a szemétlerakást tiltó tábla lesúlyt...
ezek szerint nem találtak senkit a BM-ben, aki ismeri a magyar helyesírást?

Kapcsolódó: a szarral leöntött, majd megrongált Roma Holokauszt Emlékmű + Cigány uralmat Újpesten (Fekete Kéz) + Tüntetés a francia nagykövetség előtt a romák hazatoloncolása ellen + Lilliputi cigányok + Szabolcs utcai mélynyomor + a Dzsumbuj

Sándor István nyugalmazott rendor alezredes, a Központi Bunüldözési Igazgatóság volt fonyomozója: Két sort átküldök a számítógépen a központi nyilvántartónak a Vaskapu utcába, ahonnan 3 perc múlva közlik a személyiadat-törzslapját, rajta a pacek a fényképen. És összevetem, hogy Tóth József akármi nem azonos Szabó Pistával, akinek a képe ott van.

Roma Aroma kiállítás a Szabadság téren

Pöcs kolléga kiállításon volt, persze ingyenesen. Aszonnya: egyszer el kell kezdeni, ráadásul volt egy söröm, meg kellett valahol innom. Tessék, olvassa, ahogyan a gondolatok felhabzottak újdonsült műkritikusunkban:

Olyan jól megírta Egres a Culture Pubban, hogy meg sem merek nyikkanni a kiállítás kapcsán, inkább jól lelopom ezt a pöpec kis beharangozót és ide a sört:

Szabadság tér
Az “Aroma”kiállítás 250 négyzetméteres installációs rendszere speciális kivilágítás mellett két héten keresztül, este is látogatható.

Az „Aroma – Színek, képek és arcok a romák világából” kiállítás több mint 90 tablóképből – kortárs festményből, fotóból és „fotó-festményből”- áll. A roma köztéri kiállítás a Magyarországi Roma Galéria Egyesület és a Törökfürdő Alapítvány szervezésében, az Open Society Institute (OSI) és a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ együttműködő partnerségével valósul meg.

A kiállítás nem a romák problémáira, hanem speciális látásmódjára, vizuális szemléletére és alkotásaira fókuszál, s bizonyítja: a művészet esszenciáján keresztül képesek vagyunk meghaladni előítéleteinket, és a valóság teljesebb, izgalmasabb arcát mutatja felénk. A magyarországi romák világa, életszemlélete számtalan ponton találkozik a magyar történelemmel, évszázadok óta színezi a többségi látásmódot, zenei és képi világot, .Az Aroma” ezt a színes életformát, látásmódot bemutatva fejleszti az elfogadást és a toleranciát – olvasható a kiállítást ismertető sajtóközleményben.

A kiállításon bemutatnak egy fotóválogatást a Chachipe Diák nemzetközi fotópályázat anyagából, amit a Nyílt Társadalom Intézet és az OSA Archívum hirdetett meg 2008 novemberében. A “chachipe” romani nyelven igazságot, valóságot jelent. A versenyre “a roma integráció évtizede” programban részt vevő 12 ország fiataljai nevezhettek képeikkel. A pályázat célja az volt, hogy szembeszálljon a negatív sztereotípiákkal, szakítson a romák előítéletekkel teli ábrázolásával, és a fiatalok lencséjén keresztül sokkal összetettebb, árnyaltabb módon mutassa be Európa legnagyobb etnikai kisebbségét, a romát.

Az “Aroma” azt is megmutatja, hogyan színesedhetnek újfajta tartalmakkal, funkciókkal, public-art jellegű akciókkal Budapest közterei. Az “Aroma”kiállítás 250 négyzetméteres installációs rendszere speciális kivilágítás mellett két héten keresztül, este is látogatható.
Látható lesz az utóbbi 40 év magyar roma festőinek legérdekesebb alkotásaiból egy válogatás. A képek által a roma szimbólum-rendszer és eredeti színvilágot ismerhető meg: Péli Tamástól Szentandrássy Istvánon át a fiatal festőnemzedéket képviselő alkotókig terjed a kiállító művészek sora.

És egy kis móka, kacagás, jutalom, népköltészet, kortárs művészet, ha már erre sodorta Önöket valami fatális félreértés, internetes anomália, bitvihar. Most egyenesen Erdélyből lopjuk az anyagot (tudjátok, ahol a Drakula lakott), a Szatmári Srácok oldaláról, akiket szerkesztőségünk meghív egy erős berúgásra a Lónyaiba, mert ott olcsón megússzuk. Az alant következő alacsony költségvetésű, de lelkesedéstől áthatott videóban zenei hidat vernek ifjú tehetségek speciális látásmódon, fiatalos lencsén keresztül, erősen különleges színvilágban, ami az éjszakában színes fényt gyújt, valami nagy-nagy tüzet, hogy a valóság izgalmasabban csapódjon bele a tudatunkba és árnyaljon. "A leverem a léped, megbasztam az anyád, szopd ki a gecim" jellegű költőien őszinte problémakibeszélés katartikus betekintést nyújt a lélek mélyrétegeibe, megszínesíti világunkat és meleg szeretetet indukál a befogadóban. A zene híd, amely segítségével meghaladhatjuk negatív előítéleteinket, hogy csak pozitívak legyenek és aztán az oroszlán báránnyal huncutkodhasson, a kecske meg káposztával, mint az Őrtorony nevű tudattágító újság címoldalán, napinapinapinapi.

A látványos és szuggesztív elemekben bővelkedőü videóu hatásos képpel indít: az Ostrovului utcai garzon negyedik emeletén, a fényből a sötétbe közelít a főhős. Járásában megtalálható a népmesék szegénylegényének búskomorsága és 2PAC Shakur próféta határozott fellépése.

A vágás után egyből a valóságban találjuk magunkat, a sötét Lucian Blaga sugárúton, a három napkeleti bölccsel a háttérben, cigivel a kézben, Colombou bevezet saját kis világába, a költői én-kartierbe. Hangsúlyos és időmértékes verselés, szótagszámlálás és az ilyen klasszikus praktikák helyett Kalambau szinte csak asszonáncokkal dógozik, frappáns rímeiben megbújnak a színesztéziák, költői túlzások (éjn vaok a legnagyobbhomlokú rablou)

Lilliputi cigányok a Gödörben

Az üdvözlőbizottság

Az üdvözlőbizottság és az üdvözlöttek

Isten hozott benneteket magyar földön

Bivakolás

Cigányfúró és kolompos

Gábor Áron

Nemrégiben felvetett, sokak szerint politikai okokból terjesztett nézet, hogy az 1848-as forradalom ágyúöntő mestere, Gábor Áron rézműves cigány volt. A gáborok elődjükként tisztelik. Ezt azonban csak annyi támasztja alá, hogy a cigányok közt sok volt a fémműves.
A többször megismételt kijelentésről 2007-ben vita alakult ki. A székely nemzeti hős cigány származása nem igazolható, sőt Sylvester Lajos, a Háromszék című erdélyi lap főmunkatársa aki több tanulmányt is írt Gábor Áronról kifejezetten butaságnak nevezte a feltételezést.

olvasztár

ágyúöntő manufaktúra

A parasztfelkelésnél cigány mesteremberek készítették Dózsa György trónját és koronáját

Dózsa György trónja és koronája

Ősi roma szakmák képviselőit mutatja be aprólékosan elkészített babák formájában a Budapesten élő Sztajkó József. A Cigányok vándorlása című kiállítás nemcsak a romák Kárpát medence-beli vándorlását meséli el, hanem az általuk művelt hagyományos szakmákat is bemutatja. Az idős férfi célja, hogy megmutassa: a romák is megbecsült tagjai voltak és talán lesznek a magyar társadalomnak. Babái és a köréjük rakott környezet révén több olyan ősi szakmát is bemutat, – szegkovács, teknővájó, vályogvető, üstfoldozó, cirkuszos, zenész, – amelynek révén a cigányok meg tudtak élni. (video a sosineten)

kosárfonás

Sztajkó József: Gulliver Lilliputi Roma Történelme című bábkiállítása

Sztajkó József bábkészítő magánmúzeuma, a vándorló iparos cigányság történelmét, népi hagyományait, hétköznapi szokásait mutatja be.

Sztajkó József 1940-ben született Karcagon. Eredeti foglalkozása szerint géplakatos, majd kereskedő, de fiatal kora óta a cigányság története, történelme foglakoztatja leginkább. 1952-ben, 12 éves korában teljesen véletlenül Romániában találkozott egy igazi vándorcigány karavánnal. Ez a találkozás ihlette meg. Másfél hetet töltött el velük, ahol a legkülönbözőbb roma mesterségek fortélyait tanulhatta meg. A csengőöntést, a tengeri morzsolást, a kolompozást, a fazekas mesterséget, a kerámiázást, a kerékgyártást, a kosárfonást, a szitakészítést és a kovácsmesterséget. Első kiállítása 1994-ben nyílt meg, azóta több mint százötven önálló kiállítása volt az ország legkülönbözőbb pontjain. (Gödör ajánló)

A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Például Kotor pislo po drom, káthé sáj bésén rom = Anyatej fejve rongydarabra. Békével el lehet itt minden roma. Kisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglakoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos stb. (wiki)

A közel 500 éves együttélés alatt kb 20-40 cigány szó /más forrás szerint a kevésbé ismertekkel együtt néhány száz/ került be a magyar nyelvbe, főként a magyarcigányok nyelvébe és a magyar szlengbe. A magyarban gyakran jelentésváltozás következett be (például séró: „fej” → „haj”). A cigány szavakat mai lovári nyelvjárásban adjuk meg, ezt követi a magyarban használt alak.[5]
ash chi! = ácsi = megállj!
bashavel = bazsevál = muzsikál, hegedül
bul = bula = fenék, segg, pejoratív értelemben nő, rosszéletű nő
chang = csánk = eredeti jelentése térd
chorro = csóró = szegény, pejoratív értelemben tolvaj
chuchi = csecs/csöcs = (női) mell
dilo = dilló = bolond
duma = duma = beszéd (dumál, beszél, a roma nyelvben is szláv jövevényszó)
gazho = gázsó = nem cigány férfi
godgyi = gógyi = ész
hohamno / xoxamno = hóhányó (csaló, hazudós, szélhámos)
kamel = komál = szeret
love = lóvé = pénz
mato = mátó, mata = részeg
mol = mól, mólés = eredetileg bor, a magyarban a részeg, pityókás
murdel = megmurdel = meghal
phurde = purdé! = eredetileg fújd! - jelentése volt, a cigány kovács mondta a gyerekeinek, akik a fújtatót "kezelték", innen a cigány gyerekek elnevezése lett.
pijel = piál = iszik
pishtyal = pisál = vizel, eredeti jelentése csepeg.
shandel = csandázik = azaz okádik, hány
shavo = csávó = eredetileg cigány fiú, vagy fia valakinek, a magyarban férfi jelentést kapott
shej = csaj = eredetileg cigány lány, a magyar nyelvben általában lány
shero = séró = eredeti jelentése fej, a magyarban haj
ushtyél = uzsgyi = eredetileg feláll, a magyarban gyerünk!
zhal = zsal, dzsal = megy
zhuvalo = dzsuvás = eredeti jelentése tetves, a magyarban koszos

Az Athe Sam jelentése cigányul Itt vagyunk. Az egyhetes fesztivál célja a roma művészet, a cigány kultúra minél több arcának megmutatása minél több művészeti ágban és a lehető legmagasabb színvonalon - tájékoztatták a szervezők.

A fesztivál hozzá akar járulni az interkulturális párbeszéd kereteinek megteremtéséhez, a hétköznapi félreértések csökkentéséhez és a kölcsönös elfogadáshoz is. A szervezők nemcsak a roma társadalommal kapcsolatos negatív sztereotípiákat kívánják felszámolni, hanem szeretnék elősegíteni, hogy a különböző cigány csoportok között is kialakuljon a kulturális dialógus.

Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- (például régiségüzletek) és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma is a körhintás mesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, stb.) és ezeket árusították a lakóhelyüktől 20-25 kilométeres körzetben levő falvakban. (wiki)

Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása, dalköltő

Czinka Panna vagy Cinka Panna (Sajógömör, 1711–1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált magyar cigányzenekart. (wiki)

A magyarcigányok (magyar cigányok formában is) vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a magyarországi romák többsége, mintegy kétharmada. Többségükben a kárpáti cigányoktól származnak. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok, akik elhatárolódnak a nem cigányoktól (gádzsók). Ennek ellenére a többi roma csoporthoz képest jórészt integrálódtak a magyar társadalomba. A magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a romani nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus is ismert. Ez utóbbi kifejezést hagyományosan nagy előszeretettel alkalmazták magukra nézve azok a romungro csoportok is, melyek gyakorlatilag nem foglalkoztak zenéléssel. (wiki)

Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.
Mária Terézia és II. József igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyarcigányok hagyományos nagy csoportja.
A második világháború idején, 1944-ben kezdődött meg a zsidókéhoz hasonló tragédia, a "cigány holokauszt", a romák elhurcolása a Harmadik Birodalom koncentrációs táboraiba. Több tízezerre tehető az áldozatok száma. (wiki)

Sokáig úgy hitték, hogy a romák és nyelvük Egyiptomból származik. A 18. században egy véletlen felfedezés vezetett a nyelv indiai származásának felismerésére. Vályi István, dunaalmási református lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel vette észre, hogy az indiai szobatársai nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok beszédére. A két nyelvet összehasonlítva jött rá a roma nyelv indiai eredetére. (wiki)

Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (Esztergom, 1850). Ő készítette az első Magyar–cigány szótárt is.
A második Boldizsár József muzsikus volt, aki ugyancsak szótárat írt és lefordította cigányra Petőfi Sándor több költeményét is.
A harmadik a nagyidai Sztojka Ferenc volt, aki két kiadásban is megjelentette nagy szótárát, ebben már műfordítások, színdarabok, költemények, népdalok is voltak cigány nyelven. Ehhez Habsburg-Lotharingiai József főherceg adta a támogatását, aki amikor az akadémia tagjává választották, megírta "Cigány nyelvtanát" (Románo Csibákero Sziklaribe).

A romák közül a kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A monda szerint első csoportjuk vezetője, László vajda egyenesen Luxemburgi Zsigmond királytól kapott menlevelet. Ebben a menlevélben Zsigmond címei, királyságai is fel voltak sorolva. (Köztük Bohémia, azaz Csehország is; innen kapták a Nyugat-Európa országaiba továbbvándorló romák a bohém nevet.)
Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása. (wiki)

Az utolsó keréknyomok: az utolsó vándorcsoport mintegy 35 szekérből álló, azaz 180 fős, amelyek Romániában Szeben város nyugati részén 1952-ben a végleges letelepedést megkapták az akkori romániai kormány vezetőitől, Gyorgye Gyorgyu Dézs-től (Gheorghe Georghiu Dej /a szerk).

Vezetője az akkori vajda, azaz bulibása, akinek a neve Kákó. Ezek a vándorlás történetének utolsó bejegyzései.

kapcsolódó bevésés: III. Athe Sam! Roma Összművészeti Fesztivál + Etnorom és Taraf de Haidouks a Mátyás téren + a megrongált Roma Holokauszt emlékmű a Nehru parkban + Szabolcs utca + Best of Olaszliszka + önkormányzati felhívás: jelentsd fel a koldusokat + Vincent Mundy fotói + Becsület Napja szlovák vendégekkel + a Dzsumbuj