2010. augusztus 23., hétfő

Híd bisztró: park helyett kocsma

Budapest, Margit híd, Híd Bisztró
Láng Zsolt, II. kerület, Fidesz, polgármesterKöztereink, parkjaink beépítése lendületesen folytatódik, tekintse meg a szépülő-épülő Margit "Negyvenmilliárd" híd budai hídfőjénél, a Germanus Gyula parkban kinőtt csodát. Tudom, tudom, sokkal szebb lett a környék, eddig csak kutyaszaratónak használták a parkot a környékbeliek, valamint a csövesek is ott laktak, húgyoztak, szartak, a sok ordibáló madárról nem is beszélve. Szépül, épül Budapest, rebegjünk köszönetet az éhes önkormányzati pecsételőgépeknek.

Hálatelt szívünk Láng Zsolt polgármesteré. Szeretünk, Zsóti. És még van hely ebben az elhanyagolt parkban, mi is szeretnénk teraszt nyitni. Meg a Béla is egy táncos szórakozóhelyet, a merdzsós, tudod, FuxszosBéla. Ő is ősfideszes rendesmagyar, lehet rá számítani a kampány idejét, tudod. Holnap az irodádban? Közös ebéd? Rendben, akkor délben.



Híd Bisztro (Bistro ?)
cím: 1027 Budapest, II. kerület, Germánus Gyula park , (a Margit híd budai hídfőjénél)
Telefon: 30-646-3592
Specialitás: mediterrán

NY: H–P: 8-24h, Szo-V: 9-01h

Helyszínelők: a kocsmablog

Kapcsolódó zöldrablók: A Rió és a Zöld Pardon a Petőfi híd budai hídfőjénél, a Goldmann parkba befészkelt kocsmák


komment, frissítés:
Ezek szerint másnak is feltűnt az a borzadály. Mindenekelött a kerület vezetőinek hozzáállása, ami ilyet megengedett, az a felháborító! Mert ugye, az adóbevétel reménye kellett, hogy legyen az egydüli szempont…. Pl. a kis kerek park (ahol a 17-es villamos megfordul) közepén álló öreg tölgyfa köré (!) egy kocsmát telepítettek. Ez a természetbe való otromba behatolás (tipikus a Balkánra; ilyet sehol Ny-Európánban nem láttam) is gyarapítja a bpesti városkép tönkretételének listáját. Korábban kis oázis felemelő látványa fogadta az arra járót. Most egy lelki sivatag szimbóluma lett. Hogy e sivatagnak azok is részei, akik ezt a kocsmatelepítést oda engedélyezték, az nem kétséges. Sőt, úgy látszik, Budapesten ez így természetes.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ezek szerint másnak is feltünt az a borzadály. Mindenekelött a kerület vezetöinek hozzáállása, ami ilyet megengedett, az a felháborító! Mert ugye, az adóbevétel reménye kellett, hogy legyen az egydüli szempont…. Pl. a kis kerek park (ahol a 17-es villamos megfordul) közepén álló öreg tölgyfa köré (!) egy kocsmát telepítettek. Ez a természetbe való otromba behatolás (tipikus a Balkánra; ilyet sehol Ny-Európánban nem láttam) is gyarapítja a bpesti városkép tönkretételének listáját. Korábban kis oázis felemelö látványa fogadta az arra járót. Most egy lelki sivatag szimbóluma lett. Hogy e sivatagnak azok is részei, akik ezt a kocsmatelepítést oda engedélyezték, az nem kétséges. Söt, úgy látszik, Budapesten ez így természetes.

Névtelen írta...

Ezek szerint másnak is feltünt az a borzadály. Mindenekelött a kerület vezetöinek hozzáállása, ami ilyet megengedett, az a felháborító! Mert ugye, az adóbevétel reménye kellett, hogy legyen az egydüli szempont…. Pl. a kis kerek park (ahol a 17-es villamos megfordul) közepén álló öreg tölgyfa köré (!) egy kocsmát telepítettek. Ez a természetbe való otromba behatolás (tipikus a Balkánra; ilyet sehol Ny-Európánban nem láttam) is gyarapítja a bpesti városkép tönkretételének listáját. Korábban kis oázis felemelö látványa fogadta az arra járót. Most egy lelki sivatag szimbóluma lett. Hogy e sivatagnak azok is részei, akik ezt a kocsmatelepítést oda engedélyezték, az nem kétséges. Söt, úgy látszik, Budapesten ez így természetes.

BB írta...

köszi, átemelem a posztba a kommentet

Unknown írta...

Kedves Névtelen!

A Híd Bistro megépülése előtt a kis kerek "park" ahogy te nevezted, nem volt más mint egy szemétdomb néhány fűcsomóval. A városi lét már önmagában a természetbe való durva beavatkozás. Természetesen lehet ezt minél több zöld terület megóvásával csinálni, de attól az a kutyaszaros, szemetekkel teli dombocska, ami ott volt tíz centire a benzingőzös Margit-hídtól, már rég nem volt "természetnek" nevezhető. A Híd Bistro alkalmazottjaként nem állíthatom be magam elfogulatlannak a kérdésben, de tudom azt, hogy a hely tulajdonosai természetszerető és védő emberek. És lehet úgy felfogni, hogy ugyan egy terasznyi "zöld" területet elvettek a várostól, de sokat tettek az ott található öreg tölgyfa megmentéséért, (nem volt a legremekebb állapotban azelőtt) újabb fákat, bokrokat ültettek arra a területre ami sem hivatalosan, meg úgy egyébként sem tartozik a Híd Bistro területéhez. Sőt, évek óta gondozzák is ezeket a zöld területeket. Nem volna kötelességük. Ragaszkodnak hozzá, hogy az étteremben szelektíven gyűjtsük az üveghulladékot, (amiből azért van bőven). Gondolom erre most azt mondod, hogy az ő érdekük, hogy a környezetük rendezett legyen. Valóban. Az ő érdekük IS. Több elkóborolt kutyust segítettünk már vissza a gazdijához. Télen van visszatérő vadkacsánk, akit etetünk, és gyakran nálunk tölti az egész napot, aztán délután onnan repül vissza a Margit-Szigetre, (az elmúlt télen már magával hozta a feleségét is) vannak sünijeink, akikről szintén gondoskodunk ha kell. De ez már nem az igazi természet, ez a városi állatok és emberek jó esetben szimbiózisban élése. Szóval hidd el, hogy nem ez a hely a főváros első számú közellensége, a rengeteg nyugat-európai túrista aki megfordul nálunk egyáltalán nem találja felháborítónak, hogy egy gyönyörű tölgyfa árnyékból, zöld területtel körülvéve szemlélheti a rakpartot, a Parlamentet, a szép új Margit-hidat. Mert hogy ez a terület a világörökség része, de az építészete és nem a természet miatt. Itt természetről már rég fölösleges beszélni. Természet az van máshol. Igazi. Budapesttől távol. És inkább azt kéne nagyon óvni és vigyázni, mert az is egyre fogy.

Névtelen írta...

örvendetes, hogy a lepukkant "szemétdomb" parkot beültettétek kocsmával, kacsákkal, tölgyfamentéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel, kacsamentővel, elkóborolt kutyusok megmentő állomásával, helyesírással, ésatöbbi. Ha esetleg újabb területeken akarjátok elhinteni a természetvédelmet, akkor ott van az a csúnyán védtelen Tabán (Bojár Iván copyright). Adjak ötleteket, avagy várjuk meg a demokrácia dózerét?