Közlemény
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága állásfoglalása
a budai alsó rakpart bővítésével kapcsolatban
2003 őszén a Budapest Világörökségéért Alapítvány levélben fordult a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központhoz (VK), amelyben tiltakozását fejezte ki a budapesti világörökségi helyszín magterületén – a budai alsó rakparton – tervezett beruházás miatt. Tiltakozásuk kizárólag a világörökségi látvány megváltoztatása, azaz a budai alsó rakpart kiszélesítése ellen szólt. Mint ismeretes, a Főpolgármesteri Hivatal a Csepeli szennyvízkezelő beruházáshoz kapcsolódó budai főgyűjtő csatornát tervezte a budai alsó rakpart kiszélesítésében elhelyezni.
Az UNESCO VK főigazgatója tájékoztatást kért a magyar világörökségi helyszínekért felelős tárcaközi szervezet, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság (VÖMNB) elnökétől, a nemzeti kulturális örökség miniszterétől. Ezt követően a VÖMNB Titkársága kezdeményezte, hogy a – budapesti világörökségi értékeket befolyásoló – tervezett beruházás várható következményeiről még a tervezés fázisában konzultáció kezdődjék az UNESCO szakértőinek bevonásával. Fenti lépésre azért volt szükség, hogy elkerülhessük az esetleges későbbi, költségigényes beavatkozásokat.
A VÖMNB kezdeményezéséhez a Főpolgármesteri Hivatal csatlakozott, így 2005. márciusában közösen rendeztük meg a témát érintő szakértői egyeztetést Budapesten. A konzultáció során az UNESCO VK által felkért szakértők előtt valamennyi érintett fél – a beruházó, a tervező, a kivitelező, a hatóságok és a civil szervezetek – képviselői ismertette terveit és szakmai véleményét.
Az UNESCO szakértők a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján alakították ki véleményüket, amelyet a Világörökség Központ hivatalos úton juttatott el a VÖMNB Titkárságához, 2005. júliusában. Ez a mintegy 40 oldalas szakértői vélemény fogalmazza meg azokat a pontokat, amelyek be nem tartása a budapesti világörökségi helyszín Listán maradásának súlyos veszélyeztetését jelentheti.
A Világörökség Központ által közvetített szakvélemény, és így annak ajánlásai nem kötelező érvényű döntések, azonban a világörökségi helyszínek érdeke ezek megfontolása alapján felelős műszaki megoldást kialakítani. Nem arról van tehát szó, hogy az 1972-es UNESCO Világörökség Egyezmény végrehajtásáért felelős Világörökség Bizottság (még kevésbé maga az UNESCO) akár korábban, akár az ez év júliusában megtartott 29-ik ülésszaka során bármilyen formában megnyilatkozott volna ebben a kérdésben. A szakértői látogatással éppen azt sikerült megelőznünk, hogy a Világörökség Bizottságnak kelljen foglalkoznia a budapesti helyszín esetleges veszélyeztetettségével, mint ahogy az Bécs és Köln esetében történt.
A szakvélemény átfogóan, ugyanakkor részletező alapossággal foglalkozik az egyes terv-változatok értékelésével, besorolva azokat az általa felállított „el nem fogadható”, elfogadható” és „javasolt” kategóriák valamelyikébe:
1. Elfogadhatatlannak értékelt változatok:
- a rakpart szélesítése és azon 4 sávos út kialakítása;
- a rakpart szélesítése és azon 2 felszíni + 2 alagútban futó sáv kialakítása, a világörökségi szakaszon megépített alagúttal, azon kívül pedig 4 sávos út építésével;
- minden olyan változat, amely új védőművek építésével (ezáltal a régiek elbontásával/eltakarásával) szélesítené a rakpartot (még akkor sem, ha ez nem jár együtt az út szélesítésével).
2. Elfogadhatónak értékelt változatok:
- a jelenlegi helyzet fenntartása;
- a rakpartok forgalmának átszervezése (pl. egyirányú forgalom a folyó mindkét partján); illetve
- a főgyűjtő elhelyezése esetében csak azok a változatok, amelyek nem járnak együtt a rakpart bővítésével (ld. 3. pont)
3. Javasolt (preferált) változatok:
- A világörökségi értékek megőrzése és azok kihasználása szempontjából legelfogadhatóbb változat: az út megszüntetése és a rakpart gyalogosok általi használata;illetve
- a főgyűjtő elhelyezése a rakpart szélesítése nélkül, amely a világörökségi értékek megtartása mellett a következő változatok valamelyike szerint lehetséges:
• a Fő utca alatt, vagy
• a felső rakpart alatt, vagy
• a meglévő alsó rakpart alatt,vagy
• a Duna medrében, vagy
• mélyen a talajban elhelyezve.
A magyar illetékesek kérésére az UNESCO VK által szervezett szakértői helyszíni szemle és értékelés megállapításait és javaslatait a tervezett beruházás megvalósításánál, a végleges döntések meghozatala előtt lehet és kell figyelembe venni.
Mindezek természetesen nem jelentik sem a kiemelt környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó budai szennyvíz főgyűjtő meghiúsítását, sem a lakosságnak a budai világörökségi Duna-part használatának lehetőségétől való megfosztását. Az UNESCO VK szakértőinek értékelése és javaslatai éppen a műszaki fejlesztéseknek a kulturális örökség értékeinek megóvását figyelembe vevő megvalósítását segítik elő.
Budapest, 2005. augusztus hó 16-án
Dr. Varga Kálmán
ügyvezető elnök
Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága
.jpg)
Mint a sajtóhírekből és az önök által kiadott szórólapokból megtudhattuk, április 6-val megkezdődött a Belváros új főutcájának nagyszabású kialakítása. Ezen munka a térség forgalmi rendjének megváltoztatásán túl annak vizuális megújulását is ígéri. Megújuló térburkolatokról, bővítendő zöldterületekről és új közvilágítás kiépítéséről szól.
Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest alacsony színvonalú és meglehetősen vegyes vizuális összképe ne további kuszasággal és középszerűséggel gazdagodjon, hanem legalább lokális szinteken egységesebb, és szebb arculatot mutathasson.