Nyílik a Zöld Pardon Barba Negra Track , Európa legnagyobb putrikocsmája!

Ezt a magyar csodát skubizzátok onnét a szomszéd irodaházból, ti rohadt kis buzi nácista Lufthansások!
Zavar a magyar ifjúság jókedve?!
Ha nem tetszik, el lehet menni Szlovákiába!

Minden napra egy jó hír rovatunk jelentkezett!

(Rossz nyelvek szerint a komplett kerületi előljáróságot megvásároló ZP tulajai lakossági nyomásra bezárták a Petőfi hídnál működő kocsmát, de az önkorminál némi gondolkodás után rájöttek, hogy ha elzavarják az aranytojást tojó szórakozóhelyet, akkor üresek maradnak a párt- és magánzsebek. Úgyhogy a ZP újranyitott, a Magyarországra magasszintű IT tudást hozó német cégek meg menjenek az anyjukba. Bunkó náci faszok elfeledkeznek a magyar hagyományőrző csurrantás-cseppentésről, arról, hogy az önkormányzati előljáró is ember, ennélfogva éhes is.)

2012:
A budapesti német nagykövetség képviselői az elmúlt hetekben minden követ megmozgattak, hogy a magyar politika illetékesei figyelmét ráirányítsák a Zöld Pardon új komplexumának építkezésére. A szabadtéri szórakozóhely, amely a jövő héten egy Tankcsapda-fellépéssel nyitna a Rákóczi híd budai lehajtójánál, alig 50 méterre dübörög majd a nap 24 órájában működő, több nagy légitársaságot is kiszolgáló Lufthansa Systems ablakaitól, és a német tulajdonban álló Infoparknak is milliárdos károkat okozhat, ha bármelyik nagy bérlő besokall a hangzavar vagy a várható randalírozás miatt. A németek nem értik, hogy a magyar hatóságok hogyan hunyhattak szemet a fölött, hogy egy szórakozóhely tulajdonosai egyetlen engedély nélkül lebetonozzanak, beépítsenek és bekerítsenek egy közpark besorolású területet, és beleássanak a híd rézsűjébe. (index.hu)

Új néven, új koncepcióval kezdi a 2014-es szabadtéri szezont a Rákóczi híd budai hídfőjénél az elmúlt két évben Zöld Pardon néven működött szabadtéri koncerthelyszín. A Barba Negra Track az újbudai Barba Negra Music Club szabadtéri kiadása.

Négynapos fellépéssorozat nyitja a szezont

A nyitásra külsőleg is megújuló koncert- és partyhelyszín április 30-án egy négynapos fellépéssorozattal kezdi meg az egész nyáron át tartó szezont, a nyitókoncertet a Hooligans tartja - közölték a szervezők az MTI-vel.

Május elsején a brit tánczenei színtér egyik kedvence, a Kosheen lép fel a Barba Negra Trackben, másnap a Supernem mutatja be új albumát, a hosszú hétvégét az Intim Torna Illegál május 3-iki, szombati műsora zárja. A koncertek után az elektronikus tánczene kedvelői szórakozhatnak a helyszínen. (turizmusonline.hu)

Népművészet a diadalmas Simicskafaszon hirdetőoszlopon

Szépülő Belváros: újabb Simicskafasz, ezúttal a Március 15 téren

Urbex a Gellért hegyen: vannak még hiányosságok

A lezárt részeken barangoltunk: szemét, szemét és szemét. Bővebben: rengeteg szar. Viszont szép a kilátás.

"Nem lehet az egész ország Kossuth tér."

Kovács Ernő bácsi,
törzsvendég a Hattyúban
sikertelen költő, de sikeres alkoholista

Festik! Festik a budai rakpart szétrohadt korlátját

Jó hír rovatunk jelentkezik:
Űjra Győzött a Kétharmad, és látjátok feleim, itt a hála a Fentiektől: harminc év után újrafestik az időközben teljesen szétrohadt korlátokat a rakparton.
Köszönjük, Orbán Viki, köszönjük, Tarlós Pipi.

(és köszönjük a fotókat "Jó volt anyáddal! Zoli" nevű olvasónknak)

Az Élet Menete Szobor: a legszebb hídalatti parkolódíszlet

Ezúton gratulálunk a helyszín kiválasztásáért az összes érintettnek.
Egyik oldalon négysávos, nagyforgalmú út, másik oldalon parkoló. Az út szintje alatt, talán hogy a Mátyás pince vendégeit kevésbé zavarja. Megközelíthető közvetlenül a festői, hidalatti parkolóból.



(köszönjük a fotókat Arrajártam Lefotóztam nevű kedves olvasónknak)

"az Erzsébet híd pesti hídfőjénél avatják fel vasárnap az Élet menete szobrát, Kelemen Zénó alkotását. (A szobor elkészítésére Az Élet Menete Alapítvány 2011-ben írt ki meghívásos pályázatot.) Bár a kompozíción lévő számok a haláltáborokban használt tetoválásokat idézik, Kelemen Zénó hangsúlyozta: összességében nem búskomor jelentéstartalmat hordozó szoborról van szó." (nol)

Programajánló: Attila kardja másolatának megtekintése a Hazatérés templomában

A magyar nemzeti öntudatot fejleszteni sohasem késő, bár a zsidó kézben levő antimagyar mediumok megpróbálják ezt végleg lerombolni. Szerencsére ifj. Hegedűs Lóránt bátran szembemegy a világ zsidóságával és a gaz labancok által elrabolt ősi koronázó önvédelmi felszerelés másolatának közszemlére tételével erősíti a magyarság jézusi szeretetét és ősi békevágyát.  

 A magyar ember mindig hagyomány- és tekintélytisztelő volt. Ragaszkodott ősei hagyatékához, kultúrájához és tisztelte nagyjai ereklyéit. A Szent Koronán és a koronázási ékszereken kívül sajnos kevés nemzeti ereklyénk van itthon; Szent István kardját Prágában, a nagyszentmiklósi kincsleletet és az Atilla nagykirálynak tulajdonított egyedülálló szablyát pedig a bécsi császári és királyi kincstárban (Schatzkammerban) őrzik, múzeumi tárgyként mutogatják. A nagyszentmiklósi kincset „protobolgár” leletként állítják ki, az Atillának tulajdonított szablyáról pedig azt állítják, hogy azt Harun al-Rasid kalifa ajándékozta Nagy Károlynak.

A megtört markolatú szablya teljes hossza 90,5 cm, markolatát és tokját leveles, indás szalagrendszer ékesíti, elsőrangú ötvösmunka. A penge vércsatornáját két egymásba kulcsolódó sárkány erősen növényesített alakja díszíti. A mesés „sárkányölő” kardok sorába tartozik, akárcsak a prágai normann díszítésű Szent István-kard. Ugyanez a stílus a tarsolylemezek motívumait is gazdagította. A kard markolatánál megfigyelhető, hogy a fogantyúrész felborítása jóval túlnyúlik a markolatvason, megnöveli azt, így a markolat viszonylag hosszú.

A bécsi szablya igazi eredetét illetően több nézet van. Jordanes, a keleti gót uralkodók udvari jegyzője könyvének 35. fejezetében leírja, hogy Atilla milyen körülmények között találta meg a szkíta királyok szentnek tartott kardját, Priszkosz rhétor bizánci történetíró pedig úgy tudja, hogy miután a kardot egy pásztorfiú találta meg és átadta Atillának, aki így kiáltott fel: „Mars kardjával én vagyok a világ ura, és ezzel a karddal a harcok fölötti uralom rám van ruházva”. A magyar hagyomány ezt a kardot a szkítáknak tulajdonítja, mondván az a világ ura, akié a kard. Ez a kard jutott Atilla kezébe.

Hogy hogyan került az ereklye Bécsbe, máig sem tisztázott pontosan. Lambert frank szerzetes szerint (1071) Merseburgi Lipót lováról véletlenül lebukva ebbe a kardba esett, más nézet szerint a kardot, amely tulajdonképpen szablya, „Atilla kardjaként” Salamon király édesanyja, I. András (1046- 1060) özvegye, Anasztázia kijevi hercegnő ajándékozta Nordheimi Ottó bajor hercegnek hálából, hogy fiát I. Béla uralkodása után megkoronázták. Mivel az Árpád-ház Atilla ivadékának tartotta magát, így e szablyát is Atilla szablyájának tartották. A szablya legendás híre miatt már 1220-tól a német császári jelvények között szerepelt és később koronázáskor is használták mondván, hogy akinek kezében van „Mars kardja”, az uralja környezetét. A szablyát 1794-ig a német koronázási jelvényekkel együtt Aachenben őrizték, majd 1801-ben Bécsbe került azzal az indokkal, hogy a szablya mégiscsak magyar munka, de később az osztrákokat, majd a Monarchiát kiszolgáló magyar vezetők közül egynek sem jutott eszébe, hogy visszakérje nemzeti kincsünket. Bécsben a szablyát Nagy Károly személyéhez kötik, aki szerintük azt az araboktól kapta vagy szerezte meg.

A szablya a levédiai magyarság nyugati irányzatú körébe tartozik, feltehetően a IX. század végén a kijevi állam keleti területén készült. A magyar honfoglalás kori temetőkben eddig közel 150 ehhez hasonló szablya került elő; majdnem mindegyik a honfoglalás kori magyar ötvösművészet egy-egy remeke. A szablya aranyveretei és a penge vércsatornáján végigfutó díszítések jellegzetes módon képviselik a honfoglaló magyarság művészetét.

A Bécsben kiállított fegyver sohasem volt földben, mindig kincstárban őrizték. Feltételezhető, hogy a szablya az Árpád-házi fejedelmek hatalmi jelvénye volt (László Gyula), de az is lehetséges, hogy Lehel vezér vagy Árpád nagyvezér tulajdonát képezte.

A Kárpát-medence visszafoglalására készülő magyarság fémművessége ősi technológiai alapokra épült, hiszen damaszkolással készült, ami ázsiai technológia. Nemcsak az alapvető tárgyformák, hanem a minta is a megelőző korokból öröklődött eleink igényeit szolgáló műhelyből. „Az összetevő elemek hagyományokat fejeznek ki, a hagyományok mögött pedig történelem húzódik… A magyarság fegyverei (a bécsi szablya) a pusztai népek fegyvertörténetének egy jellegzetes fokát képviselik, és elválaszthatatlanok a honfoglaló magyarságtól… A Chorezmtől Grönlandig, Permiától az arab világ kereskedelmi helyeihez, Kievtől Krakkón át Európa felé közlekedő kereskedői karavánok közt a magyar fegyverkereskedők jelentős szerepet játszottak. Ezek a nemesfém és fegyverzeti fölszereléssel a honfoglalásban részt vett törzsek magasfejlettségű kultúrájának színvonalán álltak.” (Fettich Nándor, 1972). (demokrata.hu) http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/a_becsi_atilla_szablya/

Attila (Atilla?) kardjának másolata a Hazatérés templomában

Atilla kardja

Gyülekezetünk 2014. márciusa során egy igen komoly eszmei értékű nemzeti ereklye őrzésének és bemutatásának a lehetőségét kapta meg Hegyi János – Svájcban élő – ötvös mestertől; nevezetesen Atilla királyunk jelenleg Bécsben, a Kunsthistorisches Museum-ban őrzött, eredetinek tartott kardjának hiteles másolatát.

A kard azon nemzeti ereklyéink sorába tartozik, amelyek még a Habsburgok nagy mértékű műkincs-rablása előtt kerültek külföldi kézre; egy feljegyzés szerint I. András király özvegye, Anasztázia királyné – Salamon király édesanyja, „Atilla kardját” adta ajándékba Nordheimi Ottó bajor hercegnek, aki 1063-ban trónra segítette az akkor 10 éves Salamon királyfit.

Ez a kard azért is különleges jelentőségű, mert ellentétben a régészeti leletekkel, ez soha nem volt földben, gyakorlatilag teljes épségben maradt ránk.

A kard, ami tulajdonképpen szablya; magyar fegyverkovács és ötvös mester – valószínűleg IX-X. századi – remekműve. A megtört markolatú szablya teljes hossza 90,5 cm, markolatát és tokját leveles, indás szalag-rendszer díszíti. A penge, amely damaszkolt (hajtogatott) acél, vércsatornáját két, egymásba kulcsolódó sárkány növényesített alakja díszíti. A sárkány-szimbólum egyes magyarázatok szerint „sárkányölő karddá” teszi, mások szerint a hun birodalommal szomszédos kínai birodalom hitvilága alapján főembernek adja át erejét a sárkány.

A markolat fogantyúrészének faborítása jóval túlnyúlik a markolatvason; megnöveli azt.

Elődeink szablyái enyhén ívelt pengéjűek, egyélűek, a fok mentén vércsatornával erősített, 70-90 cm hosszú, megtört markolatú fegyverek voltak, aminek a fokát a hegyétől visszamérve kb. a harmadáig ugyancsak élesre köszörülték. Kifejezetten lovassági fegyver: az élezett fok és a megtört markolat a lefelé suhintás után visszafele húzva is hasított anélkül, hogy a harcosnak a csuklóját át kellett volna fordítania, így a lovas harcmodor gyorsasági előnyét nem hátráltatta a szablya használata.

Atilla kardja míves kidolgozása alapján lehetett koronázási kellék is; a magyar királyok beavatásukat, megkoronázásukat követően a négy égtáj felé sújtottak kardjukkal, jelképezve azt, hogy a gondjaikra bízott hazát fegyverrel is meg fogják óvni, védeni. (hazankert.hu)

Ahogyan a nagy művész, Bada Dada mondaná: jaj de furcsán szép ez a mai nap.

1000000000000 (ezermilliárd) forint

Lelőhely: Nyugati tér

Horthy Miklós találkozása Francis Baconnal (by ifj. Hegedűs Lóránt, Hazatérés temploma)

Haha, méghogy a klerikofasiszták műveletlen tahók! Hazugság, a liberálbibsik által terjesztett aljas, magyarellenes hazugság! Ifjabb Hegedűs Lóránt frappánsan megmutatja, sőt közszemlére teszi a saját háza táján, hogy ismeri, sőt érti Francis Bacon művészetét, bár buzi drogos (mármint Bacon). Hegedűs Lóránt nagyszerű köztéri installációval tiszteleg a nagyszerű államférfi, vitéz nagybányai Horthy Miklós, valamint az ugyancsak nagyszerű (bár buzi, alkoholista és drogos) festőművész, Francis Bacon előtt. Hegedűs Lóránt a Francis Bacon felé tett gesztussal igazi keresztényi szellemben demonstrálja, hogy a jézusi egyetemes szeretet felülírja az Ószövetség könyörtelen szigorát, egyúttal ironikusan új kontextusba emelve Horthy Miklóst és életművét. Ahogyan a nagy keresztény költő, T. S. Eliot Sweeney Agonisztész című versében mondja:

„Várod mi kopog, milyen kulcs csikorog, mert várod a hóhért, érted, aki jött. / És élő vagy talán, / És halott vagy talán.”

Köszönjük, Lóri.

vitéz nagybányai Horthy Miklós mellszobra fj. Hegedűs Loránt által baconosítva

X. Ince pápa híres Velasquez portréja Francis Bacon által újraértelmezve

A tér mint eleven testünk koporsója

Bresson (és néha Fassbinder) tereiben tudnak így szenvedni az emberek, mert húsuk puha, könnyen sebezhető, a tér pedig metsző élekkel és hegyes szögellésekkel van tele. Ajtók, zárak, falak és tükrök törik meg minduntalan a teret az említett rendezők filmjeiben csakúgy, mint Bacon képein. Ez a szétszabdaltság első látszatra térbeli zűrzavart teremt, a nézőpontok megjegyezhetetlen örvényét, valójában éppen ebben mutatkozik meg Bacon zsenialitása: szabadon bánik a művészettörténet különböző térfelfogásaival, perspektíváival, s akárcsak a film, úgy váltogatja a nézőpontokat, objektíveket – igen, egy festő is állíthatja szemét különböző gyújtótávolságra –, meggörbíti a szobafalat, körbejárja az ágyat, kicsavarja a széket, „vágóképnek” valódin mocskos cigarettacsikket fest (hiszen a részleteket már nem lehet tovább bontani), képzeletbeli kameráját elmozdítja vertikálisan és horizontálisan, ezáltal kiteríti a reneszánsz perspektíva összeszűkülő terét, csak azért, hogy vékony egyenesekkel végül mégisbelerajzolja a centrális perspektíva üvegkalickáját. Mert jóllehet, az elmozduló nézőpontot alkalmazták már a régi indiai képeken is, Bacon mindent egységbe rántó eklektikája egyszerre merít a hagyomány bő zsákjából. Aligha találni még egy festőt, kinek munkáiban egyszerre volna jelen a realista tér (az európai festészet évszázadai), a kubisztikus széttört tér (Picasso), a kozmikus tér (Rothko), valamint a fotó és a film mechanikusan és kinetikusan felfogott tere.

Ezért léphet túl az izmusok dogmáin is, ezért lehetséges, hogy a konstruktivista El Liszickij szép megfogalmazása – „A teret mint eleven testünk festett koporsóját elutasítjuk magunktól” – Baconnél visszájára fordul: a mozgásában megfestett embert szigorú egyenesekkel perspektívaketrecbe zárja. Számára még a táj, a rét zöldje is a perspektíva koordinátái közé szorított szánalmas szabadság-illúzió csupán. 

„Minden inspirál” – mondta egy videointerjúban Bacon, és bizonyságul a kamera végigtapogatott a műteremben szanaszét heverő tépett fedelű könyveken, karcos, szakadt fotók tömegén, beszáradt ecseteken, megnyomorított festékes tubusokon, míg végül megállapodott egy elpiszkolt Velazquez-albumon. Bacon talán leghíresebb képe Velazquez X. Ince pápáról 1650-ben festett remekműve portréjának parafrázisa. A pápa szúrós tekintete, vibráló alakja az eredeti festményen sem túl bizalomgerjesztő, Bacon pedig mintha csak filmben gondolkodna, e baljós tekintetet követve továbbszövi, továbbmozdítja a képet. Nála X. Ince fémszerű sárga korlátok között ül, vagy inkább emelkedni készül, mintha iszonyatos erő rázná meg, akárha villamosszékben ülne, hatalmasra tátott szájjal üvölt, orrán szemüveg, arca mint aPatyomkin páncélos kifolyt szemű dajkájáé, kinek alakját Bacon másutt is megfestette. Velazquez + Eizenstein = Bacon? Való igaz, hogy Eizenstein üvöltő szuperplán-fejei (például a dajka törött pápaszemes arca, a Patyomkin lépcső-jelenetéből) mániákusan ismétlődnek Bacon Velazquezt is idéző gazdag festőiségében. És sorjáznak a nagy spanyol festő nyomán a pápák, ordítva, hadonászva, mint egy film kockáin, a különbség gyakran csak árnyalatnyi: elállított élesség, ütésre lendülő kéz, a képkivágat elmozdulása. Bacon festményei egy évtizedekig készülő film kockái, ám önmagukban is zárt egészek. (Nem véletlen, hogy a festő műtermében, de még a konyhájában is a falakon sorakoznak fölrajzszögezve saját műveinek reprodukciói, akár egy kiterített képregény, hogy egymásból építkezve, inspirálódva újjászülessenek.) (filmvilag.hu) http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5200

Lelőhely:

BUDAPEST – SZABADSÁG TÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
A HAZATÉRÉS TEMPLOMA
1054 Budapest, Szabadság tér 2.
Tel.: 31-21-871; 31-18-695; 30 71 94 701; 20 945 1107

Mindeközben Amerikában: The Walking Dead Zombies Prank NYC

Ez nemtudommi és miért és hol

Pajzsreklam.hu, újabb vizuális környezetszennyező Budapesten (Vidákovics László lendületben)

Kimondottan hiánypótlási céllal.

Cégünk 100% – ban Magyar és magántulajdonú vállalkozás!

Új munkahelyek teremtésének lehetőségét biztosítja.

MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL MŰKÖDTETETT „HAGYOMÁNYŐRZŐ Formatervezett PAJZS ALAKÚ REKLÁM”

"egy közkedvelt közterületi bútor legyen!"

Hagyományőrző közterületi média berendezés.

Nevezett berendezés közterületekre történő kihelyezése semmilyen hatályos jogszabályba nem "ütközik."

Építési engedély kötelezettség nem terheli! (kizárólag közterület foglalási engedély köteles)
A Pajzsreklámok Budapest kiemelt területein már az 1920 –s évektől megjelentek.

A berendezés Magyar munkaerővel előállított védett Iparművészeti alkotás.

És a mindent vivő érv:

Ahogyan a Budapesti Városszépítő Egyesület első elnöke vélekedik a kihelyezett pajzsreklámokról.

Ezen a forró szombat délelőttön látogatást tett a Budapesti Városszépítő Egyesület első elnöke a kihelyezett pajzsreklámoknál. Gyönyörű iparművészeti alkotásoknak nevezte őket. És úgy véli, hogy csodálatos díszei lesznek a belvárosnak is.

Már csak egy a kérdés: csak nem a hírhedten nemkorrupt Ráday Mihály bácsi is benne van a városszépítő, hagyományőrző bizniszben? (A Budapesti Városszépítési Egyesület a rendszerváltás után a harcosabb hangzású Budapesti Városvédő Egyesület néven szépítette tovább Budapestet)

Hagyományőrző közterületi média berendezéssel feldobott Jókai szobor

fő a hagyományőrzés

Politikailag erősen független cég: ott a bizonyíték (Munkáspárt)

Ezt most betűhűen az igyekvő Magyar és magántulajdonú cég honlapjáról. Az szőrösmellkasú karatetata éppen helyesírást tanít a kislányoknak.
 
Magyar vállalkozási környezet, 2014, shallala.

Vidákovics László,
felsővezető at PAJZS Reklám Kft.
and ügyvezető at ZGR.Kft
(forrás: facebook)

Pajzsreklám bemutatása


A Pajzs Reklám Kft. 2012.09.18. –n alakult, kimondottan hiánypótlási céllal. A közvilágítási oszlopokról az érvényben lévő jogszabályok miatt lekerült információs, útbaigazító, presztízs reklámeszközök kiváltására.

Cégünk 100% – ban Magyar és magántulajdonú vállalkozás!
A hagyományőrző pajzsreklámok kihelyezése a mintaoltalom jogosultjával szerződve jogtisztán a Pajzs Reklám Kft. saját mobil ellensúlyos kandelábereikre történik.A nevezett berendezés az Önkormányzatok számára az eddigiekben nem tervezett bevételi forrást jelenthet, Cégünk számára pedig új munkahelyek teremtésének lehetőségét biztosítja.

A Hagyományőrző közterületi média berendezés Magyar, a Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala (SzTNH) –l Vidákovics László szerző és jogosult nevére formatervezési mintaoltalommal védett, valamint közösségi védjegy és műnyilvántartással nemzetközi oltalom alatt álló iparművészeti alkotás./

A szerző célja az volt, hogy olyan reklámberendezést alkosson, mely szervesen illeszkedik az Ó városrészek és a rehabilitált városrészek városképébe. Hagyományőrző, elegáns, hiánypótló, korszerű napenergiával működő, minden világító darab jeladóval, valamint opcióként kétirányú segélyhívóval is ellátható, egy közkedvelt közterületi bútor legyen!

Rövid műszaki tartalom:

A Pajzs reklámeszköz egy saját kalodába (virágláda) állított saját oszlopra szerelt ellensúlyozott közterületi média berendezés.

A LED –s világító változat energiaellátása saját napeleméről és a beépített akkumulátorával megoldott. A berendezéseink vezérlő egységgel, jeladóval ellátva működnek, bizonyos darabszám felett opcióként megoldjuk a kétirányú segélyhívó működtetését is.

Befoglaló méretei:

Magassága 4,5 m
Alapterülete 0,81 m²
Össztömege: 1,6 t.

az első 10 ÉRV A MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL MŰKÖDTETETT „HAGYOMÁNYŐRZŐ Formatervezett PAJZS ALAKÚ REKLÁM” KÖZTERÜLETEKRE KIHELYEZÉSE MELLETT.
/ a berendezés megjelenésében nagymértékben megegyezik a város közterületein mindenütt fellelhető fa és virágtartó ládákkal/
Nevezett berendezés közterületekre történő kihelyezése semmilyen hatályos jogszabályba nem ütközik.
Jelentős, hosszú távú többletbevételi forrást biztosíthat a Főváros és a kerületi, valamint az egész Ország Önkormányzatainak részére!
Számos adófizető munkahely teremtési lehetősége!
Megújuló energiával működtetett világító berendezés. „saját virágládában saját oszlopra szerelt hagyományőrző PAJZS formájú reklámtest.”
Építési engedély kötelezettség nem terheli! (kizárólag közterület foglalási engedély köteles)
A Pajzsreklámok Budapest kiemelt területein már az 1920 –s évektől megjelentek.
A rehabilitált városrészek területein a legmegfelelőbb hiánypótló vállalkozásokat segítő reklámeszköz!
A nevezett Hagyományőrző közterületi média berendezés Magyar, a Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala (SZTNH –l 89 988 lajstromszámon) Vidákovics László szerző nevére formatervezési mintaoltalommal védett, valamint közösségi védjegy és műnyilvántartással nemzetközi oltalom alatt álló iparművészeti alkotás. A szerzővel hosszú távú (10 évre, és tovább hosszabbítható) jogtiszta hasznosítási szerződés a rendelkezésünkre áll.
A berendezés Magyar munkaerővel előállított védett Iparművészeti alkotás.
A Pajzs Reklám Kft. 100% k-ban Magyar tulajdonú Vállalkozás.

Ahogyan a Budapesti Városszépítő Egyesület első elnöke vélekedik a kihelyezett pajzsreklámokról.

Ezen a forró szombat délelőttön látogatást tett a Budapesti Városszépítő Egyesület első elnöke a kihelyezett pajzsreklámoknál. Gyönyörű iparművészeti alkotásoknak nevezte őket. És úgy véli, hogy csodálatos díszei lesznek a belvárosnak is.

"Nem volt hiábavaló munka" (by Vidákovics)
Zsigó Róbert
(forrás: facebook)

Mobil Eszköz


Kihelyezhető a “Önálló Mobil Ellensúlyos Díszvilágító Hagyományőrző Domborított Pajzsalakú Reklámtest” pajzsreklám. Melyek a város díszítő elemi. Ezek az eszközök kb. 1 tonnás ellensúllyal a alján nem igényelnek az úttesten, járdán fúrást, vagy bontást. Rövid idő alatt a kívánt helyszínre telepíthetőek. Természetesen a szükséges engedélyekkel együtt.

Megtekinthetőek a látványtervek mappában és hamarosan az utcákon.

Környezetvédelem

A pajzsreklámok tervezésénél kiemelt felelősséget éreztünk a természet iránt. Tudtuk, hogy több tízezer szerkezet létesítése után, nem mindegy mit hagyunk magunk mögött. Óvni kell a világunkat!

Vázszerkezet
A pajzsreklámok 100%-ban magnézium-alumínium ötvözetből készülnek, mely nem korrodálódik el, így több évtized használat után is tökéletesen felújítható és használható eredeti funkciójára. De mivel nem tudhatjuk, hogy mit hoznak a következő korok, így az anyag választásánál fontos szempont volt, hogy ennek az ötvözetnek az ipari újrahasznosítási tulajdonságai nagyon kedvezőek.

Műanyag búra
A műanyag előlapok a csréjük után újrahasznosításra kerülnek. Pl.: fálfa, tálca, kapcsolók és egyéb tárgy készül belőle.

Energiafogyasztás
A pajzsreklámok fényforrását a legmodernebb High Power Led biztosítja, ez azt jelenti, hogy a tökéletesen homogén világítófelület 7 wattot fogyaszt óránként. Egy átlagos energiafogyasztású ember az otthonában annyi áram használ el egy nap alatt, amennyi áram egy pajzs több mint egy évi energiaigényét biztosítja.

Áramforrás
A pajzsreklámok az oszlopok energiaellátásról táplálkoznak, előkészítettük, hogy napelemre, mágneses generátorra, akkumulátorra csatlakoztassuk a berendezéseket.

Elindult a Weboldal!
A mai naptól elérhető a Pajzs Reklám Kft. weboldala.

A oldal szerkesztése még folyamatban van, mostantól számítva 10 napon belül lesz késznek tekinthető. Utána a folyamatos fejlesztések következnek.

A oldal mobilkészülékekre is optimalizáltuk, így a kedves látogatók kényelmesen olvashatják az oldalt minden körülmények között.

Az oldal célja, hogy az érdeklődök átláthatóan és gyorsan teljes képet kapjanak a pajzsreklámok által nyújtott előnyökről és cégről.

tisztelettel:
vezetőség

Nyugati tér 2014: Bódéváros és emberszar

Ha Ön még hisz a politikusoknak nevezett bűnözőknek, akkor tekintse meg a 2010-es blogbejegyzésünket, a judeobolsi antimagyar uralom alatt nyögő Nyugati térről. Budapest, sőt Magyarország kapuja ízléses bódésorral, szennyel és szögesdróttal (megismétlem: szögesdróttal).

2014-ig sokat javult a helyzet (köszönjük neked, oh, szeretett Vezér), például a hanyatló kapitalista Samsung megjavíttatta a kipurcant elektromos forgóórát, újabb közterületi reklámfelülettel gazdagítva világfővárosunkat, a sumér szívcsakrát. (Amúgy köszi, Samsung, putyinista magyar urainkat túlságosan leköti a tolvajlás, semhogy nyavalyás apróságokkal foglalkozzanak.) A szögesdróttal védett bódésor és az emberszar maradt. Ja, és az egészségvédelem jegyében nyílt egy Nemzeti Dohánybolt, valamelyik csókos berakta a seggét az egyik bódéba, ennélfogva a bódésor lebontása az eljövendő forradalom bekövetkeztéig elnapolva.

szögesdrót a Nyugati téren (Magyarország 2014)

szar, emberszar

A forgó óra, a népszerű találkozóhely

Budapest, városkép 2014: bódék, kémény és Sziget-óriásmolinó

Skála, a szocialista presztízsépület

Best Burger, bruhaha

Nemzeti Dohánybolt koldussal

Sziget-reklám katasztrófaturistáknak (nyáron jegyárusító bódé)

a szadeszos-maszopos bódék a Fideszes Aranykorban is megmaradtak

kapcsolódó: A West-Balkán fényei + A stílus arénája (a döglödő Skála, mint közterületi vizuális környezetszennyező) + Lassú rothadás: a Nyugati pályaudvar aluljárója (2009)