Június 11-12-13.
VIII. Mátyás tér - Kesztyűgyár Közösségi Ház
szombati koncertek a téren:
EtnoRom
Taraf de Haidouks
90% roma, a többi fehér, fehércigány, néhány zsidó, 2 délamerikai, egy feka, 4 ázsiai/kínai, legalább 1 arab (Murad a Chakrahackerből) meg néhány skandináv küllemű érdeklődő turista. Celebfigyelőknek Kétfarkút + Kétfarkú cimbijét, Tibit + 8kerbloggert + DrFlash-t emeljük ki a közönségből, mint Gergényi eltárs pribékjei, határozott kézrátétellel. Mici a karonülő csemetéjét is elhozta, aminek említésével a megjelentek békés hangulatát jellemezzük. Talán a szegénység miatt, de alig láttunk alkoholizáló cigányokat, szerintem én voltam a legjobban benyomva a téren (ha nem számítjuk a kannásbor-specialista hajlikat). Sátornál 350, a téren levő boltocskában 210 ft a serital, naná, hogy fogyasztottam. A koncert végére már a boltossal, a boltos családjával meg néhány cigány zenésszel is baráti viszonyba kerültem, minden tartozkodásom és előítéletem ellenére. A pia és a jó zene lenyomja a mindenkiben ott lappangó xenofóbot.
Tökös-mákos helyett kürtőskalácsot lehetett kapni.
EtnoRom: jó kis katyvasz zene, ezért mindenki számára könnyen befogadható, emészthető. Trendi világzene, virtuóz zenészek, övék a világ összes fesztiválja. Vegyes felállás etnikailag, két fehér is teker a zenekarban a barnák mellett.
az EtnoRom honlapjáról:
Világhírű énekesek / A zene virtuózai / A tánc ősi energiája / Magyarország legjobb szájbőgőse / Roma világ testközelből!
Az együttest a Kalyi Jag világhírű szólóénekes-párja, Balog József és Künstler Ágnes alapította 2005-ben a roma zene virtuózaiból, akik gyermekkoruk óta muzsikálnak és csaknem azóta állnak színpadon. Dalaikra az elmúlt évtizedekben Japántól az Egyesült Államokig milliók ropták, hangjukat a Közép-Európából elsőként felcsendülő "autentikus roma hangként" ünnepelte a közönség.
Az Etnorom megalkotta a "roma világzene" fogalmát: a repertoárban új feldolgozásban, elsöprő dinamikával csendülnek fel magyar, balkáni, szerb, román, orosz, török, spanyol - és ami igazi csemege! - arab gyökerekig visszanyúló roma dalok, Ceglédi Alexandra táncával "a Balkántól Andalúziáig" repítve a közönséget. A koncerteket szabolcsi roma táncokkal és szájbőgővel is fűszerezzük – Balogh István "Pacala", az ország legjobb szájbőgőse előadásában. Az együttest 2007 márciusában (több mint négyszáz előadás közül) a Budapest Fringe Fesztivál "kiemelt szakmai díjával" tüntette ki a zsűri és meghívta a 2008-as Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Az Etnorom bemutatkozó albumát - „Rományi Luma - Gipsy World” - 2006 őszén jelentette meg a Fonó Records.
Az Etnorom eddig járatlan úton közelíti meg a roma zenét: az alkotók az autentikus gyökerekig visszanyúló dallamokat harmonikusan ötvözik világzenei elemekkel, szvinggel és dzsesszel. Miért újszerű ez a megközelítés ma, amikor a világzene uralja a trendet? Mert az összhangzást úgy alakítottuk ki, hogy a tradicionális alapok egy szemernyit se sérüljenek vagy változzanak meg. A világon elsőként az Etnorom zenei hidat épít a különböző kontinensekre szétszóródott roma törzsek között. Arra törekszünk, hogy az általunk megszólaltatott dallamokat minden közösség a sajátjának érezze. Repertoárunkban a magyar, a balkáni, a szerb, a román, az orosz, sőt a török, a spanyol és az arab világba visszanyúló cigány dalok legjava szerepel saját feldolgozásban, valamint helyet kapnak az együttes tagjai által írt saját szerzemények is. Az Etnorom megtalálta azt az összhagot, amely egy roma koncertet igazán "szaftossá", egyben kortárssá tesz, miközben zeneileg a legmagasabb szintű minőséget reprezentálja. Az együttes első cd-je: "Rományi Luma - Gipsy World" 2006 őszén jelent meg.
Sajnos, ez a videó nem adja vissza a fergeteges hangulatát a koncertnek (Élőben fergetegesen jók, még egy magamfajta savanyú arc is többször elvigyorodott).
Taraf de Haïdouks
Az est főatrakciója kétségtelenül a Taraf de Haïdouks volt (Taraful Haiducilor, ami szószerint fordítva hajdúbandá, betyárbandát, de cigányzenekart is jelent). Cigány világsztárok Bukarestből, főként francia nyelvterületen népszerűek. Ez is keverék zene (mi nem az?), de a dzsesszes-modern elemeket mellőzve cigány-román-balkáni népzenét játszanak. Olyan virtuózítással, hogy az időnként már öncélúnak tűnt. A közönségből imitt-amott elégedetlen hangok hallattszottak (játszatok már valami cigányosat!), sőt egy beás vagy erdélyi cigány felkiabált a színpadra románul, hogy "dár dé ákum zsukácj csévá cigöneászkő" .
Néhány magyar-cigányzenész (hogy is mondják ezt) is megjelent a színpad mellett, az egyik elpanaszolta, hogy Magyarországon egyszerűen nincs igény autentikus cigány népzenére, ezért itthon mindenfélét kénytelenek játszani. A régi nótákat sem ismerik a magyarok, ma a dzsessz és a világzene a menő. Közbevetettem, hogy azért a Taraf de Haidouks is főként zenei érdekességként és főként Nyugat-Európában futott be fényes karriert, Romániában a manele nevű igénytelen istencsapása rombolja az emberek ízlését (Lagzi Lajcsi és Fásy Ádám törvénytelen gyereke 3+2 stílusban zenél, miközben két arab származású indiai seggbereszteli).
Bólogatott a csávó, hogy ezen a téren senki sem értékelné a tradicionális cigány zenét.
Közben fogyasztottunk, a cigány boltos egész családja dicső kompániánkon rötyögött barátságosan, fellendítettük a forgalmukat szerintük. A papa/tulaj szerint örvendetes, hogy cigány-magyar összefogás alakul a kerületben, a polgármester igényes cigány zenekaroknak is ad fellépési lehetőséget. Ittunk és lekezeltünk.
A koncert egy magyar-román témakörös dallal indított (bonyolult interetnikai tolerancia gesztus), de hát szinte senki sem értett errefelé románul. Búcsúzóul egy "Tröjászkő Romüniá"-val (éljen Románia) is elhangzott, mindenki szeretett mindenkit, flávörpávör, multikulti, písz. Hejehuja, legközelebb ti is gyertek a Mátyás térre, JÓ A BULI.
1990-ben egy belga ügynökség fedezte fel ezt a Bukarest-közeli cigányzenekart, melynek neve - és három ünnepelt albuma - az elrettenthetetlen hajdúk emlékét orzi. Repertoárja (naprakész szövegváltozatokkal) ugyancsak szívesen merít a középkor balladáiból, a Hajdúk fo csapásának iránya persze a menyegzoi muzsikálás, a Kárpátoktól délre eso hagyomány szerinti hegedu-bogo-cimbalom-harmonika segédlettel. Akárcsak a Fanfare Ciocarlia esetében, itt is három nemzedék muzsikál együtt, és legalább ennyi befolyás érvényesül, kivált Törökország, Bulgária és Szerbia irányából. Keresetlen, nyers, a mélyére szippantó muzsika, mellyel "ásó, kapa, nagyharang", pillanatokon belül.
Közben fogyasztottunk, a cigány boltos egész családja dicső kompániánkon rötyögött barátságosan, fellendítettük a forgalmukat szerintük. A papa/tulaj szerint örvendetes, hogy cigány-magyar összefogás alakul a kerületben, a polgármester igényes cigány zenekaroknak is ad fellépési lehetőséget. Ittunk és lekezeltünk.
A koncert egy magyar-román témakörös dallal indított (bonyolult interetnikai tolerancia gesztus), de hát szinte senki sem értett errefelé románul. Búcsúzóul egy "Tröjászkő Romüniá"-val (éljen Románia) is elhangzott, mindenki szeretett mindenkit, flávörpávör, multikulti, písz. Hejehuja, legközelebb ti is gyertek a Mátyás térre, JÓ A BULI.
Ebben a videóban törökösen nyomják.
Itt is az a baj, hogy bulizenekarok csak élőben érvényesülnek:
Itt is az a baj, hogy bulizenekarok csak élőben érvényesülnek:
11-kor két rendőr udvariasan kitessékelte a lelkes közönséget a parkból, a parkot este zárják. Elindultunk a pesti homályba.
frissítés: DrFlash video! Barcs Miki a Taraf de Haidouks (Taraful Haiducilor) koncertről tudosít:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése