DEDEDEDEDE! Nagyon is! A néhai Pol-Pot megye fővárosa él és virul.
Egy lapos ékszerdoboz: Szeged. Király módon kisuvickolva, szemét és hámló vakolat nélkül. Út szélén parkoló autók helyett biciklisávok, használható bringatárolók mindenfelé. Botkát gond nélkül megválasztanám Budapest főpolgármesterének, súlyos komcsifóbiám ellenére. Botka für Budapest!
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh5.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4TeFRdyI/AAAAAAAABgI/pfz1HwlIXAQ/szeged%20%28202%29botka.jpg)
BOTKA.
A polgármester neve a házfalra felfirkálva. A népszerűség időnként meglepő módon jut kifejezésre)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4Q9RkKSI/AAAAAAAABgE/08Q9aEDcURM/szeged%20%28201%29botka.jpg)
Széchenyi tér, a Szegedi Borfesztivál helyszíne. Ingyenes wi-fi az egész téren!
Bennszülött: "én is erősen jobbos vagyok, haver, de amit Botka tett a városért, az előtt le a kalappal."
Ok, Botkát királynak)))
Bennszülött: "én is erősen jobbos vagyok, haver, de amit Botka tett a városért, az előtt le a kalappal."
Ok, Botkát királynak)))
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pgq7bcScI/AAAAAAAABew/LMBtnEgnLaA/szeged%20%28390%29%20sohajok-hidja-ferencjozsef.jpg)
A szögedi Sóhajok hídja.
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internethozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internethozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4GjUaaJI/AAAAAAAABfw/OaNOCP0n2oY/szeged%20%2878%29%20skf.jpg)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh5.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4Iyor-2I/AAAAAAAABf0/76vZfgt1mq0/szeged%20%2879%29.jpg)
Ezt az SKF nevű faroklóbáló kispáviánt összezárnám egy hétre egy Viagrával kövérre hízlalt Gergényivel.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4MUErZAI/AAAAAAAABf8/yo_Bgkq-Nyw/szeged%20%28170%29virag.jpg)
A Virág Cukrászdának otthont adó koraekletikus Új Zsótér-ház 1873-ban a „Nagyvíz” előtt épült. 1874 nyarán köztudomású volt, hogy az Új Zsótér-ház Klauzál tér felőli földszintjén „Allemann és társa” cukrászdája lesz, ami még azévben megnyílt.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4OswhqNI/AAAAAAAABgA/lVzXqqfcy_g/szeged%20%28173%29virag.jpg)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4VYzLDII/AAAAAAAABgM/KsLDywj_jB0/szeged%20%28208%29drc-tha.jpg)
DRC, THA. Majdnem annyira idegesítőek ezek a kisköcsögök, mint az óriásplakátos maffia.
Rongáljátok meg az óriásplakátokat!!!!!
Rongáljátok meg az óriásplakátokat!!!!!
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh5.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4W3Or7zI/AAAAAAAABgQ/3F07CE27G-g/szeged%20%28255%29szegedi-papucs.jpg)
Szegedi papucs
Rátkai Sándor 1914-ben született és immár 75 éve készíti a lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucsot. Valaha 40-50 műhelyben gyártottak városszerte ilyen lábbelit, mára azonban csak Sanyi bácsi ismeri e régi mesterség fogásait. A népművészet mestere ennyi év után sem hagyta abba a munkát. A Munkácsy utcai lakásában ott sorakoznak az asztalon a papucskészítéshez nélkülözhetetlen szerszámok.
- Régen volt olyan hét, amikor 40 papucs is kikerült a műhelyből - idézi fel emlékeit Sanyi bácsi -, ám mostanság már öregesen, ráérősen dolgozom. Könnyebben is fáradok, na meg az az igazság, túl nagy kereslet nincs is erre a termékre. Pedig nagy hírneve volt egykoron a szegedi papucsnak. A török korból maradt ránk ez a mesterség. Elődeim oly nagy ügyességgel formálták a díszes, bőrből és bársonyból összevarrt, virágmintákkal ékesített lábbelit, hogy már a XVII. és XVIII. században ismertté vált országhatáron túl is. A XIX. században, amikor a nagy árvíz után kikövezték Szeged utcáit, az asszonyok elköszöntek a csizmától, és szinte minden helybeli menyecske ilyen papucsot húzott a lábára, ha templomba, piacra vagy akár bálba ment. Meg is élt ebből a szakmából 40-50 mester.
Mitől szegedi a szegedi papucs?
- Elsősorban a hímzéstől. Ezt régebben a feleségem csinálta, de miután meghalt, egy hímző asszony készíti. Mezei virágok, pipacs, nefelejcs, kalász ékesíti. Inaskoromban nem ilyen papucsok voltak, csak egyszerű bársonyból készült, hímzés nélkül. A hímzett papucs 1935-ben jött divatba, akkor kezdték ezt a bojtos, szalagos jobb- és ballábast készíteni. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobb láb a baltól. Ezért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja.
A papucsok sem mind egyformák.
- Ez a sötét színű lábbeli korosabb asszonyok lábára készült - világosít fel a mester -, míg a vidám színűeket fiatalok hordták. Napjainkban már legfeljebb a néptáncosok lábán fedezni fel a szegedi papucsot. Akkor lennék csak igazán bajban, ha hirtelen meglódulna a kereslet - mosolyodik el Sanyi bácsi.
- Rajtam kívül már senki nem tud ilyen lábbelit készíteni, s bár megfordult nálam néhány tanonc, mind úgy döntött, jobban fizető szakma után néz. Mondta is a volt polgármester, Szalay István: Sanyi bácsi, magát mi nem engedjük meghalni addig, amíg nem gondoskodik utódjáról. Nos, most az alapítvány által három fiatal is lehetőséget kapott arra, hogy kitanulja a mesterséget.
Hogyan kezdte ezt a mesterséget?
- Tulajdonképpen kosárfonónak indultam, 11 évesen. A kosárfonó mester sógora volt a papucsos mester. A papucsos inasokkal laktam egy műhelyben, ott aludtam velük. Aztán a kosárfonó tönkre ment, elköltözött Pécsre. Anyám nem engedett el utána, azt tanácsolta legyek inkább valami más. Mivel jó barátságban voltam a papucsosokkal, átmentem hozzájuk. Soha sem bántam meg, nagyon szeretem a munkám. Így történt, hogy 12 éves koromban bekerültem a három segéd közé. A mester nem igazán tanított, úgy kellett ellesni a szakmát, de gyönyörű papucsokat készített.
Hűtlen volt akár csak egyszer is a szakmájához?
- Világ életemben ebből éltem. Mikor hazajöttem a frontról '44. szeptemberében, önálló lettem, négy segédem volt. Akkor fapapuccsal mentem a piacra, mert nem lehetett kapni anyagot. 25 évig a Kölcsey utcában béreltem egy műhelyt. Mikor a Royal szállót kezdték ott építeni, átköltöztem a Dóm térre, ami azért volt jó, mert ott sokan megfordultak, idegenek is jöttek csodálni a teret. Öt évig voltam itt, mikor a Levéltár bővítése miatt költöznöm kellett. Kértem több helyet is, amiről tudtam, hogy üres, de azt felelték, hogy már elkelt. Kijelöltek nekem egy műhelyt, ahova nem akartam menni. A végén már a rendőrség is kijött egy teherautó kíséretében, hogy most pedig felpakolják a cuccomat és a számomra kijelölt helyre visznek. Láttam, hogy ennek fele sem tréfa és megegyeztem velük, hogy pakolják fel a cuccom, de haza, a lakásomra vigyék. Annyira mérges voltam, hogy azonnal nyugdíjaztattam magam, persze már elmúltam akkor hatvan éves.
Mi lett az árukészlettel?
- Sok papucsom volt készen, kértem kiárusítási engedélyt. Aztán váltottam működési engedélyt is, és az otthonomban folytattam a mesterségemet.
Hol mutatta meg a munkáit, Szegeden kívül?
- Huszonöt évig jártam fel Pestre, nemzetközi vásárokra. A legutolsó 1950-ben volt. Egy-egy kiállítás tíz napig is tartott, de volt három hetes is. Ilyenkor eladtam 200-300 papucsot is. Abból tudtam ezt a lakást is megvenni. Akkor 97 forint volt egy papucs!
A családjában folytatta valaki a mesterséget?
- Nem. Én mindig bent voltam vagy a boltban, vagy a műhelyben. A három fiam tanult, nagyon ritkán szaladtak be hozzám. Ha itthon dolgoztam volna, akkor akaratlanul is megtanítottam volna őket, de így nem sikerült.
Óhatatlanul felmerül a kérdés, miért nem Sanyi bácsi fia örökíti tovább a hagyományt. A mester csak legyint. Az okokat az elmúlt politikai rendszerrel magyarázza, de azonnal hozzáteszi: utólag már örül, hogy gyermekei inkább továbbtanultak. 2004-ben Rátkai Sándor mellé három tanuló került, hogy kitanulják a szegedi papucs készítésének mesterségét, de közülük csak egy ragadt meg, a kiskunfélegyházi Ormándi Sándor. Igaz Rátkai Sándor előszobájában el se férnének többen, hiszen még új műhely kialakítására még nem kapott segítségek az önkormányzattól.
Rátkai Sándor meggyőződése, hogyha nagyobb reklámot csinálna a papucsnak a város, a minden különlegességre vevő nyugatiak biztos megkeresnék a boltok pultjain. Dísznek vinnék, vitrinbe raknák, mint ahogy a mostani vevők is. De mit számít ez, ha Szeged jó hírét öregbítenék a díszes papucsok. (www.szegedportal.hu)
Rátkai Sándor 1914-ben született és immár 75 éve készíti a lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucsot. Valaha 40-50 műhelyben gyártottak városszerte ilyen lábbelit, mára azonban csak Sanyi bácsi ismeri e régi mesterség fogásait. A népművészet mestere ennyi év után sem hagyta abba a munkát. A Munkácsy utcai lakásában ott sorakoznak az asztalon a papucskészítéshez nélkülözhetetlen szerszámok.
- Régen volt olyan hét, amikor 40 papucs is kikerült a műhelyből - idézi fel emlékeit Sanyi bácsi -, ám mostanság már öregesen, ráérősen dolgozom. Könnyebben is fáradok, na meg az az igazság, túl nagy kereslet nincs is erre a termékre. Pedig nagy hírneve volt egykoron a szegedi papucsnak. A török korból maradt ránk ez a mesterség. Elődeim oly nagy ügyességgel formálták a díszes, bőrből és bársonyból összevarrt, virágmintákkal ékesített lábbelit, hogy már a XVII. és XVIII. században ismertté vált országhatáron túl is. A XIX. században, amikor a nagy árvíz után kikövezték Szeged utcáit, az asszonyok elköszöntek a csizmától, és szinte minden helybeli menyecske ilyen papucsot húzott a lábára, ha templomba, piacra vagy akár bálba ment. Meg is élt ebből a szakmából 40-50 mester.
Mitől szegedi a szegedi papucs?
- Elsősorban a hímzéstől. Ezt régebben a feleségem csinálta, de miután meghalt, egy hímző asszony készíti. Mezei virágok, pipacs, nefelejcs, kalász ékesíti. Inaskoromban nem ilyen papucsok voltak, csak egyszerű bársonyból készült, hímzés nélkül. A hímzett papucs 1935-ben jött divatba, akkor kezdték ezt a bojtos, szalagos jobb- és ballábast készíteni. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobb láb a baltól. Ezért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja.
A papucsok sem mind egyformák.
- Ez a sötét színű lábbeli korosabb asszonyok lábára készült - világosít fel a mester -, míg a vidám színűeket fiatalok hordták. Napjainkban már legfeljebb a néptáncosok lábán fedezni fel a szegedi papucsot. Akkor lennék csak igazán bajban, ha hirtelen meglódulna a kereslet - mosolyodik el Sanyi bácsi.
- Rajtam kívül már senki nem tud ilyen lábbelit készíteni, s bár megfordult nálam néhány tanonc, mind úgy döntött, jobban fizető szakma után néz. Mondta is a volt polgármester, Szalay István: Sanyi bácsi, magát mi nem engedjük meghalni addig, amíg nem gondoskodik utódjáról. Nos, most az alapítvány által három fiatal is lehetőséget kapott arra, hogy kitanulja a mesterséget.
Hogyan kezdte ezt a mesterséget?
- Tulajdonképpen kosárfonónak indultam, 11 évesen. A kosárfonó mester sógora volt a papucsos mester. A papucsos inasokkal laktam egy műhelyben, ott aludtam velük. Aztán a kosárfonó tönkre ment, elköltözött Pécsre. Anyám nem engedett el utána, azt tanácsolta legyek inkább valami más. Mivel jó barátságban voltam a papucsosokkal, átmentem hozzájuk. Soha sem bántam meg, nagyon szeretem a munkám. Így történt, hogy 12 éves koromban bekerültem a három segéd közé. A mester nem igazán tanított, úgy kellett ellesni a szakmát, de gyönyörű papucsokat készített.
Hűtlen volt akár csak egyszer is a szakmájához?
- Világ életemben ebből éltem. Mikor hazajöttem a frontról '44. szeptemberében, önálló lettem, négy segédem volt. Akkor fapapuccsal mentem a piacra, mert nem lehetett kapni anyagot. 25 évig a Kölcsey utcában béreltem egy műhelyt. Mikor a Royal szállót kezdték ott építeni, átköltöztem a Dóm térre, ami azért volt jó, mert ott sokan megfordultak, idegenek is jöttek csodálni a teret. Öt évig voltam itt, mikor a Levéltár bővítése miatt költöznöm kellett. Kértem több helyet is, amiről tudtam, hogy üres, de azt felelték, hogy már elkelt. Kijelöltek nekem egy műhelyt, ahova nem akartam menni. A végén már a rendőrség is kijött egy teherautó kíséretében, hogy most pedig felpakolják a cuccomat és a számomra kijelölt helyre visznek. Láttam, hogy ennek fele sem tréfa és megegyeztem velük, hogy pakolják fel a cuccom, de haza, a lakásomra vigyék. Annyira mérges voltam, hogy azonnal nyugdíjaztattam magam, persze már elmúltam akkor hatvan éves.
Mi lett az árukészlettel?
- Sok papucsom volt készen, kértem kiárusítási engedélyt. Aztán váltottam működési engedélyt is, és az otthonomban folytattam a mesterségemet.
Hol mutatta meg a munkáit, Szegeden kívül?
- Huszonöt évig jártam fel Pestre, nemzetközi vásárokra. A legutolsó 1950-ben volt. Egy-egy kiállítás tíz napig is tartott, de volt három hetes is. Ilyenkor eladtam 200-300 papucsot is. Abból tudtam ezt a lakást is megvenni. Akkor 97 forint volt egy papucs!
A családjában folytatta valaki a mesterséget?
- Nem. Én mindig bent voltam vagy a boltban, vagy a műhelyben. A három fiam tanult, nagyon ritkán szaladtak be hozzám. Ha itthon dolgoztam volna, akkor akaratlanul is megtanítottam volna őket, de így nem sikerült.
Óhatatlanul felmerül a kérdés, miért nem Sanyi bácsi fia örökíti tovább a hagyományt. A mester csak legyint. Az okokat az elmúlt politikai rendszerrel magyarázza, de azonnal hozzáteszi: utólag már örül, hogy gyermekei inkább továbbtanultak. 2004-ben Rátkai Sándor mellé három tanuló került, hogy kitanulják a szegedi papucs készítésének mesterségét, de közülük csak egy ragadt meg, a kiskunfélegyházi Ormándi Sándor. Igaz Rátkai Sándor előszobájában el se férnének többen, hiszen még új műhely kialakítására még nem kapott segítségek az önkormányzattól.
Rátkai Sándor meggyőződése, hogyha nagyobb reklámot csinálna a papucsnak a város, a minden különlegességre vevő nyugatiak biztos megkeresnék a boltok pultjain. Dísznek vinnék, vitrinbe raknák, mint ahogy a mostani vevők is. De mit számít ez, ha Szeged jó hírét öregbítenék a díszes papucsok. (www.szegedportal.hu)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4YXFbkfI/AAAAAAAABgY/y2zFfX9QgG0/szeged%20%28273%29borpatika.jpg)
Borpatika, konkurrenciaharc: a borfesztivál ideje alatt 190 forint a korsó sör)))
(a borok decije 300 környékén kezdődött a fesztiválon)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4ci6rdhI/AAAAAAAABgg/rKTT9viXeK0/szeged%20%28275%29borpatika.jpg)
Honlap: www.borpatikaszeged.hu
Telefonszám: +36 (62) 451 645
+36 (20) 965 3992
Kategória: Kocsma, Söröző
Beszélgetésre kiváló, minden korosztály látogatja. A szenespincés freskó is megér egy látogatást.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos,](http://lh5.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_p4d0n7tXI/AAAAAAAABgk/D4_FCrwu9BA/szeged%20%28336%29mesek-hour.jpg)
HOUR, MESEK: jaj, hogy esne a fejükre egy óriásplakát.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pY3zdQ01I/AAAAAAAABMI/aws8fWsecN8/s640/szeged%20%2835%29.jpg)
Tessék, Szegeden is gátlástalanul dühöng az óriásplakátos maffia. És ameddig minden politikus óriásplakáton szeretné látni magát, addig meg is maradnak. KI AZ ÓRIÁSPLAKÁTOKKAL MAGYARORSZÁGRÓL.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pY7lB7NHI/AAAAAAAABMY/iwehtuWtBv4/szeged%20%2845%29.jpg)
Víztorony, Szeged hegye, varjak kedvenc fészkelőhelye.
Ide felmászunk, fel bizony.
Orbibácsi is szeret óriásplakáton mutatkozni. Sejtésünk szerint nem ez az ember fogja kiseprűzni ezeket a városrondító szemetelőcégeket Magyarországról.
Óriásplakáttal borított prolifészkek, a Tesco parkolójából nézve. Ne feledjétek: óriásplakátot megrongálni nem csak élvezet, hanem kötelesség. Szemétmentes Magyarországot!
Reök-palota: Szecesszió Szegeden.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pZt-v4eEI/AAAAAAAABOg/8aKKFy6yZXc/szeged%20%28100%29.jpg)
A Ló Fara közelről.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pZuzzVZUI/AAAAAAAABOk/n5SUJs2xfCQ/szeged%20%28101%29.jpg)
Lósegg tér.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pZwZioz8I/AAAAAAAABOo/INjrEN4FfSk/s512/szeged%20%28102%29.jpg)
Olvasnivaló: testükkel óvják a városvédők a lovasszobrot
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pZ0-CmDVI/AAAAAAAABO0/PHMWNhSIvQo/s512/szeged%20%28105%29.jpg)
Szecesszió.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pZ58PRpLI/AAAAAAAABPA/TNvzeDDm1g0/szeged%20%28109%29.jpg)
Színes csodavilág.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_paLHQ97GI/AAAAAAAABPs/MQbfO1oBK_A/s512/szeged%20%28122%29zsaner.jpg)
A zsánerszobrok örök népszerűsége.
Használható, praktikus bringatárolók szerte a városbban.
Ez visSzont nem Müxik, salynos.
Cseh napok, háttérben a Dóm.
Kisvakond nagyban.
Kisvakond (csehül Krtek vagy Krteček) egy kitalált szereplő, egy rajzfilmfigura, a Kisvakond csehszlovák rajzfilm sorozat főhőse. Megalkotója Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő.
Háttérben egy nagyon visszafogott Telekom reklám. Úgye, Ön sem látja?
Dö sziti.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pa9MljwAI/AAAAAAAABRc/ZM_wYRrAXV0/s512/szeged%20%28151%29.jpg)
További praktikus kerékpártároló.
(be fogjuk mutatni az elbaszott, hasznavehetetlen pestieket, lehet majd szomorúan rötyögni a hozzánemértésen)
UFÓ Szegeden.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh5.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pbBkVcybI/AAAAAAAABRk/JoD1k9uz-V0/s512/szeged%20%28153%29.jpg)
Nem ingyé.
Krtek az átépítés alatt levő JATE klub előtt.
Városképileg nem hátrányos az öreg villamos)
Krtek a borfesztiválon.
Szegedi Skoda trolibusz, a német ipar remeke.
Trolibusz. Nem szakadt, mint az ősöreg pesti, szovjet nyikorgók.
Szegedi villamos.
Szegedi Mercedes busz az irredenta-szagú Erdélyi tér felé halad)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh5.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pcjFPympI/AAAAAAAABU4/OiIpoekOEzE/s512/szeged%20%28212%29.jpg)
A tegelő minifütyik a telefonfülke hazavágásától kapnak szerotinin-fröccsöt. Én meg agyfaszt a méregtől.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pc848uHjI/AAAAAAAABVw/zRtHqehqflY/s512/szeged%20%28224%29.jpg)
Klebesberg Kúnó szobra, érdemeivel teleírott lapokkal. Egy külön posztot érdemelne a szobor maga.
Nem olcsó Toi-Toi, mint Pesten a rendezvényeken: ez itt kérem Szeged, mi adunk a higiéniára.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pdoYkAPSI/AAAAAAAABXM/lM_SFfNnxUo/s640/szeged%20%28251%29katlan-toni.jpg)
Katlan Tóni látványos etetője a Szegedi Borfesztiválon.
Na de hol parkolnak a tüdőgyógyító autók?
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_peL_Zm_MI/AAAAAAAABYo/YnGUJ1Iqz-o/s512/szeged%20%28275%29borpatika.jpg)
Már megint a Borpatika nevű söröző, visszatértünk.
A kampány maradványai.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh4.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_peZP_xHDI/AAAAAAAABZM/bhgY2J8LWz8/s640/szeged%20%28285%29.jpg)
Turistatájékoztató. És működik.
Nyenyere Egylet táncház. Egy sztájliszt nem ártana a király zene mellé)
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pfR3p9VxI/AAAAAAAABbc/52oFVdQILNA/s512/szeged%20%28325%29.jpg)
Jé, Kétfarkú.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pfT0HpbFI/AAAAAAAABbg/2Hv52Jo2uV8/s512/szeged%20%28326%29.jpg)
Az Infó Eu Pont mára kissé lerobbant.
Roosevelt. Antifaszista tér a Lánchíd Belvárosi hídfőnél.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pfdPcbTjI/AAAAAAAABb0/-cEjPZhkyu8/szeged%20%28334%29.jpg)
Ez kir.
Matricázunk, matricázunk.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pfseDT4II/AAAAAAAABcY/Iu9awmDw77c/szeged%20%28344%29fidesz.jpg)
Vadplakát, városrongálás: CSAK A FIDESZ.
Dóm téri lámpa.
EOS, BPTS. Miért nem óriásplakátokat rongáltok, ti nyavalyás seggszőrcsócsáló nokkedlik? Azoknak van tulaja, egy-kettőre elkapnának benneteket, gyáva kis péniszpumpák, tik.
Ártwörk vagy mi.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh3.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pgeag3e_I/AAAAAAAABeQ/Aoxa9QCa65U/s640/szeged%20%28379%29skf.jpg)
SKF, szarjál be.
![Szeged, képek, fotók, pictures, photos, borfesztivál](http://lh6.ggpht.com/_g0aIjltWRT4/S_pgpT4aKFI/AAAAAAAABes/L54BsJFIxj4/s640/szeged%20%28388%29%20szdsz.jpg)
SZDSZ matrica: kísért a múlt.
Kapcsolódó: IV. Béla lovasszobra + Archeológiai expedíció Szegeden a Kétfarkú nyomait kutatva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése