|
Zöld Pont |
A hamiskás mosolyú
Verók István birodalmában, a VI. kerületben vagyunk. A csőd felé tántorgó, lepusztult Skála előtti aluljáróban még pezseg az élet, kurvák, csövesek, csencselők, előre. A felszínen maró húgyszag, a látványos szőkökutak és a "forgó" fényóra, gyerekkori ámulásunk-bámulásunk tárgya már nem működik, szétrohadtak. Az
lopással elfoglalt európai értékeket védő harcban a kerületi MSZP-SZDSZ koalíció nem tud ilyen apróságokkal foglalkozni. A nagyvonalúan szellős aluljárót már a rendszerváltás után birtokukba vették a kiskereskedők, apró boltot tucatjai nyíltak, amolyan mini
Balkánná dzsumbujjá változtatva a szockó Magyarország egyik presztízsberuházását.
Hely már nemigen maradt a "bódés" kiskereskedelem terjeszkedésére, de az egyik élelmes csókosnak sikerült a maradék közterület egy részét beépítenie.
|
Zöld Pont, Skála, Nyugati |
A lépcsősort, ahol gyakran ingyenes koncertekkel szórakoztatták az arra haladókat ráérő hittérítők, mára elfoglalta egy újabb bódésor, eufemisztikusan "Zöld Pont bevásárlóközpontnak" nevezve magát. Cséndzs mani, Subway, harisnyabolt és nyelőgépekkel kombinált kocsma: bizonyára égetően szükség volt ezekre, a maradék közterület feláldozása árán. Az engedélyt bizonyára a nagy misztifikálás-ködösítés jegyében arra adták ki, hogy a bódék nem foglalnak el közterületet, hiszen a tetejükre telepített bozótos tulajdonképpen megnöveli a zöldterület méretét. Ja. Tekintse meg a szögesdrótos, hangulatos függőkerteket, a pitiáner városképrongálás és gátlástalan átbaszás emlékművét. Mi áttelepítenénk az egész bódés kócerájt
Verók István lakásában. Az ügyben érdeklődünk, szaglászgatunk: sztéj in tács.
|
Zöld Pont szögesdróttal |
|
Budapest jelképe, a bódésor |
Ajánlott:
mikor a tolvaj a náciktól félti a várost, a
Károly körúti bazársor bontása
4 megjegyzés:
építészblogok http://koos.hu/2007/10/12/meb
A szabadság fáját hazafiak és árulók vérével kell öntözni.
(Thomas Jefferson)
A NYUGATI ALULJÁRÓ HELYÉN AKARNAK TURISTAPARADICSOMOT
Huhák Heléna, itthon@hetivalasz.hu
Heti Válasz Online - 2009.07.01.
Szeméthegyek, elviselhetetlen bűz, illegális árusok és zsebtolvajok tömege - ilyen kép fogadja a fővárosban utazókat, az idelátogató turistákat és mindenkit, akinek Budapest valamelyik aluljáróján keresztül vezet az útja. Ha minden igaz, harmincöt aluljáróban már nem sokáig kell elviselni a nyomorúságos állapotokat, közülük a Nyugati térire rá sem lehet ismerni majd.
A legforgalmasabb és a legelkeserítőbb állapotban lévő aluljárók toplistáján egyaránt előkelő helyet foglal el a Nyugati téri aluljáró. Buszvégállomás, pályaudvar, metró megálló, bevásárló központ és még sorolhatnánk, hová igyekszik az itt naponta megforduló háromszázezer ember.
A terület ugyan nem gazdátlan - tulajdonjogilag többek között a Főpolgármesteri Hivatalhoz, a Magyar Államvasutakhoz, valamint a BVK-hoz tartozik - most mégis örökbefogadóként kezdi meg rendbehozatalát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány.
Az általuk csak a város legsötétebb bugyraként emlegetett terület rendezetlen állapotát jól érzékeltetik az alábbi pillanatképek: a Skála áruház előtti mára már életveszélyessé málladozó csigalépcső, a teret birtokba vevő hajléktalanok, bűnözők, örömlányok csoportjai, vagy éppen a kirakodó árusok nem túl bizalomgerjesztő portékái.
A két szervezet kezdeményezésének célja nem a felelősök felkutatása, saját maguk kívánnak szemmel látható változást elérni: „Nekünk fontos, hogy mi történik itt, hiszen ez a mi életterünk, és nekünk fontos, hogy kulturált, esztétikus, és bennünket szolgáló legyen a környezet ahol gyermekeink nap mint nap megfordulnak és szívják magukba öntudatlanul is ezt a kultúrát, amit a hely sugároz. A külföldi vendégeinkről nem is beszélve" - szögezik le közleményükben.
Első körben a tervek között a környezet rendbetétele, a törött ablakok, járólapok cseréje, a terület megtisztítása szerepel. Utóbbihoz nagyban hozzájárulna a segélyszervezetek azon elhatározása, hogy az aluljáróban ingyenes mellékhelységét üzemeltetnének. A hajléktalan problémára a közelben nyíló ellátó központ hozhatna megoldást, a közbiztonság megjavítását pedig kamerás térfigyelő rendszerrel segítenék elő.
Ha a tervek megvalósulnak, rá sem fogunk ismerni a Nyugati téri aluljáróra: kocsmák körüli italozók helyett kávéházakban és teázókban újságot olvasó utazók, a zokni árusok és bóvli hegyek helyén pedig posta, okmányiroda, ügyfélszolgálat vagy éppen játszóház a gyerekeknek. Ez a terület jövője a segélyszervezetek szerint, akik „kulturált, európai aluljáróvilágot" szeretnének teremteni. Az üzemeltetésből származó hasznot pedig a hajléktalanok ellátására kívánják fordítani.
De nem csak a Nyugati alakul át, hanem többek között a Blaha Lujza tér, az Örs vezér tere, az Astoria, a Kálvin tér, a Nagyvárad tér is. A Fővárosi Önkormányzat programjában harmincöt aluljáró szerepel, melyekben a következő három évben a munkálatokkal megbízott Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. jelentős állapotjavításokat hajt majd végre. Felújításra és kamerázásra összesen három milliárdot költ a főváros, ebből a legtöbbet az Üllői út - Könyves Kálmán körúti valamint a Váci út - Károly Róbert körúti aluljáróra fordítanak majd, összesen több mint nyolcszáz millió forintot.
A programban szerepel a műszaki állapot javítása, a nagyobb tisztaság érdekében a takarítások gyakoribbá tétele és a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, utóbbinak befejezését már 2010-re ígéri a főváros vezetése, míg a munkálat többi része 2012-ig fog majd tartani. Az aluljárókon állapotuknak megfelelő szintű javításokat végeznek, míg egyes esetekben - így például a Deák vagy a Flórián téren - csak úgynevezett szinten tartó munkálatok várhatóak.
A tervek szerint jövőre három öko-aluljárója is lesz a fővárosnak, Budapest szívében, az Astorián, a Blaha Lujza téren, valamint a Ferenciek terén környezetbarát alapanyagokat használnak majd, szelektív lesz a hulladékgyűjtés és energiatakarékos a világítás.
Négy év alatt összesen nyolc aluljárót alakítanának át jelentősebben, tizenheten közepes szintű állapotjavítást végeznének, szinten tartó munkálatokra pedig huszonegy aluljáró esetében lenne szükség, mindez két és fél milliárd forintba fog kerülni.
Megjegyzés küldése