A magyar felsőoktatás lezüllése (Top 1000-be sem férünk be), valamint a lelkes stadionépítés meg state capture szintű korrupció és kormányzati idiótizmus fogjatokle, fogjatokle
"A politikusok szervezett bűnözők, akik a pártoknak nevezett gengszterbandákba tömörülve egy egész ország kirablását tűzték maguk elé célként."
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: shit. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: shit. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. június 28., szombat
Reggelizett már? Újra a Közgázról jelentkezünk. Mögül.
A magyar felsőoktatás lezüllése (Top 1000-be sem férünk be), valamint a lelkes stadionépítés meg state capture szintű korrupció és kormányzati idiótizmus fogjatokle, fogjatokle
2014. január 24., péntek
Burger King a Váci utcában II. (Gaiman-Pratchett: Elveszett próféciák)
Étel helyett reklámot eszik?
A marketingesek végső diadala az ízlelőbimbók, az egészség és a józan ész felett.
Szar, de legalább drága.
Mivel a Burger King (és a többi szaretető) esetében gasztronómiáról nem beszélhetünk, inkább átadjuk át a szót (klaviatúrát?) a Gaiman-Pratchett párosnak (Elveszett Próféciák)
És kihullott a haja, kifakult a bőre és ha eleget evett, még az életjelei is megszűntek.
De nem minden Burger Lord világszerte. A német Burger Lordokban például lagert adtak alkoholmentes sör helyett. Angliában sikerült az amerikai gyorsétkezdék minden előnyét gondosan eltörölni (például a sebességet, amivel az ételt kiadják); az ennivaló fél óra alatt készült el, szobahőmérsékletű volt és csak a még langyos salátalevél segítségével lehetett megkülönböztetni a húst a zsömlétől. A Franciaországba küldött franchise-menedzsert huszonöt perccel megérkezése után agyonlőtték.
...................................................
Raven Sable teljesen feketébe öltözve, vékony körszakállal karcsú, áramvonalas és fekete limuzinjának hátsó ülésén áramvonalas, fekete rádiótelefonján a nyugati-parti igazgatójával beszélt.
– Hogy állunk? – kérdezte.
– Nagyszerűen, főnök – mondta a marketing igazgató. – Holnap együtt reggelizem a nagy szupermarket láncok embereivel. Nem lesz gond. Jövő hónapban már a boltokban lesz a FINOM™.
– Szép munka, Nick.
– Nem gond, főnök, nem gond. Jó tudni, hogy te állsz mögöttünk, Rave. Nagyszerűen vezeted a dolgokat. Nálam bevált.
– Köszönöm – mondta Sable és megszakította a vonalat.
Büszke volt a FINOM™-re.
A Newtrition kis cégnek indult tizenegy évvel ezelőtt. Egy maréknyi élelmiszerbiológus, hatalmas marketing és PR-sereg és egy dögös logo volt a kezdet.
Két évvel később a Newtrition befektetési és kutatási részlege előállt a CSAMM™ nevű termékkel. A CSAMM™ gondosan megformált, megcsavart és összerakott proteinmolekulákból állt, a megfelelő kódokkal és bevonattal, amelyet gondosan úgy terveztek, hogy még a legkitartóbb emésztőenzimek se vegyék észre őket. Kalóriamentes édesítővel, növényolaj helyett ásványi olajjal, rostokkal, színezékkel és megfelelő ízesítéssel látták el. A végeredmény mindössze két dologban tért el a többi hasonló instant ételtől. Először is az árában, ami egy kicsit magasabb volt, mint a többié, másodszor a tápanyagtartalmában, ami durván egy Sony Walkmanével volt egyenértékű. Mindegy mennyit evett belőle az ember, akkor is lefogyott*.
A kövér emberek megvették. Azok a sovány emberek, akik nem akartak hízni, szintén megették. A CSAMM™ volt a legtökéletesebb diétás étel – úgy csavarintották, cifrázták és mintázták, hogy a krumplitól a vadhúsig mindenféle ételt tökéletesen imitáljon, bár a csirkés volt a legkelendőbb.
Sable hátradőlt és figyelte, hogyan dől a pénz. A CSAMM™ betöltötte a régi, védjegy nélküli ételek által keltett gazdasági rést.
A CSAMM™ után jött a FINOM™ – igazi junk-food.
A FINOM™ volt Sable legfrissebb agyviharának eredménye.
A FINOM™ a CSAMM™ cukorral és zsírral feldúsított változata volt. Az elmélet szerint, ha elég FINOM™-at evett az ember, akkor a) meghízott, b) az alultápláltság végzett vele.
Ez a paradoxon nagyon szórakoztatta Sable-t.
A FINOM™-at jelenleg egész Amerikában tesztelték. Pizzás FINOM, Halas FINOM, Szecsuáni FINOM, makrobiotikus rizses FINOM, még FINOM hamburger is volt.
Sable limuzinja az Iowa állambeli Des Moines határában, egy Burger Lord parkolójában állt, aminek gyorsétterem láncolatát teljes egészében az ő cége birtokolta. Ilyen helyeken árulták a FINOM hamburgert az elmúlt hat hónapban. Kíváncsi volt, milyen eredménnyel jártak.
Előrehajolt, megkopogtatta a sofőr ablakát. A sofőr megnyomott egy gombot, az ablak pedig lenyílt.
– Uram?
– Megnézem a boltunkat, Marlon. Tíz perc múlva jövök. Aztán indulunk vissza L.A.-be.
– Igen, uram.
Sable besétált a Burger Lordba. Pontosan olyan étterem volt, mint bárhol, szerte Amerikában*. McLordy, a bohóc táncikált a gyermeksarokban. A személyzet csillogó egyenmosolyt hordott az arcán, ami sosem jutott el a szemükig. A pult mögött pedig, a tűzhely mellett egy testes, késő-középkorú férfi forgatta a húsdarabokat a fémlapon, miközben elégedetten fütyörészett.
Sable a pulthoz lépett.
– Helló-a-nevem-Marie – darálta a lány a pult mögött. – Miben-segíthetek.
– Egy dupla ropogós mega nagyágyút kérek nagy sültkrumplival, mustár nélkül – mondta.
– Milyen-üdítővel.
– Egy nagy gigasűrű csokis-banános turmixot kérek.
A lány megnyomkodta a kis ikonokat a pénztárgépen (az írástudás nem volt felvételi követelmény, de a mosolygás igen), aztán hátrafordult a testes fickóhoz.
– Lesz egy DRMN, N K mustár nélkül – mondta. – Csoki-shake.
– Ühüm – zengte a szakács. Kis papírdobozokba adagolta az ételt, csak egy pillanatra állt meg, hogy kisöpörjön egy rakoncátlan, őszidő hajtincset a szeméből.
– Itt is van – mondta.
A lány elvette, anélkül, hogy ránézett volna, aztán vidáman visszafordult a főzőlap felé, magában dúdolva. – Looove me tender, looove me long, neeever let me go...
A szakács dúdolása nem volt összhangban a Burger Lord szignójával fémjelzett tingli-tangli zenével, ami a hangszórókból áradt, jegyezte meg Sable. Emlékezetébe véste, hogy ki kell rúgatnia a pasast.
Helló-a-nevem-Marie átadta Sable FINOM™-ját, aztán közölte, hogy legyen jó a napja.
Leült egy kis műanyag asztalhoz egy műanyag székbe és megvizsgálta az ételt.
Mesterséges szendvicszsömle. Műhús. Sültkrumpli, amit sosem kellett hámozni. Még a kaporlevél sem volt valódi és erre nagyon büszke volt. A turmixot meg sem kellett vizsgálnia, tudta, hogy nincsen tápanyagtartalma, de legalább a konkurencia ennivalójának sincsen.
Körülötte mindenki ette a műkaját, nyilvánvaló gasztronómiai élvezet nélkül, de legalább ugyanazzal a méla undorral, amellyel bárhol másutt szerte a világban.
Fölállt, fogta a tálcáját és a KÉRJÜK IDE ÖNTSE A HULLADÉKOT feliratú dobozba döntötte az egészet. Ha valaki azt mondta volna neki, hogy Afrikában gyerekek éheznek, büszke lett volna magára, amiért észrevették.
Valaki megrángatta az ingujját.
– Sable nevű címzett? – kérdezte egy alacsony, szemüveges emberke International Express feliratú sapkában, kezében barna csomaggal.
Sable bólintott.
– Gondoltam, hogy maga az. Körülnéztem, azt mondtam magamnak, hogy egy magas, karcsú, szakállas, öltönyös úr, csak ő lehet az. Csomagja érkezett, uram.
Sable aláírta. Az igazi nevét, ami egy szó volt és az építsékhez hasonlított a csengése.
– Köszönöm, uram – mondta a kézbesítő. Megdermedt és fölnézett Sable-re. – Tessék, itt van... Mondja, az az ipse ott a sütőlapnál, nem emlékezteti valakire?
– Nem – mondta Sable. Öt dollár borravalót adott a kézbesítőnek és kibontotta a csomagot.
Egy kis, rézből készült kézimérleg volt benne.
Sable elmosolyodott. Vékony mosoly volt, csaknem azonnal el is halványult.
– Épp ideje volt már – mondta. A zsebébe csúsztatta a mérleget, nem törődve a finom zakóján esett hasadással, aztán kisietett a limuzinhoz.
– Vissza az irodába? – kérdezte a sofőr.
– A repülőtérre – mondta Sable. – És telefonáljon előre. Rendeljen jegyet Angliába.
– Igen, uram. Repülőjegy Angliába.
Sable megtapogatta a zsebében lapuló mérleget.
– Csak odafelé – tette még hozzá. – A visszaútról magam gondoskodom. Ja, igen, telefonáljon az irodába, hogy mondjanak le minden megbeszélést.
– Meddig, uram?
– Az előre látható jövőre.
A Burger Lordban, a sütőlap mögött a rakoncátlan hajtincsű testes férfi újabb hat húspogácsát csúsztatott a forró fémlapra. A világ legboldogabb embere volt és magában dúdolgatott.
– ...y'ain't never caught a rabbit, and y'ain't no friend of mine...
A marketingesek végső diadala az ízlelőbimbók, az egészség és a józan ész felett.
Szar, de legalább drága.
Mivel a Burger King (és a többi szaretető) esetében gasztronómiáról nem beszélhetünk, inkább átadjuk át a szót (klaviatúrát?) a Gaiman-Pratchett párosnak (Elveszett Próféciák)
![]() |
| giccsdesign |
És kihullott a haja, kifakult a bőre és ha eleget evett, még az életjelei is megszűntek.
De nem minden Burger Lord világszerte. A német Burger Lordokban például lagert adtak alkoholmentes sör helyett. Angliában sikerült az amerikai gyorsétkezdék minden előnyét gondosan eltörölni (például a sebességet, amivel az ételt kiadják); az ennivaló fél óra alatt készült el, szobahőmérsékletű volt és csak a még langyos salátalevél segítségével lehetett megkülönböztetni a húst a zsömlétől. A Franciaországba küldött franchise-menedzsert huszonöt perccel megérkezése után agyonlőtték.
...................................................
Raven Sable teljesen feketébe öltözve, vékony körszakállal karcsú, áramvonalas és fekete limuzinjának hátsó ülésén áramvonalas, fekete rádiótelefonján a nyugati-parti igazgatójával beszélt.
– Hogy állunk? – kérdezte.
– Nagyszerűen, főnök – mondta a marketing igazgató. – Holnap együtt reggelizem a nagy szupermarket láncok embereivel. Nem lesz gond. Jövő hónapban már a boltokban lesz a FINOM™.
– Szép munka, Nick.
– Nem gond, főnök, nem gond. Jó tudni, hogy te állsz mögöttünk, Rave. Nagyszerűen vezeted a dolgokat. Nálam bevált.
– Köszönöm – mondta Sable és megszakította a vonalat.
Büszke volt a FINOM™-re.
A Newtrition kis cégnek indult tizenegy évvel ezelőtt. Egy maréknyi élelmiszerbiológus, hatalmas marketing és PR-sereg és egy dögös logo volt a kezdet.
Két évvel később a Newtrition befektetési és kutatási részlege előállt a CSAMM™ nevű termékkel. A CSAMM™ gondosan megformált, megcsavart és összerakott proteinmolekulákból állt, a megfelelő kódokkal és bevonattal, amelyet gondosan úgy terveztek, hogy még a legkitartóbb emésztőenzimek se vegyék észre őket. Kalóriamentes édesítővel, növényolaj helyett ásványi olajjal, rostokkal, színezékkel és megfelelő ízesítéssel látták el. A végeredmény mindössze két dologban tért el a többi hasonló instant ételtől. Először is az árában, ami egy kicsit magasabb volt, mint a többié, másodszor a tápanyagtartalmában, ami durván egy Sony Walkmanével volt egyenértékű. Mindegy mennyit evett belőle az ember, akkor is lefogyott*.
A kövér emberek megvették. Azok a sovány emberek, akik nem akartak hízni, szintén megették. A CSAMM™ volt a legtökéletesebb diétás étel – úgy csavarintották, cifrázták és mintázták, hogy a krumplitól a vadhúsig mindenféle ételt tökéletesen imitáljon, bár a csirkés volt a legkelendőbb.
Sable hátradőlt és figyelte, hogyan dől a pénz. A CSAMM™ betöltötte a régi, védjegy nélküli ételek által keltett gazdasági rést.
A CSAMM™ után jött a FINOM™ – igazi junk-food.
A FINOM™ volt Sable legfrissebb agyviharának eredménye.
A FINOM™ a CSAMM™ cukorral és zsírral feldúsított változata volt. Az elmélet szerint, ha elég FINOM™-at evett az ember, akkor a) meghízott, b) az alultápláltság végzett vele.
Ez a paradoxon nagyon szórakoztatta Sable-t.
A FINOM™-at jelenleg egész Amerikában tesztelték. Pizzás FINOM, Halas FINOM, Szecsuáni FINOM, makrobiotikus rizses FINOM, még FINOM hamburger is volt.
Sable limuzinja az Iowa állambeli Des Moines határában, egy Burger Lord parkolójában állt, aminek gyorsétterem láncolatát teljes egészében az ő cége birtokolta. Ilyen helyeken árulták a FINOM hamburgert az elmúlt hat hónapban. Kíváncsi volt, milyen eredménnyel jártak.
Előrehajolt, megkopogtatta a sofőr ablakát. A sofőr megnyomott egy gombot, az ablak pedig lenyílt.
– Uram?
– Megnézem a boltunkat, Marlon. Tíz perc múlva jövök. Aztán indulunk vissza L.A.-be.
– Igen, uram.
Sable besétált a Burger Lordba. Pontosan olyan étterem volt, mint bárhol, szerte Amerikában*. McLordy, a bohóc táncikált a gyermeksarokban. A személyzet csillogó egyenmosolyt hordott az arcán, ami sosem jutott el a szemükig. A pult mögött pedig, a tűzhely mellett egy testes, késő-középkorú férfi forgatta a húsdarabokat a fémlapon, miközben elégedetten fütyörészett.
Sable a pulthoz lépett.
– Helló-a-nevem-Marie – darálta a lány a pult mögött. – Miben-segíthetek.
– Egy dupla ropogós mega nagyágyút kérek nagy sültkrumplival, mustár nélkül – mondta.
– Milyen-üdítővel.
– Egy nagy gigasűrű csokis-banános turmixot kérek.
A lány megnyomkodta a kis ikonokat a pénztárgépen (az írástudás nem volt felvételi követelmény, de a mosolygás igen), aztán hátrafordult a testes fickóhoz.
– Lesz egy DRMN, N K mustár nélkül – mondta. – Csoki-shake.
– Ühüm – zengte a szakács. Kis papírdobozokba adagolta az ételt, csak egy pillanatra állt meg, hogy kisöpörjön egy rakoncátlan, őszidő hajtincset a szeméből.
– Itt is van – mondta.
A lány elvette, anélkül, hogy ránézett volna, aztán vidáman visszafordult a főzőlap felé, magában dúdolva. – Looove me tender, looove me long, neeever let me go...
A szakács dúdolása nem volt összhangban a Burger Lord szignójával fémjelzett tingli-tangli zenével, ami a hangszórókból áradt, jegyezte meg Sable. Emlékezetébe véste, hogy ki kell rúgatnia a pasast.
Helló-a-nevem-Marie átadta Sable FINOM™-ját, aztán közölte, hogy legyen jó a napja.
Leült egy kis műanyag asztalhoz egy műanyag székbe és megvizsgálta az ételt.
Mesterséges szendvicszsömle. Műhús. Sültkrumpli, amit sosem kellett hámozni. Még a kaporlevél sem volt valódi és erre nagyon büszke volt. A turmixot meg sem kellett vizsgálnia, tudta, hogy nincsen tápanyagtartalma, de legalább a konkurencia ennivalójának sincsen.
Körülötte mindenki ette a műkaját, nyilvánvaló gasztronómiai élvezet nélkül, de legalább ugyanazzal a méla undorral, amellyel bárhol másutt szerte a világban.
Fölállt, fogta a tálcáját és a KÉRJÜK IDE ÖNTSE A HULLADÉKOT feliratú dobozba döntötte az egészet. Ha valaki azt mondta volna neki, hogy Afrikában gyerekek éheznek, büszke lett volna magára, amiért észrevették.
Valaki megrángatta az ingujját.
– Sable nevű címzett? – kérdezte egy alacsony, szemüveges emberke International Express feliratú sapkában, kezében barna csomaggal.
Sable bólintott.
– Gondoltam, hogy maga az. Körülnéztem, azt mondtam magamnak, hogy egy magas, karcsú, szakállas, öltönyös úr, csak ő lehet az. Csomagja érkezett, uram.
Sable aláírta. Az igazi nevét, ami egy szó volt és az építsékhez hasonlított a csengése.
– Köszönöm, uram – mondta a kézbesítő. Megdermedt és fölnézett Sable-re. – Tessék, itt van... Mondja, az az ipse ott a sütőlapnál, nem emlékezteti valakire?
– Nem – mondta Sable. Öt dollár borravalót adott a kézbesítőnek és kibontotta a csomagot.
Egy kis, rézből készült kézimérleg volt benne.
Sable elmosolyodott. Vékony mosoly volt, csaknem azonnal el is halványult.
– Épp ideje volt már – mondta. A zsebébe csúsztatta a mérleget, nem törődve a finom zakóján esett hasadással, aztán kisietett a limuzinhoz.
– Vissza az irodába? – kérdezte a sofőr.
– A repülőtérre – mondta Sable. – És telefonáljon előre. Rendeljen jegyet Angliába.
– Igen, uram. Repülőjegy Angliába.
Sable megtapogatta a zsebében lapuló mérleget.
– Csak odafelé – tette még hozzá. – A visszaútról magam gondoskodom. Ja, igen, telefonáljon az irodába, hogy mondjanak le minden megbeszélést.
– Meddig, uram?
– Az előre látható jövőre.
A Burger Lordban, a sütőlap mögött a rakoncátlan hajtincsű testes férfi újabb hat húspogácsát csúsztatott a forró fémlapra. A világ legboldogabb embere volt és magában dúdolgatott.
– ...y'ain't never caught a rabbit, and y'ain't no friend of mine...
Postázta:
BB
at
péntek, január 24, 2014
Labels:
belváros,
Budapest,
Burger King,
Burger Lord,
Hungary,
junk food,
shit,
V. kerület,
Váci utca
2013. augusztus 18., vasárnap
Mai street art: SZAR
Postázta:
BB
at
vasárnap, augusztus 18, 2013
Labels:
Batthyany tér,
Budapest,
Hungary,
I. kerület,
matrica,
shit,
sticker,
street art,
szar,
Urban art
2013. január 15., kedd
Meanwhile in Russia
Pendant ce temps en Russie:
Mindeközben Oroszországban:
Inzwischen in Russland:
Между тем в России:
Mindeközben Oroszországban:
Inzwischen in Russland:
Между тем в России:
![]() |
| Gérard Depardieu |
Postázta:
BB
at
kedd, január 15, 2013
Labels:
connerie,
Gérard Depardieu,
merde,
Oroszország,
Putin,
Russia,
Russland,
scheisse,
shit,
toilet,
wc,
говно,
дерьмо,
дрисня,
России,
хуй на постном масле,
بذاءة,
غائط
2012. január 1., vasárnap
Szaretetés: Burger King a Váci utcában
Anyúúúúúúúúúú, miért nem úgy néz ki a szendvicsem, mint a kééééépen?!!!
(ismeretlen gyerekszáj)
![]() |
| Burger King reklámfotókkal |
| és a szomorú valóságos Burger King hamburger |
![]() |
| Burger King sajtburger |
Junk Food rovatunk következik:
A világ egyik legnagyobb szeméttermelője: nem feltétlenül a csomagolóanyagokra gondolok. Nem olcsó, de legalább szar, foschpalacsinta konzumidióta proliknak. Aki ezt eszi, az megérdemli. A sajtburgerük még a burgerek között is lesújtó (olajos malterből készül?), de a csipős izéjüket (csilis szendvics) sikerrel letoltuk, mivel minden egyéb ízt elnyomott a kapszaicin.
"A kapszaicin, a csili hatóanyaga akár 23 %-kal gyorsítja az anyagcserét, ráadásul csökkenti az éhségérzetet is."
Szóval Még Fosat Is.
![]() |
| Burger King külcsíny: neoburzsuj giccs (forrás: nelso.hu) |
A randa, az épülettel nem harmonizáló oszlopos bejárat a Svábhegyi neoburzsujok között sikeres lenne.
Burger King - Váci Utcai Étterem
cím: Budapest, Váci Utca 7
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬(ஜ۩۞۩ஜ)▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
SHUT UP AND ENJOY MY COPY/PASTE SKILLS
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬(ஜ۩۞۩ஜ)▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
![]() |
| csilis hamburger háromszázér' |
A Burger King a McDonald’s után a világ második legnagyobb gyorsétteremlánca, mára 11 100 éttermet üzemeltet az Egyesült Államokban és további 65 országban.
A Burger King vállalatot két korábbi étteremtulajdonos, James McLamore és David Edgerton alapította 1954-ben, a Florida állambeli Miamiban. Céljukat úgy fogalmazták meg, hogy elfogadható áron, gyorsan és tiszta környezetben szolgálják ki vendégeiket. Gyors növekedés következett, tíz évvel később 8000 embert foglalkoztattak 274 éttermükben. 1975-ben vezették be Drive Thru szolgáltatásukat, vagyis az autóban ülők kiszolgálását. Mára a forgalom 60%-a a kiadóablakoknál bonyolódik, további 18%-ot kérnek a vendégek „elvitelre” (nem helyben fogyasztásra). A vállalat kevés éttermet üzemeltet közvetlenül, a Burger King egységek többségének üzemeltetési jogát franchise rendszerben alvállalkozók gyakorolják. A magyarországi Burger King éttermek üzemeltetője a Fusion Befektetési Rt.
![]() |
| "Have it your way" |
Mára a több mint 11 000 étteremben 300 000 alkalmazott szolgál ki 15 millió vendéget nap mint nap. Magyarországon összesen 27 Burger King üzemel jelenleg, ebből 21 Budapesten. Illetve hat vidéki városban üzemeltet további hét éttermet:
Debrecen (Fórum)
Szeged - belváros
Szeged - Makkosházi körút (Drive-nyitás 2011. december )
Pécs (Árkád)
Győr (Árkád)
Székesfehérvár - belváros
Tatabánya - külváros
Az éttermek belső és külső kialakítását világszerte egységes arculat alapján végzik: az 1970-as évek Amerikájának hangulatát igyekeznek megteremteni a szín- és képvilág felhasználásával.
Érdekesség: a világ legnagyobb alapterületű Burger King étterme Budapesten, az Oktogonnál található meg. (wikipédia)
| büszkeség és balítélet (Burger King korona) |
![]() |
| nem sajnálták belőle a csilit (gyorsfosató Ámérikábó') |
Controversies and disputes have arisen with groups such as People for the Ethical Treatment of Animals (PETA), governmental and social agencies, and unions and trade groups over various topics. These situations have touched on legal and moral concepts such as animal rights,[87] corporate responsibility, ethics, and social justice. While the majority of the disputes did not result in lawsuits, in many of the cases the situations raised legal questions, dealt with legal compliance, or resulted in legal remedies such as changes in contractual procedure or binding agreements between parties. The resolutions to these legal matters have often altered the way the company interacts and negotiates contracts with its suppliers and franchisees, or how it does business with the public.
Further controversies have occurred during the company's expansion in the Middle East. The opening of a Burger King location in Ma'aleh Adumim, an Israeli settlement in the Israeli-occupied Palestinian territories, lead to a breach of contract dispute between Burger King and it's Israeli franchise due to the hotly contested international dispute over the legality of Israeli settlements in the Palestinian territories in accordance to international law. The controversy eventually erupted into a geopolitical dispute involving Muslim and Jewish groups on multiple continents over the application of, and adherence to, international law. The case eventually elicited reactions from the members of the 22-nation Arab League. The Islamic countries within the League made a joint threat to the company of legal sanctions including the revocation of Burger King's business licenses within the member states' territories.
Végezetül a klasszikus Összeomlás Mr. Douglas-szel:
Postázta:
BB
at
vasárnap, január 01, 2012
Labels:
ad,
átbaszás,
BK,
Budapest,
egészség,
étterem,
fast food,
Fusion Befektetési Rt,
gasztronómia,
gyorsétterem,
hamburger,
junk food,
multinacionális,
shit,
szemét,
Váci utca
2011. április 28., csütörtök
McSzar: Így tanulnak a mekisek
| McDonalds |
Mi kell a jó, magyaros fasírtba, hogy finom legyen? Mariska néninek tuti biztos receptje van rá! Az már más tészta, hogyan próbáltuk mi elkészíteni, és az hogy tetszett a Tanárunknak...
A globalizáció, a multikultinak nevezett katyvasz szimbóluma most nemzeti színben gyalulja a kedves potenciális fogyasztók agyát. Jobbik a Parlamentben, Fidesz a kormányban, kilengett az inga a nemzeti blabla irányába. A Meki reklámszakemberei az új időknek megfelelő filmecskét készítettek, tessék megnézni, oszt opcionálisan sírni vagy röhögni a gasztróhorror szaretető legújabb faszságán. "Kattints és nézd meg, mit tanultunk Mariska nénitől". Hááááááááááááááááá, még a Meki mutat újat a néninek, fogjatok le.
És azt tudtátok, hogy a világválságra hivatkozva a szerencsétlen magyar mekiproliktól megvonták a kajaadagjuk felét, még a Bajnai kormány alatt? Kis surmóságokból lesz a nagy profit.
Az Irigy Hónaljmirigy a McFosatóból:
és a "klasszikus", az gyorséttermes jelenete
Kapcsolódó: McDonald's Szegeden, egy közpark beépítése
Postázta:
BB
at
csütörtök, április 28, 2011
Labels:
autós étterem,
étel,
étterem,
gasztronómia,
gyorsétterem,
hazugság,
Hungary,
junk food,
Magyarország,
manipuláció,
McDonald's,
McDonalds,
Meki,
reklám,
shit,
videó
2011. április 6., szerda
Szarral festett graffitik a gettóban
| Budapest Heroin |
Ez az a környék, ahova az a műmájer Majka sem mert eljönni forgatni. Biztonságosabb volt a káposztásmegyeri lakótelepen reppelgetni az itteni gettóról.
Az őrület háza, House of Pain and Madness, félelem, félelem, fecskendők, fecskendők, eldobott gumióvszerek egy szétrohadt franciaágyra terített kartondobozon, és szar, szar, szar a falakon, ajtón, ablakon. Ez az a hely, ahol tán Rozz Williams és David Lynch is otthonosan érezné magát. A Diószeghy Sámuel utcában jártunk, oszt néztük ezeket a szívderítő, szarral festett graffitiket, erősen modern művészeti megközelítésben. A főtéma Románia térképe, úgyhogy szerény blogunk nemzetközi bonyodalmakat vár, román külügy magyar nagykövetet berendel, oszt nagykövet izzadtan hablatyol. Azonban és szerintünk a festék anyagát leszámítva itt senkinek a nemzeti izéje, érzülete nem sérülhet bántódással, az ismeretlen, de nagyon meghibbant művész csupán nosztalgiázott, honvágyott. Van, aki vérrel, és van, aki szarral. Szükség törvény bont, alkotni pedig kell, éljen a művészi önkifejezés. Ráadásul pc módon kisMagyarország térképét is megfestette, úgyhogy már két szaros országtérképünk is van.
Az egyik ilyen sötét helyen úgy hatolt belém a hirtelen félelem, mintha a mélységnek valamely finom és testetlen kisugárzása nyelte volna el a lelkemet; de a sötétség túlságosan áthatolhatatlan volt ahhoz, hogy érzékeljem rémületem forrását. (Lovecraft)
| Magyarország térképe szarral megfestve |
![]() |
| Románia térképe szarral |
1747-ben a tisztelendő Aijah Hoadley atya, aki újonnan érkezett Dunwich városka kongregációs templomába, emlékezetes szentbeszédet mondott, amelyben a sátánnak és fattyainak közelségére hívta fel a figyelmet e szavakkal:
„Be kell ismernünk, hogy eme szentséggyalázatok, aminők egész seregnyi pokolbéli démon művire vallanak, túl hétköznapi dolgok ahhoz, hogysem hallgathassunk róluk. Azazel, Buzrael, Belzebub és Bellal hangját többek hallották fentről fölhangozni, oly hites tanúk, kik ma is élnek. Én magam alig két hete tisztán hallottam a sátáni erők munkálkodásának neszeit a házam mögötti domb felől, honnét kerepléc, dohogás, nyögés, vonítás és sziszegés hangozott, aminőt a földnek lényei hallatni nem képesek, s mik bizonnyal ama barlangokból szóltak, mikre rá halandó csak fekete mágia segedelmével bukkanhat, s miknek titkát még csak az ördög fejtheti!” (Lovecraft)
S egy kellemes parthoz közeledtünk, melynek virágai vidáman nyíltak és a szivárvány minden színében pompáztak, és amerre csak néztünk, gyönyörű erdők és világos ligetek zöldelltek a delelő nap alatt. A messzi fák közül énekszó és dallam összhangja tört elő, és jóízű kacagást hallottam, és türelmetlenségemben sürgettem az evezősöket, hogy mielőbb a partra érjünk. És a szakállas ember nem szólt, csak figyelt, ahogy egyre közelebb értünk a liliomokkal benőtt parthoz. Hirtelen a szél oly illatot hozott a virágos ligetek felől, melybe beleborzongtam. A szél erősödött, és a levegő megtelt a pestis sújtotta városok és fedetlen temetők halott csont-szagával. És ahogy eszeveszetten tovasiklottunk ettől az átkozott parttól, a szakállas ember is megszólalt végre, mondván: — Ez Xura, a Meg Nem Ízlelt Örömök Földje. (Lovecraft)
| Heroin a grundon |
Hirtelen nekem is megnőtt a látásom. A fény és az árnyék zűrzavarából kiemelkedett egy kép, amely elmosódott voltában is tartalmazta az összefüggés és a tartósság elemeit. Valahogy ismerősnek tűnt, mert a szokatlan része úgy vetült rá a megszokott földi jelenetre, ahogy a film a színház festett függönyére. Láttam a padlástérben a laboratóriumot, az elektromos masinát és velem szemben Tillinghast visszatetsző alakját; ám abban a térben, amelyet nem foglaltak el ismerős tárgyak, egy hüvelyknyi terület sem volt üres. Leírhatatlan élő és egyéb formák elegyedtek undorító kavargásban, és minden ismert dolog idegen, ismeretlen entitások egész világaival volt szomszédságban. Valamint úgy tűnt, hogy az ismert tárgyak belépnek az ismeretlenek összetevői közé és fordítva. Az élők főleg koromsötét, kocsonyás szörnyek voltak, amelyek petyhüdten rázkódtak a gépezet vibrálásának ütemére. Undorító bőségben hemzsegtek, és én rémülten láttam, hogy egymáson olvadnak; félfolyós voltukban képesek voltak áthatolni egymáson és mindenen, amit mi szilárdnak hiszünk. Egy pillanatra sem álltak meg, örökké hullámzottak, mintha valami rosszindulatú céljuk lenne. Néha mintha fölfalták volna egymást, a támadó rávetette magát áldozatára, mire az nyomban eltűnt. Borzongva gondoltam el, hogy most már tudom, mi tüntette el a szerencsétlen szolgákat, és nem tudtam kitörölni agyamból ezeket a lényeket, miközben igyekeztem más dolgokat is megfigyelni az újonnan feltárult világban, . amely láthatatlanul körülvesz minket. (Lovecraft)
![]() |
| I have harnessed the shadows that stride from world to world to sow death and madness... (Lovecraft) (nagyobb változatú kép) |
Itt a Christian Death énekese is boldogan lőné a heroint... tehát következzés a Pig, Rozz Williams és Nico B. kamusnuff filmje. Rettegjünk együtt az őrület ketrecében.
Második része a filmnek, leheletnyivel durvább belezés.
Második része a filmnek, leheletnyivel durvább belezés.
...a rémület lengett sötéten mindenfelé, amerre néztem...
![]() |
| (nagyobb verzió) |
| szarral festett önarckép |
Christian Death: Beleivers of the Unpure:
![]() |
| I recall that the people went about with pale and worried faces, and whispered warnings and prophecies which no one dared consciously repeat or acknowledge to himself that he had heard. A sense of monstrous guilt was upon the land, and out of the abysses between the stars swept chill currents that made men shiver in dark and lonely places. H.P. Lovecraft "Nyarlathotep" (nagyobb kép) |
|
borzongás, beteges, baljós, rémálom, rémületes, émelyítő, furcsa, ijesztő, tébolyult, fenyegetés, sűrített félelem, bizarr, különös, lidércálom, eszeveszett látomások, rettegés, furcsa, hibbant, rémítő, vérfagyastás, szörnyű, összeomlás, őrület, egyre vadabb, durvul, fölzaklat, fura, iszonyatteli, sötét világ, ocsmány, iszony, förtelmes, döbbenetes, hihetetlen ![]() |
| Románia és Moldávia falra kent térképe 2010-2008 november 15 1957, 1973, 1981, rejtélyes számok, számmisztikusok előre (nagyobb kép) |
![]() |
| (nagyobb kép) |
| nász a szarral bekent falu szobában |
| szex and szar and heroin |
Ott megterem minden, mi pusztulásra vár,
Van Semmi kertje és tátongó Űr-tavak,
Hol kóborlunk szüntelen zarándok-éjben
Az egyetlen valóért esdekelve.”
W. B. Yeats Homokóra (Fordította: Turczi István)
Összes kép: itt
Kapcsolódó: a néhai BKV telep a Diószeghy Sámuel utcában
Postázta:
BB
at
szerda, április 06, 2011
Labels:
art,
bizarr,
bizarre,
BKV,
Budapest,
Diószeghy Sámuel utca,
graffiti,
graffitis with shit,
Józsefváros,
művészet,
shit,
szar,
urban expedition,
urbex,
VIII. kerület,
wall pictures
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
.jpg)
.jpg)
.jpg)


.gif)






.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)