Tiltsák be!
A posztmodern tipikus tárgya a szemét, mert rendszerezetlen és nagyon emberi. A posztmodern – némi leegyszerűsítéssel – a posztindusztriális társadalom terméke, amelynek lényegi eleme a szemét. A fogyasztói társadalom eldobható, romlékony és könnyen megunható világa gyorsan a szemétre kerül. Elve: vegyél újat! Ezt sugallják a reklámok, amelyek vizuális világunkat ugyanúgy szeméttel borítják el, mint a gyorsan avuló, gyenge minőségű termékeket gyártó ipar, s az ezt forgalmazó kereskedelem kart karba öltve. A szemétre kerülő termékeket általában ócska (szemét) reklámok népszerűsítenek, tesznek eladhatóvá, ahogy szórakoztató műsoraival a média akár önmagát is aposztrofálhatná szemétként.
Amikor saját korunkról beszélünk, akár „szemétkultúraként” is nevezhetjük. A szemétkultúrának, vagy „trash”-kultúrának van egy másik jelentése is – túl a giccsen, az ósdin, az eldobhatón és a divatjamúlton, a közterületeket elborító reklámokon és a falfirkákon (ezek voltaképpen mind materiális megnyilvánulásait jelentik). A másik értelme egy életmód, amely tárgyi kultúrával és ízlésvilággal is párosul természetesen, ami a fenti értelemmel teremti meg a white trash kapcsolatát. Az amerikai alsó középosztálytól lefelé terül el a white trash birodalma. Elméleti értelemben ez nem jelent mást, mint egy tágabban meghúzott szemétkultúra fogalmát; a köznapi, vagy közönségesen ízléstelen konzumkultúrát, mely az alsó társadalmi rétegek kultúrája.[1] A szemétnek ez a társadalmi értelme voltaképpen helykijelölő funkcióval is bír. A kulturális szemét fogyasztóit értjük alatta, akik a művelt középosztály alatt foglalnak helyet a társadalomban. Az ízléstelenség kultúrája nem csak a fehér amerikaiak bizonyos csoportjaira vonatkozik. A szegénység létrehoz egy „hordalék kultúrát” aminek következtében a graffiti szellemében számos brut (art) szobor jelenik meg a köztereken. A portoricóiak egész labirintusokat, lugasokat és pihenőket alakítottak ki guberált tárgyakból (Halász 2007: 9).
Gáspár Gabriella
 |
| "throwaway living" a szemetelés örömteli szabadsága (Life Magazin) |
Fröccsöntéssel, extrudálással, fúvással különböző eszközöket állítanak elő belőle. Alkalmazzák műszálgyártásra, üreges testek előállítására (A napjainkban használt ásványvizes, üdítős, egyéb élelmiszer csomagolásra használt palackok zöme PET palack). Készítenek belőle továbbá elektromos és gépkocsi alkatrészeket. Az Arnite, Impet and Rynite, Hostaphan, Melinex és Mylar márkanevű fóliák, valamint a Dacron, Terylene és Trevira műszálak anyaga PET.
Csehországban 2007-ben merült fel a betétdíjas rendszer bevezetésének ötlete, azonban az illetékes tárca több hatástanulmány következtetéseit figyelembe véve két évvel később elvetette a javaslatot. Az ellenérvek között szerepelt a német példa: Németországban 2003-ban vezették be a kötelező betétdíjat az egyutas italcsomagolásokra azzal a céllal, hogy megmentsék, illetve erősítsék az újratöltést. Ezt a célt azonban nem sikerült elérni, sőt, az újratöltés aránya jelentősen visszaesett: míg 2003-ban az ásványvíz 74 százaléka került újratölthető palackba, 2010-re mindössze 34 százaléka. A szelektív gyűjtés ugyanakkor a bevezetéssel párhuzamosan tíz százalékkal csökkent. Zbynek Kozel, a cseh EKO-KOM igazgatója szerint „a betétdíj büntetés, nem pozitív ösztönző”, ezért hosszú távon károsan befolyásolja a lakosság környezettudatos magatartását. Ugyanakkor a rendszer bevezetése Csehországban csökkentette volna a szén-dioxid kibocsátását, de a tonnánkénti világpiaci ár körülbelül százhatvanszorosáért.
Steve Claus, a belga Fost Plos koordináló-szervezet egyik vezetője emlékeztetett: a háztartási hulladék a teljes hulladékmennyiség egytizede, a háztartási csomagolási hulladék pedig mindössze 2-3 százaléka. A PET-palackok Hollandiában a csomagolási hulladék 7 százalékát teszik ki, habár az arányok országonként különbözőek lehetnek. A rendezvény minden felszólalója a rendszerszintű szemléletre, a helyi viszonyoknak megfelelő szabályozás kialakítására, valamint a tudatformáló kommunikációs kampányok fontosságára hívta fel a figyelmet. (index.hu)
 |
| ocean dumping (http://www.marineinsight.com) |
 |
| ocean.nationalgeographic.com |
What is the Plastic Island in the Pacific Ocean?
