A város hírhedt csővestanyáinak másodlagos felhasználása. Az óriásplakát bezzeg tilos a belvárosban :)
.jpg) |
| Szemtől szemben: Csipak értéktelenedő ingatlanja és Csetényi "120milla" Csaba Cigar Tower-je |
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reklámháló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reklámháló. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. február 9., csütörtök
Csipak óriásreklámja a Belvárosban
"Ha már bontani nem engednek azok a szaros városvédők, azé' egy kis zsebpénzt csak kereshetek az épületeimmel?"
A város hírhedt csővestanyáinak másodlagos felhasználása. Az óriásplakát bezzeg tilos a belvárosban :)
A város hírhedt csővestanyáinak másodlagos felhasználása. Az óriásplakát bezzeg tilos a belvárosban :)
2011. június 19., vasárnap
Reklámháló, épületfelújítás, anyázás
Levelet hozott a posta és aszongya:
Kedves Blogger!
Munkámból adódóan elég jól ismerem a magyar "reklámhálós" piacot.
Mélységesen felháborít az, hogy a szakma ismerete nélkül ilyen sarkos véleményt fogalmazott meg.
A reklámhálókat az a nyilvánvaló tény hívta életre, hogy a városban lévő házak jelentős része katasztrofális állapotban van.
A "kapzsi lakókról" annyit, hogy mivel a házak nem tudják önerőből finanszírozni a felújításokat és az önkormányzatok általában a kisujjukat sem mozdítják ezügyben, kénytelenek más forrás után nézni, ha biztonságos és élhető helyen szeretnének lakni. A reklámhálókat csak abban az esetben lehet kihelyezni, ha a lakóközösség beleegyezik. Számukra ez semmiféle hátránnyal nem jár, hiszen a kreatívok a legkorszerűbb anyagokkal készülnek. A hirdetés szigorúan meghatározott ideig lehet kinn, ezután kezdődik a felújítás. A másik megoldásban a házak bérleti díjat kapnak, melynek sorsáról szintén a lakóközösség dönt, a médiatulajdonos itt nem szabhatja meg, hogy a befolyt összeget mire fordíthatják. A szabályozás pedig minden, csak nem laza...
Tehát azt gondolom,így már Ön előtt is világos, hogy egy win-win szituációról van szó.
Egyébként ha már felújítás folyik, miért ne nézhetnénk inkább a színes reklámot, mint a zöld/szürke védőhálót?! Én elhiszem, hogy "civilként" ellene van minden közterületi megoldásnak (szakmabeliként én sem vagyok híve pl. a plakáterdőnek), de nekem elhiheti, hogy minden kihelyezést komoly műszaki, kreatív stb tervezés előz meg, hiszen nem két fillérről beszélünk.
Az Ön által említett Gellért téri felújítás (és még sok másik) pedig bonyolultabb eset annál, mint amit itt lehetne taglalni. Mivel magam sem ismerek minden apróbb részletet, így nem törnék pálcát.
Általánosságban annyit elmondanék, hogy a legtöbb esetben műemlék épületekről beszélünk, ahol nem úgy megy, hogy felküld az ember két szakit két vödör diszperzittel...
Ajánlom figyelmébe az interneten fellelhető előtte-utána képeket, de hogy egy nagyon ismert helyet mondjak,például az Oktogon sem így nézne ki ma reklámhálók nélkül.
Végezetül szeretném kérni, hogy a téma alapos, pro-kontra ismerete nélkül, ne tegyen hasonló kinyilatkoztatásokat (feltételezem, azért ír blogot az interneten, mert mondandóját a széles nyilvánosságnak szánja).
Tisztelettel,
Egy szakmabeli
Tisztelt Szakmabeli!
Előljáróban leszögezem, hogy nem kívánom az Ön egzisztenciáját fenyegetni, mindenkinek joga van élni, még a közterületi hirdetőcégeknek is. Legfeljebb nem hirdetőcégként, ugye, vizuális környezetszennyezőként, hanem valamilyen társadalmilag hasznos munkát végezve.
Most eltekintek a házfelújítást alibiként használó, pacsmagoló reklámhálós cégek pocskondiázásától, sőt a témának az a része sem érdekel, hogy a szerencsés, nagy forgalmú utak mentén lakó keveseknek milyen anyagi előnyük származik abból, hogy hosszú időre hajlandóak félhomályban élni. Itt jegyezném meg, hogy a cégek reklámra szánt pénze mindenképpen elköltődik, legfeljebb nem a közterületen. Az elköltött pénz egy része adók formájában befolyik az államkasszába, elvileg tehát a köz zsebébe, amiből épületfelújításokat finanszírozhatunk. Tehát közérdekre való hivatkozással nem lehet a köztereket reklámmal elrondítani, anyagi kár legfeljebb a közterületi hirdetőt éri. És némi empátiával megértem, hogy ez fáj.
Mellesleg roppant módon nem érdekel a kérdés anyagi oldala, ugyanis elvi kifogásaim vannak mindenféle közterületi hirdetéssel szemben. Jelesül: ha tévét/rádiót/internetet fogyaszt a fogyasztó, hallgatólagosan, önszántából beleegyezik, hogy az ingyenes tartalomért cserében reklámot is fogyaszt. Valamit valamiért, tkp. beleegyezik önmaga manipulálásába, ha elfogadjuk azt a cinikus nézetet, hogy minden reklám manipuláció.
A közterületi hirdetés azonban alapvetően más bili. A közterületi reklám nagy "előnye", hogy kikerülhetetlen. Nem nézek tévét, nem olvasok rádiót, a neten is csak reklámmentes blogokat hallgatok, szóval igyekszem elkerülni a reklámokat. Erre tessék, időnként óhatatlanul ki kell fáradni az utcára, ahol pofátlanul belengetik az arcomba roppantul irritáló terméküket, esetenként több száz négyzetméteren. És hacsak nem behunyt szemmel járkálunk, akkor kénytelen-kelletlen reklámot fogyasztunk.
Tehát elvi kérdés, kedves Szakmabeli, hogy csak akkor fogyasszon reklámot az egyszerű fogyasztó, amikor akar. Közterületi reklám esetén nincs választás. Tehát a választás szabadsága itt a tét.
Maradok tisztelettel, a további vita reményében:
Klapanciusz,
belvaros.blogspot.com
P.s: 1. Ön azt írja: "Egyébként ha már felújítás folyik, miért ne nézhetnénk inkább a színes reklámot, mint a zöld/szürke védőhálót?!"
Ön, mint szakmabeli, bizonyára tudja, hogy nem minden városban ilyen megengedő a politikai elit a reklámhálosokkal szemben. Ön, mint szakmabeli, bizonyára hallott már a szerintem méltányos debreceni (és német) gyakorlatról, ahol tkp. a közterületi hirdetőt sem éri kár, hanem csak mérséklődik a vizuális környezetszennyezés. A biztonság kedvéért megismétlem:
Új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló, molinó felületének legfeljebb 20%-án nyomtatott reklámhirdetmény helyezhető el, feltéve, hogy a felület további részén nyomtatva, eredeti nagyságban ábrázolva van az építendő új épület, vagy a felújítással kialakítandó homlokzat látványképe.
P.s. 2: így, utóiratban megvallhatom, hogy tkp még a reklámhálókkal kapcsolatban van a legkevesebb hörögnivalóm, bár a debreceni példát némiképpen üdvösebbnek tartom. Itt elmondanám, hogy közfeladatra, közérdekre való hivatkozás eléggé nevetséges, mikor az utasbeállókat pofátlan jogi nonszensz szerződéssel újabb 25 évre magkapó Epamédia (Raiffeisen Bank) elvileg közfeladatot vállalt, de gyakorlatilag csak a citylight dobozaikat tisztítják, az utasbeállókat magukat hagyják a koszban rohadni. De említhetném a dzsuvás telefonfülkéken levő, gondosan takarítgatott reklámdobozokat (T-com, Média Kontakt)... Inkább semmi reklámot nem kérünk, ha már úgyis minden koszlott marad.
P.s. 3. Pódiumautók, megvan? Masculan gerilla kampány?
komment a fészbúkról, a Reklámmentes Budapestért csoportból: Nos' én azt kívánom ennek a "Szakmabelinek" hogy, ha majd a pokolra jut, akkor ott kipöckölt szemhéjjal nézegesse örök időn át szép színes reklámjait, miközben egy hang folyamatossan azt suttogja a fülébe, hogy "Ennyit tettél hozzá a világhoz szorongós kis életedben..."
Kedves Blogger!
Munkámból adódóan elég jól ismerem a magyar "reklámhálós" piacot.
Mélységesen felháborít az, hogy a szakma ismerete nélkül ilyen sarkos véleményt fogalmazott meg.
A reklámhálókat az a nyilvánvaló tény hívta életre, hogy a városban lévő házak jelentős része katasztrofális állapotban van.
A "kapzsi lakókról" annyit, hogy mivel a házak nem tudják önerőből finanszírozni a felújításokat és az önkormányzatok általában a kisujjukat sem mozdítják ezügyben, kénytelenek más forrás után nézni, ha biztonságos és élhető helyen szeretnének lakni. A reklámhálókat csak abban az esetben lehet kihelyezni, ha a lakóközösség beleegyezik. Számukra ez semmiféle hátránnyal nem jár, hiszen a kreatívok a legkorszerűbb anyagokkal készülnek. A hirdetés szigorúan meghatározott ideig lehet kinn, ezután kezdődik a felújítás. A másik megoldásban a házak bérleti díjat kapnak, melynek sorsáról szintén a lakóközösség dönt, a médiatulajdonos itt nem szabhatja meg, hogy a befolyt összeget mire fordíthatják. A szabályozás pedig minden, csak nem laza...
Tehát azt gondolom,így már Ön előtt is világos, hogy egy win-win szituációról van szó.
Egyébként ha már felújítás folyik, miért ne nézhetnénk inkább a színes reklámot, mint a zöld/szürke védőhálót?! Én elhiszem, hogy "civilként" ellene van minden közterületi megoldásnak (szakmabeliként én sem vagyok híve pl. a plakáterdőnek), de nekem elhiheti, hogy minden kihelyezést komoly műszaki, kreatív stb tervezés előz meg, hiszen nem két fillérről beszélünk.
Az Ön által említett Gellért téri felújítás (és még sok másik) pedig bonyolultabb eset annál, mint amit itt lehetne taglalni. Mivel magam sem ismerek minden apróbb részletet, így nem törnék pálcát.
Általánosságban annyit elmondanék, hogy a legtöbb esetben műemlék épületekről beszélünk, ahol nem úgy megy, hogy felküld az ember két szakit két vödör diszperzittel...
Ajánlom figyelmébe az interneten fellelhető előtte-utána képeket, de hogy egy nagyon ismert helyet mondjak,például az Oktogon sem így nézne ki ma reklámhálók nélkül.
Végezetül szeretném kérni, hogy a téma alapos, pro-kontra ismerete nélkül, ne tegyen hasonló kinyilatkoztatásokat (feltételezem, azért ír blogot az interneten, mert mondandóját a széles nyilvánosságnak szánja).
Tisztelettel,
Egy szakmabeli
.JPG) |
| pacsmagolás előtt |
Előljáróban leszögezem, hogy nem kívánom az Ön egzisztenciáját fenyegetni, mindenkinek joga van élni, még a közterületi hirdetőcégeknek is. Legfeljebb nem hirdetőcégként, ugye, vizuális környezetszennyezőként, hanem valamilyen társadalmilag hasznos munkát végezve.
Most eltekintek a házfelújítást alibiként használó, pacsmagoló reklámhálós cégek pocskondiázásától, sőt a témának az a része sem érdekel, hogy a szerencsés, nagy forgalmú utak mentén lakó keveseknek milyen anyagi előnyük származik abból, hogy hosszú időre hajlandóak félhomályban élni. Itt jegyezném meg, hogy a cégek reklámra szánt pénze mindenképpen elköltődik, legfeljebb nem a közterületen. Az elköltött pénz egy része adók formájában befolyik az államkasszába, elvileg tehát a köz zsebébe, amiből épületfelújításokat finanszírozhatunk. Tehát közérdekre való hivatkozással nem lehet a köztereket reklámmal elrondítani, anyagi kár legfeljebb a közterületi hirdetőt éri. És némi empátiával megértem, hogy ez fáj.
Mellesleg roppant módon nem érdekel a kérdés anyagi oldala, ugyanis elvi kifogásaim vannak mindenféle közterületi hirdetéssel szemben. Jelesül: ha tévét/rádiót/internetet fogyaszt a fogyasztó, hallgatólagosan, önszántából beleegyezik, hogy az ingyenes tartalomért cserében reklámot is fogyaszt. Valamit valamiért, tkp. beleegyezik önmaga manipulálásába, ha elfogadjuk azt a cinikus nézetet, hogy minden reklám manipuláció.
.JPG) |
| pacsmagolás után |
Tehát elvi kérdés, kedves Szakmabeli, hogy csak akkor fogyasszon reklámot az egyszerű fogyasztó, amikor akar. Közterületi reklám esetén nincs választás. Tehát a választás szabadsága itt a tét.
Maradok tisztelettel, a további vita reményében:
Klapanciusz,
belvaros.blogspot.com
P.s: 1. Ön azt írja: "Egyébként ha már felújítás folyik, miért ne nézhetnénk inkább a színes reklámot, mint a zöld/szürke védőhálót?!"
Ön, mint szakmabeli, bizonyára tudja, hogy nem minden városban ilyen megengedő a politikai elit a reklámhálosokkal szemben. Ön, mint szakmabeli, bizonyára hallott már a szerintem méltányos debreceni (és német) gyakorlatról, ahol tkp. a közterületi hirdetőt sem éri kár, hanem csak mérséklődik a vizuális környezetszennyezés. A biztonság kedvéért megismétlem:
Új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló, molinó felületének legfeljebb 20%-án nyomtatott reklámhirdetmény helyezhető el, feltéve, hogy a felület további részén nyomtatva, eredeti nagyságban ábrázolva van az építendő új épület, vagy a felújítással kialakítandó homlokzat látványképe.
P.s. 2: így, utóiratban megvallhatom, hogy tkp még a reklámhálókkal kapcsolatban van a legkevesebb hörögnivalóm, bár a debreceni példát némiképpen üdvösebbnek tartom. Itt elmondanám, hogy közfeladatra, közérdekre való hivatkozás eléggé nevetséges, mikor az utasbeállókat pofátlan jogi nonszensz szerződéssel újabb 25 évre magkapó Epamédia (Raiffeisen Bank) elvileg közfeladatot vállalt, de gyakorlatilag csak a citylight dobozaikat tisztítják, az utasbeállókat magukat hagyják a koszban rohadni. De említhetném a dzsuvás telefonfülkéken levő, gondosan takarítgatott reklámdobozokat (T-com, Média Kontakt)... Inkább semmi reklámot nem kérünk, ha már úgyis minden koszlott marad.
P.s. 3. Pódiumautók, megvan? Masculan gerilla kampány?
komment a fészbúkról, a Reklámmentes Budapestért csoportból: Nos' én azt kívánom ennek a "Szakmabelinek" hogy, ha majd a pokolra jut, akkor ott kipöckölt szemhéjjal nézegesse örök időn át szép színes reklámjait, miközben egy hang folyamatossan azt suttogja a fülébe, hogy "Ennyit tettél hozzá a világhoz szorongós kis életedben..."
2011. április 27., szerda
Életveszélyes a felújított Foltosház (Andrássy út 1)
Reklámmal Ön ellen, a közterület elrablása.
A közterületi hirdetők rémtetteiből:
Foltosház az Andrássy úton, „Kelet-Európa legszebb sugárútjára” elején.
cím: Andrássy út 1
1061 Budapest, Magyarország
A Világörökség nyitóépülete, az Andrássy út 1 szám homlokzatának pofátlan szétbarmolásáról már írtunk, sírva vígadva tekintsünk Prága felé. A helyzet fokozódik, a foltosra pacsmagolt, "felújított" homlokzat már omlik, mint a szikla. Életveszélyes, körbe van kerítve.
Próbáltuk kinyomozni, hogy melyik reklámgenya céget kellenea Dunába lőni Gergényi elvtárs átnevelő táborában üdültetni, de valamiért a számításba jövő 4-5 reklámcég (NM Outdoor Media, a Magnum Megaboard, a Horizont, Média Ház és a Gandalf) nemigen dicsekszik ezzel a pestieket arcbafingó "referenciamunkával".
Jobb híján kénytelenek vagyunk egy kedves olvasónk információit közreadni. Mossuk kezeinket, ellenőrizetlen a forrás.
Ha egy picit jobban utána nézett volna a cikk írója az Andrássy út 1 sz. alatti ház foltosságának okának, akkor nem ezek a képek lennének a cikk "vezérelemei"!
Ugyanis:
1. Az Andrássy út 1 szám alatti ház 4. és tetőtér tulajdonosa megkezdett tetőtér beruházásához kapcsolódott volna a külső homlokzat felújítás.
2. A Beruházó csak megbontotta a tetőt, visszabontotta a kényéneket.
3. A homlokzat felújítás a háznak egy jelentős bevételt jelentett, hogy legyen "vésztartalékja" a tető nélküli állapotokra. Ugyanis csak a külső íven van cserép, a ház belső udvarok felé néző tető részen szétszakadt fólia és pár pala lemez található. Állandó a beázás a Beruházó hibájából!
A postamúzeum melletti részt ajánlom figyelmetekbe!
4. A homlokzatfelújításba mindenki belekötött: a tetőtér beruházó, az M1 TV riportere stb. melynek köszönhetően a házban lakó pár szerencsétlen járt a legrosszabbul.
5. Néhány magánszemély lakása ázik folyamatosan, életveszélyes a tető, a beruházó fenyegetőzik, nem fizet közös költséget, a Terézvárosi önkormányzat csak küldözgeti a Felszólításokat, de nem tesz semmit (16!!! éve)....
Sajnos a sztori túl hosszú!
Minden esetre sem a társasház sem a homlokzat felújító nem hibás, hogy ellehetetlenítették...
A kérdéseket a Terézvárosnak és a tetőtér tulajdonosának kell feltenni!
Minden kiegészítő információt szeretettel várunk.
végezetül egy kis agytágító ollózás:
Az építési reklámháló (építkezési reklámhálónak, reklámhálónak, építési hálónak, épülethálónak vagy mega poszternek is nevezett) a közterületen található ambient reklámhordozók egyik leglátványosabb fajtája.
Az építési háló jellemzői:
Minél nagyobb egy felület, illetve minél forgalmasabb útvonalon található, annál hatásosabb.
Átmenetileg (több hónapig esetleg évekig tartó) felújítás vagy építés alatt álló épületek külső műanyag borítása. A felület sajátossága, hogy sokkal szebb látványt nyújt, mint a csupasz védőháló és hogy speciális anyagának köszönhetően a portól is jobban védi a várost.
A klasszikus közterületi reklámhordozókkal szemben, melyek méretben 2 – 20 nm között mozognak, a reklámhálók mérete több száz vagy akár több ezer nm-es nagyságrendet is elérhet, ezáltal a kampányt magasan kiemelve a médiazajból és emlékezetessé téve a reklámozott márkát.
(horizontreklam.hu)
A sokszereplős üzlet csúcsán a bérelhető felületeket birtokló médiatulajdonosok vannak. Jelenleg a Horizont Reklám, az NM Outdoor, a Média Ház és a Front-Light a legnagyobb, hálóreklámmal is foglalkozó közterületi hirdetőcég. Egy háló havi bérleti díja öt-hat millió forint. A legnagyobb cégek hálóreklámból befolyó éves bevétele a félmilliárd forintot is elérheti. Kenéz András, a Horizont vezetője a hálóreklám-piac éves összbevételét kétmilliárd forint körülire becsüli.
A médiafelületeket értékesítését részben maguk a médiatulajdonosok végzik, részben a specialistának vagy közterületi optimalizálónak hívott cégek. Három nagy – a Portland, a Primacom, a PPI – és két kisebb ügynökség, az Open és a BBO foglalkozik a köztéri médiafelület-értékesítésen belül hálóreklámokkal. Ezek a cégek azonban nem felülettulajdonosok, hanem a reklámozni kívánó márkák és a reklámfelületeket áruló cégek közti közvetítők, amelyek csak a közterületi piaccal foglalkoznak. Bauer Tamás, a Portland ügyvezetője szerint a különféle cégektől havonta átlagosan húsz-harminc hálót ajánlanak értékesítésre. Több forrás egybehangzó véleménye szerint tíz-tizenötre születik havonta szerződés.
Előfordult néhány csúnya eset is. Ezek egyike az Andrássy út 1., ahol több hónapig fenn volt az állvány a házon, de ezalatt csak összepacsmagolni sikerült a falat. Hasonlóan csúnyán bánt el az egyik cég a Lajos utca és a Pacsirtamező utca sarkán álló bérházzal.(kreatív)
Végezetül: Ön is tehet a Budapest reklámgengszterektől való megtisztításáért:
Csatlakozzon!
Reklámmentes Budapest / Ads Free Budapest (NO ADS, NO SHIT)
Megalakult a Reklámmentes Budapest / Ads Free Budapest (NO ADS, NO SHIT) a Facebookon, a nemzetközi Clean City Movement Magyar Leágazása. Takarítsuk ki a reklámmaffia szemetét a városunkból, harcolj...
Új hozzászólás:
A reklámhálósok között felelőst keresés helyett inkább "Unokáink sem fogják látni" Ráday Mihály urat kérdezzétek, aki följelentette a házat a Kulturális Örökségvédelmi hivatalnál, hogy az "eredeti szín" nem pont ilyen volt mint amilyenre elkezdte a ház festetni az épületet, előzetesen természetesen engedélyeztetve a színt az építésügyi hatósággal. Az örökségvédelem leállíttatta az építkezést és kötelezte a házat hogy bizonyítsa milyen volt az eredeti szín - könyörgöm, korabeli ff fotók alapján, vagy a kommunizmusban renováláskor használt szín alapján? Szóval a ház nem tudta bizonyítani, közben az állványra szóló engedélye lejárt a háznak, és kötelezték az elbontásra. Legközelebb 10 év múlva kaphat engedélyt. Az egészet egy másik ügy teszi most "életveszélyessé" - a tetőteret az önkormányzat átjátszotta fillérekért egy tulajdonosi körnek, akik értékesítették egy ciprusi "befektetőnek". Az elmúlt 17 évben az pedig nem elkezdte a tető felújítását, de konkrétan életveszélyes állapotba hozta azt. A tető felől pedig ázik a homlokzat, és szakadozik le az Andrássyra. Itt találtok több információt az egészről. A lakók perelnek, de az még sok év, és ki tudja végrehajtható lesz-e az Eurowien Kft-n.... Szóval nézzetek utána mielőtt vagdalkoztok, légyszi.
itt lehet támogatni az Andrássy 1 megmentését: http://www.facebook.com/pages/Andr%C3%A1ssy-%C3%BAt-1-megment%C3%A9se/211018868917333
A közterületi hirdetők rémtetteiből:
Foltosház az Andrássy úton, „Kelet-Európa legszebb sugárútjára” elején.
cím: Andrássy út 1
1061 Budapest, Magyarország
 |
| Andrássy út 1, "felújítás" után: Omlásveszély! Gyalogos forgalom tilos! |
 |
| Andrássy út 1 |
Próbáltuk kinyomozni, hogy melyik reklámgenya céget kellene
Jobb híján kénytelenek vagyunk egy kedves olvasónk információit közreadni. Mossuk kezeinket, ellenőrizetlen a forrás.
Ha egy picit jobban utána nézett volna a cikk írója az Andrássy út 1 sz. alatti ház foltosságának okának, akkor nem ezek a képek lennének a cikk "vezérelemei"!
Ugyanis:
1. Az Andrássy út 1 szám alatti ház 4. és tetőtér tulajdonosa megkezdett tetőtér beruházásához kapcsolódott volna a külső homlokzat felújítás.
2. A Beruházó csak megbontotta a tetőt, visszabontotta a kényéneket.
3. A homlokzat felújítás a háznak egy jelentős bevételt jelentett, hogy legyen "vésztartalékja" a tető nélküli állapotokra. Ugyanis csak a külső íven van cserép, a ház belső udvarok felé néző tető részen szétszakadt fólia és pár pala lemez található. Állandó a beázás a Beruházó hibájából!
 |
| Andrássy út 1, Foltosház |
A postamúzeum melletti részt ajánlom figyelmetekbe!
4. A homlokzatfelújításba mindenki belekötött: a tetőtér beruházó, az M1 TV riportere stb. melynek köszönhetően a házban lakó pár szerencsétlen járt a legrosszabbul.
5. Néhány magánszemély lakása ázik folyamatosan, életveszélyes a tető, a beruházó fenyegetőzik, nem fizet közös költséget, a Terézvárosi önkormányzat csak küldözgeti a Felszólításokat, de nem tesz semmit (16!!! éve)....
Sajnos a sztori túl hosszú!
Minden esetre sem a társasház sem a homlokzat felújító nem hibás, hogy ellehetetlenítették...
A kérdéseket a Terézvárosnak és a tetőtér tulajdonosának kell feltenni!
Minden kiegészítő információt szeretettel várunk.
 |
| Andrássy út 1: életveszélyes homlokzatfelújítás |
Az építési reklámháló (építkezési reklámhálónak, reklámhálónak, építési hálónak, épülethálónak vagy mega poszternek is nevezett) a közterületen található ambient reklámhordozók egyik leglátványosabb fajtája.
 |
| Budapest, Andrássy 1 |
Minél nagyobb egy felület, illetve minél forgalmasabb útvonalon található, annál hatásosabb.
Átmenetileg (több hónapig esetleg évekig tartó) felújítás vagy építés alatt álló épületek külső műanyag borítása. A felület sajátossága, hogy sokkal szebb látványt nyújt, mint a csupasz védőháló és hogy speciális anyagának köszönhetően a portól is jobban védi a várost.
A klasszikus közterületi reklámhordozókkal szemben, melyek méretben 2 – 20 nm között mozognak, a reklámhálók mérete több száz vagy akár több ezer nm-es nagyságrendet is elérhet, ezáltal a kampányt magasan kiemelve a médiazajból és emlékezetessé téve a reklámozott márkát.
(horizontreklam.hu)
A sokszereplős üzlet csúcsán a bérelhető felületeket birtokló médiatulajdonosok vannak. Jelenleg a Horizont Reklám, az NM Outdoor, a Média Ház és a Front-Light a legnagyobb, hálóreklámmal is foglalkozó közterületi hirdetőcég. Egy háló havi bérleti díja öt-hat millió forint. A legnagyobb cégek hálóreklámból befolyó éves bevétele a félmilliárd forintot is elérheti. Kenéz András, a Horizont vezetője a hálóreklám-piac éves összbevételét kétmilliárd forint körülire becsüli.
A médiafelületeket értékesítését részben maguk a médiatulajdonosok végzik, részben a specialistának vagy közterületi optimalizálónak hívott cégek. Három nagy – a Portland, a Primacom, a PPI – és két kisebb ügynökség, az Open és a BBO foglalkozik a köztéri médiafelület-értékesítésen belül hálóreklámokkal. Ezek a cégek azonban nem felülettulajdonosok, hanem a reklámozni kívánó márkák és a reklámfelületeket áruló cégek közti közvetítők, amelyek csak a közterületi piaccal foglalkoznak. Bauer Tamás, a Portland ügyvezetője szerint a különféle cégektől havonta átlagosan húsz-harminc hálót ajánlanak értékesítésre. Több forrás egybehangzó véleménye szerint tíz-tizenötre születik havonta szerződés.
Előfordult néhány csúnya eset is. Ezek egyike az Andrássy út 1., ahol több hónapig fenn volt az állvány a házon, de ezalatt csak összepacsmagolni sikerült a falat. Hasonlóan csúnyán bánt el az egyik cég a Lajos utca és a Pacsirtamező utca sarkán álló bérházzal.(kreatív)
Végezetül: Ön is tehet a Budapest reklámgengszterektől való megtisztításáért:
Csatlakozzon!
Reklámmentes Budapest / Ads Free Budapest (NO ADS, NO SHIT)
Megalakult a Reklámmentes Budapest / Ads Free Budapest (NO ADS, NO SHIT) a Facebookon, a nemzetközi Clean City Movement Magyar Leágazása. Takarítsuk ki a reklámmaffia szemetét a városunkból, harcolj...
Új hozzászólás:
A reklámhálósok között felelőst keresés helyett inkább "Unokáink sem fogják látni" Ráday Mihály urat kérdezzétek, aki följelentette a házat a Kulturális Örökségvédelmi hivatalnál, hogy az "eredeti szín" nem pont ilyen volt mint amilyenre elkezdte a ház festetni az épületet, előzetesen természetesen engedélyeztetve a színt az építésügyi hatósággal. Az örökségvédelem leállíttatta az építkezést és kötelezte a házat hogy bizonyítsa milyen volt az eredeti szín - könyörgöm, korabeli ff fotók alapján, vagy a kommunizmusban renováláskor használt szín alapján? Szóval a ház nem tudta bizonyítani, közben az állványra szóló engedélye lejárt a háznak, és kötelezték az elbontásra. Legközelebb 10 év múlva kaphat engedélyt. Az egészet egy másik ügy teszi most "életveszélyessé" - a tetőteret az önkormányzat átjátszotta fillérekért egy tulajdonosi körnek, akik értékesítették egy ciprusi "befektetőnek". Az elmúlt 17 évben az pedig nem elkezdte a tető felújítását, de konkrétan életveszélyes állapotba hozta azt. A tető felől pedig ázik a homlokzat, és szakadozik le az Andrássyra. Itt találtok több információt az egészről. A lakók perelnek, de az még sok év, és ki tudja végrehajtható lesz-e az Eurowien Kft-n.... Szóval nézzetek utána mielőtt vagdalkoztok, légyszi.
itt lehet támogatni az Andrássy 1 megmentését: http://www.facebook.com/pages/Andr%C3%A1ssy-%C3%BAt-1-megment%C3%A9se/211018868917333
2011. február 4., péntek
Sokéves homlokzatfelújítások reklámhálóval
.JPG)
Az V. kerület kitiltotta az óriásplakátokat, de tkp. csupán a reklámzajt csökkentették, házfelújítás ürügyén sok száz négyzetméteres, gigantikus, hirdetményes takaróhálók uralják a kerületet. Az elkúrt (sikeresen bővítették a gyalogosok rovására a bicikliút-hálózatot, csak az autósok nehogy megorroljanak) Bajcsy-Zsilinszky úton egy óriási Coldrex reklámháló örvendezteti a autósokat és gyalogosokat. A figyelemfelkeltés érdekében egy 3D pohár gőzölög, a forró tea illúzióját keltve, nagyon polgárian.
A házfelújítás vélhetőleg ésszel felfoghatatlan hosszúságig fog elhúzódni, a kapzsi lakók és a laza szabályozásnak köszönhetően még sok-sok gigantreklám fogja megörvendeztetni az erre utazókat.
.JPG)
Emlékeim szerint a leghosszabb homlokzatfelújítás a Gellért téri volt: 3 évig tartott :) Ezt egy évre tippeljük, ráfér a városszépítés a kutyaszarosra.
Bezzeg Debrecen: Új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén az állványozást takaró háló, molinó felületének legfeljebb 20%-án nyomtatott reklámhirdetmény helyezhető el, feltéve,
hogy a felület további részén nyomtatva, eredeti nagyságban ábrázolva van az építendő új
épület, vagy a felújítással kialakítandó homlokzat látványképe.
további gőzölgő képek
Megalakult a Clean City Movement Budapesti Tagozata a Facebookon. Csatlakozzatok, takarítsuk ki a reklámmaffia szemetét a városunkból, harcoljunk egy élhető Budapestért! Le a vizuális környezetszennyezéssel, le a reklámzajjal. A közterület a városlakóké és nem kapzsi politikusok és lelkiismeretlen reklámcégek agymosó homokozója. http://www.facebook.com/home.php?sk=group_152589574795747
2010. augusztus 24., kedd
Bajcsy-Zsilinszky út: kamu épületfelújítás
Keddi höbör.
Egy gondolat bánt engemet:
Az elvileg épületfelújítás céljára készült állványon folyik bármilyen hasznos munka? Vakolókanál, ecset, munkás? Na, valaki látott errefelé bármilyen építőipari tevékenységet?
Esetleg a házfelújítás csak a reklámmaffia alibitevékenysége?
(igen)
Nem győzzük hangsúlyozni: kibaszni Magyarországról az óriásplakátokat, korlátozni a közterület vizuális szennyezését. Lehetne más ez a város.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)