Erzsébet szobor, de ez nem a Turistasziszi: "Árpádházi szent Erzsébet, szegények anyja, védd a legnagyobb szegényt, magyar hazánkat."
Az 1956-os forradalom itt eltemetett hősei emlékére. "Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből." (Márai)
A mai Rózsák tere az 1870-es évek elején még a Baromvásár tér nevet viselte. 1878-ban kapta a Szegényház tér nevet az itt álló Szegényházról. Az épületet 1856-ban Hild József tervezte későklasszicista stílusban. Akkor még csak egyetlen hosszan elnyúló szárnyból állt. Czigler Győző műépítész tervei alapján oldalszárnyakkal hátra felé bővítették 1877-ben és 1882-ben. Udvarában szép kertet, később az épületben kórházat alakítottak ki. Az azóta történt építkezések nem váltak előnyére a ma Erzsébet kórház néven működő intézménynek. Az 1870-es években parcellázták a tér környékét. Az oda néző telkek nagy részét szociális és egyházi célokra adományozták. A tér keleti oldalán az Országos Kisdedóvó Egyesület óvónőképző intézete létesült 1876-ban francia reneszánsz stílusban. Az épület egyik részében mindmáig óvoda van, mely Gróf Brunszvik Teréz nevét vette fel 1992-ben.
Az óvónőképző intézet mellett az 1881-ben épült római katolikus plébánia áll. A plébániát és az azzal egy időben létesült kis neoromán templomot Czigler Győző tervezte. Ezt a templomot ideiglenesnek szánták, amíg a nagy templom felépül. A Szent Erzsébet-templom elkészültével, 1905-ben a görög katolikus egyházé lett. Itt nyílt meg az első görög katolikus templom fővárosunkban. Az épületet a bizánci szertartás igényeinek megfelelően alakították át. Az ikonosztáz képeit Roskovics Ignác festette. A templom mellett megépült a plébániája. A tér közepén magasodik a műemlék neogótikus nagytemplom, mely Steindl Imrének, az Országház építőjének egyik fő műve. A templom főhomlokzata a hosszúkás négyszögű tér északnyugati részére néz. A homlokzat a szemlélőre szépséget, harmóniát áraszt.
A templomot 1901. május 16-án Ferenc József császár és király jelenlétében szentelték fel. A tér neve abban az időben még Szegényház tér volt,egészen 1932-ig. Ekkor helyezték el itt, és avatták fel Szent Erzsébet szobrát,halálának 700. évfordulója alkalmából. A szobor Damkó József alkotása. A tér neve is egy vele kapcsolatos legendára vezethető vissza. E szerint férjének családja nem nézte jó szemmel adakozását, s szemrehányásukat elkerülendő, csoda folytán kötényében rózsákká váltak az adományok. 1932 óta e legendára emlékeztetve hívják az addig Szegényház teret Rózsák terének. Az egész tér műemléki védelem alatt áll. (Erzsébetváros.hu)
további totalizmus:
Kerepesdűlő, Józsefváros, kínai negyed
Magyar utca, Kurvaország (5ker, Kurvaország)
Klauzál tér (zsidónegyed)
Gödör (friss romok)
Gilice tér (Világvége Ferencjóskával)
Kispest Főtér (meglepően szép, tiszta ejróp)
Bazár, Várkert (Váralja, romok)
Markusovszky tér (Fradi)
Kálvária tér (nyócker)
Pollach Mihály tér (közterület kisajátítása, nyóc)
Szabó Ervin tér (nyóc, friss romok)
Szent Imre tér (Csepel) (munkásosztály már a mennybe ment)
Szabadság tér (ötker, forradalom, lázadás)
Boráros tér (Fradi 2003)
Bakáts tér, Ferencváros (klerikalizmus, Fradi)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése