 |
| A keleti felszabadítókat üdvözli a Sörnyitó |
" Napenergiával lehetne nyáron hűteni, télen fűteni, és az egész városra pompás panoráma nyílna belőle – érvelt terve mellett az építészmérnök, aki szerint világszerte felkeltené az érdeklődést a szokatlan építmény." (blikk)
Itt az alaposságáról ismert bulváradó Budapest elbaszott építészeti terveit pecézgeti a Gellért-hegyre álmodott kilátó kupola kapcsán, melyet a tervező Szent Koronának nevez, talán a könnyebb eladhatóság érdekében. A Gellér-hegy amúgy két alávetettségi szimbólumot is hordoz: az osztrákok a megszállt fővárosnak egy fenyegető erődítményt ajándékoztak, hadd ne felejtsék el a mocsárlakók, hogy ki a gazda a környéken (seperc alatt szétbombázhatták onnét az esetlegesen lázadó várost). A felszabadítva megszálló oroszok meg egy keletre örvendező nőalakkal emlékeztek meg hősiességükről, Ká-ejrópa minden fontosabb pontját egy hasonló vizuális emlékeztetővel megszórva. Most ezt a Szabadság-szobrot szeretnék némelyek lecserélni.
Minden városblogger védőszentje, az Urbanista alias Zubreczky Dávid is szerepel a TV2 filmecskéjében, ő a Lánchídhoz tervezett aranyszínű, ablaktalan szálloda kapcsán ejnyebejnyézik. Beleznay Éva, Budapest
De nincsen nap agyfasz nélkül, sajnálatos módon az a sunyerák Bojár Iván András is felbukkan a műsorban, városszakértő vagy fasztudja milyen minőségben haknizik egy keveset... hagyjuk, fogjatokle. Bezzeg a Molnár utcai lakók befalazásánál nem tört ki belőle az esztéta, hogy a rossebb egye meg. Miért kell a TV2 amúgy sem világrengető színvonalát Bojár Iván mutogatásával még jobban lehúzni? Megannyi fogazott kérdés.
Ökologikusan csak a természeti népek tudnak építeni, mint például az eszkimók, akik jégkunyhójukkal sem az „építő anyag" előállításával, sem az építéssel, sem az „épület” használatával nem okoznak kárt a környezetnek, s a szállásuk elhagyásával az maradék nélkül integrálódik a környezetbe. A civilizáltabb társadalmak építő tevékenysége szennyezi a környezetet. Az ökologikus építészet célkitűzése, hogy az építés ne, vagy a legcsekélyebb mértékben legyen környezetszennyező. A tevékenység minden területén kijelöli azokat az építészeti eszközöket, miáltal a célkitűzés teljesíthető.
Az ökologikus építészet mellett sajnálatosan divatba jött egy átvett, s kevés értelemmel használt homályos kifejezés, a fenntartható építészet, amelynek nincsen gyökere, s nem is ad tanácsot a tennivalókat illetően. Ezért papagáj módon ismételgetik anélkül, hogy lényegre törően kijelölnék az utat a jelzett cél eléréséhez.
A globális környezetszennyezés legfőbb forrása a fosszilis energiahordozók használata. Ennek következménye a légkörösszetétel megváltozása, a drasztikus klímaváltozások, új vírusmutációk megjelenése, melynek nyomai már minduntalan megjelennek például a madárinfluenza formájában.
Statisztikai adatok bizonysága szerint az épületek fogyasztják el a nemzeti energia-felhasználás több mint hatvan százalékát. Tehát a legnagyobb környezetszennyezés forrása az épület.
Az épület energia fogyasztásába nem csak az üzemeltetéshez használt energia tartozik, hanem az építőanyagok előállításához, az építéshez és lebontáshoz szükséges energiamennyiség is. Az alacsony épületek egységnyi alapterületére, vagy térfogatára vetített energiamennyiség jelentősen kisebb, mint a közepes magasságú épületeké. De nagyságrenddel, vagy nagyságrendekkel alacsonyabb mint a középmagas, vagy magasházaké, és különösen a felhőkarcolóké. (bűnös építészet, építészfórum)
