Biztos, hogy Ön egy speciális, ősmagyar, fajtatiszta magyar petesejt és egy másik fajtatiszta magyar hímivarsejt fajtatiszta egyede? Ön nem szimplán kutya, hanem egyenesen puli? Szegedi Csanád is milyen szép, cuncurimuncuri, őssumér pulinak tűnt, oszt kiderült róla, hogy egy büdös sivatagi korcs:
Kánaán kutya
Izraeli kutyafajta.
Bizalmatlan és elég agresszív fajta. Gondos nevelés mellett odaadó, készséges, figyelmes társ és munkakutya lehet belőle. Agresszivitása miatt harci kutyaként is alkalmazható. Vakvezetőkutyának is kiképezhető.
Mintegy 4000 évvel ezelőttről, a fáraók idejéből származó egyiptomi rajzokon is felismerhető. Talán a közel-keleti és észak-Afrikai harcos átalakulásnak köszönhető, hogy ez a fajta az idők folyamán így elvadult.(wiki)
Budaörs, gazdag és szép, mínusz a kitelepített-deportált svábok. Először a gazdag, sikeres zsidóktól, aztán a gazdag, sikeres sváboktól szabadultunk meg a nemzeti irigység jegyében, már csak a nyomorult cigányok maradtak belső ellenségnek, mielőtt megkezdődik a jakobinus önfelszámolás "ki az igazi magyar" üvöltéssel.
bb
Benes dekretumok?
1945. december 22-én - bő másfél évvel a magyarországi zsidóság deportálása után - a magyar minisztertanács rendeletet alkotott arról, hogy a 300-400 ezer fős magyarországi németségnek el kell hagynia Magyarországot, vagyonuk pedig a magyar államra száll. Az első vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről.
Magyarország és a németség története közel ezer éve egybefonódik. Közös történelmünk során a békés együttélés és a háborúskodások váltották egymást: a háborúk jellemzően kívülről érkeztek, míg az országban megtelepedett németek alapvetően konfliktusmentesen élték mindennapjaikat a többi nemzettel.
Magyarországra már a középkorban megérkeztek az első németek: Erdélyben és a mai Szlovákia északi részén telepedtek meg a szászok, akik jellemzően városlakók voltak, jelentős részben hozzájuk kötődik a magyarországi városok és kereskedelem születése. A második nagy betelepítési hullám a 18. században következett be: a török háborúk okozta lakosságcsökkenést a bécsi udvar szervezett betelepítésekkel próbálta pótolni. Az ekkor Magyarországra költözött német csoportokat nevezzük sváboknak: ők főként a török háborúk által leginkább sújtott területeken, vagyis a Pest-Buda környékén, Fejér, Veszprém, Somogy és Tolna megyében, Duna-Tisza közén és néhány egyéb helyen telepedtek meg.
A 19-20. század fordulójára a magyarországi németség jelentős szerepet töltött be az ország életében. Számarányát tekintve a mai Magyarország területén élők kb. 7%-át tették ki 1910-ben, míg az egész történelmi Magyarország lakosságának kb. 10%-át alkották a szász és sváb kisebbség tagjai. Társadalmi megoszlásuk is jellegzetes: a magyarországi németek egyrészt városlakók voltak, másrészt pedig a főként a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén élő svábok virágzó földműves gazdaságokat vezettek.
Mikor lettünk mindannyian magyarok?
Meglepetések szempontjából különösen veszélyeztetettek a magukat tőzsgyökeres budapesti magyarnak érzők. A 150 évvel ezelőtti (nagyjából ekkor született a nagymamánk nagymamája) Buda, Pest és Óbuda nem nevezhetők kifejezetten magyar városoknak.
Hanák Péter történész egyik fő szakterülete a dualizmus korának kutatása volt. „Urbanizáció és asszimiláció Budapesten a dualizmus korában” című írásában statisztikai adatokat közöl a város lakosságáról.
Ezek szerint 1856-ban, néhány évvel a szabadságharc után a mai Budapest területének lakóinak 36,6%-a volt magyar, 56,4%-a német, 5%-a szlovák és 1,7%-a szerb anyanyelvű.
Három és fél évtized alatt jelentősen változtak az arányok: 1890-re a magyarok száma meghaladja a kétharmadot (67,1%), a németeké egynegyed alá csökken (23,7%), a szlovákoké azonban valamelyest nő (5,6%).
Hogy csináltuk?
Miért nőtt ilyen nagyban a magyarok aránya? Hanák Péter írásában több lehetséges magyarázatot is megemlít: nagyobb gyerekszám, mint a többi népnél, nagyobb arány az újonnan betelepülők között, és természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmagyarosodást sem.
Míg 1880-ban a lakosok 57%-a, harminc évvel később, 1920-ban már 86% vallotta anyanyelvének a magyart. A más nemzetiségekhez tartozóknál is jelentősen növekedett a magyarul is beszélők száma: 35-ről 70%-ra (amiből arra is lehet következtetni, hogy 1880-ban még nagyszerűen le lehetett élni egy életet itt anélkül, hogy valaki megtanult volna magyarul).
Buda és Pest német nyelvű lakosai már a 17. század végétől, a törökök kiűzése óta éltek itt, magukat német nyelvű magyaroknak tekintették. 1848/49 után sokan magyarosították a nevüket, és egyre inkább beolvadtak a többségi társadalomba.
Fónagy Zoltán történész szintén a 19. század magyarországi eseményeinek kutatója. Egyik, a budapesti németségről szóló írásában utal arra, hogy a kiegyezés utáni népszámlálásoknál még nem a nemzetiségre, hanem az anyanyelvre kérdeztek rá. Így a zsidóságot a megadott anyanyelv szerint a magyarokhoz vagy a németekhez számították (a jiddis nyelvet a német nyelvhez tartozónak tekintették).
A nagy kérdés: ki a magyar?
S hogy mi a tanulság mindebből? Ha már az öreganyád öreganyja is Budán vagy Pesten született, valószínű, hogy rosszul töltötted ki a népszámlálási kérdőívet, amikor magyarnak jelölted magad! Hacsaknem – magyar az, aki magyarnak érzi magát?
kapcsolódó: Sz.Béla, Gyurma és a budaörsi fodrász
természetesen csakis egy hangulatos, dallamos teutonic thrash metal dalocska zárja posztunkat
KREATOR - Phantom Antichrist (OFFICIAL VIDEO)
