Hungarista fogalomtár - összefoglaló
Én is a fajnemesítés híve vagyok, szívesen elvetném a magomat magas, szőke, skandináv csajokba, de többnyire nagyseggű, alacsony, nem árja magyar pinákokkal kell beérnem. Szerintem honképes, népnemzeti és talajgyökeres is vagyok, szervezzük a Kárpátok ölelte Duna-medence honképes és talajgyökeres népeit egy erős, közös birodalomba a magyarságnak, mint vezetőnépnek az irányításával. Jó lesz, meglátjuk. A konnacionalizmus, vagyi a nemzetek nacionalizmusának zavartalan egymásmellettisége, pozitív együtt- és összeműködése is jól hangzik, mostanában TGM is a nemzetállamért aktivál, mint kisebbik rosszért.
De mi a baj a szemitákkal, Magyarország néhai gazdasági és modernizációs motoraival? És a bringások talajgyökeresek?
Sztójayt Horthy Miklós kormányzó kényszerítette 1944. július 6-án a deportálások leállítására, Szálasi a németek akarata ellenére állította le 1944. november 21-én a halálmeneteket, és szerveztette meg a nemzetközi gettót a Szent István park, Pozsonyi út környékén, majd november végén a nagy gettót a Dohány utca, Wesselényi utca környékén. Ebben a két gettóban, a náci Európában példátlan módon, több mint 100 000 zsidó túlélte a holokausztot. Népbírósági tárgyalásának hatodik napján, 1946. február 11-én Szálasi elégedetten jegyezte föl börtönnaplójába, hogy amikor külügyminisztere, Kemény Gábor ismertette azokat a zsidómentő akciókat, amelyeket előzetesen vele jóváhagyatott (a nemzetközi és nagy gettó megszervezése, utóbbi kifejezetten az öregek, betegek, munkaképtelenek és kisgyermekek számára, a különféle védlevelek, védőútlevelek érvényességének elismerése, a halálmenetek leállítása), a tárgyalóteremben néma csend lett: „Lassan rájönnek a zsidók, hogy tényleg nekem köszönhetik életüket azok, aki az elmúlt zsidótragédiából élve visszajöttek, vagy élve maradhattak.” A tárgyaláson részt vevő túlélők talán ekkor értették meg, hogy a Szálasi-kormány zsidópolitikája nem csak a Duna-parti tömeggyilkosságokból (ezek során kb. 8-10 000 embert öltek meg, kb. annyit, amennyit egy-két nap alatt 1944 tavaszán-nyarán Auschwitz-Birkenauban megöltek a nácik), a rablásokból és a halálmenetek borzalmaiból állt. Szálasi zsidópolitikája ésszerűbb, opportunistább volt, mint a Sztójay-kormányé: a nemzetközi és a nagy gettó megszervezése, a halálmenetek leállítása, nem lehet elégszer ismételni, a németek akarata ellenére történt. Minden bizonnyal azért sem törekedett Szálasi a főváros zsidótlanítására, mert azt remélte, hogy mintegy cserébe a semleges országok hivatalos diplomáciai elismerésben részesítik rezsimjét. Zsidópolitikájával talán önmagának is bizonyítani kívánta, hogy önálló, legitim államfő. Kül- és belpolitikája egyetlen lépését sem befolyásolták a hadi események, nem tartott attól, hogy a világháború után őt felelősségre vonhatják, bíróság elé állíthatják, hiszen ő még 1945 márciusában is sziklaszilárdan meg volt arról győződve, hogy a nácik és szövetségeseik nyerik meg a második világháborút. A deportálásból hazatértek nem neki köszönhették életüket, és a gettók rabjai azért élhették túl az ostromot, mert a Vörös Hadsereg katonái január 18-án kiűzték Pestről a német és magyar katonákat. (Beszélő)
Jonah Goldberg örvendezik, szocializmus, nemzetszocializmus: the same old shit, mindenképpen szopóág.
"A "jóléti társadalom" a kapitalisták szovjetek miatti féleleme miatt jött létre... csepegtessünk a népnek is, ne legyen a szovjet egyenlősdi vonzó alternativa... jelenleg a jóléti társadalom leépítését éljük meg Európában... esetleg taktikai okok miatt támogatni kellene a komcsikat vagy a nácikat... hátha megint leesik a népnek egy-két morzsa." (Künikus Béla, Bacsóklub)
Lelőhely: Váci út, a Rákospatak mellett
A 
HK lejmológépezet utcai munkása már félig nyert helyzetből: Konyhát működtetünk hajléktalanok számára, te is eljöhetnél közénk segíteni, légy egy jó társaság tagja...