(ellen) Operabál 2010

Aranyozott segglikparádé celebekkel + 1 billió tonna sznobság a levegőben, néhány (ellen)tüntetővel. Kamerádokat elvből nem fotózunk (megtették ezerrel a médiacsicska "ez a munkám" fotósok (pózolj, Vórhed, benne leszel a híradóban), Operabálozó ilyenolyanokat meg a mások (sajtó, nyugger celebspotterek) megcsináltak helyettünk. Azé az Operaház kelléktárából kikölcsönzött alabárdok erősen odabasztak :)

no, ledeglés, máris másnap van, holnap lesz frissítés ebben a posztban.

Folytatjuk. Az erősen balos külsőségekkel felvonuló néhány tucat (ellen)höbörgő (szabadidős punkok + bölcsészek + munkanélküli értelmiségiek + 2 árpádsávos szkin + társaságra vágyó magányos alkesz + hajléktalanok + szimpla futóbolondok, valamint Székely "Szerencsejátékos" Gábor kitagadott, panelban lakó fiacskája, aki Thürmergyuszi liblingjeként Budapest főpolgármester-jelöltjeként szerzett fékezett habzású ismertséget) "mocskos burzsujok"skandálással szórakoztatta magát (Bömbit elfelejtettek hozni a főszervezők, szal maradt a közösségi kórus). Közben hótciki mozgalmi dalok és celebek jöttek-mentek, amit csak egy kis Rammstein tudott feldobni. (Fásy Ádám megjelenése az Operabálon rulez ötlet volt, mindent elmond a megjelentek színvonaláról. Erősen kár, hogy nem ő fakadt dalra az operaházi illusztrisok szórakoztatására).

A kikölcsönzött pimp járgányokkal (limuzin, kilométeres Hummer, oldtimerek) befutó vendégek nőneműin szőrmebunda, amolyan egyenruhaként. Néhányan (pechükre) csak a tüntető-ketrec előtt tudtak kiszállni a járgányukból. Ez erősen megmozgatta a lázadók fantáziáját, szellemdússágok hangzottak el, pl. "Bugyid is szőrmés, bébi?", "Szabadságot a világ szőrős állatainak", "Adjátok vissza a bundámat, nutria vagyok" (utóbbiakat, khm, tulajdonképpen, khm, az ipari boroktól fellelkesült szerény tudósítójuk, én, mindenkiben ott lapul egy bebaszott huligán).

A forradalmi lelkesedés nagy fajlagos alkoholfelhasználással jár, ráadásul mindig akad néhány "emlékszelrám" típusú arc, aki őskommunista eszméktől fűtve követeli jussát a mások magántulajdonát képező kannásból. Jelesül a miénkből. A vérkapitalista Szigeten hiénának neveznénk őket, itt harcostársak.

Szal minden jónak vége szakad egyszer, kifogytunk az alkoholból, oszt Budáj dé lá Orádéá elindult az összedobott maradék aprónkkal borra vadászni. Én Weiss Manfréd Hubával, a Kettős Mérce ünnepi rongyokba öltözött bloggerével átnéztem a szomszéd világba, a gazdagokhoz és szépekhez, celebspottingolni és röhögni. Ekkor kötött belénk a rendszer láncos kutyája ráérős rendőr, de hamar leugattuk Manfréddal (ki maga, hogy..), ráadásul egy okosabb rendőr is közbeavatkozott csitítólag, mielőtt előrántottuk volna húgyfoltos sliccünkből a Nagy Októberit.

Edvin Marton (tudjátok, az a Csőzik, aki egyből világhíresen kezdte a karrierjét) stílusú poposított klasszikusok a hangszórókból, ciffra ruhás lakájok, a már említett fából faragott alabárdokkal. Áldottuk a szerencsét, hogy nem vicceltük cigivel, mert így is megfájdult az arcunk a vigyorgástól. Huba elszántan nekiállt a megjelent celebspottereknek, a motivációjuk érdekelte módfelett, én meg készítettem néhány fotót, ha már itt égettük magunkat. A vakuk dícsfényében önmaguk fontosságának tudatában, kihúzott derekú, de székrekedéses ábrázatú Valakik jöttek, jöddögéltek, láthatólag nagy nap volt ez számukra.

"Ha ez a magyar elit, akkor ez az ország elveszett!" (copyright Weiss Manfréd Huba).

(öncenzúra)

Néhány percig bírtuk csupán, aztán visszamenekültünk a ketrecünkbe, ahol Budaj dé lá Orádéá örömhírrel várt minket: sikerült néhány francia turistát egy extra üveg borral letarhálnia. Hja, könnyű neki, hatalmas versenyelőnnyel indul a helyi csövikkel szemben, aki franciául, angolul, németül és finnül folyékonyan beszél.

Gasztró (nem az Operaházi, hanem az előtti).

Finom zsírósdeszka, egyben az est gasztronómiai csúcsa. Mert a "reciklált" zöldségből készített leves gyakorlatilag csak padlizsánt és kovászos uborkát nem tartalmazott, de az utóbbi nem biztos. Néhány éhes punk vodkával dúsította ezen tápot, de véleményük szerint ez sem használt. De az esemény nagyobb részét saját zsebből finanszírozó vállalkozó&lázadó főszervezőnek így is küldünk egy nagy elismerést, az uccsó üveg borunkat amúgy is vele osztottuk meg, tiszteletünk és nagyrabecsülésünk jeléül :))) Jövőre, ugyanitt: szar zene, de olcsó bebaszás király hangulattal. Az év egyik legjobb bulija. Belépő nincs.

csatlakozó: az Attac beharangozója, a Velvet beszámolója rengeteg képpel a trutyi közepéből, UP a Dakar ralliról

Francia, utcabál, Budapest, 2008

Utcabál, Francia Gazdasági Év

1789 július 14
Ezen a napon rombolta le a párizsi csőcselék a Bastille épületét, ezen ódon, romantikus börtönt, mely ma turistalátványosság lehetne. A franciák érthetetlen módon nemzeti ünnepnek nyilvánították a vandalizmus ezen szomorú esetét, sőt minden évben utcabállal ünnepelnek Budapesten, a Bem rakparton.

Magyarország nem sajthatalom, a pálpusztai lúzer: az itt vásárolt büdisajt kimosatta velem a táskát :D
Cserében a videókivetítőn oly ciki termék ment, amitől már 2000-ben lemondott volna a Pixar vezetősége.




Made with Slideshow Embed Tool

A Bem rakparton lévő Francia Intézet környékén leállt a villamosközlekedés is e két napra, hiszen több mint 40 standon mutatják be ezen a rakpartszakaszon termékeiket, nevezetességeiket magyar és francia cégek, régiók, városok.

A tikkasztó szombati kánikulában kicsit későn indult be a nagyüzem, a déli hőségben még kevesen merészkedtek ki a tűző napra. Ennek ellenére az intézet teraszán lévő étterem minden asztala foglalt volt, ahogy elkongatta a közeli templom a 12 órát.

A nézelődők közül sokan voltak kíváncsiak a francia élelmiszerekre, pezsgőkre, borokra, édességekre, kozmetikumokra, textilárukra.

A turisták és a Magyarországon élő franciák közül ugyancsak sokan nem tudtak ellenállni a vásárfiának, hiszen a magyar üzletekben nem kapható vargányás-gyöngytyúkos pástétom, a francia vaddisznó- és őzpástétom, a metélőhagymával szórt csukapástétom, a szőlős fürjkrém vagy a fügés kacsa igazi ínyencség a javából.

Akárcsak a mustárok, ecetek, bor- és sörzselék, a citromos rákkrém, a bikahúsos ragu vagy a diós, mogyorós és a szőlőmagos olaj, amelynek létéről a Lánchíd felől az esemény helyszíne felé sétáló magyarok közül sokan most hallottak először.

A büfék és a grillezők délután már nagy forgalmat bonyolított le. Ugyancsak számosan vettek vásárfiát a kiállító magyar vállalkozásoktól: fogyott a mézeskalács, a magyar népművészeti portéka, a kerámia és a bizsu is. Különösen kelendőek voltak a mórahalomi Mórakert Szövetkezet gyönyörű, egészséges zöldségei és gyümölcsei. A vendéglátósok, az italfélékkel érkező vásározók az igazi csúcsot a kánikula enyhültével várják, no meg éjszaka, a tűzijáték előtt.

A Bretagne és Korzika szigetéről érkező együttesek, a francia gólyalábasok és a magyar zenészek igazi ünnepi hangulatot teremtenek szombaton és vasárnap egyaránt.

A szombat esti utcabál fénypontjaként, dunai tűzijátékot láthatnak a budapestiek, amelyet francia rezesbanda muzsikája tesz még hangulatosabbá. A hétvégi mulatságot követően, a július 16-án és 17-én a Budapestre érkező francia szakemberek magyar kollégáikkal tárgyalni fognak - többek között a kirakodóvásáron megismert - francia ínyencségek magyarországi forgalmazásáról. (MTI)

képek 2006-ból:


Made with Slideshow Embed Tool