A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Műcsarnok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Műcsarnok. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 27., vasárnap

Programajánló: Találkozás MARC AUGÉ francia etnológussal Public · By Műcsarnok - Kunsthalle Budapest

Wednesday, October 30, 2013


Az Elmegyakorlat Műcsarnok-könyvek következő kötetei Marc Augé két esszéje: a Séta a Luxembourg-kertben és az Egy etnológus a metróban. A világhírű francia etnológus, akinek nagy sikerű Nem-helyek című tanulmánya már napvilágot látott a sorozatban, a kötetek októberi megjelenése alkalmából a Budapesti Francia Intézet és a Műcsarnok közös meghívására Budapestre látogat. 

Október 30. szerda, 18 óra
Helyszín: Műcsarnok, Előadóterem

Helyek és nem-helyek
A városi tér élménye

Kerekasztal beszélgetés
Résztvevők: Marc Augé, antropológus, etnológus; Fáber Ágoston, szociológus, a kötetek fordítója; K. Horváth Zsolt, társadalomkutató, kritikus; Wessely Anna, szociológus, művészettörténész

A beszélgetés magyar és francia nyelven zajlik szinkrontolmácsolással.
A fordítások a Kosztolányi Program keretében, a Francia Intézet támogatásával jelentek meg.


Október 29. kedd, 18 óra
Helyszín: Francia Intézet

Tudomány és hatalom

Előadás
Résztvevők: Marc Augé, antropológus, etnológus; Heller Ágnes, filozófus; Prof. Dr. Hendrik Hansen (Andrássy Egyetem, dékán)

Az előadás az Elysée-szerződés 50. évfordulója alkalmából megrendezett sorozat záróeseménye. Francia, magyar és német nyelven szinkrontolmácsolással. A Budapesti Goethe Intézettel közös szervezésben.

-------------------------------------------------------------------------------
Az Elmegyakorlat Műcsarnok-könyvek következő kötetei Marc Augé két esszéje: a Séta a Luxembourg-kertben és az Egy etnológus a metróban.
-------------------------------------------------------------------------------

Marc Augé (1935)

Francia antropológus
Irodalomtudományból szerzett diplomát az École Normale Supèrieure tanárképző főiskolán. 1965-től öt éven át sorozatos terepmunkát végez Nyugat-Afrikában, elsősorban Elefántcsontparton és Togóban. Kutatási területe a rokonsági rendszerek, hatalmi viszonyok. 1970-től a Társadalomtudományi Felsőfokú Iskola tanára, majd tanulmányi igazgatója, végül 1985-1995-ig, tíz éven át az intézmény elnöke. Számos afrikai terepkutatása után a 80-as évek közepétől kutatási területének iránya megváltozik, így hosszabb időt tölt Latin-Amerikában, kísérletet téve a kortárs kultúra legközvetlenebb hatásainak megfigyelésére.
1985-ben teszi közzé egy olyan könyvsorozat első tagját, amelynek fókuszában közvetlen környezete áll. Az Átkelés a Luxembourg-parkon című könyv a parkban eltöltött egy nap etnológiai regénye. Augé szerint a „kísérleti műfaj”-nak ugyanebbe a kategóriájába tartozik az Egy etnológus a metróban is, mely a párizsi metrón való utazás élményét elemzi, valamint a Birtokok és kastélyok című tanulmány is.
1992-ben írta az azóta klasszikussá vált Non-Lieux, introduction à une anthropologie de la surmodernité című munkáját (Nem-helyek. Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába, Műcsarnok, 2012). Marc Augé művei nem csupán társadalomtudományi tanulmányok, hanem az etnológia toposzait felhasználó izgalmas reflexiók, melyekben a szimbólum, a rituálé, az identitás mindannyiunk napi élményein átszűrve válnak megismerhetővé.

2013. május 29., szerda

Plakát a Lövölde téren: Fekete György bemutat?

Hát itt ezen a Lövölde téri plakáton arról van szó, hogy a régi komcsi idők visszagyünnek, szocreállal és békegalambbal (Picasso) zusammen, mert ezentúl Fekete György mondja el, hogy az előbb említett művészeti irányzat lesz a szép. 

Fekete György, Műcsarnok, Lövölde tér, VII. kerület, Lövölde tér,  1x1 Tábla, művészet, Magyar Művészeti Akadémia, MMA
Fekete György a Lövölde téren

Éppen tizenkét éve működik a Lövölde téren Budapest egyik legfurcsább kiállítóhelye, az 1x1 Tábla névre keresztelt óriásplakát­tartó, amelyre negyedévenként kortárs művészek által tervezett óriásplakátok kerülnek. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület ötlete amúgy kézenfekvő: a kortárs művészettel főképpen úgy lehet összeboronálni az embereket, hogy a művészetet a mindennapjaik ré szévé tesszük. Óriásplakáton pél dául. Amit olykor tényleg összefirkálnak (többnyire azért mégsem), amit gyakorta nem értenek (néha azért igen), ami olykor irritálja, máskor erős nézelődésre készteti a járókelőket, az autósokat.
Mások mellett kiállított már itt Lakner Antal, Koronczi Endre, Bakos Gábor, számos külföldi alkotó, de még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vicces álhirdetéseinek egyikét is láthattuk a Lövölde téren. („Három, kicsit elszáradt muskátli eladó darabonként 30 forintért.
Vagyis nem. Inkább megtartom magamnak. Le lehet szállni a muskátlimról. Majd megöntözöm, ha akarom. Jó, most már elég. Nem írogathatok itt egész nap, amikor mások dolgoznak, még nem is ettem semmit, csá, majd kitalálom, hogy mi legyen a muskátlikkal, végül is nem annyira fontos, csak egyedül voltam.”) (nol)


bónuszként egy régebbi plakát a kerületi ingatlanmaffiáról:





2012. december 10., hétfő

A műcsarnokbeli Banksy-szélhámosság

A Műcsarnok kirúgott vezetősége hatalmas beégéssel búcsúzik. A Banksy-kiállításra előirányzott pénzt viszont maradéktalanul sikerült elkölteni (a graffitisek festékes kannáit egy szponzor állta).

Egyetlen Banksy-munka sem lesz a Műcsarnok Banksy-kiállításán, és ezzel új szakaszába lépett a trükkös sztárkiállítások kora. A Szépművészeti által kidolgozott technika szerint eddig legalább egy műre szükség volt a sztárművésztől, hogy kiírhassák a nevét a plakátokra, mint az történt a Caravaggio-kiállításnál. A továbbfejlesztett változat szerint viszont már csak a név marad. Banksyt a Műcsarnokban csupán a filmje képviseli, ami egyébként remek munka, mi is írtunk róla, igaz, két éve, amikor megjelent. (index.hu)



kapcsolódó: Void 1, Void 2, Vandal

A pluszminusz.hu hívta fel a figyelmet Jakócs Dorottya Dorkja képzőművész facebook-oldalára, amelyen az alkotó "Belülről rohad az alma" címmel hat saját készítésű fotót helyezett el a budapesti Műcsarnok falára festett hatalmas méretű képéről. A januárban a Magyar Művészeti Akadémia felügyelete alá kerülő intézmény alagsori kiállítóterében, a Mélycsarnokban szombaton kezdődik a "Kijárat az ajándékbolton át" című eseménysorozat. Banksy, az ismeretlen személyazonosságú művész dokumentumfilmjével azonos című, 2013. január 20-ig tartó eseményhez számos kísérőprogram kapcsolódik majd: előadások, vetítések, zenei rendezvények. Banksy filmjét 17 magyar street art művész, illetve művészcsoport által direkt erre az alkalomra készített környezetben mutatja be a Műcsarnok. Ezen alkotások között szerepel Jakócs Dorottya Dorkja festménye, amit kifejezetten az akadémiai elnöknek címzett. Facebook-bejegyzése szerint: „Fekete Györgynek hagytam tegnap egy kis ajándékot a Műcsarnok falain, hogy legyen minek örülnie amikor egy hónap múlva átveszi a helyet.” (Népszabadság)

Cím: 1146 Budapest Dózsa György u. 37 06 1 460-7000 A híres-hírhedt Banksy film

Exit Through the Gift Shop

 itt is végigröhöghető (maximális pontszám a világ minden zsürije szerint)
 

2011. november 17., csütörtök

"Sírba visztek" - a Bizottság a Műcsarnokba megy



"a tagok közül főként 
Wahorn András, fe Lugossy László és ef Zámbó István 
alkotásaira összpontosítva."  (papiruszportal.hu)

Nem mi fogjuk a Bizottságot bemutatni a nagyérdeműnek. Ott a wikipédia, tessék onnét kulturálódni, bár az is igaz, hogy teljesen kispórolták a szócikkből Waszlavik Gazember Lászlót.

Ilyen nagyszabású ravatalt utoljára Halász Péter szervezett, ő is magának. Tekintse meg képeinket, érezze jól magát, amíg teheti. Bródy János rosszalló tekintettel kinéz Kádárból, Nagy Imre meg új sírhelyre költözik, de útba ejti a Hősök terét.

"Kimentünk a haverokkal már reggel Szentendrére, aztán felváltva álltunk a Vajda Studió előtt, hogy este bejuthassunk. Ültünk a kocsmában és váltottuk a helyfoglaló cimborát. Hatalmas tömeg szeretett volna bejutni, kicsi volt a helység, amiért Zámbó Öcsinek fél évig kellett vizsgálati fogságban ülnie." (baráti közlés)


A kiállítás monumentális, rengeteg minden fel lett vonultatva. Röpködnek a nagy számok. Több ezer fotó példának okáért, vagy több száz megkötözött plüss állat egy ef Zámbó installációban. Összességében azonban mégis valami ürességgel kombinált szomorúság szállja meg a nézőt, ami ugyanúgy nem hajlamos tágítani, mint Poe hollója a Pallasz Athéné szoborról. (exindex)

Bernath(y) Sándor, Waszlavik Gazember László, Gáti Ádám,
Bán Mária, Victor Máté, Dorozsmai Béla, Kreutz László, Szulovszky István,
Kukta Erzsébet, Horányi Sándor, Kecskés Kriszta,
Wahorn András, ef Zámbó István, fe Lugossy László
emberek a multimédiás falnál
Meghökkentő névsor, főként a wtf Mamagésa. Miért? Miért? Miért?


A már említett műfalak 7-7 mélyedésében 14 kortársuk osztja meg emlékeit, gondolatait, véleményét a Bizottságról: Nagy Feró, Sturcz János, Bárdos Deák Ágnes, Fakó Árpád, Szilágyi Lenke, Kukorelly Endre, Medvigy Gábor, Melis Lászó, dr. Máriás, Bukta Imre, Till Attila, Lugosi Lugo László, Soma és Fábry Sándor videofelvételen vannak jelen. (index)

jobboldalt a Bizottság síremléke (Wahorn)
ff fotók a Bizottságról,
melyeket a Műcsarnok tárlatvezető igazgatója szerint
a kedves látogatók rendszeresen ellopdostak
"de nem baj, mert minden megvan digitálisan"
A fő problémánk a kiállítással az (lehet), hogy az egészet egy pop mítosznak rendelték alá, s mindennek, amit láthatunk, e mítosz ad jelentést, jelentőséget. Már amennyit, és már amilyet. Az egyik teremben például fotókat látunk, ömlesztve, dokumentum fotókat, legalább ezret, szürke építkezési állványzaton, NDK hangulatú olvasólámpák fojtott fényében - mintegy kiterítve. Egy halotti tor és a bolhapiac keveredését élhetjük át. Egy néma zsibvásárt. Mintha az Ecserire tévedtünk volna. Az összhatás zavaros, s közben a fotók eredeti tartalmát sem kapjuk meg, nem hogy az összesét, de azt az élményt sem, amit egyetlen fotó közvetíthetne. Nem csoda, ha egyfajta gyászos hangulat telepszik ránk. (exindex)

fe Lugossy László: Halott vagyok
fe Lugossy László: Élő vagyok
fe Lugossy László Szabad vagyok
Öcsi plüssállatkái rönkökhez kötözve
Micimackó és barátai - Vicces pszichológiai jellemzés

 "Bagoly: A Százholdas Pagony legöregebb lakója, aki nem tud mit kezdeni a közte és a többiek között húzódó generációs szakadékkal. Hogy elfogadtassa magát, görcsösen igyekszik tudásával lenyűgözni őket, ám ez leggyakrabban tudálékosságba csap át, és még nevetségesebbé válik. Elsősorban a fiatalabbakat, Zsebibabát és Malackát próbálja megnyerni, aminek alapján joggal feltételezhetünk némi pedofíliára való hajlamot is."

Zámbó Öcsi szadómazó installációja
(fél év előzetesben megvisel :)


Wahorn máris a a túlsó oldalon, digitálisan
Wahorn: Fekvő nő telefonnal
A 16 méteres fekvő nő eddig sohasem látott részlete
Valami nagyon félrement - és egyébként lehet is sejteni, hogy mi. Egy egy velejéig voyagerista, időutazásos projekt, amely két különböző idősík között teremt átjárást. Az ilyeneknél az idősíkok laza kezelése bármikor balesetet okozhat. Jelen esetben valószínűleg az történt, hogy bár az ex-tagok mai énje és világa tökéletesen kompatibilis Bizottság-korabeli énjükkel, világukkal, értsd, mindhárom kiállított művész harmonizál korábbi önmagával és a Bizottsággal is, egymás felé elveszítették az intellektuális átjárás, a társművészi kommunikáció képességét.

Azaz nem tudnak egymással érdemben kommunikálni, hiszen a saját pályáján, idővonalán mindenki továbbhaladt, mindenki elhagyta az egykori találkozási pontot, ugyanakkor a másiktól, a többiektől mindegyikük azt várná, hogy legyen azonos Bizottság-korabeli énjével. Ez pedig lehetetlenség, és emiatt nyilván mindhármuknak megvolna az oka, hogy nehezteljen a másik kettőre (a buddhisztikus beállítottság mértékétől függően, azaz fordítottan arányosan (exindex)


"A szépség tajtékos hullámai fognak végigsöpörni azon hallgatókon, kik merészelnek belekezdeni a kezdetbe. Az ember gyakran sikítani szeret, és egyeseknek rohamaik vannak. Be kell látnunk tehát, nem lehetünk örökké mindenkivel együtt. A mélység visszavág, az ember csókokról ábrándol, de nincs ereje élni mindig, minden hagyomány puszta. Itt kérem érzések vannak. A lényeg független. Kalandra fel!".

Wahorn: A miniszter fekete Mercédesze elhalad az 1124-es italbolt előtt
(lények az italbolt ölén).
1976-ban kikerült a Nemzeti Galéria falára, de Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes olyannyira felháborodott, hogy saját kezűleg akasztotta le a falról :))) Wahorn szerencsésen megúszta, de Zámbó István sokáig pihent államköltségen. Ilyesmik történtek, ha valaki letért a fényes útról.

Wahorn: A miniszter fekete Mercédesze elhalad az 1124-es italbolt előtt 
Így vagy úgy azonban, szükségszerűen beindul egy önlebontó, dekonstrukciós, dekompozíciós folyamat. A három kiállított művész, s a többiek (és persze a közönség is) hiába várják, hogy megtörténjen, ami korábban mindig megtörtént, amikor a színpadra léptek, hogy létrejöjjön az izzó kommunikációs vibráció - mert nem történik semmi. Barátaink pedig tehetetlenül állnak, és némán nézik végig, ahogyan egy (lelkes) Bizottság-rajongó kurátor a színpadra lép és határozott mozdulatokkal kiállítást rendez belőlük, mint egy panoptikumban. Talán mondhatták volna, hogy "túl korai nekünk ez a happy end", de hát a Műcsarnokot nehéz visszautasítani. Vagy arra kellett volna odafigyelniük, hogy az egész ne szálljon el a monumentalitás és a hivatalos mennybemenetel irányába. Ragaszkodniuk kellett volna ahhoz az eredeti közvetlenséghez, ami a művészetüket mindig is jellemezte, s nem egy falat építeni a minisztériumból érkezett sztárság tégláiból, hogy a nézők e falon át kukucskálva juthassanak csak hozzá mindahhoz, ami egykori kedvenceikből maradt. Mert leginkább ezt kínálja e kiállítás: maradványokat. (exindex)

nem Bizottság-tag, de zenélt: Louis Victor handmade akusztikus dobgépe vagy valami hasonló
A sorok írójának volt szerencséje Louis Viktor zenei performanszához. Nem csajozós zene :)

kívül a hivatalos, bent a alternatív 
kint a bent és bent a kínt? 
A Bizottság lemeze is felbukkan a kintiek között: korrekt, nem önsztároló. Akkoriban a nagyon tökös alternatív zenekarok a kintiek lemezéből épített ketrecben voltak. Ez volt akkoriban.