"Budapest liberális város.""Világvárost építünk."
Általában saját anyagainkkal töltjük a blogot, de ez a film erősen ide, a Belváros blogba kívánkozik.
Megértjük, mert belénksújkolták, hogy Budapest azért nem lehet Amsterdam, mert szegényebbek vagyunk, de ennek a "tessék a térképre/lehetőségeinkre nézni" jellegű önigazolással működő városvezetőinknek a következő filmecske némiképpen ellentmond. Bogota szegényebb város, mint Budapest, mégis sikerült egy embernek szembe mennie az autós lobbival és egy lakható, gyalogosbarát (tömeg)közlekedést kialakítania.
Bogota polgármesterének, Enrique Peñalosa Londoñonak volt egy álma, amit sikerült keresztülvernie az autós és üzleti lobbik ellenállásán. Budapesten szélsőségesen autósbarát a városvezetésünk: az utak zsúfoltsága ellen nem a gépkocsihasználat visszaszorításával kívánnak nálunk küzdeni, hanem még több úttal. A Dunánkat csatornává fokozó Budai Alsó rakpart további, 2x2 sávosra való kiszélesítését csak az UNESCO ellenállása akadályozta meg, de a világörökségi övezeten túl, a Margit-hídnál mégis bővítik. Még az kiherélt autómentes napot is hétvégére tolták derék négykerékmeghajtású előljáróink.
"Megvalósíthatatlan akár csak egy napra is kitiltani az autóforgalmat Budapestrõl. Így a magyar fõváros nem vesz részt az ezt célzó, nyugat-európai nagyvárosokban - összesen hétszázban - péntekre meghirdetett akcióban."
"Erkölcsileg és gazdaságilag is elfogadhatatlan Demszky Gábor főpolgármester indoka, amely alapján a szmogriadó-határértékek szigorításáról 2008. október közepén hozott miniszteri rendelet visszavonását kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. A főpolgármester egyik fő érve ugyanis az, hogy a szmogriadó bevezetése az önkormányzat részére többletköltséget okozna. A Levegő Munkacsoport elnöke a miniszterelnöknek írt levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság már kimondta: környezetveszélyeztetés esetén a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők." (Levegő Munkacsoport)
via criticalmass.hu
6 megjegyzés:
Autómentes nap 630 városban
Európa 21 országának 630 városa csatlakozott a holnapra meghirdetett elsõ kontinentális autómentes naphoz. Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa szerint az akció fontos lépés az életminõség javítása, gyermekeink jövõjének szavatolása érdekében, jó lehetõség a szabadidõ tartalmasabb eltöltésére és a környezetvédelmet is szolgálja. A zajterhelés mellett a közúti jármûvektõl származik a légszennyezõdés nitrogén-oxid- és a szén-monoxid-tartalmának ötven százaléka.
A szeptembe r 22-i önkéntes autóstopot még februárban hirdették meg Brüsszelben, a francia környezetvédelmi minisztérium áprilisban jelentette be csatlakozását, nyáron más országok hivatalai és társadalmi szervezetei is jelezték részvételüket. Hasonló akciót elõször 1998 õszén tartottak: akkor 35, egy évvel késõbb 66 francia városban szünetelt az autóközlekedés. Tavaly már a svájci kantonokban is önkéntesen felfüggesztették a személygépkocsi-forgalmat, 92 olasz településen viszont inkább a nemes cél eszmei támogatását vállalták, de a többség nem tartotta be az autóstopot. A berliniek szeptember 22-e, péntek helyett 24-ét, vasárnapot választották.
Az elõzetes közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 85 százaléka helyesli az ötletet, a mindennapos autómentességet v iszont már csak 16 százalékuk támogatná.
Budapesten nem lesz autómentes nap. Demszky Gábor fõpolgármester közölte lapunkkal: megvalósíthatatlan, hogy akár egy napra is kitiltsák a városból az autós forgalmat. Néhány vidéki település mindazonáltal részt ve sz az akcióban.
Boros Jenõ
Nem lesz Budapesten autómentes nap
Az agglomerációból félmillióan ingáznak rendszeresen a fõvárosba, hetven százalékuk gépkocsival érkezik
Megvalósíthatatlan akár csak egy napra is kitiltani az autófor galmat Budapestrõl. Így a magyar fõváros nem vesz részt az ezt célzó, nyugat-európai nagyvárosokban - összesen hétszázban - péntekre meghirdetett akcióban. A Budapesti Közlekedési Rt. nem gyõzné a megnövekedett utasszámot. Információink szerint néhány vidéki településen ez nem akadály, Szegeden például pénteken egész nap egyetlen autó sem közlekedik.
A fõvárosban sokba kerülne, ezért megvalósíthatatlan, hogy akár egy napra is kitiltsák onnan az autós forgalmat - közölte lapunkkal Demszky Gábor fõpolgármester azzal kapcsolatban, hogy a magyar fõváros nem vesz részt a nyugat-európai nagyvárosokban péntekre meghirdetett akcióban. Demszky hozzáfûzte: Budapesten több mint egymillió autó közlekedik, és a fõvárosban körülbelül negyedóránként vásárolnak egy új gép jármûvet. A fõpolgármester szerint az amúgy is túlterhelt tömegközlekedés nem birkózna meg a megnövekedett utasszámmal.
Szálka Miklós, a fõvárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes alelnöke rendkívül jó gondolatnak tartja az autómentes napot, amely legalább arra alkalmas, hogy felhívja az emberek figyelmét a jármûvek okozta környezeti ártalmakra. Sajnálatos azonban - véli -, hogy az Európa-méretû kampányban Budapest nem vehet részt, hiszen tömegközlekedési hálózata nem bír el nagyobb forgalmat, és a BKV - amelynek teljesítményét fokozatosan visszaszorították az elmúlt hat évben - sem képes a jelenleginél jóval több utast elszállítani.
Persze nem kellene minden fõvárosinak busszal, villamossal, metróval vagy trolival utaznia, lehetne munkába menni kerékpárral - amely az eladott darabszámból készített statisztika szerint csaknem minden családban megtalálható. Ennek a megoldásnak azonban a kerékpárutak hiánya az akadálya, hiszen a kilencvenes években tervezett háromszáz helyett mostanra összesen százhúsz kilométer készült el. Ráadásul a Városháza az elkövetkezõ ötéves gazdasági tervében egyetlen fillért sem hagyott jóvá a továbbépítésre.
A városüzemeltetési bizottság alelnöke szerint a gépjármûmentes naphoz hasonló kampányokat a nyugati országokban nagyon komolyan veszik, s nem fordulhat elõ, hogy egy politikus ne tartsa azt be. Nálunk még egyáltalán nem általános, de külföldön természetes, hogy környezetvédelmi eseményre nem gépkocsival, hanem kétkerekûn, biciklivel érkeznek a politikusok.
A gépjármûmentes nap az agglomeráció és a fõváros között ingázókat hozná igazán nehéz helyzetbe - mondta Szálka -, hiszen a mintegy félmillió beutazó hetven százaléka saját gépkocsival érkezik. Õk tömegközlekedéssel vélhetõen aznap nem is jutnának el munkahelyükre.
A BKV illetékesei most nem bánják, hogy a gépjármûmentes napot nem tartja be a fõváros. Elképzelhetetlen káoszhoz vezetne, ha a budapestiek mind a BKV-ra szorulnának. A társaságnak nincsenek olyan tartalékai, amelyeket mozgósítva képes lenne ekkora emberáradatot elszállítani - mondta Szentgyörgyi Tamás, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese. A budapesti közlekedési cég naponta több mint másfél millió fõvárosit utaztat, a jármûvekre egy hétköznapon ötmilliónál többen szállnak fel (átszállásokkal együtt). Ezzel a cég kapacitása csaknem teljesen kimerül. A vezérigazgató-helyettes szerint a közlekedési cégek tartalékait tekintve számos külföldi nagyvárosban - például Bécsben - a miénknél sokkal jobb a helyzet, több a jármû és kevesebb az utas.
A Levegõ Munkacsoport szerény figyelemfelkeltõ rendezvénnyel demonstrál az ôautómentes naponö: pénteken a Ferenciek terén az akció bevezetése mellett tüntetnek - tudtuk meg Hajtman Ágnes elnökhelyettestõl. A környezetvédõk sajnálatosnak tartják, hogy még jó né hány vidéki településen - Szeged, Hatvan, Pécs, Eger - legalább ezen a napon komolyan veszik a környezet védelmét, a fõváros alkalmatlan ilyen akció lebonyolítására. Az azonban ennél is nagyobb baj, hogy a környezetbarát közlekedés fejlesztését csak keves en tartják fontosnak - véli Hajtman Ágnes. Ha a tömegközlekedést vonzóbbá tennék, a P+R parkolókat fejlesztenék, s többéves késlekedés után végre a Budapesti Közlekedési Szövetséget is mûködtetnék, sokan otthon hagynák gépjármûvüket.
N. H. E.-S. G.
2005. augusztus 10., szerda, 15:37
Budai alsó rakpart - az UNESCO kártya a mindenvivő?
Az UNESCO nemet mondott a budai alsó rakpart szélesítésére. Az UNESCO szava természetesen nem jelent vétót, "csupán" annyit, hogy ha a Főváros az eredeti tervek szerint kezd építkezni, a budai panoráma , átkerül a veszélyeztetett világörökségek listájára.
Az építkezés az általunk is javasolt tervek szerint fog zajlani, nem lesz nagyobb forgalom, zaj, szmog, a védett panoráma is megmarad, és az esély is egy élvezhetőbb rakpartra a jövőben.
A rakpart-ügy az egyik legnagyobb sajtófigyelmet kapott ügyünk volt, ezt talán csak a Zengő-ügy múlta fölül. Érdekes módon többször lezárulni látszott, hol sikerként, hol kevésbé sikeresként – de mindig folytatódott. Az ügyben együtt dolgoztunk a Budapest Világörökségéért Alapítvánnyal, a civilek közösen fordultak az UNESCO-hoz (végül ez a lépés bizonyult döntőnek). A Levegő Munkacsoport, a Magyar Urbanisztikai Társaság is a partnerünk volt az rakpart-ügyben.
2002-ben készült el a koncepciónk Budapest fejlesztéséről ( Növekedés vagy fejlődés? ). 2003. május 31-én tartottuk a Rakparti-party-t a Batthyány téren tiltakozásul a rakpart két autósávval való bővítése ellen. Megjelent az LMCS, a Zöld Fiatalok és az Urbanisztikai Társaság is. Nyáron tetőzött a médiaharc, minden addigi ügynél több publicisztika látott pro és kontra napvilágot.
Ezek után meglepetésként jött a jó hír, miszerint döntött a főváros: rakpartbővítés nélkül épül meg a budai főgyűjtőcsatorna! A MeH szorgalmazta, hogy a főváros a civilek felvetései alapján változtasson a terveken – közölte Vajda Pál (MSZP). „Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes szerint nem a zöld szervezetek tiltakozása miatt, hanem azért változtattak a rakpart szélesítésének elképzelésén, mivel a főváros is problematikusnak találta azt.”- volt olvasható a főváros honlapján. „Rakpartbővítés – sikert ért el a Védegylet” címmel számoltunk be minderről, a régi honlapunkon olvasható most is mindez, az összes addigi rakpartos tettünk és írásunk is megtalálható itt, sőt a velünk vitázó írások is.
De a történet itt sem ért véget, az építkezés ötlete újra erőre kapott.
A budai alsó rakpart ügyében a tiltakozásoktól tartva a fővárosi vezetés az utolsó pillanatban csempészte be a rakpartszélesítést a Fővárosi közgyűlés napirendjébe, és úgy szavazták meg. Vay Márton, a Védegylet munkatársa megjelent a “puccsszerű” szavazáson, és a kész tényeket látva, azt ajánlotta a fővárosi vezetésnek, hogy ne próbálják megszegni az ígéretüket, miszerint a kiszélesített rakparton zöldsáv lesz, és nem új autósávok, bármennyire is pont két autósávnyira tervezték a szélesítés. Vay ekkor született írása a Népszabadságban volt olvasható.
Most, az UNESCO döntése után Demszky Gábor azt ígérte, hogy "alternatív megoldást terjesztenek a helyzet megoldására a fővárosi szakbizottság, majd a közgyűlés elé." A kivitelező cég projektigazgatója, Ivántsy Gábor azt mondta, hogy a "Margit híd és az Erzsébet híd közötti út és parkosított zöldsáv vált kérdésessé". Ez a zöld sáv persze nem sok mindenre lenne jó, még akkor se, ha sohasem lenne belőle véletlenül plussz két autóút. De milyen jól hangzik érvként, hogy lám a zöldek miatt nem lesz zöld sáv. Az új fejlemény nem kevesebbet jelent, mint, hogy az ügyben aktív civil szervezetek kezdetektől fogva javasolt elvei alapján terveznék meg a szennyvízgyűjtő csatornát, szélesítés nélkül, a meglévő nyomvonalak alá építve a csatornát. A legutóbbi kedvező fordulat főleg a Budapest Világörökségéért Alapítvány sikerének tekinthető.
Természetesen még semmi sem biztos. A jelenlegi állás szerint a világörökségi védettséget nem élvező Margit-hídtól északra levő részt építik át – ha már a hídtól délre nem lehet. Ez a másik rakparti rész ugyanis nem része a Világörökségnek. Az MTI összeállítások szerint a Főváros a Margit-hídtól északra zöld területet telepítene a szélesített részre, Vajda Pál főpolgármester-helyettes viszont a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy a bővített részen kizárólag autók volnának.
Mondanunk se kell: folytatjuk.
(Vida Viktor)
Autómentes nap Európa szerte
A fenntartható városi közlekedés témájával foglalkozó legjelentősebb európai rendezvény, az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódóan több százezer ember választott tegnap és ma gépkocsi helyett valamilyen alternatív közlekedési módot.
http://www.fidesz.hu/index.php/wwwjfszhu/deu/images/images/nyomtathato.php?Cikk=120520
Utoljára frissítve: 2008. szeptember 22., 13:37
Ma zárul az egyhetes rendezvénysorozat, melyet a "Tiszta levegőt mindenkinek!" mottóval szervezett az Európai Bizottság. Az egy hét alatt számos, a mobilitás és a levegőminőség közötti összefüggés kiemelését célzó rendezvény került megrendezésre szerte Európában. Idén 37 ország több mint 1 650 városa csatlakozott a rendezvénysorozathoz.
A Mobilitási Hét célja, hogy a személygépkocsit kiváltó környezetbarát utazási lehetőségek megismertetése következtében megváltozzanak az emberek utazási szokásai. Az utazóközönség kipróbálhat alternatív közlekedési módokat, a helyi hatóságok pedig új szolgáltatásokat és új infrastruktúrát tesztelhetnek.
"Évről-évre egyre többen vesznek részt ebben a kezdeményezésben, ez pedig arra mutat, hogy az európaiak fontosnak tartják a városi közlekedés ügyét. Teljesen megalapozott, ha a levegő minősége miatt aggódnak, hiszen a szennyezett levegő egészségkárosító hatása óriási. Az európai városok kétharmadában nem teljesülnek a környezeti levegő minőségével kapcsolatos előírások. Mivel a légszennyezésért döntő mértékben a közlekedés felelős, meg kell találnunk a kibocsátások csökkentésének módjait, és el kell érnünk, hogy a városok levegője tisztább legyen, ezáltal javítva a városi életminőséget" mondta Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos a rendezvénysorozattal kapcsolatban.
Az első autómentes nap még 1973-ban került megrendezésre, az olajválság idején. Azóta számos ország csatlakozott a kezdeményezéshez, és 2000 óta a Bizottság is támogatja az eseményt, az évente megrendezésre kerülő Európai Mobilitási Hét legjelentősebb programjaként.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által nemrég közzétett jelentés szerint az EU-ban a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátás hátterében továbbra is szinte kizárólag a közlekedés áll, a részecskeszennyezés (a finom szemcséjű por) kibocsátásának tekintetében pedig a második helyet foglalja el. Ugyan a közlekedésből származó káros kibocsátások az EU tagállamok legtöbbjének esetében csökkenő tendenciát mutatnak, azonban a városi levegő minősége továbbra is problémákat vet fel.
Szabó Imre a Fővárosi Autómentes Napon bejelentette: környezetvédelmi és vízügyi minisztérium - az EU-s tagállamok közül elsőként - önálló küszöbértéket vezet be a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra, mint önálló légszennyező anyagra. A bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban tehetik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság védelmében, ezzel is javítva a levegőminőséget.
Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére.
Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásukban vezettek be erre vonatkozó előírásokat.
Levél a miniszterelnöknek: Demszky kérése alkotmányellenes
Erkölcsileg és gazdaságilag is elfogadhatatlan Demszky Gábor főpolgármester indoka, amely alapján a szmogriadó-határértékek szigorításáról 2008. október közepén hozott miniszteri rendelet visszavonását kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. A főpolgármester egyik fő érve ugyanis az, hogy a szmogriadó bevezetése az önkormányzat részére többletköltséget okozna. A Levegő Munkacsoport elnöke a miniszterelnöknek írt levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság már kimondta: környezetveszélyeztetés esetén a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők. A főpolgármesternek úgy tűnik fontosabb a pénz, mert idén szeptemberben Demszky Gábor és helyettese Hagyó Miklós az Európai Mobilitási hét alkalmából készített kiadványban többek között még úgy fogalmazott, hogy „a belvárosban lakók életét akár tíz évvel is megrövidítheti a légszennyezettség”.
A főpolgármester érve egyébként sem állja meg a helyét, mert a levegőszennyezés csökkentése több gazdasági hasznot hoz, mint amennyi kiadással jár. Ha tisztább a levegő, kevesebben lesznek betegek, kisebb lesz az egészségügyi kiadás, a munkaidő-kiesés, kevésbé károsodik az épített környezet.
A rendeletmódosítás visszavonása az Alkotmányba is ütközne, hiszen az Alkotmánybíróság már több alkalommal leszögezte, hogy a környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje nem csökkenthető.
Lukács András levelében mindezen okok miatt arra kérte a miniszterelnököt, hogy utasítsa el Budapest főpolgármesterének kérését a szmogriadó-határértékek módosításáról szóló rendelet visszavonására.
A miniszterelnöknek írt levél itt olvasható: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/szmog-gyurcsany_0812.pdf
http://kerekagy.blog.hu/2009/01/06/bogotaval_akarnak_demszky_es_hagyo_lelkere_hatni
Akarat, bátorság és önzetlenség, Demszky Gáboron és Hagyó Miklóson kéri számon a Critical Mass és a Magyar Kerékpárosklub ezeket a politikusi erényeket. A két szervezet szerint csak a városvezetőkön múlik, hogy egy-egy világváros mit csinál magából. Ezért egy videót (itt magyar szöveggel) küldtek a főpolgármesternek és helyettesének, hogy nézzék meg, mi lett a 7 milliós columbiai fővárosból, miután az ottani polgármester úgy döntött, megtöri az autók uralmát, és a belvárost rendszeresen átengedi a gyalogos és kerékpáros forgalomnak.
A CM és az MK szembesíteni akarja a politikusokat, milyen utat választanak: „alávetik-e a várost és lakóikat az autózás összes káros hatásának, amit alig győznek helyrehozni, vagy visszaadják-e a tereket az embereknek, és a tömegközlekedést, a biciklizést
támogatják-e a város fellendítéséért, amivel a közlekedésen túl számtalan problémát megoldhatnak.”
Budapestről nézve óriási hátrányokkal induló hét milliós kolumbiai
fővárosban megvolt az akarat arra, hogy az embereket helyezzék
előtérbe az autóközlekedéssel szemben.
Erről szól az a 25 perces film, amit a 2009-es év alkalmából a
Critical Mass és a Kerékpárosklub elküldött Demszky
Gábornak, Hagyó Miklósnak, a főváros városüzemeltetési bizottságának,
és az összes kerület polgármesterének.
Szeretnénk szembesíteni őket azzal, hogy csak szándék kérdése, milyen
utat választanak: alávetik-e a várost és lakóikat az autózás összes
káros hatásának, amit alig győznek helyrehozni, vagy visszaadják-e a
tereket az embereknek, és a tömegközlekedést, a biciklizést
támogatják-e a város fellendítéséért. Ezzel a közlekedésen túl
számtalan problémát megoldhatnak. A film példája mutatja, ehhez három
dolog kell: akarat, bátorság és önzetlenség.
A dvd-t és levelünket tartalmazó borítékokkal indultak el az MK
területi szerveinek tagjai, hogy célba juttassák az üzenetünket, amire
vissza fogunk még térni.
Segíts Te is célba juttatni az üzenetet!
Te is elküldheted a képviselődnek, vezetődnek a filmet, egy sima
ímélben, beillesztve a videó netes linkjét:
http://www.overstream.net/swf/player/oplx?oid=ljlmaca5n8md&noplay=1
Itt megtalálod a kerületi polgármesterek ímélcímét, a képviselőkhöz pedig
megtalálod az összes kerület honlapját itt. Ha
nem vagy budapesti, de tetszik a film, itt az összes
település listája.
Kérlek, ha levelet írsz, akkor írj úgy, ahogy szeretnéd, hogy neked is
írjanak, az anyázás nem ér semmit. És írd alá büszkén!
http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20090105/ujevi-ajandekot-kuldunk-minden-polgarmesternek
Megjegyzés küldése