Szabadság! Autonómia! Káosz!
Hatalom egyenlő halál.
Amíg ezeket a sorokat olvasod a világon egyszerre legalább 30 országban zajlanak tömegtüntetések, vadsztrájkok, lázadások, felkelések, forradalmak. A világ, ahogy eddig ismertük véget fog érni. A káosz - a világforradalom igazi arca - erősödőben van, terjedése megállíthatatlan. Itt az ideje, hogy megértsük a természetét.
Bartos Cs. István alternatív köztársasági elnök
sk. tetovált optikai hajtuninggal
Csuda nagy szerencséje Dr. Bartos Cs. István alternatív köztársasági elnökünknek, hogy a narancs a Fidesz jelképe. Dinnyét például meglehetős költséges móka lehetett vóna beszerezni, nem is beszélve a republikánusok totemállatáról, az elefántról. Ráadásul a narancstól eltérően az elefánt bizonyára erősen nehezményezte volna, ha Bartos elnök elkezdi rágcsálni.
Következzék Geri aka Mutáns Szőrcsirke képes-videós-nádihegedűs beszámolója a történelmi jelentőségű Nagy Bartosista Narancszabálásról! Vudus szimbolika és sok-sok vitamin!
Bartos Cs. István
ünnepi frizurával
Tömött kettes metró, kokárdás tömeg, izgalomtól fényes szemek, feszültség. Ismét március tizenötödike van, azonban most nem máshova, mint a Ferencziek terére igyekszem, hogy találkozzak nagy tanítónkkal, Bartos Cs. Istvánnal, avagy ahogy tanítványai becézik, a Mösterrel.
Megérkezem. Még jó fél óra van a millás tüntetés kezdetéig, úgy hogy beállok a hídfeljáró mellé, és figyelem az arcokat, vajon ki lehet bartosista? Így telik el húsz perc, közben nagyokat hümmögök magamban akárhányszor egy nyugdíjast látok DK / szolidaritás zászlóval eltopogni a híd irányába. Gyűlik a nép, és már kezdem feladni hogy egyáltalán megtalálom a forgatagban emberünket, amikor egy ismerős arcot fedezek fel a tömegben: hiszen ez Csunor, a Möster legnagyobb tanítványa! Odasompolygok hozzá, bemutatkozom, kezet rázunk. Csunor sietve elmagyarázza, hogy a Möster már úton van, ne aggódjak, hamarosan itt lesz. Kedélyesen elcsevegünk, közben a Csunort szintén felfedező bartosista tanítványok is becsatlakoznak. Van itt gyönyörű lány, átlagos párocska, ügyvédbojtár, informatikus, és rengeteg főiskolás - rendkívül széles a paletta, és mindenki rendkívül izgatottan várja a Möstert, aki végre valahára meg is érkezik.
A bartosista forradalom
két elszánt gerillája
Először a ruháján akad meg a szemem, szemeteszacskók vannak ráragasztva. 15-20 ember érkezik vele, köztük a főszerkesztők és a kampánystáb. Mindenki kezetfog, bemutatkozunk, ajándékok hosszú sorát adják át a Mösternek, aki rendkívül meg van illetődve, talán egy kicsit izgul is. A főszerkesztők kötél és a tanítványok segítségével kordont alkotnak a Möster köré, aki el is kezdi a performanszot - narancsot eszik, avagy inkább zabál, elé két nemzeti színű zászló van a földbe szúrva. Az elfogyasztott maradékokat dunsztos üvegekbe rakja. Mindenki feszülten figyel, a mellettem álló lány megjegyzi, hogy micsoda szimbolika figyelhető meg, mekkora kritikát fogalmaz meg a Möster. Valóban. Áhítattal figyeljük, ahogy pár narancsot összetipor, és a mocskos földről eszik meg. A töménytelen narancs elfogyasztása után (olyan 2 kiló becsléseim szerint) a Möster elkezdi a szemeteszacskót is elfogyasztani magáról, valamint egy zászlót és egy Népszavát is bekebelez. Megszabadul "láncaitól", és már nyúl is a Koccintós felé...
Dr. Bartos Cs. István alt. közt. elnökünk
leöblíti a vuduista szimbolikával
bartoskakává reciklált Fideszt
Mester és tanítványa
Új tűz gyúlik a szemében, és elkezdődik a beszélgetés. Jómagam is tárgyalok vele, meg is kínál egy általa készített cigarettával. A kezdeti meglepetés után rágyújtok, és szinte érzem, ahogy átjár a bartosizmus. Katarktikus élmény... enyhe tudatmódosítő hatás lesz rajtam úrrá, így gyorsan készítek egy közös képet is a Mösterrel, Csunorral, és közben jókat beszélgetek a szerkesztőkkel, valamint a többi tanítvánnyal. A helyszínválasztás nem volt épp a legjobb: az ultraliberálisok zajától nem igazán lehet felhőtlenül társalogni, így a tanítások és üdvözlések rögzítését is eltolják, mondván túl nagy a hangzavar. Mindenki jóindulatú, kedves, és ami a legjobban tetszik: senki sem csupán nevetni jött a Mösteren, hanem komolyan veszik azt, amit csinál. Egyetlen provokátor sem jelenik meg, sem a szélsőjobb, sem a liberók oldaláról. A cinikus, fekete társadalomkritikát mindenki maximálisan megértette, és fejet hajtanak Bartos előtt: ezek után vonulnak az italozást folytatni a legközelebbi korcsmahivatalba. Én pedig egy jó emlékkel, rengeteg új ismerőssel, és jópár fényképpel távozom a rakpart irányába.
Szííííííííííííívembőőőőőőőőőőőőőőőől szóóóóóóóóóóóóóóól ez a daaaaaaaaaaaaaal
politikailag korrekt: Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a lámpavason
(forrás: facebook)
AKASSZÁTOK FÖL A KIRÁLYOKAT!
Lamberg szivében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jön talán, Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat – Akasszátok föl a királyokat! Kaszálhatd a fűt világvégeig, Holnap kinő az, ha ma lenyesik. Tördelheted le a fa lombjait, Idő jártával ujra kivirít; Tövestül kell kitépni azokat – Akasszátok föl a királyokat!
Vagy nem tanúltad még meg, oh világ, Gyülölni méltóképen a királyt? Oh, hogyha szétönthetném köztetek Azt a szilaj veszett gyülöletet, Mitől keblem, mint a tenger, dagad! – Akasszátok föl a királyokat!
Szivöknek minden porcikája rosz, Már anyja méhéből gazságot hoz, Vétek, gyalázat teljes élete, Szemétől a levegő fekete, S megromlik a föld, melyben elrohad – Akasszátok föl a királyokat!
Ezerfelé bús harcmező a hon, Arat rajt a halál irtóztatón, Itt egy falu, amott egy város ég, Százezerek jajától zúg a lég; S halál, rablás mind a király miatt – Akasszátok föl a királyokat!
Hiába ömlik, hősök, véretek, Ha a koronát el nem töritek, Fejét a szörny ismét fölemeli, S akkor megint elől kell kezdeni. Hiába lenne ennyi áldozat? – Akasszátok föl a királyokat!
Mindenkinek barátság, kegyelem, Csak a királyoknak nem, sohasem! Lantom s kardom kezembül eldobom, A hóhérságot majd én folytatom, Ha kívülem rá ember nem akad – Akasszátok föl a királyokat!
(Debrecen, 1848. december.)
Layos Faszbukk na, cenzorféreg?!
Matyas Selmeczi fereg kover. lesakatt a kotel. de elote megfullatt.
Tálos Lőrinc Hiányozni fogsz a facebookról.
Tálos Lőrinc (Ezúttal nem árulnád el előre, hogy milyen néven térsz vissza?)
Layos Faszbukk hóhér henry néven!
Layos Faszbukk esetleg vérgőz vendel
Layos Faszbukk és ha azt is kilövik, a sort kegyetlen kornél követi!
Balavány György Biztos nehéz vót a gyerekkorod:)
Layos Faszbukk sajnos a szép szavaknak és kellemesen jó szándékoknak vége
Franz Jámbor Lámpavasnak támaszkodva. Az embereket nézem sorra...
Balavány György Értem Layos, tehát kénytelen vagy a gonosztettek mezejére lépni...
Layos Faszbukk jézus brader is előkapta a korbácsot ha jól tudom
Layos Faszbukk vagy a szögesdróttal korültekert szelíd, bégető nyáj
Franz Jámbor majd meglátogatunk Layos. jó magaviseletért hamarabb is lehet szabadulni :DDD
Katalin Gorácz Ja hogy ezidáig ezekszerint te voltál vala Rendeselemér és a Jó Laya?? :)))
Layos Faszbukk hitlert se lehetett finom sózott kenyérkével és szelíd szavakkal rábeszélni a csúnya lágerok bezárására, vagy igen? a szelíd, megbocsájtó hit győzte le?
Layos Faszbukk igen, egyik orcámat amásik után odatartottam, hadd pofozzák a rút állami rablók
Balavány György Jézus simán szétcsapott a kalmárok közt, és felrúgta a pultjaikat, de persze nagyon szelíden tette mindezt és biztos hogy nagyon sajnálta hogy ez mennyire fáj nekik biztos biztos
Layos Faszbukk a jóságos Brutális Elemér a múlté
Layos Faszbukk én is sajnálnám őket 100szor jogos bűnhődésük után, szelíd erőszak mi?
Balavány György Attól tartok testvéreim, hogy ez a montázsolt fotográfia PROVOKÁCIÓ szándékával lett a fészbukra téve. Brrrrr. Nemtom mi lesz, de durva lesz.
Layos Faszbukk mindenben nem szabad provokációt szimatolni
Layos Faszbukk az elit gátlástalan rablóként parazita üzemmódban, összefonódva az alvilággal (hunvald) fosztogatja az országot, és NEM LÁTNI A VÉGÉT!
Fekete Péter én láttam kettejükkel művészetet, ami nem finomkodott. Lámpavas? Az első köztársaság..haha..eszközei. Samuely fiuk, faszbuk.
Péter Dhm Bajka csendélet...
Layos Faszbukk vörös és fehérterror visszájára fordítva, reménylem, erre gondolsz
Fekete Péter kb.nekem orbán nem fehérterror, de nem is látok olyat mint más.
Fekete Péter vörös és fehérbor
Péter Dhm Bajka úgy gondolom, hogy végig lógnak a Margaret hídon, mint rokokó karácsonyfán, a szódás szifon.
Ha unja a magányos recskázást, akkor várja önt egy önfenntartású közösségi klubhelyiség. Ha megígéred, h nem fogsz az orrodban turkálni és ha nem a spermafoltos nadrágodban jelensz meg. Érdekes emberek, érdekes ideológiák, lila köd. Sört hozhatsz, közösségi főzés is előfordul, hozzál vmit a paprikásba (összedobjukapénzt, jóllakhatsz 300 forintért). Foglaltház és romkocsma keveréke, szeretet, béke, beszt of Hángöri.. Az ilyen helyek teszik Budapestet világvárossá. International crowd, nemzetközi banda, messze viszik a hagyományos magyar vendégszeretet hírét.
Cigányokat is szeretettel, ez egy toleráns, antirasszista lyuk. Minden világnézet jöhet, kivéve a gyilkolászásra buzdítókat. De ha mégis: gyühet az alkotó vita.
Némelyek anarchista klubnak is nevezik, mert néhány önjelölt anarchista is látogatja, de most nem kezdek ideológiai fejtegetésekbe. Szabad szellemű hely foglaltház hangulattal és baloskodó jelképekkel, Che Guevara pólós arcokkal súlyosbítva. Nevezzük autónom klubnak, önszerveződés, freegan szemétevés, szabadbolt (ingyenes: hozzál valamit, vigyél valamit), antikapitalizmus, gegen nazis, becsületkassza, lélazulás, olcsó bor, cigifüst.
Az önök alázatos szarkeverő bloggere éppen a dohányzás ürügyén kezdett ideológiai vitába Palibával, a DAC egyik oszloposával a dohányzást abbahagyó neofita egészségaktivisták idegfűrészelő modorában ("Hogyan akarja uralni/jobbá tenni a világot olyasvalaki, aki a saját testén sem tud uralkodni, a geci kapitalisták ócska, addiktiv drogján él, amely a hiányérzet megszüntetésén kívül semmilyen örömérzetet nem okoz, töltsmégegykisbort, shállálálá, kézigrááánáááát keeeeell"), de végül mégsem verték be az arcom. Ebből is látszik, hogy ez egy jó hely, egyből rászoktam, aminek talán nem mindenki örül az odajárók közül. Nácikók már kevesebbért megpróbálták átszervezni az arcom, szóval fuck nazis, éljen a tolerancia, mindenkinek lehet véleménye, még ha fárasztó is.
UI2: Elvtársak, az orrszőrhullatóan büdös szarszagot árasztó csatornával kellene vmit csinálni, nem feltétlenül forradalmit
freegan konyha, kaja guberálásból
Papírkutya írta... Megjegyezném, hogy ez nem parazitizmus, hanem kommenzalizmus (asztalközösség). Míg a parazitizmus rossz annak, akin parazitálnak, a kommenzalizmus közömbös annak, akinek megeszik a maradék kajáját. Ilyen például, amikor a hiénák esznek az oroszlánok által otthagyott maradékból.
Mr. K írta... szentigaz. Viszont a szemétevés nem járható út a társadalom minden tagja számára, mert valakinek meg kell termelnie azt a szemetet, akik termelés/csereéárték/ingyenélve nélkül akarják azt elfogyasztani. Szal tkp. az elutasított társadalom által megtermelt értéket fogyasztani minimum képmutatás, még ha ehető szemétről (fölöslegről) is van szó.
Papírkutya írta... Nem feltétlenül képmutatás. Nincs olyan út, ami a társadalom minden tagja számára egyszerre járható. A társadalom így is, úgy is feltagolódik valamiféleképpen. Felosztják egymás között a szerepeket. A táplálékláncos példánál maradva: nem lehet mindenki hulladékevő, mert nincs ki termelje a hulladékot, de ha már van hulladék, keletkezik egy üres "niche", amit a hulladékevők betöltenek. És jól járnak, a többieknek meg úgyis mindegy. Persze azt én is képmutatásnak tartom, ha gazdag családok csemetéje guberálással múlatja az időt. De ha valaki így spórol, az szerintem rendben van. Ha minden táplálékot felhasználnának, a freeganek nyilván nem tudnának megélni a kukákból, de akkor nem is léteznének, mert nem létezne az a jelenség sem, ami ellen tiltakoznak. Szerintem hibátlan, félnapos szendvicseket kidobni nagyobb képmutatás, mint kikukázni őket.
Nyitva: hétköznapokon és szombaton 18-21h
Térkép: nincs
cím: nincs
bejutás: csak protekcióval
Az anarchizmus (a görög αναρχω -anarcho- „archonok nélküli”, „uralkodók nélküli”, ἀν (nélkül) + ἄρχή (uralkodni) + ισμός (-ιζειν)) egy politikai filozófia mely magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatnak minden kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus óriási hatást gyakorolt rá, annak többnyire baloldali formáinak szokták az anarchista irányzatokat tekinteni. Az anarchizmus célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével. Ehhez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését. Egyediségét az uralomnélküliségre, hatalom nélküli rendre való törekvés adja. Az anarchisták szerint az állam erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a polgárai biztonságát védeni és a társadalmi integrációt megteremteni hivatott intézmények – az oktatás, a jogrend, az erőszakszervezetek – valójában az uralmon lévő elit hatalmának megtartását szolgálják, ezért végső soron zsarnokiak és megszüntetendők. Jászi Oszkár meghatározása az anarchizmusra: "Az a társadalomelmélet, amely az igazságosságra (azaz egyenlőségre és reciprocitásra) törekszik az emberi viszonylatokban (bízva abban, hogy ez egyben a szabadság elérésének útja is), célját az állam teljes kiküszöbölésével véli elérhetőnek." (Wikipédia)
Amíg a hétköznapi emberek azzal vannak elfoglalva, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, addig magányos zsenik kezükbe veszik a világ irányítását. Bartos Cs. István, a világ legnagyobb filozófusa, számtalan könyv szerzője, egyben tanyasi szemétrecikláló gasztronómus ("megeszem a kapitalizmus szemetét, a műanyagflakont biotrágyaként kiszarom") és haladó alkoholista fellép a Fővárosban, a Petőfi szobornál, Demszky Gábor helyett. A világforradalom a küszöbön, még nem késő csatlakozni a győztesekhez, süssünk együtt szalonnát/politikust a Parlament parazsánál.
Bartos möster, hajléktalan filozóf megmutatja az egyetlen lehetséges módját, hogy lehet ma egy öntudatos polgár önnön szabaccságának a mementója. Akik májusban elmulasztottak találkozni bölcs tanítónkkal, most bepótolhatják.
Találkozzunk a Március 15. téren délután kettő és három között, majd vegyüljünk el a Forradalom Pláza sokszínű vásárlóinak tömegében. Az ünnep alkalmából a möster minden érdeklődőnek személyesen írja meg állampolgári minősítését, ideológiai referencialevelét és politikai pedigréjét. Mindenkinek elidegeníthetetlen joga van a személyes láncaihoz! Illusztratív előadásra és nyitott bartosista fórumra készüljetek! (Alkoholtartalmú védőitalt az esemény alatt kivételesen minimálisan villantsatok!)
A Fejér Megyei Baloldali Ifjúsági Front alakulásának idején
(jobbszélen a Mester)
Bartos Cs. István
A legvégső filozófia ezen a cslogon. A bartosizmus abszurd filozófiai kísérlet, ami hosszú távon igazoltan tudatmódosító hatással bír. Az itt bemutatott gyakorlatok, gondolatok és életforma könnyen károsíthatják az Önök egészségét, de egyrészt még mindig kevésbé, mint egy "fejlett" ipari társadalomban élni, másrészt mi is az "egészség" és léte mióta magától értetődő érték?
"A Moslékfőző csollap az élőétel, a Bartosizmus az Ebroniton a készülő főfogás" - ahogy mesterünk mondja. A bartosizmust kommentáljátok szabadon! Minden észrevételért, kérdésért, kérésért, ötletért szpaszíba! A bartosizmus a három T filozófiája: Tanuljátok, Tanítsátok, Terjesszétek!
Aki bármivel, általunk ihletett írással, videóval vagy bármilyen szellemi alkotással hozzájárulna a csloghoz, ne habozzon azt jelezni. Aki rendelkezik Bartos Cs. István, Bartos Csaba vagy "Moslékfőző" Bartos Cs. Pisti által írt kézirattal vagy általa készített képpel, amit megosztana velünk - kölcsönadna másolásra - jelezze levélcímünkön. A Bartos Archívum minden hozzájárulást örömmel fogad.
Istvan Csaba Bartos ([ˈbɑːrtɔʃ]; aka Bartos the Great Human Muck Pit) is a Hungarian cynic philosopher, stand-up, performance artist and spoken word performer mostly known for his notorious subversive acts in which he eats dirt, garbage, raw meat, animal cadavers, excrement and drinks his own urine representing the decay of human condition. He lives voluntarily homeless and constant travelling as a vagabond. His artistic viewpoint can be referenced to the ones of Antonin Artaud, Alejandro Jodorowsky, William S. Burroughs, Joseph Beuys or Hermann Nitsch. Considered himself as a "philosophical cannibal" and a tramp poet.
His lifestyle is a regional form of freeganism. Bartos has some devoted cult following in Hungary. Often credited by his fans as the "peasant Marquis de Sade" or the "Charles Manson of Hungary". Bartos is a strong supporter of such contemporary ideas as degrowth and psychical nomadism.
Early life
Born in a strict Bolshevist family tradition (his grandfather was a member of ÁVO, the Hungarian NKVD), he was strongly influenced by the lifestyle of his working class predecessors dominated by the Stalinist agriculture and industry. This world was destroyed by the turn of the regime in 1989. Most of Bartos’ early work such as The IBM Factory Moves Out of Town (2004) or The Closing Down of the Coal Mine in Balinka (2004) tries to track down the downfall of the traditional Hungarian working class. He was brought up in Csikéria, but later moved to Székesfehérvár with his family.
Bartos Mester
In his spoken-word autobiography he depicts the farm of his grandfather as a survivalist camp. He learnt the survival techniques of a vagabond or an urban guerrilla from his early age. He lost his father as a child. His extreme habits became visible in elementary school. He rejected the so-called bourgeois etiquette and the conventional way of feeding, insisting upon the (mostly fictional) customs of his peasant ancestors. Bartos became a local medical curiosity as a child, an extreme example of PICA disorder. Later he studied the subject extensively and found out about his historical precursors like Tarrare or Charles Domery. In Bartos’s case it is not considered by him as an illness but a birth privilege that gives him a liberty of living through unhuman conditions. After school he started work in an abbattoir then in a rubber factory where he became obcessed with the industrial way of transforming material into something else. He later broke with his remaining family and started his life as a social outcast. Studied philosophy, literature and social theory as an autodidact.
His work
Started as an anarcho-primitive communist activist of the newly born Hungarian Working People's Party, but strongly influenced by Nietzsche, Schopenhauer. After living a few years voluntarily homeless he published a few pieces of sociographic fiction. The most famous of them was the short story The Muck Pit (in the periodical Árgus, 08. July 2004.[4] or [5]) in which he depicted the life and social connections of homeless people living by a muck pit which serves as their only resource of self-preservation.
His Günther Wallraff-like social awareness accompanied with a pessimist world view. His views seemed to be too nihilist and controversial for the Hungarian anticapitalist scene which leads to rupture. Later, under the influence of the known mathematician and mystic-psychedelic poet Lazlo Varecza (aka. St. Varecza the Corpse) his work became more allegoric tending forward a radical abstract-naturalistic style. From that time automatic writing became more dominant. Then came the fusion of writing and performance art. He accompanied his essays with his notorious lifestyle which he ironically calls Bartosism – The Ultimate Philosophy. The great turn became visible with his apocalyptic vision The Bartosistic Dialectics (around 2006) – a grotesque parody of Pol Pot’s theory of the state, based on significant researching work. The encounter with Pol Pot's work deeply transformed Bartos's vision of the possibilities of communism. Since then he’s dedicated to performing acts and philosophical-allegorical poetry.
He is always conscious about his audiences, accompanies his writing work with performing tours among the socially oppressed. He rejects the bourgeois institutions of literary life. Most of his works are published on his own account, some of them are in literature periodicals. The main Hungarian influences on his poetic work were János Dömötör, Lajos Palágyi. He writes in spoken language using the dialect and sociolect of the working people. He expresses his emotional stance towards his subjects by altering the typography of his poems. The main historical influence on his poetic style is futurism.
The most popular pieces of his poetry are Bartos Horror Stories in which he elaborates on the lives of well known and fictional serial killers like Andrei Chikatilo, Jeffrey Dahmer, Nikolai Dzhumagaliev or John Wayne Gacy. One serial killer Bartos personally knew was Anatoly Onoprienko whom he met around 1995 while travelling in Ukraine. Serial killers are used as examples to underline the author’s view on social oppression and suppressed human instincts. In this poetic vignettes Bartos rethink an extinct literary genre, the folkloristic horror tale mastered by such Hungarian artist as Ignác Csató, Károly Mezőtúri Nagy or Márton Bodó in the late 19th century.
Bartos fill this literary form with transgressive content. His main artistic strategy is to create publicity for his social and political concerns by using his extreme habits, appearances, black humor and the subversive choices of subject-matters. Bartos’s poetry is dominated by a certain kind of postmodern anti-humor and his affinity for chiastic and antimetabolic rhetoric figures and poetic structures. A typical poem of Bartos starts with a grotesquely transfigured bucolic idyll depicting alcohol and psychotropic drug-related intoxication or garbage-eating farm life and slowly becomes an allegorical political and philosophical statement on the human condition as such. Bartos also likes the form of a Feghoot.
Bartos and Varecza
Bartos started writing in 2001 in a social realist genre. His sociographic fiction depicts the life of drug addicts, homeless, alcoholic and all kinds of social delinquents Bartos lived with in that part of his life. He tries to draw their social surroundings and psychological motifs in a very complex way – projecting it to a metaphysical dimension. According to him he found out about Varecza’s work by accident: found some of them in a garbage can while living in the Budapest subway among the homeless. Then he visited Varecza at his home in Szombathely and the two lived together for about half a year in 2004. The main product of their collaboration was the biography of Varecza written by Bartos. It is one of the most unusually complex literary biographies written in Hungarian language. Bartos made it a "triptych" by setting apart his biographical study, a collection of interviews and documents and a textbook of Varecza’s most relevant writings. The three pieces make a full circle around Varecza’s life analising deeply both its social and psychological aspects. Their co-work changed the life of Bartos. Varecza encouraged him to write visionary poetry and widen his philosophical horizon. Bartos also found out about discordianism as a philosophical view of life in that time and integrated it to his marxist system of thought.
Originally the poems of Bartos are written in the meter of Hungarian folk songs with a great amount of self-parody and intertextuality. After meeting with Varecza he mostly uses automatically written free verse (similar to Mayakovsky’s) patterned by his free associations. There is a specific genre in Bartos’s poetry which is closely related to Varecza’s influence, a kind of ritual mockery of a chosen subject in poetic obscenity. It is called The Bartosistic Beatdown.
Radical artists such as Varecza or Bartos are not widely known in Hungary and usually have affairs with the authorities. The work of Varecza has only gained some critical attention in the last few years while he starred in a critically acclaimed short film documentary on him made by two young filmmakers in 2004.
The main source for Bartos’s thought is a collection of dialogues with him made by two young artists under the nicknames Hortobágyi and Trurl. This work is still yet to be published but excerpts can be read in their blog listed below.
The Bartosism
The Bartosism is not a theoretically manifested and well-structured philosophy but a definite way of life. It is based on materialist metaphysics and strongly influenced by Bartos’s experiences as a butcher and factory worker. All social interactions can be considered as transformations of the matter in both allegorical and empirical aspects. For Bartos political philosophy is social alchemy. In traditional societies the circulation of matter was maintained by the local composting of garbage. In individualist industrial (capitalist) societies the alienated matter (trash) is stuck out of the control of the world of production either real or virtualized. There, in the merges of civilization it can be seized and put back to circulation by social rejects of whom Bartos consider himself as symbolic leader.
The Bartosistic Act is an allegoric reprezentation of this social-political alchemy. It is clear that for Bartos all ethical, aesthetic, social values are part of this circulation, just as academic philosophy. His cynic standpoint comes from his materialist fundamentalism. Capitalism and communism are cosmic principles in Bartos’s terminology. Capitalism is the dissemination, |individualisation of the matter and in communism it loses all its individualty and meaning while transform to another form. This process is mystic and concrete at the same time. Of course a man’s psyche depends on the body’s material also, so it can be altered by the means of nutrition.
Bartos’s philosophy is mainly a grotesque parody of a philosophical system using black humour and extreme formalities and symbols to subversively spread what Bartos regards as a valid philosophy. It is considered by Bartos as part of a historically latent cynical tradition of philosophy. It is a strongly reductionist standpoint based on ontological naturalism and the concept of man as a heroic being whose only absolute is his own self opposed to society as a system of norms. In Bartos’ terms capitalism is the dictatorship of the quantitative logic of mass production. Getting rid of this logic is the only way of emancipating the creativity of man to became an authentic person. Bartos is strongly influenced by not only marxism but Nietzche’s concept of Superhuman and Ayn Rand’s objectivism.
Bartos can be described as a kind of libertarian communist.
During a Bartosistic Act he usually consumes raw meat, urine and domestic garbage, mainly plastic. He uses plastic and chemical waste as psychotropic drug as well to alter his consciousness to the so-called Bartosistic way of cognition. He drinks a huge amount of hard liquor at the same time. The system of his acting called symbolic gastronomy.
Bartos’s body is tattooed from top to bottom by himself except for his face and back. The tattoos are mostly political and philosophical statements in written text. There is one on his arm which depicts him in his early twenties which was made by a professional tattoo-maker.
The most simple articulation of bartosism can be found in his poem Ars poetica written in free verse:
The whole history till now was muck!
Muck were the kings, muck were the churches, muck were the landlords,
Muck were all people and still muck they are. Except for me.
I am BARTOS THE GREAT MUCK PIT and I eat up all this slop,
This garbage, this excrement. I throw it on my great compost pile
And turn it and turn till it rots to dirt.
Then I consume and digest in my iron stomach, I recreate. And when I’m done
I shit.
Bartos Industries
Bartos Company is a cottage industry establishment set up by Bartos and his associates in 2009 in purpose of making publicity for Bartos’s work. The main product of this artistic co-work are spoken-word albums and video performances. The spoken-word albums are edited by the author’s associate under the name of Hortobágyi using mainly plunderphonic techniques and released in mp3 format. Video works can be divided to two kinds. In one Bartos acts as the host of his own talk-show and in the other he presents himself as a famous representant of political philosophy. Each of his video acts makes grotesque social and political commentaries.
Today
His current location is always changing, he’s travelling within the ruined Hungarian rural areas listening to the voice of people forced to the merges of society. Most of his work today are not written, his interests are mainly in the oral history and his observations are presented in his performance acts and video messages which can be seen on his website created by his friends and comrades.
Selected works
Alulnézetben (From Below - De Profundis), 2001 – poetry, private edition.
A sötétség rabságában [kórelemző szabadversek, abszurd valóság, sorstörténetek, riportok, szatírikus gúnyiratok, filozófiai gondolatok] : [I. cikluskötet] (Prisoners of the Dark), 2001 – poetry, short stories, ISBN 963-440-702-1.
Pesszimizmus (Pessimism), 2003 – short stories, ISBN 963-430-424-9.
Csőd (Bankrupt), 2003 – short stories, ISBN 963-430-480-X.
Emberek a lomok között (People in the Garbage), 2003 – sociographic writings, ISBN 963-430-668-3.
Jegyzetek egy pusztuló világról (Notes from a World of Decay), 2003 – essays, ISBN 963-430-667-5.
Elköltözött Székesfehérvárról az IBM gyár (The IBM Factory Moves Out of Town), 2004 – sociography, ISBN 963-460-024-7.
Bezárt a székesfehérvári Ikarus gyár (The Closing Down of the Ikarus Factory in Székesfehérvár), 2004 – sociography, ISBN 963-460-026-3.
Bezárt a balinkai szénbánya (The Closing Down of the Coal Mine in Balinka), 2004 – sociography, ISBN 963-460-027-1.
Katasztrófahelyzet Magyarországon (Situation of Social Disaster, Hungary), 2004 – sociographic writings, short stories, poetry, ISBN 963-460-025-5.
Világvége : prózák : kolligátum (World's End), 2004 - short stories, pamphlets (colligatum), ISBN 963-460-334-3.
Szent Varecza élete (The Life of St. Varecza in Three Volumes), 2003-2005 – biography, ISBN 963-460-108-1, ISBN 963-460-889-2.
Dialektika (The Bartosistic Dialectics), 2006 – philosophy, in manuscript and spoken word recording, available only in underground publishing.
Sztálin-kép a falon (Picture of Stalin on the Wall), 2007 – poetry, in manuscript and spoken word recording, available on the author's website.
A Pol-Pot dosszié (The Pol-Pot Files), 2007 – poetry, in manuscript and spoken word recording, available on the author's website.
A mezei Vörös Csepel (Red Csepel of the Fields), 2009 – poetry, in manuscript and spoken word recording, available on the author's website.
A részeges filozófus (The Drunken Master of Philosophy), 2009 – poetry, in manuscript and spoken word recording, available on the author's website.
Discography
Az új ember kovácsa (Road to Life), Bartos & Co., Székesfehérvár, 2010.
Tanyasi vándor filozófus (Travelling Cottage Philosopher), Bartos & Co., Székesfehérvár, 2010.
Szar idők tanúja (Witnessing Lousy Times), Bartos & Co., Székesfehérvár, 2010.
Bartosista irodalmi szalon a Velencei tavon (Bartosistic Literary Saloon by Lake Velence), Bartos & Co., Székesfehérvár, 2010.
Új beszélyek, 2010 ősze (New Poems - The Fall of 2010), Bartos & Co., Székesfehérvár, 2010.
Cím nélkül - Második önéletrajzi album (Untitled - Second Autobiographic LP), Bartos & Co., Székesfehérvár, 2011.
Works on Bartos
Hortobágyi & Trurl: Beszélgetések a Moslékfőző Bartossal (Dialogues with Bartos the Great Muck Pit), 2010, in manuscript
.jpg "Orbán Viktor, Budapest, matrica, Belváros, Káoszbrigádok")
.jpg "Orbán Viktor, Budapest, matrica, Belváros, Káoszbrigádok")
