Reklám és világörökség

UNESCO, világörökség, vizuális környezetszennyezés. Ügyesek: kiiktatják a reklámzajt.

nem világörökség: Március 15 tér, Pest, Erzsébet híd lehajtója

A Budapest Bank a világörökség része?

Brokernet a Margit híd budai lehajtójánál

A Germanus Gyula parkban (oh, nem világörökség az)

- A közterületi (szabadtéri) reklám területén az engedélyező hatóság a helyi önkormányzatok, és az ellenőrzést a Közterületi Felügyelet végzi, tevékenységüket legutóbb 1990-ben szabályozták tv-ben. A műemlékekre, és a Világörökségi Jegyzékben szereplő helységekre, területekre, szigorú 1998-as miniszteri rendelet vonatkozik a reklám területén.

Budapesten az önkormányzat 60/1995-ös rendelete alapján a közterületet kiemelt, minősített és normál kategóriába sorolták. A kiemelt kategóriába tartozó közterületeken még építkezések esetén is tilos óriásplakátokat elhelyezni. Ide tartozik a Clark Ádám tér, a Duna-korzó, a Hősök tere, a Felvonulási tér, a Városliget, a Feneketlen tó melletti park, a Tabán, a Vérmező, a Margitsziget, a Roosevelt tér és a Vörösmarty tér.

A világörökség elstrabagolása (III): máris bontani kell a féléves rakpartot

Magyarországon a korrupció szinonimájaként emlegetett Strabag MML Kft. meglehetősen sok közpénzbe kerülő ámokfutásának egyik emlékműve a Budai rakpart elbarmolt támfala: szürreálisan ócska, lepukkant, igénytelen, mintha bebaszott segédmunkások rakták volna össze egy delíriumos építésvezető irányítása alatt. Ezek szerint a Strabag nemcsak sokba kerül nekünk, hanem inkontinens hülyék gyülekezete is egyben, képtelenek elfogadható szintű munkavégzésre.

Talán nem is igyekeznek, az SZDSZ és Demszky néhai főszponzoraként nem érzik magukat motiválva, hogy a sokmilliárdnyi közpénzért ne egy kalap szart adjanak nekünk, Budapestieknek, ide az arcunkba. Ez a kőfal az építőipari megfelelője az előbb említett szarnak, csak hogy közérthető legyek. Ezek röhögve leszarnak minket, zsebükben hordják a politikusainkat, nyelves csókok közepette vastagra tömött borítékok cserélnek gazdát. Igen, kedves olvasó, azokban a borítékokban az Ön pénze is benne van. Igen, vegye elő a nagypapi Mauserét, akkor lesz itt a Nyugat-Balkánon változás.

STRABAG MML KFT
Strabag Zrt
cím: 1135 Budapest
Szegedi út 35
06 1 372-8100

Következzék a Budapest Világörökségéért Alapítvány levele, mely néhány órája érkezett. Ezúton köszönjük.


Tizennégy válasz három megközelítésből a rakparti kőfal lebontásának és újraépítésének alátámasztására

MIÉRT KELL LEBONTANI A KŐFALAT?

józan észérvek

- mert mint örökségi objektum csúnya lett és eltér az eredeti régitől – a világörökségen egyik sem megengedhető, tehát le kell bontani, és újra kell készíteni

- mert mint kiemelt szerepű vízépítési műtárgy rossz lett – a hat fő csoportba sorolható számtalan állékonysági és vízügyi hiba miatt nem teljesíti a vállalt 100 éves tartósságot, hanem néhány év vagy egy-két évtized múlva a Duna mindenfelé megbontaná a kőfalat, elkezdene szétfagyni, ami rettenetes látványt és megoldhatatlan javítási feladatot jelentene

- a második ok miatt hamarosan a bontás már nem lesz kérdés

- ezért tehát most kell lebontani, hiszen az elsõ ok miatt elfogadhatatlan szégyen a látványa


MIÉRT KELL LEBONTANI A KŐFALAT?
jogi-igazgatási érvek

- mert nem felel meg a magyar vízépítési kőfalakra hatályos szabványnak, tehát átvehetetlen

- mert osztályon aluli a minősége, pedig I. osztályúra szerződték, és jogszerűtlenül annak is vették át

- mert teli van jogosulatlan bányászati tevékenység útján szerzett, bányajáradék megfizetése nélkül az államtól eltulajdonított ásványi nyersanyaggal (az újonnan beépített vörös mészkõ tömbök jelentős része)

- mert nem felel meg az UNESCO által elõírt világörökségi követelménynek, hogy a régi fallal azonos legyen az új - szinte mindenben eltér a régitõl

- mert az EB határozata szerint meg kell felelnie az UNESCO elvárásának, különben nem fizetik ki a teljes projekt hátralévő 15 md-nyi támogatását


MIÉRT KELL LEBONTANI A KŐFALAT?
erkölcsi-társadalmi-várospolitikai érvek

- mert nem tűrhetjük, hogy a világörökségünket apránként rombolják le - a távolból gyönyörű panoráma egyik fő értéke, hogy közelebb menve, a részletekben újabb és újabb szépségek tárulnak fel, ez a terület bejárásának öröme - ezért nem szabad belenyugodni egy részletszépség elvesztésébe sem (bár itt többrõl van szó, nemcsak nem szép, hanem egyenesen csúnya az új fal), amiben itt a négy tervezett hajókikötő utasai gyönyörködnének

- mert egy építésvezető pénzkivezető megbízást teljesítő ad hoc spórolási ötletei szerint nem hagyhatjuk elrontani Budapest világörökségi panorámáját (mi másra kellett a pénz?)

- mert a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalt kötelessége a világörökség megõrzése, ehelyett itt a világ pénzén rombolják a világ örökségét - ugyanez a Fővárosra is igaz

- mert ha most ezt meg lehet csinálni, „jó lesz nekünk így is” alapon nemsokára a Mátyás-templomra kerül palatető

- mert ez a szemlélet közvetlenül fenyegeti a várost: a múltból örökölt értékeink

elpusztítása a város jövőjét pusztítja el


Budapest Világörökségéért Alapítvány

Kapcsolódó rakparti bejegyzések, strabagolozás: A Budai Alsó rakpart elkúrt támfala és a korrupció (II) + : a rakparti buhera képei februárból (I)

az illusztrációként felhasznált képek 2010 februárjában készültek.

Budai alsó rakpart nagyobb térképen való megjelenítése

A Budai Alsó rakpart elkúrt támfala és a korrupció

Néhány száz képünk februárból, alkalomhoz illően. És az alkalom borul Demszky és bandája fejére a bili:

BVA: Uniós vizsgálat a budai rakpart miatt
MTI

A Budapest Világörökségért Alapítvány (BVA) szerint osztályon aluli minőségben vette át az újjáépített budai alsó rakpartot a megbízó Fővárosi Önkormányzat, ezért uniós vizsgálat indult, és a BVA magyarországi vizsgálatokat is kezdeményez, mondta Bouquet László, az alapítvány elnöke.

Az a megoldás, amelyet a BVA javasol, a 400 méteres kőfal lebontása és szakszerű újjáépítése mintegy 2 milliárd forintból.

Fontolva anyázás, demszkyzve strabagolás következik. Februárban beleástam magam a témába, sajtótájékozodtam, bámészkodtam, helyszíneltem és nekikeseredve röhögtem a hihetetlen építőipari pofátlanságon. Sunyin kiszélesített autóút, ha már Demszkynek nem sikerült autópályát varázsolnia a rakpartra, oszt szarból támfalat építeni árvíz ellen. Köszönjük meg szépen Budapest elkúrt "vőlegényének" és építőipari csókosainak, ezek tényleg tudják, merik, teszik.

Rakparti kivitelezésért a hunyó: STRABAG MML Kft

Vállalkozó: Csepel 2005 FH Konzorcium
Konzorcium vezetője: Degrémont SA (Suez)
További konzorciumi tagok: OTV France (Veolia Environnement), Hídépítő Zrt., Alterra Építőipari Kft



Mindent a kedves olvasóért: hétvégi paranoia és összeesküvés-elmélet

Nem tudok szabadulni attól a tévképzettől, hogy az osztrák cégek szándékosan teszik tönkre azt a várost, hogy esélyünk se legyen a regionális vezető szerepért a Béccsel folyó versenyben. Az Epamedia (Raiffeisen Bank) teleszemeteli Budapestet óriásplakátokkal, a Raiffeisen Bank lerombolja Budavárát. Oszt a gonoszcsúnyatrianonigenlő franciák besegítenek, szándékosan szétkúrják a világörökségünket, hogy az UNESCO elvegye a rangos címet.

Tehetetlen düh, fogcsikorgatva viccelődünk, muhaha.

Nem tudom elhinni, hogy a kétmilliárd forintba kerülő hihetetlen gányolás, amit a Duna-parton, az Alsó Budai rakpart támfalánál barmoltak, az nem szándékos. Viccnek kissé drága. Ez a támfal a budapestiek arculköpése, jó sok közpénzért, az Ön és az európai adófizetők pénzéért. Az elkúrt rakpart külleméből ítélve a vállalkozó cég nemcsak drága (oh, vegyük meg kilóra a parlamenti pártokat), hanem szimplán hülyék gyülekezete: nem értenek az építőiparhoz.

Készítettünk néhány száz fotót a helyszínen, tekintse meg velünk és csikorgassa a fogait. Ezt a drága szart rá kellene borítani a kivitelezőkre meg a politikus csicskáikra. Amúgy is javíthatatlan az egész tákolmány, le kell bontani, a megkövezés az esetükben ráadásul stílusos is lenne.




BVA: Uniós vizsgálat a budai rakpart miatt
MTI

A Budapest Világörökségért Alapítvány (BVA) szerint osztályon aluli minőségben vette át az újjáépített budai alsó rakpartot a megbízó Fővárosi Önkormányzat, ezért uniós vizsgálat indult, és a BVA magyarországi vizsgálatokat is kezdeményez, mondta Bouquet László, az alapítvány elnöke.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházásnak Európai Unió által elismert költsége 428,7 millió euró vagyis 120-130 milliárd forint, amelynek 65 százalékát az EU finanszírozta a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állta. A létesítményeket július végén adták át hivatalosan. A Csepel-sziget északi részén épült telep lehetővé teszi, hogy a fővárosban keletkező szennyvíz 95 százalékát biológiailag megtisztítsák.



Korompay Katalin, a BVA főépítésze az alapítvány sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vizsgálat megindítása mellett az unió visszatart 15 milliárd forintot a teljes szennyvíztisztító projekt támogatásából - a beruházás részeként építették újjá a Margit-híd alatti rakpartszakaszt is - mindaddig, amíg a kérdéses szakasz nem felel meg az UNESCO előírásainak. A BVA szerint az általuk javasolt megoldás, a 400 méteres kőfal lebontása és szakszerű újjáépítése mintegy kétmilliárd forintból megvalósítható lenne, ezt az alapítvány független szakvéleményekkel igazolta.

Az Európai Unió a szennyvíztisztító megépítését a Kohéziós Alapból támogatja, a költségek 65 százalékát fedezi. A támogatási szerződés követelményei között a tájékoztatón kiosztott sajtóanyag alapján az unió előírta a régi kő támfallal azonos kivitelt. A főépítész szerint a legnagyobb hiba, hogy nem megfelelő követ használtak a 135 éves támfal újjáépítéséhez, ez a kőfajta ugyan olcsóbb volt, de csak egy-két évtizedet bír majd ki.

Bouquet László szerint a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egy UNESCO-misszió érkezne a fővárosba a támfal ellenőrzésére, az alapítvány ezt már kezdeményezte.

Horváth János tiszteletbeli elnök, az Országgyűlés korelnöke azt mondta, hogy a BVA államigazgatási eljárást kezdeményezett az ügyben az illetékes minisztériumoknál. Mint Bouquet László elmondta, a Nemzeti Fejlesztési, a Vidékfejlesztési és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordultak, miután a vizsgálatot indító Európai Bizottság regionális főigazgatósága az eset magyarországi kivizsgálását is javasolta.A sajtótájékoztatón megjelent a beruházó cég, a Csepel 2005 FH konzorcium egy képviselője is, aki szerint szakértők véleményének figyelembevételével végezték a munkálatokat. A projektcég korábban azt állította, hogy a támfal az érvényes, jogerős vízjogi létesítési engedély szerint épült, a kivitelezés menetét rendszeresen megtekintette az engedélyező hatóság és az örökségvédelmi szempontból illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

Végezetül egy kis humor:

"A 135 éve épült partfal homlokzati kőanyagának elbontására és újrafelhasználására civil szervezetek bevonásával, javaslataik figyelembevételével kerül sor. Annak érdekében, hogy a teljes Budai alsó rakpart látványának egysége minél kevésbé sérüljön, a rakpart régi kőburkolataiból annyit építenek vissza, amennyit csak lehetséges, a hiányzó köveket pedig az eredetivel megegyező származású és típusú tardosi vörös mészkővel pótolják." (2009, epulettar)

kép az építés kezdetéről, az út szélesítéséről (az amúgy oly puhakaka Demszky határozottan és bátran szembepisil az UNESCO tilalmával)

Ajánlott: a Csepel 2005 FH konzorcium a Korrupció Monitor oldalán + Heti Válasz a háttérben meghúzodó Suez és Veolia mesterkedéseiről

Kapcsolódó bejegyzéseink: a rakparti buhera képei februárból + a Budai alsó rakpart szélesítése + foglaljuk vissza a rakpartot a kocsiktól

Az építkezés az űrből (valószínűsíthetően tavalyi képek)

Budai alsó rakpart nagyobb térképen való megjelenítése

Raiffeisen vs. Budavára

Várjuk a talajcsúszamlást, de most nem politikai értelemben.

Kis csermelyek áztatják a Raiffeisen Gödre néven elhíresült hatalmas sebet Budavár oldalában. Még úgy-ahogy tartja magát az oldalfal, bár már a terepet őrző cég elvontatta a lakókocsiját. Egy csöpp, két csöpp: ketschup.


A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Kultúra Támogatásáért díjjal tüntette ki a Raiffeisen Bankot. (2006)

Aki ismeri a Raiffeisen társadalmi felelősségvállalástól és városszépítő tevékenységtől áthatott ténykedését, az bizonyára megérti, hogy a Raiffeisen Bank derék igazgatója, Felcsúti Péter elvtárs számára egy versikével kedveskedünk.

A verset egy bizonyos Roman Storkin, orosz származású és meglehetősen balsorsú vámpír írta a Tyutcsev nevű, XIX. századi albán költő véréből készült preparátumból ihletődve. Ezzel a verssel szeretnénk örömöt szerezni a Raiffeisen Bank menedzsmentjének, valamint a misztikus, felhőkbe vesző ZSEAOAI (Zseton Über Alles Anyámat Is) csúcsán éldegélő Felcsúti Péternek.

Sztasz Arhontoff

Mondd csak, miért, Vilag Foeneke

Tjukod bin ladenje szuerke?

Benny, Fizi, Ari - kik ezek,

Tán csak nem mind részvényesek?

Mér' tsuppogtatod ily gyoezhetetlen

A menázsit a kaszárnyában

Kit toemjénezel a sötétben

A MoszFőÉp kupolájában?

Poltok vaty. Sziel fú, hideg.

Szóma vág a képedpe.

De vityássz. Lápnyomod a szarban

Elsonnyadott mán, Világ Foeneke.

A képek a Raiffeisen Bank beruházásában készült óriási gödörről készültek, mely jelenleg összeomlással fenyegeti a Várat.

"Egy mélygarázs építéséhez korábban ásott munkagödör miatt maradt támasz nélkül a budai Várban a Karakas pasa torony délnyugati sarka, amely alól egy mintegy két köbméteres alaptömb szakadt ki - közölte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). A hivatal elrendelte "az esetlegesen kialakuló életveszély" megelőzését, illetve felszólította az építtetőt és a beruházót a torony alatti földtömeg stabilizálására." (index.hu)

Tovább a Raiffeisen Gödörre (tavalyi felvételek), valamint a világörökség másik oldalán ténykedő Strabagra (szándékosan elkúrt rakparti súlytámfal?)

Az örökségvédelmi hatóság állásfoglalása szerint a garázs belsõ vasbeton tartószerkezetét 2009. június 1-ig kellett volna megépíteni, vagy a földet visszatölteni, mert az ideiglenes tartószerkezetet rögzítő hornyok statikai teherbírását júliusig garantálta egy szakvélemény. Ha a garázs visszatemetése mellett döntenének, akkor is meg kellene építeni valamilyen tartószerkezetet, hogy ne süppedjen be a Csikós udvar alatti domboldal. Felmerült, hogy az állam vásárolja meg a várgarázst, hiszen gazdaságosan üzemeltethetõ lenne, továbbá az eddigi egymilliárdos ráfordításból – elsősorban a régészeti feltárások kapcsán – már kifizetett háromszázmillió forintot. Az ingatlan állami tulajdonú, a befektetõ 60 plusz 30 évre szerzett vagyonkezelési valamint üzemeltetési jogot.

A horgonyok megerősítését a Wipark Budavár Kft. elvégeztette. Költsége, ismereteink alapján, 160 millió forint volt. A műszaki átadás még nem történt meg, de a korábbi horgonyozási eljárás alapján a horgonyok statikai állékonyságának várható időtartalma egy év – tájékoztatta lapunkat a Magyar Nemzeti Vagyon-kezelõ Zrt. (MNV) kommunikációs osztálya. Azt is hangsúlyozták: a garázs visszatemetéséről nincs szó. Régészetileg ez az egyetlen hely a Palota negyedben, ahol a parkolást meg lehet oldani. Az eddig ráfordított költségek 800 plusz 160 millió forint elveszne, ráadásul az esetleges visszatemetés költsége is legalább 350 millió forint lenne. További gondot jelentene visszatemetéskor a tömörítés által keltett rezgés.

A Wipark Budavár Kft. szeptember végéig kért határidőt az új üzleti és műszaki ütemterv bemutatására. Az MNV jelenleg várja a cég képviselõinek tájékoztatóját, ennek ismeretében lehet a garázs további finanszírozásáról bármilyen döntést hozni. Csak a projekt esetleges teljes leállása esetén jöhet szóba a felek közötti elszámolás. (2009. szeptember, Heti Téma)

A Világörökség elstrabagolása

Mindent a kedves olvasóért: hétvégi paranoia és összeesküvés-elmélet

Nem tudok szabadulni attól a tévképzettől, hogy az osztrák cégek szándékosan teszik tönkre azt a várost, hogy esélyünk se legyen a regionális vezető szerepért a Béccsel folyó versenyben. Az Epamedia (Raiffeisen Bank) teleszemeteli Budapestet óriásplakátokkal, a Raiffeisen Bank lerombolja Budavárát. Oszt a a franciák besegítenek STRABAG! STRABAG! STRABAG!, Strabag MML Kft szándékosan szétkúrják a világörökségünket, hogy az UNESCO elvegye a rangos címet. Nem tudjuk elhinni, hogy kétmilliárd forintért ezt a hihetetlen gányolást, amit a Duna-parton, az Alsó Budai rakpart támfalánál barmoltak, az nem szándékos. Ez a támfal a budapestiek arculköpése, jó sok közpénzért, az Ön és az európai adófizetők pénzéért. Az elkúrt rakpart külleméből ítélve a vállalkozó nemcsak drága cég (oh, vegyük meg kilóra a parlamenti pártokat), hanem szimplán hülyék gyülekezete: nem értenek az építőiparhoz.

Készítettünk néhány száz fotót a helyszínen, tekintse meg velünk és csikorgassa a fogait. Ezt a drága szart rá kellene borítani a kivitelezőkre meg a politikus csicskáikra. Amúgy is javíthatatlan az egész tákolmány, le kell bontani, a megkövezés az esetükben ráadásul stílusos is lenne.

Vállalkozó: Csepel 2005 FH Konzorcium

Konzorcium vezetője: Degrémont SA
További konzorciumi tagok: OTV France, Hídépítő Zrt., Alterra Építőipari Kft

Az alábbi szöveget az MTI-től loptuk, köszönet nekik. Habár mi is elfáradtunk az Akadémiára a Budapest Világörökségért Alapítvány (PRO BUDAPEST Világörökségi Összefogás, Rehabilitációs Kerekasztal) által tartott sajtótájékoztatóra, erősen elkésve, félidőben érkeztünk. Az sajtótájra talán visszatérünk, nagyon szimpatikus emberek hatalmas felkészültséggel.

MTI:

Szakmaiatlan a Margit híd budai oldalán a rakpart most is folyó felújítása, ezért ezeket a munkálatokat újra kell kezdeni; a beruházó ígéretet tett arra, hogy áprilistól kijavítják a hibákat, hogy a rakpart megfeleljen a műemlékvédelmi előírásoknak - közölte Bouquet László, a Budapest Világörökségért Alapítvány elnöke Budapesten sajtótájékoztatón.

A Margit híd budai lábánál lévő rakpartot a történelmi hagyományoknak megfelelően kell felújítani. A munkálatok eddig leginkább a túlzott takarékosság jegyében zajlottak, holott 2 milliárd forint áll a Strabag Zrt. és alvállalkozói rendelkezésére. Spóroltak az építőanyagon, és építész tervező nélkül építkeztek, ami "szakmaiatlan megoldás" - mondta.

Hozzátette: a felújítás nem felel meg az UNESCO elvárásainak sem, mert a világörökség részét képező műemlékek sérültek, holott a financiális és időbeli feltételek adottak a megfelelő színvonalú munkának. Szerinte háromnegyedét kell újraépíteni.

Molnár Sándor, a Kőfaragók Ipartestületének alelnöke kitért arra, hogy a kivitelezést szakmai és esztétikai szempontból vizsgálták egy négytagú delegációval, ennek eredményeként írtak erről egy tanulmányt. Ebben megállapították, hogy a beépített kövek lebontása nélkül nem lehet újjáépíteni a rakpartot, mert "nincs az az ember, aki ezt a falat tisztességgel át tudja adni". Az idegenforgalmat is befolyásolja ennek a falnak az állapota, mert a turisták szeme előtt van - tette hozzá.

Osgyáni Vilmos restaurátor közölte: a Bem rakpart a Margit hídtól 200 méterre délre és északra lévő szakaszát bontották le és építették újjá, eközben a támkövek egy része eltört, illetve már törött állapotban állították be azokat a falba. Szerinte kérdéses, hogy a burkolati rész így hogyan állja ki az idő próbáját. A legalacsonyabb szakmai kitételeknek sem feletek meg a kivitelezők, amikor állvány, zsinór- és vízmérték nélkül építkeztek alkalmazottaik - hangoztatta.

Korompay Katalin, az alapítvány főépítésze rámutatott: a 31 és 43 centiméter közötti vastagságú kövekből álló sorok minden egyes tagját ugyanoda kellett volna visszatenni, ahol az eredetileg volt, de nem ez történt. A kiálló, a sorba nem illő köveket spórolásból lefűrészelték, amit szakszerűtlennek ítélt. A kivitelezők az előírt tervtől is eltértek - vélte.

A Margit híd rakpartja újjáépítésének beruházója a Fővárosi Önkormányzat, amely 15 százalékkal járult hozzá a kiadásokhoz, 20 százalékot az állam, 65 százalékot az unió - pályázatok útján - vállalt magára a költségekből.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány nyilatkozata.

A világörökségi Duna-part tavasszal induló javításával elhárulhat a szennyvízprojekt uniós támogatását fenyegető veszély
forrás: mti

Két fontos eredményt hozott a Budapest Világörökségéért Alapítvány (B.V.A.) januári sajtótájékoztatója, amelyen a világörökség területén felépült kő partfal hibáiról és a 15 milliárd forintnyi uniós támogatásnak az Európai Bizottság határozata értelmében való veszélybe kerüléséről tájékoztatta a médiát.

A problémáról most értesült nyilvánosság éppúgy a világörökség oldalára állt a partfal kijavítása ügyében, mint a beruházó Főváros képviselője és a Világörökség legfőbb állami felelősei.
A fővárosi beruházótól ígéret hangzott el a sajtónyilvánosság előtt arra, hogy áprilisban megkezdődik a kőfal kijavítása, amelynek célja “a világörökségi szempontoknak megfelelő, eredeti állapotával azonosan kinéző partfal kialakítása”. Az az álláspont, hogy ehhez “csak a kőburkolat korrekciójára lehet szükség, a súlytámfalat biztosan nem kell megbontani”, nemcsak a kinézet, hanem a kőfal valódi javításának lehetőségét tartalmazza.

Hogy a tavasszal újrainduló munka minél jobb színvonalon és jól előkészítve folyhasson, a B.V.A. a közeljövőben egy sajtókonferencián ismerteti a különböző értékeket sértő hibák természetéből következő javaslatait. Kéri ehhez a sajtó továbbra is tárgyszerű, felelős tájékoztatását és a nyilvánosság támogatását a világörökséghez méltó eredmény elérése érdekében. – A sajtókonferencia időpontját a média útján teszi közzé.
A dunai panoráma világörökséggé nyilvánított értékeinek megőrzését – mivel kivételes, egyetemes jellege miatt az egész emberiség számára pótolhatatlan – itt az Alapítvány kezdeményezésére az UNESCO és az Európai Unió egyaránt megköveteli.

Az Uniónak a régivel azonos új kőfal megépítéséhez kötött fizetési feltétele Budapest panorámája szépségének visszaállítását írja elő a projekt magyar felelőseinek. Ez a szigorúság maga is egy rendkívüli uniós támogatás, amely rászorít saját érdekünk szolgálatára, ha mi magunk elvétenénk a célt, hogy a Főváros, amelynek törvényi kötelezettsége van a Világörökség védelmével kapcsolatban, és a Magyar Állam, amely nemzetközi egyezményben vállalta a világörökségi értékek megőrzését, közös projektjükben ne rongálják azt.

Oriásmolinóval a Világörökségért

Közterületről is látható homlokzatot érintő építési tevékenység (új épület elhelyezése, meglévőépület külső homlokzatát is érintő átalakítása, színezése) esetén a homlokzat előtti állványzat legfeljebb egy hirdetést tartalmazó reklámcélú felülettel, vagy az épület végleges homlokzati rajzát feltüntető ponyvaanyaggal, molinóval takarható, melyet az épület átadása után azonnal el kell távolítani.