Étterem magasfeszültségben: McDonalds Budapest (Gyömrői-Sibrik sarkán)

Meséltem a Mekis szakszervezetről? Nincs nekijük olyanjuk..

:) a madarak is a vezetéken ücsörögnek unalmukban mégsem fordulnak le..:)) de az más miatt van:))
(gyakorikérdések)

"Miért eszel szemetet, mikor ennyi pénzért ennivalót is kaphatnál?"

[-] A MAGASFESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉKEK ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSÁNAK AZ EMBER EGÉSZSÉGRE KIFEJTETT ÁRTALMAS HATÁSAIRÓL


A MAGASFESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉKEK ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSÁNAK AZ EMBER EGÉSZSÉGRE KIFEJTETT ÁRTALMAS HATÁSAIRÓL

(különös tekintettel az újszegedi, magasfeszültségű távvezetékkel kapcsolatos aggodalmakra)

Miért része az életünknek az elektromágneses sugárzás?

A magasfeszültségű távvezetékek, berendezések elektromágneses erőteret hoznak létre, amit az érzékszerveinkkel nem észlelhetünk azonban az igen gyenge elektromos jelekkel kommunikáló, sejtek közötti információcserében zavarokat okozhatnak. Az elektromágneses sugárzás legveszélyesebb forrása a villamos távvezeték és a transzformátorház. Az elektromágneses kifejezés elektromos és mágneses terek vagy mezők elektromos feszültségből és az elektromos áramból való kialakulását jelenti.Élettani szempontból a mágneses összetevő az, ami nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelent az élő szervezetre. A mágneses sugárzás keresztülhatol a lakóépületek szerkezetén (falakon, mennyezeten, padlózaton), és csak nagyobb távolságon csökken olyan értékre, ami már nem okoz biológiai hatása szempontjából aggodalmat. Az elektromágneses mező időbeli változásának a mértékegysége a hertz (Hz). Az alacsony frekvenciájú tartomány az, aminek rezgés száma 1 és 30 kHz között van. Az alacsony frekvenciájú elektromágneses erőterek elsősorban a magas feszültségű vezetékek környezetében és transzformátorházak közelében keletkeznek. A házak felett húzódó áramvezetékek igen erős váltakozó mágneses teret okozhatnak az épületekben, ezért az alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses váltakozó áramú mezőben tartózkodó élőlényeknél elektromos áram akadálytalanul lép be a testbe. Hosszú időn keresztül ható ilyen fizikai terhelés esetén az egészség károsodhat, ezért fokozott betegség-kockázattal kell számolni.

Az elektromágneses sugárzás egészség károsító hatásaira vonatkozó információk lehetséges forrásai

A tudományos műhelyekben viszonylag csak rövid ideje vizsgálják a magasfeszültségű távvezetékeket övező elektromágneses erőteret, mint az egészségre potenciális veszélyt jelentő és esetleg a környezetet is károsító hatást. Direkt kísérletek természetesen etikai okokból embereken nem végezhetők, ezért sok esetben csak utólag, évtizedek múlva, a már kialakult károsodások észlelésével, epidemiológiai vizsgálatok segítségével juthatunk fontos információkhoz. Az állatokon végzett kísérletek eredményei megerősítők lehetnek, vagy a részletekre nézve nyújthatnak információkat. Egyértelmű, a humán populáción végzett megfigyeléseket cáfoló értékűeknek, azonban nehezen tekinthetők, hiszen az időtényező (emberek esetében több éves, vagy évtizedes kitettségről van szó) az állatoknál nem reprodukálható. A tudománynak még nem volt elég ideje arra, hogy minden szempontból és részletekbe menően feltárja, mekkora kockázatot jelent az emberi szervezet számára, ha éveken, évtizedeken át, hosszú ideig, akár kis dózisban is, ki van téve az elektromágneses erőtér hatásának, hiszen annak egészségügyi következményei csak, évtizedek múltán jelentkeznek. Természetes reakció az emberek részéről hogy, ha már a legkisebb gyanúja is felvetődött annak, hogy valamilyen környezeti tényező (pl. a magasfeszültségű távvezeték) egészség károsító hatású lehet,önként nem akarnak részt venni egy olyan „kísérletben” aminek újabb károsító hatását évtizedek múlva sajátmagán, a gyerekein, vagy az unokáin bizonyítják. A rendelkezésre álló eredmények még messze vannak attól, hogy biztos és hiteles képet alkothassunk, de a humán populációkon végzett kutatásokból máris levonható az a következtetés, hogy a magasfeszültségű távvezetékek igen komoly rizikófaktort jelentenek, ami besorolható azon egészségügyi rizikófaktorok közé, melynek hatása nem hanyagolható el.

Az emberi test minden élő sejtje elektromágneses erőt generál, ezeknek a bio-elektromos jelenségeknek segítségével kommunikálnak a sejtek egymással, azért, hogy különféle fiziológiai folyamatokat indítsanak el és szabályozzanak. Ezeknek a bio-elektromos folyamatoknak az elektromágneses környezeti befolyásoltság által létrejött zavarait szervezetünk hibaként érzékeli, amely számos működési rendellenességet okoz. Ha elegendő mennyiségű sejt fogadja el a kívülről jövő elektromágneses jeleket utasításként, az komoly hatással lehet számos sejtszintű genetikai és biokémiai reakcióra, így például a fehérjeszintézis szabályozására. A téves parancsok sejtről sejtre juthatnak, és akár rákos folyamatok kialakulásához is vezethetnek. Nagyon fontos szempont, hogy az idegrendszer alacsony frekvencián működik, így minimális mezőváltozás is zavarhatja az idegsejt membránjelenségeit. Mivel az idegek elektromos vezető képessége az elektromágneses mező változásai miatt módosulhat, így az idegrendszerben történő információterjedés is módosulhat, ami az egész szervezetben történő élettani folyamatokban működési zavart eredményezhet.

Az elektromágneses sugárzás egészség károsító hatásaira vonatkozó tudományos módszerekkel feltárt információk


Az eddig végzett átfogó vizsgálatok azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy egyes megmagyarázhatatlan idegi panaszok, krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, esetlegesen allergiás megbetegedések, fejfájás, szorongásos állapotok, alvászavarok is visszavezethetők az erős elektromágneses sugárzásterhelésre. A több százezer emberrel végzett kutatási eredmények azt a lehetőséget is felvetik, hogy a nagyfeszültségű vezetékek jellemző elektromágneses sugárzás fokozott kockázati tényezőt jelenthet, és rákos megbetegedéseket, így a leukémiát okozhat. 1979 óta, amikor epidemiológiai vizsgálatok eredményei először okoztak aggodalmat a távvezetékeket övező elektromágneses tér és a gyermekkori rák közötti összefüggések miatt, számos további vizsgálatot végeztek annak meghatározására, hogy a rendkívül alacsony frekvenciájú (ELF - Extra Low Frequency, 1-100 Hz) elektromos és mágneses expozíció képes-e befolyásolni a rák kialakulását, különösen a leukémiáét a gyerekekben. A gyermekkori leukémia epidemiológiai vizsgálataira alapozva az IARC (International Agency for research on Cancer) a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) rákkutatásra specializált ügynöksége, 2001 júniusában a szabványos IARC besorolást alkalmazva, amely súlyozza az emberre, az állatokra vonatkozó és a laboratóriumi bizonyítékokat, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta (Fact sheet N°263 October 2001). A lehetséges emberi rákkeltő minősítés általában az emberben történő rákkeltés bizonyítékán alapul, amelyet hihetőnek tekintenek, de amelyre más magyarázat sem zárható ki.


Azok az epidemiológiai vizsgálatok, amelyek fontos szerepet játszottak az IARC kiértékelésben, azt sugallják, hogy az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladómágneses térrel exponált lakosságban kétszer több gyerek kaphat leukémiát, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosságban. Fontos itt megjegyezni, hogy a lakásokban és lakóházakban az elektromos és mágneses terek átlagos értékei jóval ezen kritikus érték alatt vannak: 0.07 µT Európában és 0.11 µT az USA-ban. (WHO, Fact sheet N°322 June 2007). Az eredeti, a gyermekkori leukémiára vonatkozó megfigyeléseket az utóbbi két évtizedekben számos, európai és amerikai országban, Japán, Kínában, Iránban és még más országokban is, nagyszámú, nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében élő populáción végzett elemzések is megerősítették. Többek között 2007-ben született közlemény 4 országban (Kanada, Németország, Egyesült Királyság és USA) végzett kiterjedt epidemiológiai vizsgálatai megerősítették a nagyfeszültségű távvezetékeket övező elektromágneses tér és a gyermekkori leukémia közötti okozati összefüggést, de már 2008-ban is jelentek meg további, megerősítő jellegű közlemények.


A helyi Önkormányzati hivatalok és az áramszolgáltató cégek által gyakran hivatkozási alapul szolgáló 2004-es szabályzat szerint a biztonsági övezet terjedelme nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték esetén, 100 - 200 kV névleges feszültségszint között 13 méter. Felhívom a figyelmet, azonban arra, hogy egy svéd tanulmány szerint a220 kV-os távvezeték 300m-es körzetén belül 2.7-szeres volt a gyermek leukémia kockázati aránya 0.2 µT értéknél, míg 0.3 µT, értéknél a kockázat már 3.8-szeresére nőtt (American Journal of Epidemiology Vol. 138, No. 7: 467-481, 1993).


Mindezek alapján a WHO 2007-ben kiadott közleményében (Environmental Health Criteria 238, Extremly Low Frequency Fields) megerősítette a 2001-ben közzétett megállítását, miszerint az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér lehetséges humán rákkeltő osztályba sorolandó. Ezt a megállapítását a gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségű föld feletti szabadvezetékek okozati összefüggését bizonyító újabb (2002. utáni) tudományos vizsgálatokra alapozta. Ugyanezen közleményében a WHO az állatokon végzett kísérletes vizsgálatok adatait meggyőzőnek fogadta el, miszerint extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér idegrendszeri zavart, stresszes állapotot idéz elő, és módosítja az agy fontos opioid és cholinerg neurotranszmissziós rendszerének a működését, ami fájdalmi tüneteket és memória zavart okozott az állatoknál.


Továbbá, érdemes még megfontolni a hétköznapi életünkben a lakosok által a magasfeszültségű távvezetékek körében gyűjtött megfigyeléseket és tapasztalataikat. Régről ismert tény, hogy a magasfeszültségű távvezetékek alatt az állatok nem legelik le a füvet, a birkák nem szaporodnak, és nagy számban találhatók elhullott madarak tetemei. Ezek valószínű nem véletlen események!! (Tovább Dr. Szente Magdolna cikkére)

alkalmazkodás a magyar viszonyokhoz? Ellophatatlan padok

átellenben egy csődbe ment benzinkút

Telefon: 431 71 64
Cím: 1103, Budapest X. Gyömrői út 99 (Sibrik sarka)





Nagyobb térképre váltás

Gasztróélmény: -
Hangulat: ipari környezet, ipari etetés
 Közönség: a szokásos kívülről vezérelt birka

A *társadalmi karakter* a karakternek az a része, amely a fontosabb társadalmi csoportok tagjainál megegyezik." Riesman könyvében azt fejti ki, hogy az átalakuló társadalom hogyan változtatja meg a társadalmi karaktert is. Társadalom és karakter viszonyát egy Erich Frommtól származó idézettel magyarázza: "Ahhoz, hogy valamely társadalom megfelelően funkcionáljon, tagjai karakterének olyanná kell kialakulnia, hogy úgy akarjanak cselekedni, ahogyan a társadalom vagy valamely meghatározott osztály tagjainak cselekedniük kell. Azt kell kívánniuk, amit objektíve tenniük kell. A külső erőt itt belső kényszer helyettesíti, és ezt az emberi energiának az a sajátos formája végzi el, amely jellemvonásokká alakul át." Tulajdonképpen a társadalmi karakter Riesmannál a nyugati ember konformitásának módjával kapcsolatban jelenik meg, és ezért fontos számunkra is. Három fő karaktertípust különböztet meg: a tradíciótól, a belülről és a kívülről irányítottat.

A tradíció által irányított ember a társadalmi hagyományoknak megfelelően él. A tradíciók, a napi rutin, a vallás, a rituálé és a gazdaság nem válnak el egymástól. A viselkedés részletekig meghatározott, nem jelennek meg "saját", választott célok; az ember közösségi lény. Az individualizált típusra - amely deviánsnak számít - kevés az igény, de a közösségnek az ilyen személyek számára is vannak szerepei: ők a sámánok, a szerzetesek, a varázslók stb.

A belülről irányított ember az európai újkorban születik meg. A változások hirtelen felgyorsulnak, a lehetséges válaszokat a közösség nem képes pontosan átörökíteni a következő generációnak. Az egyén szüleitől gyermekkorában csak az irányítottságokat sajátja el, amelyek meghatározzák, hogy milyen célokkal és milyen hozzáállási módokkal reagáljon a változó külvilágra. Az ember célt választ, de eszközeiben a szüleitől kapott "iránytűt" követ. A belülről irányított ember "racionális cselekvő", és megfelel a weberi protestáns etika által vezérelt embernek.

A kívülről irányított típus "komformitását az biztosítja, hogy érzékeny mások elvárásaival és igényeivel szemben." Elsősorban kortárs csoportjaihoz (osztálytársak, haverok, munkahelyi kollégák) és az azokat helyettesítő tömegkommunikációhoz igazodik. Míg a belülről irányított embert Riesman kifejezésével élve a "hiányfilozófia" mozgatja, miközben céljai felé tör, addig a kívülről irányított ember a "bőség társadalmának" gyermeke. A kívülről irányított emberek a bőség végtelen áruválasztékának, a tömegmédia híreinek és szórakoztató műsorainak, valamint azok kultúrájának a fogyasztói. Az ő világukat nevezzük fogyasztói társadalomnak.

Mivel a kívülről irányított ember azokhoz a csoportokhoz igazodik, amelyeknek maga is tagja, motivációjában elsősorban az azonosulás és az adaptáció szerepel (mivel a bőség társadalmában él, az anyagi motiváltság szerep jóval kisebb lehet). Fizikai erőszakkal vagy anyagi motivációval társai között nem érheti el céljait, ezért egyetlen eszköze marad: a manipuláció. Riesman könyvének fejezeteiben sorra veszi, hogyan alakul a szülő-gyermek, tanár-diák, vagy a kortárs csoportokon belüli viszony és kommunikáció legfontosabb elemévé a természetesen működő manipuláció.

A kívülről irányított ember a kulturális javaknak is fogyasztójává válik. Már a gyerekek között is megfigyelhető, hogy a csoporthoz tartozás legfontosabb mutatója pontosan ez a fajta fogyasztás. Gyakran ez anyagi fogyasztást is jelent, a tagok a csoport attribútumait is viseli. Természetesen ez nem csak a fiatalokra igaz, a különböző társadalmi csoportoknak pontosan elkülöníthetők a fogyasztási szokásai. Már Riesman is leírta azt a jelenséget, ahogy a kívülről irányított ember a hősök, a győztesek "fogyasztójává" válik, a sajtó, a szakirodalom számtalan példáját ismerteti annak, hogyan azonosulnak emberek tévéfilmek fiktív szereplőivel (leveleket írnak, magatartásmintáikat, öltözködési szokásaikat átveszik). Ennek kitűnő példája az ismert popsztár, Madonna állandóan változó imázsának és az azt megtestesítő ruhadaraboknak, ékszereknek a fogyasztásáról szóló amerikai beszámolók. Az "idegenekkel" való kapcsolatokban a belülről irányított embernek a szocializációja során belsővé tett etikett segít, a kívülről irányítottnak viszont a fogyasztói ízlés.

Magyarországon tudomásunk szerint nem készült átfogó vizsgálat Riesman fogalmai és módszerei alapján. Más, elsősorban értékszociológiai vizsgálatok eredményeiből azonban levonhatunk bizonyos következtetéseket a felsorolt karaktertípusok elterjedtségére vonatkozóan.

Mivel a magyar modernizációs folyamat a második világháború előtt nem fejeződött be, ezért állíthatjuk, hogy Riesmannak igaza van, amikor arról ír, hogy könyve írásának idején (az 1940-es évek végén) Közép-Európában, így hazánkban is még megtalálható volt a tradíció által való irányítottság a társadalom egyes részeiben.

A második világháború után Kelet-Európában a szovjet befolyási övezetben hatalmas lendületet vett a modernizáció. Riesman ezt "a belülről irányított típus bevezetésére való törekvésként" értékelte. Hankiss Elemér arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyugati és keleti (államszocialista) típusú modernizáció jelentős különbségeket mutat, fő vonásaikban mégis megegyeznek, és mindkettő "modern" társadalmat eredményez. Hankiss értékszociológiai vizsgálatai az 1970-es években a materiális, modern értékek dominanciáját mutatják Magyarországon; ezek alapján arra következtethetünk, hogy általában a belülről irányított karaktertípus terjedt el hazánkban a szocializmus idején.

Riesman szerint a kívülről irányított ember legfőbb értéke a tolerancia. Ennek terjedését már a negyvenes években látni vélte. A kívülről irányított értékek elterjedtségének mértékét reprezentálhatják a nemzetközi értékszociológia-felmérésekben a környezet véleményéhez való azonosulást, a konfliktuskerülést lehetővé tevő értékek gyakoriság-mutatói. Andorka Rudolf közli az 1970-es években Magyarországon és az Egyesült Államokban Rokeach-teszttel végzett vizsgálatok eredményeit. A "szavahihető", "megbocsátó", "felelősségteljes", "előítéletmentes" összességében sokkal többre tartott értékek voltak az USA-ban, mint hazánkban. Andorka Rudolf ezt így értékeli: "Talán azt is kikövetkeztethetjük, hogy a magyar társadalom lényegesen kevésbé toleráns, mint az amerikai." Véleményünk szerint ez az Amerikában addigra végbement karakterváltás eredményét mutathatja.

Bizonyos jelekből azonban arra következtethetünk, hogy legkésőbb az 1970-es évek közepétől egyre hangsúlyosabb a kívülről irányítottság a magyar társadalomban is. Hankiss Magyarországon négy értékrend-típust különített el, amelyek közül a legelterjedtebbnek a "fogyasztói-hedonistát" látta. Demján Sándor, a Skála Áruház egykori igazgatója szerint üzletük 1976-os megnyitása a fogyasztói társadalom kialakulásának egyik mérföldköve hazánkban, és ezt a legfelsőbb szovjet vezetés is így értékelte. A nyolcvanas években így ír Bessenyei István és Heller Mária: "Az értékcsoportok társadalmi extenzióját és intenzióját vizsgálva az utóbbi húsz év a fogyasztás köré rendeződő értékek erőteljes fejlődésével jellemezhető." Jelenleg pedig lépten-nyomon a fogyasztói társadalom kialakulásának lehetünk tanúi. A fiatalok között meglévő divatirányzatok sokfélesége, a tömegkultúra által közvetített értékek átvétele a kívülről irányítottság jeleiként értelmezhetők.

Sajnos nincsenek adataink a különböző karaktertípusok magyarországi megoszlásáról. Feltételezhetjük, hogy elsősorban az idősebbek között és az erdélyi bevándorlók között megtalálhatók olyanok, akik még a tradicionális irányítottság szellemében nevelkedtek, ami még jelen lehet karaktertípusukban. A keleti típusú modernizáció eredményeképpen elsősorban a mostani középkorú emberek belülről irányított társadalomban nevelkedtek, és vélhetően karaktertípusuk nem változott jelentősen. Riesman szerint a karakterváltás az Egyesül Államokban is a tehetősebb rétegek köréből indult; Magyarországon ennek feltételei vélhetően kevésbé adottak. Ugyanakkor a fogyasztói társadalom kialakulása hazánkban is megindult; a tehetősebb rétegekben tehát minden bizonnyal jelen van a kívülről irányítottság is.

Magyarországon elsősorban a menedzserek és általában a diplomások anyagi helyzete volt lényegesen jobb az elmúlt három évtizedben, valamint azoké a vállalkozóké, akik a második gazdaságban sikeresen halmoztak fel tőkét. Elsősorban közöttük és gyermekeik között vélhető, hogy kívülről irányított embereket találunk; ugyanakkor a középkorú népességben valószínűleg nagy mértékben jelen van a belülről irányítottság is. 

Antal Dániel - Kemény Vagyim -
Németh Orsolya - Sonnevend Balázs

A KIFELÉ VEZETŐ ÚT