gestalt

– A filozófia menedék és megnyugvás, nem?
– Ezt nem is tudtam. Talán régen az volt. Én úgy vélem, a filozófia a végső valósággal foglalkozik, meg hogy mi is az élet értelme.
– És az miért baj ? – kérdezte flegmán Ragle.
– Nem baj, ha szerinted segít rajtad.
– Annak idején én is olvasgattam. Berkeley püspök jutott eszembe. Az idealisták. Például... – a zongora felé intett a nappali sarkában honnan tudjuk, hogy az a zongora létezik?
– Nem tudjuk – felelte Vic.
– Talán nem is létezik.
– Bocs – mondta Vic –, de ami engem illet, szerintem ezek csak szavak.
Erre Ragle arcából teljesen kiszaladt a szín. Szája elnyílt. A sógorára meredve kihúzta magát
ültében.
– Jól vagy? – kérdezte tőle Vic.
– Ezen el kell gondolkodnom – felelte Ragle nagy nehezen. Felállt. Bocsáss meg. Majd beszélünk. Kész a vacsora... vagy valami – azzal kiment, át az ebédlőbe. Szegény fickó, gondolta Vic. Tényleg kivan. A magány, az egész napi elszigeteltség... a reménytelenség.
– Segítsek megteríteni? – kérdezte a feleségét a konyhában.
– Már kész – felelt Margo. Ragle továbbment, a folyosón át a fürdőbe. – Mi az? – kérdezte az asszony. – Mi van ma este Ragle-lel? Olyan pocsékul néz ki. Nem esett ki, ugye? Tudom, hogy azt elmondta volna, de...
– Majd később elmesélem – mondta Vic. Átkarolta és megcsókolta a nőt, aki hozzásimult.
Ha Ragle-nek is meglenne ez, gondolta, jobban erezné magát. A család. A világon semmi nem ér fel vele. És senki nem veheti el. Vacsora közben Ragle Gumm mélyen a gondolataiba merült. Vele szemben Sammy a klubról és a hatékony háborús eszközökről mesélt. A férfi oda sem figyelt. Szavak, gondolta. A filozófia központi problémája. A szavak viszonya a tárgyakhoz. Mi a szó? Véletlenszerű jel.
Csakhogy szavakban élünk. A valóság szavakból áll, nem tárgyakból. Amúgy sincs olyan, hogy tárgy, az csak egy gestalt az agyban. A tárgyiasság pusztán anyagérzet. Illúzió. A szó valóságosabb, mint a tárgy, amit jelképez.
A szó nem jelképezi a valóságot. A szó maga a valóság. Legalábbis nekünk. Talán Isten eljut a tárgyakhoz. Mi biztos, hogy nem. Kabátjában, mely a hallban lógott a szekrényben, egy fémdobozt tartott, amiben hat papírfecnin hat szó állt:

ÜDÍTŐITALSTAND

AJTÓ

GYÁRÉPÜLET

ORSZÁGÚT

IVÓKÚT

VIRÁGVÁZA

(Philip K. Dick: Kizökkent idő)

Zenét!