Szent István Tokajban

Szent István szobra, Tokaj
(kép forrása: Cedrus, panoramio.com)

A város főterén, a Kossuth téren áll ma Szent István király szobra, Péterffy László alkotását a millenniumi esztendőben, 2000-ben avatták fel.

De mi az az izé a fején?

további csodák

Best of Olaszliszka: Kvaszinger László pincészete

A településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.

Ingyenreklám következik, kinéztünk Budapestről. A pesti suttyók elrándultak a nagy magyar vidékre.

Ha Ön esetleg Olaszliszkán szeretné a szabadidejét tartalmasan eltölteni, akkor igyon, természetesen. Hegyalján vagyunk, a válasz erősen kézenfekvő, senki sem a helyi Operafesztiválért érkezik a környékre. Ha ivás, akkor Kvaszinger László borpincéjét és fedett, tágas teraszát ajánljuk. Barátságos és roppant közlékeny házigazda, csodálatos kilátás a Bodrogra, zsírály borok és pálinkák, tegnapelőtt ittuk meg az utolsó Kvaszinger-féle késői szüretelésűt. Kenusoknak vadkempingezésre a szemközti homokos (izé, homokkal fedett talajú) strandot ajánljuk, onnét csupán néhány evezőscsapás a borpince. A legjobb, amit Olaszliszka, ez a gondozott, békés (!) falu nyújthat.

cím: Olaszliszka, Burgundia u. 6.
Kvaszinger László borpincéje
Egész évben nyitva

És ha Ön esetleg eltünődik rajta, hogy egy "Olasz" településen miért neveznek Burgundiáról el egy utcát, akkor nem árt megemlítenünk, hogy a magyarok olasznak neveztek minden újlatin külföldit. Így lett a francia telepesek által alapított faluból Olaszliszka.

View Olaszliszka in a larger map

A XII–XIII. században egy késôbbi telepítés Tokaj-Hegyalja, Eger, Szepesség, Esztergom, Székesfehérvár környékére juttatott vallonokat. Tokaj-Hegyalján 1201-ben jelent meg Olaszliszka és Liszka-olaszi település az oklevelekben, Bodrogolaszi, Francavilla pedig 1224-tôl, Tállya 1248-tól, a hegyaljai Tarcallal. A középkori latinban azonban nem lehet elkülöníteni, hogy az olasz néven emlegetett, letelepült, kiváltságot kapott népcsoport Itáliából vagy Vallóniából érkezett-é? Olaszi néven a középkorban nyolc falut találunk hét megyében. Baranyában, Borsodban, Liptóban, Szepesben, Szerémben, Zemplénben egyet-egyet, Biharban kettôt.
(Történeti–ökológiai és történeti–néprajzi gondolatok a magyarországi középkori francia–vallon szôlô- és borkultúráról)