Bojár Iván András szölőültetvénye a Várban (II., befejező rész)

Hát ennyi volt. Itt van ez a Bojár Iván András, Budapest egyik nemlegkártékonyabb kavarógépe, nemrosszhírű nemgengszterek kijáróembere (Csipak "Bécsiutca" Péter, Szy "Bohémárthotel" Sándor), mostanság ellenállóvá/partizánná próbálja magát átpoziciónálni, bár nemrég fülig benne volt Tarlósban.

"Csupán ízlés meg pénz kérdése, mondta a macska és megnyalta a kutya segglikát."

Most a bojári közterületi randalírozás egyik maradványát nézzük csodálkozva. A nemkevés közpénzből némi kokszos bevitel után megálmodott várnegyedi szőlőültetvényből természetesen mára 1 árva szőlőtő sem maradt, szorgos kezek és pajkos kutyák felszámolták a világvárosi ötletet. Mára a megmozgatott talaj lassú eróziója emlékeztet Bojár közpénzügyi ténykedésére, valamint egy kerítés, mely a szőlőt volt hivatva védeni.

Miért? Miért nem pucolja már el valaki Bojárnak ezt az emlékművét?

Bojár Iván András: Bor és metropolisz 

Az általam alapított és vezetett Szeretem Budapestet Mozgalom 2005 óta folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy Budapest – és rajta keresztül Magyarország – turisztikai és befektetői megítélése, néhány meghatározó városfejlesztési elgondolás megvalósulásával, pozitívan változzon. Több éves munka eredményeként 2010-re készült el a társadalmi szervezet Zöld Budapest koncepciója. Ezt a pesti és budai városmagokat egyaránt érintő komplex Belváros-fejlesztést a hazai urbanisztikai módszertanoktól eltérő, a város úgynevezett soft (puha) értékeit föltáró, és azokat megerősítő márkavezérelt városfejlesztési metodikával közelítettük meg. Hosszan elemezve Budapest márkaértékeit, márka pilléreit, mintegy tíz alapértéket sikerült elkülöníteni. Ezek között is alapvető, hogy földrajzi, fizikai értelemben, valamint a várost fölkereső külföldieknek a Budapestről kialakult képzeteiben fontos jellemző a kettősség. Buda és Pest, síkság és hegyvidék, kőtenger és zöldövezet kettőssége. Két, egymást kiegészítő értékelemből építkezhetünk tehát – vontuk le a következtetést. Az is nyilvánvaló volt, hogy mind várostörténeti okokból, mind infrastruktúra, mind life style, mind pedig a környezettudatos városüzemeltetés fejlesztése szempontjából – a látképi jelentőséget nem is számolva – a Zöld Budapest fejlesztés központi gondolati és fizikai tengelye: a Duna.  

E holisztikusan megközelített komplex városfejlesztési elképzelés a megszokott, infrastruktúra-centrikus, vértelen urbanisztikával szemben az életforma igények, a jó élet feltételeinek, kereteinek megalkotására törekedett. Ezen a nyomon jutottunk el a helyi gasztronómia kérdésköréig.  

A Mátyás uralkodását követő majd másfél évszázad török hódoltsági időszaka átrajzolta a magyar konyhakultúra addigi hangsúlyait: gazdagította, színesítette, de a korábbi karakterét eltűntette. Első körben arra tettünk kísérletet, hogy a Budai Vár ásatásai során feltárt szemetesgödrök, feltöltött kutak szerves leletanyagain keresztül azonosítsuk a középkor és a reneszánsz időszak jellegzetes zöldség- és gyümölcstípusait. Azokat az élelmiszereket, melyek a kor udvari konyhakultúrájának alapjait alkották. Ezen a nyomon jutottunk el a bor témájához.  

A török időkben még 12 ezer szőlőskertet jegyzett föl Evlia Celebi török utazó a budai területen. A XIX. század második felében azonban, az Európán végigsöpört filoxéra-járvány következtében, a Buda hegyeit, dombjait a római kortól meghatározó szőlőkultúra megszűnt. Később a városiasodás, a modernizáció indusztriális elképzelései miatt ez a kultúra már nem tért vissza. Jó száz éve tehát nincs szőlőgazdálkodás a magyar fővárosban, noha a bor, a hozzá kapcsolódó ünnepek, események, közéleti programok erős társadalomszervező potenciált rejtenek. Ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni a bortermelésben rejlő gazdasági és turisztikai lehetőségekre is. Bécs városa például, a százhúsz évvel ezelőtti budapesti városirányítással szemben, a filoxéra után újratelepíttette az elpusztult területeket, s ma a világ legnagyobb bortermelő metropolisza címével büszkélkedhet. Nagyváros mivolta ellenére ma Ausztria legnagyobb borvidéke: évente mintegy egymillió palack mind jobb minőségű bor jön le a bécsi hegyoldalak hat nagy gazdaságának dűlőiről.  

Mára a bécsi bor – leküzdve a nyolcvanas évek osztrák borhamisítási botrányának hitelrontó következményeit –, a nemzetközileg is egyre nagyobb becsben tartott osztrák gasztronómia karakteres irányzataként, a Bécs városmárka meghatározó brandpillére. Köszönhető ez az 1980-as évektől kibontakozó tudatos törekvésnek, melynek következtében számos helyen korábbi építési területeket mezőgazdasági művelési területekké minősítettek vissza, felhagyott területeket pedig a borgazdálkodás számára bocsátottak rendelkezésre.  

A bor nem pusztán termék. Helyi identitást erősítő és kifejező kultúra is, közösségi létforma is, ünnep is. „Puha” városfejlesztésünkben ezeknek a tényezőknek kívántunk előnyt biztosítani. Elgondolásunk két programra gyakorolt hatást. Egyrészt a civilek szervezte, a hajdani úgynevezett Budai Vörös feltámasztását célzó programra. Ennek eredményeként ma a XII. kerületben, az egykori Jókai villa kertjében, a Budai Vár nyugati oldalára általam telepíttetett szőlő mintájára, újra telepítettek szőlőt. Másrészt egy olyan átfogó, a magyar bor számára egész éves, a Budapestre érkező turisták, és a helyben élő fiatalok számára nagy népszerűséget remélő programra, amely a hajdani legendás tabáni kocsmavilág, bortermelés helyszínének reaktiválását célozta meg. A Tabán városrész 1920-as és ’30-as évekbeli lebontása óta a város kellős közepén adott egy kiemelkedően kedvező lokációjú, jelenleg alulhasznosított zöldterület, amely gazdag történelmi múlttal, emlékekkel, legendákkal rendelkezik. Kezdeményezésemre 2010 októberében, nem messze innen, szemben a Budai Vár oldalában, elkészült az első, közel egy hektáros történelmi szőlőskert. E koncepció folytatása és kibontakoztatása komoly turisztikai és gazdasági fejlesztést ígért. Annak ellenére is, hogy az a szőlőskert – bár a Főkert, a Kertészeti Egyetem, a Borászati Szakközépiskola és a Szőlészeti Kutatóintézet bábáskodásával telepítették – az oltványok rossz kezelése miatt nem valósult meg. Célunk lett a Tabán olyan jellegű építészeti telepítése, amely maximális figyelemmel van a zöldterületi adottságokra, azokat nem érinti.  

A projekt egyszerre városi attrakciófejlesztés, ugyanakkor a fenntartható építészet demonstrációs projektje is. A Tabán és a budai dombok évszázadokon keresztül jellegzetes Kadarka-termő területek voltak. Az autentikusság, valamint a hagyományőrzés jegyében, a Budai Vár szőlőskertjéhez hasonlóan, itt is cél volt a szőlő, lehetőség szerint a Kadarka számos helyen való visszatelepítése. A szőlő jelenléte – gondoltam – alkalmat teremthetne arra, hogy régi/új hagyományok és ünnepek keletkezzenek, vagy éledjenek újra. A karbantartásához tartozó, időnként esedékes munkákhoz kapcsolódóan, illetve szüret idején mulatságok, közösségi programok szervezhetők.  

Bécs város máig legvonzóbb vígalmi helyszíne Grinzing. A ’30-as években elbontott Tabán hiánya ezen a téren is versenyhátrányba szorítja Budapestet, ezért a mostani koncepció mentén javasoltuk az egyes pincékhez rendelten a Tabán fái alatt, szőlőlugasokkal árnyékolt kerthelyiségek kialakítását. Olyan, a messzi szőlőshegyek meghittségét megteremtő vígalmi övezet jöhetett volna létre ismét a Tabánban, amely felélesztette volna a hetven évvel ezelőtti bontás ellenére máig ismert helyi hagyományokat. Az egyes pincék az egykor volt Krúdytól, Máraitól ismert kocsmák neveit vették volna föl, vitték volna tovább. (Három Kapáshoz, Víg Vincellérhez, Zöld Szőlőfürthöz, Mély Pince és hasonlók.)  

Kisvárosias, sőt falusias atmoszférát csempészhettünk volna egy metropolisz szívébe, s ezzel egyedülálló vonzással bíró eseményhelyszínt, gasztronómiai desztinációt biztosíthattunk volna, egyszersmind a kizárólag jó minőségű magyar bor elsőszámú bemutató helye jöhetett volna létre. Megközelítése minden budapesti számára egyszerű, a helyszín vígalmi funkciójából következően kevésbé az autós, inkább a kerékpáros és gyalogos látogatókra számított. Áprilistól októberig, az év 22 hétvégéjén egy-egy borvidéknek, végső soron Magyarország szinte valamennyi tájegységének kulturális bemutatkozására kerülhetett volna ott sor: koncertek, színházi események, napközbeni családi és gyermekprogramok, lokális kézművesek, borászok és jellegzetes gasztronómiai termékek bemutatása. A zöldfelületű színpadépület pedig egyszerre szolgálta volna a programok technikai igényeit, s a pincékhez kapcsolódó vizesblokkok mellett számos parküzemeltetési szolgáltatást is befogadhatott volna. Kerékpárkölcsönző és szerviz, piknikkosár- és szánkóbérlés, a parkőrök pihenő helyiségei, térfigyelő rendszer-szoba, valamint egy, a fenntartható építészet aktualitásait bemutató kiállítás is helyet kaphatott volna az épületben, ahol egyébként télen is közösségi programok rendezhetők. A Tabán egész napos eseményhelyszínné alakítása jegyében a hét meghatározott napjain az ország különböző tájegységeiről érkező bio és kézműves termékek árusai részére piac szerveződött volna a helyszínen. A rurális és romantikus környezet nemesen egyszerű installációk kialakítását igényelte. Cél volt, hogy a Tabáni Piac Budapest éttermeinek autentikus hazai termékeinek beszállító helyszínévé váljék.  

Mindez természetesen nem egy elszigetelt ötlet volt csupán a Szeretem Budapestet Mozgalom Zöld Budapestet programjában. A budai bor visszahozása, a Tabán tematikus városfejlesztése egy olyan komplex elgondolás erőteljes részelemeit képezik, melyek a dunai rakpartok lefedésével, a budai fürdőnegyed további fürdőinek építésével, a Vár szőlővel szintén betelepítendő déli szoknyája, a Várkert Bazár és a légvonalban pusztán 300 méterre lévő legsűrűbb pesti Belváros közötti gyalogos és kerékpáros kapcsolatot megerősítő Zöld Bringahíd – mind-mind e fejlesztés szükséges, egymást erősítő elemei lennének. 

Mindebből persze semmi nem lett. A telepített szőlő a leírtak szerint nem eredt meg, elpusztult. Végül a karókat is kihúzta a Főkert. A Tabán koncepció a város közepén lévő 30 ezer négyzetméteres hegyoldalt ma használó kutyagazdák rágalmakkal dúsított zajos tiltakozása, majd a kerület vezetésének gyáva és ötlettelen hozzáállása miatt már ötlet állapotában meghalt. Gyaloghíd a Dunára nem települ – egyelőre. Majd amikor a kormány látja, hogy a most felújítani tervezett Várkert Bazár látogatottsága – annak városi elhelyezkedése miatt – alacsony, akkor újragondolják az ötletet. Fürdők nem épülnek. A rakpartlefedés gondolatát – elszigetelt, rendszeren kívüli ötletként – elővette a mai főpolgármester, de maga sem érti, miért. Lesz még szőlő… – de az, hogy Budán visszatér-e a klasszikus borászat belátható időn belül, egyelőre nem látható. 

Bojár Iván András, Budapest 

A Haraszthy200 Borkonferencia előadása; Tokaj, 2012. október 5.

kapcsolódó:  Bojár Iván András szőlőültetvénye a Várban (I. rész) + Bojár Iván András pedofíl? A saját, ötéves lányával fajtalankodott?

Bojár Iván András szőlőültetvénye a Várban, apró helyesírási hibákkal

Szexi Budapest helyet szexet Bojárnak!

Háhá. Bojár Iván András, a folyamatos vicc.
Egy gátlástalan és kapzsi akarnok felfedezi magának Budapestet, oszt önmegvalósít.

volt-lesz
(forrás: Heti Válasz)

Az építőipari lobbi kijáróembere,
az SZDSZ-ből Tarlós István seggébe átzsilipelt túlélőművész,
az Oktogon c. építészeti és klientúraépítő bulvárlap tulaja,
a zsaroló revolver-újságírás mestere,
mások ötleteinek "felkarolója",
a lakókat élve eltemető Szy Sándor falazó haverja,
művészettörténész,
zsüritag ÉS Sanghajig seftelő nemzetközi üzletember,
fővárosi városarculati tanácsnok,
a gyurcsányista Szeretem Magyarországot egyik főnyelve,
Aki az LMP-t Feljelentgeti,
 a Szeretem Budapestet mozgalom egyik vezetője,
Demszky Gábor Budapest Európa Kulturális Főváros-pályázata programigazgatója,
a Patkánypusztító etc.

szeret befolyásos és gazdag emberek között sürgölődni tettrekész nyelvvel, szal most a borászok környékén sertepertél, trendi a bor, minden magyar potentát befektet a divatos témába, Csányi elvtárssal az élen. Úgyhogy beültetette szőlővel a vár "kihasználatlan" nyugati lejtőjét, hogy megágyazzon a hatalmas ingatlanseftnek igérkező kedvenc tervének, a Tabán beépítésének, kocsmanegyedé alakításának.
Készítettünk néhány fotót a szőlőültetvényről, tartsanak velünk.

szőlőskert és visszafogott önfényezés

muhaha, Bojár a turistáknak fényezi a bohócot
"Budapest városarculati tanácsnoki irodája kezdeményezésére"

Tábla sajátos helyesírással. Például a filoxéra (szőlőgyökér-tetű) kisbetűvel írandó, a filoxéra vész helyett a filoxéravész használatos, egybeírva. Csak hogy tudd, Iván.

A Budai Vár déli- délnyugati lejtői, valamint a környező budai hegyek és dombok évszázadokon át gazdag bortermő vidéket alkottak. E karakteres és egykor szépen jövedelmező agrártevékenységnek a Filoxéra vész vetett véget a XIX. század végén.


Budapest városarculati tanácsnoki irodája kezdeményezésére Budapest Főváros közgyülése úgy határozott, hogy a hajdani helybéli szőlő és borkultúra megidézése érdekében történelmi rekonstrukciós díszkertet telepít. Az ez alkalomból telepített szőlők, a díszkert funkciójából következően, elsősorban nem emberi fogyasztást szolgálnak. A meglevő fák meghagyása mellett e Főkert Nonprofit Zrt. 6200 négyzetméteren mintegy 1319 darab hagyományos fejművelésű szőlőtőkét telepít.

Fehérvári kapu, Fehérvári rondella

kilátás a szőlőskertből

"történelmi szőlőkert" és magyaros gaz

a Párizs-Prága-Budapest szőlőtengely

nagyreményű oltvány:
MESÉT, ÁLMOT, MÁMORT!

Szőlőskert narancs dizájnnal 

A szőlőt a budafoki borászati szakközépiskola diákjai telepítették a tanáraik irányítása mellett.

szőlőskert felülnézetben

szőlőoltvány

Bojár Iván András lapunknak azt mondta, hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. A pénzügyi keretből nemcsak az ültetvény négyéves gondozására, hanem kommunikációra és - szándékuk szerint - események szervezésére is költenek majd. A szőlőskert egy meredek, ligetes, teraszokkal tagolt területen jönne létre a Fehérvári rondella alatt. A telket az egyik oldalról a Fehérvári kapuhoz felvezető gyalogoslépcső, fentről a várfal, lentről az autóút, délről a félbehagyott Raiffeisen-mélygarázs üres gödre határolja. A várlejtő nyugati oldalát, ahogy a Tabán fölötti Gellért-hegy oldalát, a Sas-hegyet és a Rózsadombot is, a XIX. század végéig sokfelé szőlőskertek borították.


A korábbi tervek szerint a történeti kertben kadarkát telepítettek volna, ebből készült ugyanis egykor a budai vörösnek nevezett, hungarikumnak számító budai bor. A tanácsnok szerint az eltökélt eredeti szándék ellenére a Főkert és más szakértők vizsgálatai alapján ezt a szőlőtípust sajnos nem lehet visszahozni, mert túl érzékeny, gondozása pedig jelentős többletköltségekkel járna.


A 0,7 hektáros ültetvény a magyar borászat és borkultúra kirakata kíván lenni. Bojár szerint Budapestre úgy kell tekinteni, mint egy fejlesztendő márkára, amelyhez vonzerőteremtő attrakciók tartoznak, mint például a vári szőlőskert. A kert ezzel a város történelmi hitelességét is erősítené. A tanácsnok szerint évente 2,2 millió turista keresi fel a budai Várat a Fehérvári kapun át, az annak szomszédságában kialakított szőlőskert olcsó és egyszerű marketingeszközként képviseli azt a fontos üzenetet, hogy bortermelő ország vagyunk. (nol)

Örömhír: Újra épül a Raiffeisen Bank garázsa

Errefelé járt Fuck

további képek, alles zusammen, valamint a Bojár Iván András Fan Klub a fészbúkkon, belterjes anyázásokhoz

"Ezek szerint a koncepciónak ez volna a legfontosabb része: modell a budapesti közparkok finanszírozására-fejlesztésére?


Pontosan. A Borpiknik-koncepció tulajdonképpen üzleti modell, amellyel fenntarthatóvá válik a Tabán nevű közpark. Azért akarjuk megcsinálni, hogy lehessen a mai vacakok helyébe normális játszóteret is fenntartani, újakat építeni. Legyen gazdája a parknak. Legyen világos, hogy hol vannak a kutyák, hol vannak a gyerekek és hol lehetnek boros pavilonok. Münchenben az Angolkertben senki nem akad azon fenn, hogy minden második fánál van egy sörpavilon: tudják, hogy ez azért van, hogy legyen pénz, amiből a park fenntartható, működtethető."


"A bírálók szerint most is jókedvű emberek vannak a Tabánban.


Most nincsenek emberek a Tabánban. Van kevés (és hangos) kutyás ember, de gyerekesek például már kevesebben vannak, mert a kutyák telerondították a környéket." (borbarhorda.blogspot.com)

".A politikusok üthetik a teniszlabdát egy, a Tabán testébe anorganikusan behasított pályán, van aki félig ott él."...összemosni a teniszezőket a hajléktalanokkal. honnét ilyen jól értesült arról vajon, hogy kik járnak oda teniszezni? én pl. nem tudom. (Virág, facebook)

ritka demagóg és csúsztató érvelés: meglovagolja az emberek politikusutálatát, miközben Bojár maga is egy a rohadt politikusi csürhéből. Most éppen civilt alakít, egy seggel próbál két lovat megülni, mint oly sok puszinyuszi kollégája. És nem mellesleg szorgosan töröltette egy darabig Saly Noémi hozzászólásait a SZEBU oldaláról, nyilvánvalóan a széleskörű társadalmi vita kedvéért. 

frissítés 2011. október 28:

A Demszky Gábor ex-főpolgármesternek gazdasági, politikai hátországot teremtő főtanácsadó, Mesterházy Ernő aktájában ez áll: letartóztatása után egy férfi jelent meg szigligeti luxusingatlanánál, "és onnan egy fehér színű kis furgonnal iratokat szállított el". (Az ügyészség információi szerint a nyomtakarítót Bojár Iván Andrásnak hívják, aki egyebek mellett arról híres, hogy bár az előző periódusban SZDSZ-es budapesti képviselő volt, Tarlós István főpolgármester máig városarculati tanácsnokként alkalmazza.) http://hetivalasz.hu/itthon/a-fejetol-buzlik-42598

Kapcsolódó: Bojár Iván András szőlőültetvénye a Várban, befejező rész :) + Bojár Iván András pedofíl? A saját, ötéves lányával fajtalankodott?