Buppa rejtélyes matricája

Rejtélyes.

Megfejtésem szerint Bringaangyal Buppa reppelgetni kezd biciklipumpálás közben, mire a kuncsaft agybajt kap és a félig felfújt bringára pattanva bemutat Buppának: ezt neked fizetés helyett, elbaszott muzsikus!

Valami szopadék ribi emlegette föl nekem pont a Faszbukkon, hogy én milyen kömény vagyok a netten, és az életben meg „kenyérre lehet kenni”. Írtam is neki, kérdezze meg azt a szotyvadt kis szófosót, Buppaköcsögöt attól a kenyérkenésről. Ez a kis kecskebaszó Buppicsa eccer a Bemmoziban, jobb dolga nem lévén, odaült az asztalomhoz, és elkezdte a vánnyadt pofázását reám ömleszteni. Darabig békéssen tűrtem, hátha abbahagyja az üres öblögetését a kreténnye, de nem, csak és csak nem, gurgulázott a svábbogár, hiába szóltam néki finoman, hogy húzzon már a faszszopó annyába a társaságomból, még egy bodroshajú bólogatóféreg is odatelepedett mellé, nyálcsorgatóan helyeselve a pöszögését. Ez meg csak gurgulázott, mint a vécélefolyó, még a büdös csatornaszag is áradt a szellemtelen nyekergéséből. Hát itt má bebaszni se lehet a böcsületes rokkstarnak, rohaggyonmeg! – gondoltam, felálltam, bebasztam egyet a szeme alá mintegy figyelmeztetőleg, oszt szomorúan kisétáltam a moziból.

Ahogy fordulok kifelé, na, látom ám, hogy a pöszeköcsög ott oldalazik mellettem és selypeg a fülembe, hogy jáccuk le, meg ilyenek! Utánamgyött! Nem volt elég néki, hogy törzshelyemről távoznom kellett a retkes csacsogása miatt! Na, erre már a véralbumin elöntötte jazagyamat bazmeg, odabasztam a hátizsákomat a buszmegállóba, oszt föláttam a büdösnek. Ez valami nyegle ütést próbált a kacska kezecskéjével bevinni a balvállamba, hehe, namondok, durreggyet a pofájába oszt le is ült tanácstalanul a járdára. Aszittem ezzel vége is a haccaccárénak, hátbazmeg fölpattant mint a gumilabda! Durrmégeggyet baszomaszádszélit törpecsótány, maraccottan a fődön, ahova doktorúr leküldött! Hanyattesett a tetűje, de onnan is felállott, mint a keljfeljancsi! Nekihuzakodtam, apajit-anyajit beleadva egy oly brutálisat mértem rá harmadiknak, hogy elnyúlott a földön a kis makacs, mint egy gyalogbéka, nem gondolt többet a pattogásra! Nándibüffés riadtan sietett ki a moziból, előmászott a bodroshajú bólogató is, összekanalazták a betonyról oszt betámogatták a pofagépet a moziba, mielőbbi elsősegélynyújtásra. Na, ennyit a zsíroskenyérről. (forrás: drFlash és Buppa irodalmi vitája)

(ellen) Operabál 2010

Aranyozott segglikparádé celebekkel + 1 billió tonna sznobság a levegőben, néhány (ellen)tüntetővel. Kamerádokat elvből nem fotózunk (megtették ezerrel a médiacsicska "ez a munkám" fotósok (pózolj, Vórhed, benne leszel a híradóban), Operabálozó ilyenolyanokat meg a mások (sajtó, nyugger celebspotterek) megcsináltak helyettünk. Azé az Operaház kelléktárából kikölcsönzött alabárdok erősen odabasztak :)

no, ledeglés, máris másnap van, holnap lesz frissítés ebben a posztban.

Folytatjuk. Az erősen balos külsőségekkel felvonuló néhány tucat (ellen)höbörgő (szabadidős punkok + bölcsészek + munkanélküli értelmiségiek + 2 árpádsávos szkin + társaságra vágyó magányos alkesz + hajléktalanok + szimpla futóbolondok, valamint Székely "Szerencsejátékos" Gábor kitagadott, panelban lakó fiacskája, aki Thürmergyuszi liblingjeként Budapest főpolgármester-jelöltjeként szerzett fékezett habzású ismertséget) "mocskos burzsujok"skandálással szórakoztatta magát (Bömbit elfelejtettek hozni a főszervezők, szal maradt a közösségi kórus). Közben hótciki mozgalmi dalok és celebek jöttek-mentek, amit csak egy kis Rammstein tudott feldobni. (Fásy Ádám megjelenése az Operabálon rulez ötlet volt, mindent elmond a megjelentek színvonaláról. Erősen kár, hogy nem ő fakadt dalra az operaházi illusztrisok szórakoztatására).

A kikölcsönzött pimp járgányokkal (limuzin, kilométeres Hummer, oldtimerek) befutó vendégek nőneműin szőrmebunda, amolyan egyenruhaként. Néhányan (pechükre) csak a tüntető-ketrec előtt tudtak kiszállni a járgányukból. Ez erősen megmozgatta a lázadók fantáziáját, szellemdússágok hangzottak el, pl. "Bugyid is szőrmés, bébi?", "Szabadságot a világ szőrős állatainak", "Adjátok vissza a bundámat, nutria vagyok" (utóbbiakat, khm, tulajdonképpen, khm, az ipari boroktól fellelkesült szerény tudósítójuk, én, mindenkiben ott lapul egy bebaszott huligán).

A forradalmi lelkesedés nagy fajlagos alkoholfelhasználással jár, ráadásul mindig akad néhány "emlékszelrám" típusú arc, aki őskommunista eszméktől fűtve követeli jussát a mások magántulajdonát képező kannásból. Jelesül a miénkből. A vérkapitalista Szigeten hiénának neveznénk őket, itt harcostársak.

Szal minden jónak vége szakad egyszer, kifogytunk az alkoholból, oszt Budáj dé lá Orádéá elindult az összedobott maradék aprónkkal borra vadászni. Én Weiss Manfréd Hubával, a Kettős Mérce ünnepi rongyokba öltözött bloggerével átnéztem a szomszéd világba, a gazdagokhoz és szépekhez, celebspottingolni és röhögni. Ekkor kötött belénk a rendszer láncos kutyája ráérős rendőr, de hamar leugattuk Manfréddal (ki maga, hogy..), ráadásul egy okosabb rendőr is közbeavatkozott csitítólag, mielőtt előrántottuk volna húgyfoltos sliccünkből a Nagy Októberit.

Edvin Marton (tudjátok, az a Csőzik, aki egyből világhíresen kezdte a karrierjét) stílusú poposított klasszikusok a hangszórókból, ciffra ruhás lakájok, a már említett fából faragott alabárdokkal. Áldottuk a szerencsét, hogy nem vicceltük cigivel, mert így is megfájdult az arcunk a vigyorgástól. Huba elszántan nekiállt a megjelent celebspottereknek, a motivációjuk érdekelte módfelett, én meg készítettem néhány fotót, ha már itt égettük magunkat. A vakuk dícsfényében önmaguk fontosságának tudatában, kihúzott derekú, de székrekedéses ábrázatú Valakik jöttek, jöddögéltek, láthatólag nagy nap volt ez számukra.

"Ha ez a magyar elit, akkor ez az ország elveszett!" (copyright Weiss Manfréd Huba).

(öncenzúra)

Néhány percig bírtuk csupán, aztán visszamenekültünk a ketrecünkbe, ahol Budaj dé lá Orádéá örömhírrel várt minket: sikerült néhány francia turistát egy extra üveg borral letarhálnia. Hja, könnyű neki, hatalmas versenyelőnnyel indul a helyi csövikkel szemben, aki franciául, angolul, németül és finnül folyékonyan beszél.

Gasztró (nem az Operaházi, hanem az előtti).

Finom zsírósdeszka, egyben az est gasztronómiai csúcsa. Mert a "reciklált" zöldségből készített leves gyakorlatilag csak padlizsánt és kovászos uborkát nem tartalmazott, de az utóbbi nem biztos. Néhány éhes punk vodkával dúsította ezen tápot, de véleményük szerint ez sem használt. De az esemény nagyobb részét saját zsebből finanszírozó vállalkozó&lázadó főszervezőnek így is küldünk egy nagy elismerést, az uccsó üveg borunkat amúgy is vele osztottuk meg, tiszteletünk és nagyrabecsülésünk jeléül :))) Jövőre, ugyanitt: szar zene, de olcsó bebaszás király hangulattal. Az év egyik legjobb bulija. Belépő nincs.

csatlakozó: az Attac beharangozója, a Velvet beszámolója rengeteg képpel a trutyi közepéből, UP a Dakar ralliról